[…] a legtöbb, amit egyik ember a másiknak adhat, az a szolidaritás

– írta annak idején Örkény István.

Kriza Ákos (és Miskolc város vezetése) vagy buta, vagy gonosz. Nyilván, buta nem lehet, ha felküzdötte magát a polgármesteri székig. A másik jelző sem túl hízelgő. (Vagy a Bibiliát nem olvasta, vagy Örkényt nem olvasott. Az is lehet, hogy olvasta őket, csak nem értette meg.)

• Miskolcon 2014 nyarán 2 millió forintot ajánlott fel az önkormányzat a roma családoknak azért, ha kiköltöznek a városból. Kell a hely a stadionnak. Pont ott. IGEN, PONT OTT.
• Miskolcon sheriffek fognak járőrözni, egyelőre bizonytalan jogi háttérrel. Magyarul: újabb erőszakszervezetet állít fel a város vezetése
• Kriza Ákos levele a Gyermekétkeztetési Alapítványnak nyilvánosságra került, amiben azt írja: nem szeretné, ha a húsvéti ünnepek alatt ételt osztanának a városban.

Mindezekből egyértelműen kiolvasható, hogy Kriza – és Magyarország többsége, élén a miskolci polgárokkal - úgy gondolja, hogy a szegénységet, a társadalmi feszültségeket erőszakszervezet felállításával és gettósítással lehet eltüntetni. Megszüntetni nem akarják, enyhíteni nem akarják. A szegények dögöljenek meg valahol máshol, szép csendben. Fagyjanak meg otthon. Ne álljanak sorban a Blahán kajáért. Zavarják el őket a rendőrök. A sheriffek. Bárki, csak ne nekem kelljen őket szagolni.

A fenti, nyilvánvalóan nem keresztényi cselekedeteket Miskolc első embere két dolog miatt teheti meg: mert a miskolci szavazópolgárok egyik része – a szegényebbik – hagyja, hogy bármi történjen vele, és nem szavaz a választásokon, vagyis politikailag passzív; a másik része – a kevésbé szegényebbik – pedig boldogan tapsol Kriza Ákos gonoszságához.

Magyarország szegényebbik felével – mivel politikailag passzív – bárki bármit megtehet, hiszen nem képesek fellármázni a médiát, az önkormányzatból elzavarják őket a biztonsági őrök, párt pedig nincsen, aki ezeket a szavazókat aktivizálni tudná. Megszervezni magukat, a saját érdekeiket képviselni nem képesek: se eszközeik, se tudásuk nincs hozzá.

Magyarország gazdagabbik fele persze nem azért baszik ki még jobban a szegényebbikkel, mert igazából ők gonoszak lennének. De nekik se jutott sok, és ami jutott, azt is irigylik másoktól. Kicsi ez az ország és elég sok a baj. Kell a pénz a stadionra. Ráadásul a szegények lopnak. A cigányok lopnak. A szegények általában cigányok. Vagy műveletlenek. Koszosak. Büdösek. Mindegy, csak ne üljenek mellénk a misén, vagy a villamoson.

Így ahelyett, hogy a város vezetése (vagy akár: az ország vezetése) képviselné a város (ország) minden polgárának – igen, a szegényeknek, hajléktalanoknak, cigányoknak, sőt: zsidóknak és a melegnek is - az érdekeit, inkább sheriffeket küld rájuk és igazi, kósalajosi értelemben vett módon igyekszik eltüntetni a szegénység jeleit: Nem tudna valami olyan kérdést feltenni, amire pozitívan lehet válaszolni?

Nem lehetne, hogy inkább ne legyetek itt? – teszi fel a kérdést Kriza Ákos a szegényeknek (romáknak, stb.) és vele együtt Magyarország azon része, aki még nem teljesen szegényedett el, vagyis még van valamije, amit félthet. (Ezek az emberek biztosan hallottak már a Közgépről. Összehasonlítva a két paradicsom ellopását a kertből és a Közgép milliárdos nyereségét, nyilvánvaló, hogy kitől kellene inkább vagyont félteni. Mellékszál.)

Aztán a gondolatot tettek követik és láss csodát: a budapesti belváros szintén elveti a keresztény értékeket, milliókért inkább rácsot húznak fel a hajléktalanok alvóhelye körül, mintsem jutna az eszükbe ugyanebből a milliókból segíteni nekik. Csak a szándékon, a jóindulaton múlott volna. Mert láthatóan pénz lenne rá. Csak (jó)szándék nincs.

Pedig sheriffek és rácsok helyett gondolhatnának rájuk úgy, mint felebarátaikra. Vagy lehetnének velük szolidárisak.

Csák Gergely

Kedves és Tisztelt Olvasóink!

Újabb válogatás a Ti, általunk legjobban kedvelt hozzászólásaitokból. Lássuk!

(kép: mandiner.blog.hu)

ZSírfeka:

Szépet.
Aki szokta nézni a South Parkot, annak beugrik ez a helyzet, amit idéznék. Ráillik a helyzetre, a félrekezelt művel az országgal.
A génsebész négyfenekű majmokat alkot meg, amivel nem éppen sikeres. Ennek ellenére tovább folytatja a kísérleteket, s bejelenti, hogy nemsokára megszületik az, öt, hat, sőt hétseggű majom. No igen. Zseniális. Csek felesleges, értelmetlen, a génsebészen kívül a kutyát nem érdeklő tudományos siker, mindenki más röhög rajta.
Kb. ilyen a harc növelése, még növelése, totálissá tétele is. Épeszű ember kiröhögi.
Köszönöm.

Egéridomár:

Azt jelenti, hogy az EU-ban mindenki uborka, csak a magyarok jöttek a szíriuszról turul háton.
Világos? :)

Jules Verne:

Az mti nem írhat olyan híreket, amelyek nem felelnek meg a Párt és a magas rangú elvtársak ízlésének. Olyant sem, ami a hazai reakciós csoportoknak vagy a külföldi imperialista érdekeknek felel meg, illetve sérti az orosz és a magyar nép megbonthatatlan egységét és igaz barátságát.

citrix:

KI az a kdnp egyáltalán? Soha nem mert indulni önállóan a választásokon mert szavazóbázisa egyáltalán nincs. Egyszerűen biodíszlet a fidesz mellett, egy keresztény szellemiségű képviselőt sem láttam még közöttük. Legfőbb gondjuk a vasárnapi zárvatartás, a közmédiának csúfolt pártállami hazugsággyár dolgozóinak is járjon a vasárnapi zárvatartás!

Bobby Newmark:

A másik kérdés az, hogy akkor most honnan lesz Vikinek pénze? Egyik pénzes haver legecizte, a másik kettő-három meg belebukott a simlisségbe.

Igen komoly finanszírozási problémák lesznek így a Fidesznél.

Ezután se legyetek restek kommentelni, szívesen szemezgetünk belőlük!

Akárcsak 2010-ben, úgy a tavalyi választások előtt is divat volt “nokiásdobozozni” - azaz egymásra mutogatva a korrupció szimbólumaként felhozni a BKV-ügyben szereplő “pénzzel tömött nokiás dobozt”. Amiről mellesleg már akkor is lehetett tudni, hogy csak kitaláció volt. Ez azonban nem érdekelte a vezető politikusok egy részét, pedig valójában ők azok, akiknek a körmére lehetne nézni korrupció-ügyben.

Balogh Zsolt 2012-ben már rég visszavonta a nokiás dobozról szóló vallomását, mikor a fideszes Selmeczi Gabriella a Hagyó-perrel kapcsolatban kijelentette, hogy a korrupció bűncselekmény, aki pedig bűncselekményt követ el, annak börtönben a helye, méghozzá minél hamarabb.

Hagyó egykori politikai riválisa, Tarlós pedig 2014-es sajtótájékoztatóján beszélt “nokiásdobozos politizálásról” reagálva Bajnai tüntetésére.

Talán a másokra mutogatással a Fidesz körüli korrupcióról akarták elterelni a figyelmet. Több kevesebb sikerrel. Nemrég ugyanis Strasbourg is számon kérte Magyarországot a korrupció miatt. A GRECO 2015-ös jelentése szerint ugyanis hazánk nem igazán felel meg a tizenöt ajánlásnak. Ötöt egyáltalán nem valósít meg, négyet is csak részben.

A szomorú az, hogy cikket még az Index is az ikonikussá vált nokiás dobozzal illusztrálta, holott arról már egyértelműen kiderült, hogy nem is létezett. Ellenben a jelentés sokkal inkább a mai magyar helyzetről szól.

Gondoljunk csak a  NAV-botrányra vagy Rogán vagyonára.

És hiába rendelt el a BKV-ügy letartóztatásaiban is nagy szerepet játszó Polt Péter országos vizsgálatot korrupció ügyben. Hiszen mióta ő a legfőbb ügyész, azóta jóval több korrupcióval kapcsolatos feljelentést utasítanak el, mint 2010 előtt.

Továbbá hiába készít tervezetet az Orbán-kormány a korrupció hatékonyabb felderítésére, amíg a korrupcióval vádolt fideszeseknek nem kell félnie az ügyészségtől, csak azoknak, akiket éppen el akar kaszálni a hatalmon lévő kormány.

A magyar miniszterelnök nem először mond érdekeseket. Beszélt már ezoterikus hülyeségeket általában, és a magyarság leszármazásáról is osztotta meg gondolatmorzsáit. Ezek mind egy irányba mutatnak: a magyarok a hunoktól és személyesen Attila nagykirálytól eredeztethető kiválasztottságára.

Az ázsiai vonatra Orbán először 2010 őszén, az első kínai utazásán száll fel. A sanghaji világkiállítás zárónapján mondott beszédében a magyarok ázsiai gyökereiről értekezett. Ez még nem orbitális baromság, az viszont kérdéses, hogy

• ez miért aktuális 1200 évvel az európai jelenlét után,
• a Dél-Urál vidékét mennyiben lehet Ázsiának tekinteni (bár kétségtelen, hogy a honfoglalás régészeti párhuzamai átnyúlnak Nyugat-Szibériába is),
• és a honfoglaláskori magyarság mennyiben tekinthető azonosnak a maival.

Az viszont már inkább meghökkentette a csak kicsit is tájékozottabbakat, hogy a miniszterelnök szerint

Hungary országnév a hunok földjére utal.

A szakértők hiába próbálták fölvilágosítani Magyarország idegen nevének eredetéről, Orbán rajta maradt a hun-vonalon: tavaly ősszel már Dél-Koreában is arról sztorizgatott, hogy 

a hunok mi volnánk, vagy legalábbis mi is.

Félázsiaiak (Kép: kurultaj.hu)

Eközben a szaktudományok művelői egyértelműen elutasítják a hun-magyar rokonságot. Például a Történelemtanárok Egyesületének honlapján

• Fodor István régész foglalja össze a mítoszt,
• Sándor Klára nyelvész meg cáfolja meg a téveszméket.

Azonban Fodor Moszkvában végzett, Sándor meg SZDSZ-es volt, ezért sok vizet nem zavart az értelmiségi okoskodásuk.

Orbán és a török miniszterelnök az idén februári budapesti találkozójuk után többször is kijelentették:

Attila unokái vagyunk

Az most mellékszál, hogy ez a törökökre sem igaz, valamint, hogy Orbánnak már el sem kell utaznia Ázsiába ahhoz, hogy ragaszkodjon a folklorisztikus ökörségeihez, de a Jobbik joggal vetette a szemére, hogy csak az ő gondolataikat ismételte meg.

A Fidesz álláspontja amúgy meglehetősen homályos nyelvrokonság ügyében is.

• Szőcs Géza kulturális államtitkár még felülvizsgálta volna a finnugor nyelvrokonságot.
• Orbán viszont Helsinkiben ténynek, és nem véleménykérdésnek nevezte.
• A fideszes képviselők meg hol ténynek tartják, hol nem kizárólagosan elfogadott álláspontnak.

Ha elfogadjuk Orbán állítását a nyelvrokonságról vallott nézeteiről, akkor a minapi kazahsztáni mondatai kulturális vagy genetikai rokonságot valószínűsítenek.

Amikor Brüsszelbe megyünk, nincsenek ott rokonaink. De amikor Kazahsztánba megyünk, akkor rokonokat, közeli embereket találunk. (...) Ez egy meglehetősen furcsa érzés, hogy az embernek keletre kell mennie ahhoz, hogy otthon érezze magát.

Ennek azért már volt némi előzménye: tavaly Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter értekezett

az 1500 éves múltra visszatekintő kazah-magyar barátságról és rokonságról,

amitől azért égnek állhatott a történészek haja, tekintve, hogy a kazahok mint nép, csak a középkor vége óta, kevesebb mint 600 éve léteznek. És mivel 1500 éve még valószínűleg a magyar sem volt önálló etnikum, Fazekas talán szintén a hun rokonságra gondolhatott.

Az eddigiekből akár az is következhetne, hogy a dolognak diplomáciai magyarázata van:

• ha Orbán vagy minisztere Helsinkiben jár, akkor finnugor,
• ha bárhol Ázsiában, vagy ázsiait fogad, akkor hun eredetű, kazah-rokon.

De ebben az esetben vajon mivel indokolható, hogy három éve, Budapesten, ázsiai diplomaták nélkül is 

félázsiai származékoknak

nevezte a magyarokat, akik annyira primitívek, hogy csak erővel lehet őket egy irányba terelni, mert megegyezni képtelenek?

Nézzen ide, van két percem, hogy elmagyarázzam, de ne mondja el senkinek. Üljön be ide, érzi, milyen kényelmes a bőrülés? Fűthető. Ön vette nekünk. Na, de térjünk a lényegre.

A bankbotrányra kíváncsi? Most megmondom: nem fog kiderülni semmi. Illetve, igazából már mindent tudunk, Ön is, mi is, mégse fog történni semmi. Nem lesz következmény, nem fog lemondani senki. Néhányan a börtönbe mennek, de nekik alig volt közük az egészhez. A mese vége Magyarországon mindig ugyanaz: a bűnösök jól megússzák, a pártok jól egymásra kenik, Ön meg rosszul jár.

Vajon Ön meddig tűri, hogy rosszul jár? Csodálkozom magán.

Ön vett magának egy hallókészüléket? Ejnye. Ne feledje, mi figyeljük Önt. (A bankokat nem figyeljük, azokat már a Vezér megregulázta, megadóztatta. Azzal is Ön járt jól, most fizetheti ki a regulázást.)

Még hogy nyugdíjas, nincs takargatnivalója? Na, ne vicceljen. Tudjuk jól, hogy tegnap azt mondta a szomszéd özv. Jobbágyné Marikának, hogy a szocializmusban nem történtek ilyen durva dolgok, mint mostanság. Hogy az onokát a kormányablak dicsőítésére vezénylik, vagy a másik onokát esőben táncoltatják, miközben a nácikat megdicsérő Embertelenminisztérium vezetője ott áll az esernyő alatt. Közben az onoka a Párt által megírt hülyeségeket kell megtanulja a Párt által választott tankönyvekből.

Kacagnom kell magukon.

Ön vállalkozna, munkát vállalna? Termelne? Tanulna hasznosat az egyetemen? Nyugodt életet élne? Gyűjtene nyugdíjas éveire? Boldogulna? Felejtse el! Mi azon vagyunk, hogy mindezt lehetetlenné tegyük az Ön számára, viszont lehetségessé tegyük magunk számára a villát és a Gucci-táskát. Ja, és megmagyarázzuk, hogy emiatt ránk kell szavaznia. (Az Ön pénzéből, persze.)

Ön civil és szeretne valami társadalmilag hasznosat tenni? Mindjárt megjelenünk a politikailag független Készenléti Rendőrség szép darab egyenruhás kollégáival, a politikailag még függetlenebb ügyészség parancsára és lefoglalunk mindent, a házát átkutatjuk. A nyakig benne lévő bankárokat hagyjuk egy kicsit bizonyítékot eltűntetni, levegőhöz jutni. Szabad elvonulást az egyenlőbbeknek!  

Ön mindezt megírná, pubikám? Ki van rúgva. Nekünk csak egy telefon, hogy lehalkítsuk az Ön hangját. Majd megalkuszunk az ertéellel, az EU megint elővett bennünket miatta.

Mi pontosan tudjuk, hogy le volt adva a drót mindenkinek, hogy vegye ki a pénzét, ha jót akar.

Magának nem? Nahát, és csodálkozik? Csodálkozhat vagy húsz éve, ugyanez ment idáig. Maga mindig az, aki utoljára tud meg mindent. Magát nem menti ki senki. Magát kiröhögik a mi köreinkben. Maga néha elmehet dühösen szavazni a másikra, aki ugyanúgy kiszúr magával. (Mellékszál: ne szavazzon le csendben a Jobbikra, mert majd azok rendet tesznek. Ön ezt igen rosszul tenné. Figyelje csak meg, magának sokkal rosszabb lesz, ha a Jobbik jön. Meglátja. Mi ugyanúgy lopunk majd tovább, viszont nem csak az onokának kell az esőben táncolnia, hanem magának is. Egyenruhában. És tapsolnia is kell, ahogy az igazmagyarok majd jól elárulják a Nagy Magyarországot a kenyéradó gazdáiknak, a Még Nagyobb Oroszországnak.) Igaz, mi is kötöttünk a kenyéradó gazdáinkkal paksi egyezményt, titkosítottuk is, hogy Ön ne tudhassa meg, hogy mennyivel károsítottuk meg az országot.

Maga pedig ezen az egész ügyön csodálkozik, szörnyülködik, de nem tesz semmit ellene. Hagyja magát. Majd a Giró-Szász meg a pártsajtó (évi 80 milliárdért) megmagyarázza Önnek, az Ön pénzéből, hogy Orbán rosszul emlékszik. Meg a Gyurcsány a hibás. A gyurcsányista bankárok és az EU összeesküdtek. A Varga pedig majd ellentmond a többieknek, de ez senkit sem zavar. A politikai elemzők a tévében kaotikusnak bélyegzik a kormányunk kommunikációját a bankbotránnyal kapcsolatban és kimutatják, hogy csökkent a népszerűségünk két százalékkal.

De igazából azok, akik nagyon sokat kaszáltak az egészen, meg előre mindenről tudtak, azok meg fogják úszni. Mindannyian tudjuk. Sem Ön, sem a keményen dolgozó kisemberek nem mennek ki az utcára felháborodásukban (csak az internetadó ellen, igen, azt elbasztuk, de Dajcstomi majd megkérdezi Önt az Ön pénzén… látja, tudja már, hogyan megy…) Mi pedig ezt használjuk ki: a maga tehetetlenségét. Ön tűr és morog, fészbúkon osztogat meg dolgokat, ahelyett, hogy tenne ellenünk. Néha szervez egy-egy tüntetést, ahová elmennek pár ezren. Majd megunják és hazamennek.

Mi ugyan ezt nem értjük, de élvezzük. Kényelmes nekünk így. Ezt hívják manapság politikának Magyarországon. Pedig 220 milliárdért elég sok hallókészüléket lehetne venni, hátha meghallaná Ön is: Ön tehetne ellene. Ellenünk.

Na, szálljon ki!

Csák Gergely

A honi internet eldugott és kevésbé kies tájain, a bíróságok világos termeiben és az ügyészség sötét folyosóin zajlik egy szövevényes jogi aktus, amelyből egy fiatal fideszes, Kocsis "drogteszt" Máté ijesztő arca rajzolódott ki előttünk. Most induló cikksorozatunkban felfedjük Kocsis sötét ügyeit. A sztori hosszú lesz, a végét mi sem látjuk, de azt már most állíthatjuk: el fogunk jutni a drogmaffiától kezdve, a Lázár-Pintér háború kulisszáin át, egészen egy fotóig, amit a drogtesztes politikus nem tenne ki a hivatalos oldalára.

Első rész: A per

Az Átlátszó tavaly nyári cikkében beszámolt róla, hogy a politikus apja, (aki egyébként a Horthy Társaság vezetője, és mint tudjuk, Kocsis Máté a MIÉP-ben kezdte pályáját - a szerk.) közokirat hamisítás miatt megrovásban részesült. Kocsis Sándor Abaújlakon alpolgármesterként vette ki részét abból az akcióból, aminek köszönhetően a 2010-es önkormányzati választások előtti napokban 30 választókorú állampolgárral gyarapodott az addig 90 fős falu lakosainak száma.

Az ügy apróságnak tűnhet, ám Kocsist ismerő forrásaink szerint a fiatal fideszes családjában olyan domináns az apa, hogy nála jóval befolyásosabb fiának lépnie kellett a cikket író Zsidai Péter ellen. Kocsis a tényeket nem cáfolta, nem cáfolhatta, ellenben kiadott apja védelmében egy személyeskedő közleményt, amelyben azt állította, hogy Zsidai Péter megpróbált Józsefváros Önkormányzatánál szerződéshez jutni, amit Kocsis Máté elutasított. Ergo: megsértődött.

Ez persze se nem cáfolata annak, hogy

Kocsis apja voksbűnöző,

de még csak nem is igaz az Átlátszó újságírója szerint. Így Zsidai pert indított Kocsis ellen a kijelentés miatt, mivel az szerinte sérti a jó hírnevét. A per folyamatban van, és itt kerülnek képbe Kocsis Máté trágár SMS-ei.

Hogyan?

Kocsis korábbi munkatársa, az elárult, kigolyózott Szabó Gábor is vallomást tett az ügyben. Szabó vallomásának egyenes ágú következménye lett volna, hogy Kocsis állításáról a bíróság kimondja: szemen szedett hazugság. Ám Kocsis (szintén tanúként) azt állította a bíróságon, hogy csak laza munkakapcsolatban állt Szabóval, így vallomása nem vehető komolyan.

Erre volt kollégája is feljelentette hamis tanúzásért Kocsist,

ugyanis a személyes, közvetlen viszonyt eredeti SMS-ekkel, és azok hiteles másolataival is igazolni tudja. Ezt bizonyítandó a közelmúltban néhány üzenetet nyilvánosságra is hozott blogján. 

Például ezt: 

A szocialistáknál aljasabb brigád nincs a földön! Ehhez képest Hitler, Sztálin, Castro és Saddam kutyapéló! Még az is elborzaszt, hogy ti ilyen tetvekkel voltatok itt koalícióban!

És ezt:

Finomhangolt cumiztatás egy üvegfalú szobában, ahol az egyre dühösebben szopatottak előbb-utóbb ki fogják fejelni a táblaüvegeket, amelyek szilánkjai megvágják őket, majd elvéreznek.

Kocsis hallgat az ügyben, az Átlátszó nem áll meg a Kúriáig, Szabó Gábortól pedig megtudtuk: az ügyészség visszadobta a Kocsis elleni feljelentést. Így áll most a történet, és hogy mi köze ennek a droghoz, Lázárhoz, Pintérhez, Kapócs Zsókához és egy politikai atombombával felérő fényképhez, az a folytatásokból kiderül.

A cikk szerzője kijelenti, hogy nem depressziós, nem tervez öngyilkosságot, hosszabb utazást, nincsenek családi problémái, eltitkolt betegsége, és az autója is műszakilag kifogástalan állapotban van.

Dési János írása az Egyenlítő blognak. 

Ha Rogán Antalt kérdezed, persze a brókerbotrány (valamint a szárazság, a sok eső, a sáskajárás és a hajtetű is) mind, mind a szocialisták miatt van. Na ja.

Február végén tartott sajtótájékoztatóján – ekkor még csak a Buda-Cashnél tartottunk – azt mondta, hogy azért szocialista, mert Andrási Miklós, a Buda-Cash felügyelőbizottságának az elnöke a Bajnai kormány idején a MÁV átalakítását felügyelő kormánybiztos volt.

Gyarmati János, a Globex-ügy gyanúsítottja sokáig vezérigazgató lehetett. És az MSZP idején fogadták el a törvényt, hogy elég öt évente ellenőrizni a brókercégeket.

No most, Andrási a Fidesz alapító tagja volt – ha már politikai kapcsolat (és nem ám a korai időkben: Andrási 2009-ben is rajta volta a Fidesz EP-listáján - a szerk.). Aztán, Gyarmati János nem az a Gyarmati János, aki a Globex-ügyben is szerepelt, pusztán névazonosságról van szó. Khm.

És ami a törvényt illeti, az sem stimmel természetesen. A Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletéről szóló jogszabályt, a 2010. évi CLVIII törvényt, ugyanis a 2010. december 22-i Magyar Közlönyben hirdették ki. Aláírni pedig dr. Schmitt Pál köztársasági elnök és Kövér László házelnök írták alá.

Mint a minap a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában egy kedves hallgató felhívta rá a figyelmet, ez már bizony jócskán a Fidesz kormány ideje. Hatalomra kerülésüktől, májustól december végéig 150-nél is több új törvény illetve törvénymódosítást nyomott át. Ha nem tetszett volna nekik ez, akkor bátran hozzányúlhattak volna, mint ahogy ezt megtették éppen elégszer más ügyekben.

• De ha ez sem lenne elég, a jogszabályt december 13-án fogadta el a parlament.
• No, és kedves Rogán Antal, kié volt a többség 2010.december 13-án?
• Ja, és ki terjesztette be a jogszabályt? Csak nem Matolcsy György?
• És vajon a gaz szocik miként tudták Matolcsy álnéven 2010. október 29-én benyújtani ezt a T/1480-as javaslatot? 

És azon fideszes képviselők kedvéért, akik már elfelejtették a nagy törvényalkotási futószalag munka során, hogy ők vajon megszavazták-e emlékeztetőként: itt lehet böngészni, hogy kik nyomtak igent. (Akinek nincs kedve, annak eláruljuk, hogy 291 fideszes, KDNP-s és jobbikos(!), illetve 3 független támogatta. 56-an szavaztak ellene: a szocialisták, az LMP, 3 fideszes és Szili Katalin - a szerk.)

Foglaljuk össze tehát. Egy fideszes alapítótag (és képviselőjelölt! - a szerk.), egy összetévesztett ember, valamint egy Fidesz által benyújtott és megszavazott törvény a hivatkozási alap, hogy ez „szocialista” ügy.

Kedves szocialisták, jó reggelt amúgy.

12 éve a Kulcsár Attila és a K&H Equities ügye tartotta lázban a politikai életet, nyolc évvel ezelőtt pedig a Zuschlag-ügy és a fiktív ifjúsági szervezetek által nyert pályázati pénzek váltották ki még a nyomozóhatóságok érdeklődését is. Bár mindkét botrányra emlékeznek még sokan, azoknak jelentőségére már sokkal kevésbé, ezért érdemes felidézni, hogy valójában mekkora összegekről is volt szó.

• Zuschlag-ügy: a kárérték 72 millió forint (amelynek zömét a vádlottak megtérítették)
• Kulcsár-ügy: 22,9 milliárd szabálytalanul kezelt forint, amelyből 8,3 milliárd a kárérték, 6,3 megtérült.

Ehhez képest a Quaestornál 220 milliárd forint tűnt el.

• Ez tízszerese a Kulcsár-ügyben kezelt összes pénznek.
• Százszorosa a tényleges kárértéknek.
• Tízezerszer annyi, mint az állami kár a Zuschlag-ügyben.

Kulcsár Attila (kép: Magyar Hírlap)

Csak hogy fel lehessen fogni az összeg méreteit. Ennyi pénzből

• 1500 dunakeszi futsalos tudna medencés parasztbarokk villát venni. 
• 3 évig tudnának üzemelni a bíróságok,
• 150 évig az Alkotmánybíróság,
• 2 évig a Honvédség,
• 2 évig a NAV,
• 5-6 évig az összes nagykövetségünk,
• 1,5 évig a teljes felsőoktatás,
• de 18-20 Fradi-stadion is kijön belőle. 

Ez szinte elképzelhetetlenül sok pénz, nemzetgazdasági szinten is jelentős. Eddig csak öt olyan év volt (2004-2008 között), amikor az összes bank összes nyeresége együtt elérte ezt a szintet. 

Hihető, hogy ennyi pénz eltűnése senkinek nem tűnt fel? Csak tavaly ősszel 70 milliárdnyi kötvény kibocsátását engedélyezte nekik az MNB, és ezen felül adtak el tavaly 150 milliárdnyi - az előzőnél is kamubb, egyáltalán nem is létező - fiktív kötvényt. Ki lehet ennyi pénzt vonni úgy a gazdaságból, hogy semelyik hatóság ne vegye észre?

 (via cyd)

A csőd első - hamis - bejelentése után a magyar hatóságok csaknem három hétig szabadlábon hagyták Tarsoly Csaba Quaestor-vezért és vélhető bűntársait. Ezalatt végig fennállt a szökés és elrejtőzés, illetve a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye is. Az előbbiekkel nem élt, a bizonyítékok manipulációjával viszont minden bizonnyal igen. De ha akarta, már megtette, módja volt rá.

Ezek után nem meglepő, hogy a bíróság csak hosszas győzködés után volt hajlandó elrendelni a quaestorosok előzetes letartóztatását:

ami indokoltnak tetszett három héttel ezelőtt, alig-alig magyarázható március végén.

Az előzetes letartóztatás a magyar igazságszolgáltatás legvisszataszítóbb fegyvere: jogerős ítélet (sőt, egyáltalán vádemelés) nélkül hosszú hónapokig tartanak bűnözőnek gondolt embereket a legszigorúbb büntetés-végrehajtási fokozatnak megfelelő, fegyházi körülmények között.

A Strasbourgi bíróság nemrég kimondta, hogy a magyar állam embertelenül bánik a rabokkal. Ugyanis másfélszer annyi fogvatartottat helyez el a börtönökben, mint ahány férőhely rendelkezésre áll. Ráadásul erre az embertelen bánásmódra nem is lenne szükség. A házi őrizet karpereccel ugyanis sokkal olcsóbb és sok esetben indokoltabb megoldás lenne. Az Emberi Jogok Bíróságához forduló hat fogvatartottnak mintegy 44 ezer eurót kártérítést ítéltek meg.

Azonban nem először adtak beadványt magyarok Strasbourghoz embertelen fogvatartással kapcsolatban. Korábban már született egy precedens értékű ítélet, aminek köszönhetően talán megoldódhat az évtizedek óta ismert probléma.

Hagyó Miklós, a BKV-ügy vádlottja 2010. szeptemberében fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához fogvatartásának elfogadhatatlan körülményeivel kapcsolatban. Az őt fogva tartó magyar hatóságok ugyanis megsértették a szabadsághoz és biztonsághoz való jog biztosítását, az embertelen bánásmód tilalmát, a családi élethez való jogot és a jogorvoslathoz való jogot.

Az asztmától és egyéb légúti betegségektől szenvedő volt főpolgármester-helyettes hónapokon keresztül csak napi egy órára hagyhatta el nyirkos, penészes, túlzsúfolt zárkáját. Ráadásul a 9 hónapos előzetes letartóztatás hosszúságát nem indokolta semmi. Hagyó már a kezdetekkor írásban is jelezte a hatóságok felé, hogy mindenben együttműködik. Mentelmi jogáról is lemondott, jelezve, hogy nem áll szándékában külföldre szökni. 2010-ben az új Országgyűlés megalakulása után néhány perccel mégis bilincsben vezették el. Előzetes letartóztatásba helyezték, majd köszönhetően a Keresztes Imre vezette ügyészségnek, és Szívós Máriának háromszor is érdemi indoklás nélkül, összesen 9 hónapra hosszabbították meg fogvatartását.

Strasbourg is úgy találta, hogy az előzetes letartóztatást meghosszabbító döntések sablonindoklásokat tartalmaztak. Ráadásul sohasem került elő az az állítólagos bizonyíték, amely a hatóságok szerint Hagyó szökési szándékát támasztotta alá, és amelyre több bíróság is hivatkozott az előzetes letartóztatást fenntartó döntéseiben.

2013-ban Strasbourg jogerősen is igazat adott Hagyónak. Kártérítést ítélt meg, és a BKV-ügy jogi állása így 4:0 lett Hagyó javára. A magyar hatóságok nyilvánvaló elfogultsága ellenére ugyanis már négy nokiás dobozhoz kapcsolódó ügy zárult le, és mindegyikben Hagyó számára született kedvező ítélet.  

Látható tehát, hogy az előzetes indokolatlan meghosszabbítása - pláne embertelen körülmények között - ebben és sok más esetben is csak a kormány egyik eszköze volt arra, hogy megszabaduljon politikai riválisaitól. A jogvédők szerint sem új börtönök építése lenne a túlzsúfoltság megoldása, hanem az, hogy a magyar kormány senkit ne tartson indokolatlanul előzetesben. Mert így viszont az ő mulasztásuk, szakszerűtlenségük vagy érdekük miatt az adófizetők pénze megy el a több ezer eurós kártérítések kifizetésére.

Továbbá csak egyetérteni tudunk a jogvédők véleményével, miszerint szomorú, hogy egy évtizedek óta ismert problémával Strasbourg kell elmenni.

Az Orbán-kormány, a Fidesz és a csatolt részek alapvetően három állítással próbálják magukról lemosni a felelősséget a Quaestor-ügyben, amikor 220 milliárd forint tűnt el valahol kézen-közön a pénzügyi szabályozás és felügyelet hiányosságai miatt, az Orbán-kormány aktív részvétele mellett.

Azzal nem érvelhetnek, hogy semmi közük nem volt hozzá, mert

• igazolható a jó kapcsolat Szijjártó és Orbán, valamint Tarsoly Csaba között,
• az állami szervezetek (pl. Szijjártó külügyi tárcája) tartottak pénzt a brókercégnél.

A rendelkezésre álló tényekből az a történet rajzolódik ki, hogy Orbán bedöntötte a brókercéget, amelyet korábban Szijjártó közpénzből finanszírozott.

A kormány és a Fidesz azonban azt állítja, a Quaester-csődről nem tehetnek, mert

• a pénzügyi szolgáltatásokat még a szocik szabályozták,
• előzetesen nem tudtak a bedőlésről,
• nem tehettek semmit a kisbefektetőkért.

De egyik sem igaz.

A Fidesz nem tehetett róla - nem igaz. Tehetett volna.

Most vált esedékessé az átfogó vizsgálat. Azért most, mert a szocialista kormányzat annak idején úgy módosította a vonatkozó törvényt, hogy ezeket a pénzintézeteket csak ötévenként kell átvizsgálni

- írja a Magyar Hírlapban az 5-ös számú párttagkönyv tulajdonosa.

• Bayer nem érti (vagy érti, csak hazudik), hogy a 2009-es törvénymódosítás szerint ugyan ötévente kötelező átvizsgálni a pénzintézeteket, de bármikor korábban is lehet. Semmi nem tiltja.
• Emellett, ha a Fidesznek nem felet meg a szabályozás, akkor miért nem változtatta meg? Új alkotmányra, médiatörvényre, trafiktörvényre, vasárnapi boltzárra futotta, erre nem?

A bróker, bankár és uzsorás az elmúlt 25 évben MINDIG megúszta.

Ezt Lázár hangoztatta csütörtöki sajtótájékoztatóján. Azt valahogyan elfelejtette hozzátenni, hogy

• ebből a 25 évből kilencben a Fidesz vezette a kormányt,
• az utóbbi ötben is ők uralkodnak, teljhatalmat gyakorolva az ügyészség, a bíróságok és a rendőrség fölött.

A kormány nem tudott róla - nem igaz. Tudnia kellett.

Lázár azt is állította, hogy a kormány publikus információk alapján tudta, hogy baj van vagy lehet a brókercégeknél.

Csak olyan információkat elemeztünk, amik a nyilvánosság számára is hozzáférhetőek voltak.

• A Buda-Cash február 23-ai és a Quaestor először március 9-én bejelentett csődje között a magyar sajtóban semmiféle információ nem jelent meg az utóbbi cég problémáiról vagy várható bedőléséről. Semmilyen publikus adat nem utalt erre. A kormány nem dolgozhatott mindenki által hozzáférhető információkból, mert ilyenek nem voltak.
• Ha a kormány valóban már a február 25-ei ülésén döntött arról, hogy a tárcák vonják ki a pénzeiket a brókercégektől, akkor megmagyarázhatatlan, hogy a külügy alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház igazgatósága még a helyén van. Az MNKH ugyanis csak március 5-én, több mint egy héttel később tett eleget az utasításnak, ami ilyen kockázatos üzlet esetén döntő hiba. Honnan tudhatták volna, hogy a Quaestor minden korábbi gyakorlatnak ellentmondva, még a beérkezés napján teljesíti a kifizetési kérelmüket? Sokkal valószínűbb, hogy az utasításnak azonnal eleget tettek, amikor megkapták, március 4-5. körül.
  

Minden háztartás utolsó sarkába is eljutott az a hír, hogy brókercégnél pénzt tartani egyenlő a rendkívüli kockázattal, "ezt minden magyar ember tudja hetek óta". 

Ezt Orbán állította pénteki rádióinterjújában. De ugyan miből tudta volna minden magyar ember?

• Nem voltak nyilvános információk.
• Ha brókercégnél tartani a pénzt köztudottan kockázatos, akkor miért hazardírozott a kormány közpénzekkel?
• Abból, hogy egy brókercég bedől, nem következik, hogy egy másik is be fog. Ha ez így volna, akkor már bedőlt volna a teljes magyar pénzügyi szféra. De nem dőlt be. Csak a csalók jelentettek csődöt. 

Orbán nem tehetett semmit a kisbefektetőkért - nem igaz. Tehetett volna.

A Fidesz, illetve a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy dominó- vagy lavinahatást váltott volna ki, ha Orbán figyelmeztet a Quaestor problémáira. Lázár azt mondta, a kormány nem rémhírterjesztő, hogy brókercégek várható csődjével riogassa a lakosságot. Bayer meg azt vizionálja, hogy

Orbán Viktor olyan információt kap, hogy a Buda-Cash után várhatóan a Quaestorral is baj lesz. Ekkor a miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatót hív össze (...) A sajtótájékoztatót követő két órán belül összeomlott volna a magyar bankrendszer.

• Idiotizmus vagy csak naivitás úgy gondolni, hogy a kormány minden eszköze kimerül abban, hogy sajtótájékoztatót tart.
• Az erőszakszervezetek és a végrehajtó hatalom mellett rendelkezésükre áll a bankfelügyelet is, legalább informálisan.
• Minden eszközük adott volt ahhoz, hogy az értesülés után azonnal befagyasszák a brókercég vagyonát, és előállítsák a tulajdonost.

Ehhez képest a csőddel és a nyomozással vártak március 19-éig, az előállítással meg 26-áig. Közben Tarsoly szabadon szervezhette át a cégét, 2 napra még át is adta egy közmunkásnak, ami után utólag hivatkozhat arra, hogy nem ő a felelős az esetleg eltűnt dokumentumokért.

220 milliárd forint tűnt el a miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel jó kapcsolatban lévő bróker cégénél

• miközben a hatóság passzívan szemlélte a fedezetlen vállalati kötvények kibocsátását,
• a külügyminiszter alá tartozó bank közpénzből, milliárdokkal segítette ki a céget,
• az összeomlás előtt az állam bennfentes információk birtokában kimenekíthette a pénzét,
• amivel elősegítette a cég bedőlését,
• de nem fagyasztotta be a vagyonát,
• a bróker a többi befektető kifizetése helyett 10 napig hivatkozhatott az álcsődre,
• hetekig szabadlábon maradhatott,
• ami alatt eltüntette a magányvagyonát,
• átszervezhette a cégét,
• és szabadon gazdálkodhatott a későbbi bizonyítékokkal.

Azért az nagy mutatvány lesz, ha ezt is megússzák.

Nem kéne szó nélkül elmennünk amellett, hogy a Magyar Katolikus Rádió véletlenül találkozott az Országgyűlés elnökével, aki igen hosszan fejtegethette náluk, hogy mi a baja a magyar nyilvánossággal.

Többek között ilyenek mondott:

• Ma Magyarországon, és egyre inkább a világban is pártos sajtó működik.
• Az Országgyűlés elnöke szerint tárgyilagos, tényekre törekvő, más vélemények méltóságát is tisztelő orgánum alig akad Magyarországon és külföldön.
• A média torz módon tudósít a valóságról. 
• A sajtószabadság abban a formában, ahogyan megálmodták, és ahogy a demagógok hirdetik, már régen nem létezik, ma a tulajdonos szabadsága létezik, hogy a saját maga arcára, képére formálja a saját nyers érdekei szerint az adott médiumot.
• Mégis egyfajta képmutató megközelítéssel csak az államtól féltik a sajtó szabadságát.
• A sajtószabadság nem az újságírók szabadságát jelenti arra, hogy mindenféle megkötöttség nélkül bármit bárkiről bármikor leírhassanak.
• A sajtószabadság a híreket fogyasztó polgárnak a szabadsága arra, hogy a sajtón keresztül a valóságot és összefüggéseket a lehető legobjektívebben megismerhesse.
• Huszonöt éve Magyarországon a sajtószabadságot az újságírók és a tulajdonosok úgy értelmezik, hogy az ő szabadságukra vonatkozik, arra, hogy a valóságot ne megismertethessék, hanem alakítsák, a politikai szereplők közé kéredzkedjenek anélkül, hogy választáson estek volna át.
• Az ATV elfogult a baloldal javára, a Népszava pártos revolverlap, a Népszabadság  pártlappá süllyesztette magát. De ez szabad döntés.
• Azzal sincsen és volt semmi baja, hogy a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet és a Hír TV kifejezetten kormánypárti megközelítésből próbálta meg a híreket értelmezni.

De nincs itt semmi baj, van csodafegyver:

Ehhez képest kellene legyen középen az a mértékadó média, leginkább a közmédia, amelyik nem vádolható sem egyik, sem másik irányban való elfogultsággal. Ha valaki bekapcsolja, és nem akar máshonnan tájékozódni, akkor biztos lehet benne, ami elhangzik, az a valóság része és többé-kevésbé pártatlan. A közmédiának az a feladata, hogy a lehető legtárgyilagosabban, a lehető legtöbb, elfogultságra ugyan hajlamos, de elfogulatlan ítéletalkotásra alkalmas emberhez jusson el. 

Számos, a minőségre és a politikai pártatlanságra vonatkozó kritikája és megjegyzése is lenne, de hagyni kell még egy kis időt, hogy az új helyzetben megtalálják a helyüket.

• Orbán rendelte el, hogy vonják ki a közpénzt a Quaestorból. 

• Ezzel praktikusan fölmentette Szijjártót a bennfentes kereskedelem gyanúja alól.

• Ellenben saját magát gyakorlatilag meggyanúsította.

A bennfentes kereskedelem (Btk. 410. §) akkor merült föl, amikor kiderült, hogy a Külügyminisztérium bankja (MNKH) éppen a csőd napján vonta ki a pénzét, 3,8 milliárd forintot a Quaestorból. Kézenfekvő, hogy fülest kaptak a likviditási problémáról, esetleg arról, hogy a csalás (fedezetlen kötvények kibocsátása) miatt a felügyelet be is zárja a brókercéget. 

A külügy elszántan tagadott: a döntés már március 5-én, négy nappal a csőd előtt megszületett (ami akkor még nem is volt csőd), annak technikai okai voltak, hogy a pénzkivétel 9-éig húzódott. Ergo: nem volt bennfentes értesülés, nem tudtak a csődről.

Én rendeltem el, akkor, amikor láttuk, hogy a Buda-Cash bedőlt, és a befektetett pénz nincs biztonságban, hogy minden minisztérium nézze meg, van-e közpénz a brókercégeknél. Amennyiben igen, akkor intézkedjenek. Félő volt ugyanis, hogy elindul egy lavinahatás, és úgy járnak mint az a 67 önkormányzat, amely jelentős összeget helyezett el egy másik ilyen cégben

Ezt Orbán mondta Sopronban. A lavinahatás - mint a bankpánikoknál szokott - nincs, nem is volt, nem kellett ettől tartani.

Ha mégis tartottak ettől, akkor tökéletesen inkompetensek. Nem dőlt be egyetlen másik brókercég sem, csak az, amelyiknek fedezetlen kötvényei voltak. És az is csak akkor, amikor az állam kivonta belőle a pénzét.

Tehát Orbán és Szijjártó gyakorlatilag bedöntötte a Quaestort.

A Matolcsy-féle MNB - amelyik magába olvasztotta a korábbi PSZÁF-ot - éppen akkor kezdett vizsgálódni a brókercégnél. Az ellenőrzés minden bizonnyal maga után vonta volna a csődöt. Életszerűtlen feltételezni, hogy Matolcsy nem értesítette erről volt főnökét és politikai szövetségesét. Az Index szerint a Fideszben már napokkal korábban erről beszéltek.

Az ügy amúgy kizárólag a Külügyi és Külgazdasági Minisztériumot érinti. Pillanatnyilag nincs arra adat, hogy bármelyik másik állami szerv belekeveredett volna. Orbán a fenti idézetben, melyben általában beszél minden minisztériumról, csak kedvenc embere felelősségét próbálja elkenni.

(Kép: Népszava)

Más kérdés, hogy a Quaestor a piramisjátékra hajazó üzleti stratégiája miatt meg is érdemelte, hogy bedőljön.

De akkor a külügy bankja miért tartott csaknem négymilliárdot Tarsoly cégénél?

• Akit Szijjártó 15 éve ismert meg még a győri önkormányzat sport-albizottságának alelnökeként.
• Akinek odaadta a moszkvai magyar vízumközpontot, amelyik annak ellenére is fialja a pénzt, hogy a Quaestornak semmilyen tapasztalata nem volt a területen. (És ezért még egy diplomatát is kirúgott a tárcától, aki ezt nem volt hajlandó szignálni.)
• Aki részt vehetett a kormány letelepedési kötvény-programjában.
• Aki az isztambuli kereskedőházat üzemeltethette.
• Akinek a kommunikációs főnöke, Orbán egykori elnöki tanácsadója, Bende Gyöngyi volt.
• Aki a fiktív kötvényekből finanszírozta a miniszterelnök fociálmának egyik szeletét.

És miért tartaná egyáltalán a magyar állam kockázatos vállalati kötvényekben a pénzét?

• Ezek vagy jó hozamot hoznak.
• Vagy az egészet bukja az ügyfél.

Az Áht. 79. §-a tiltja, hogy az államkincstáron kívül máshol és állampapírokon kívül másban tartsák pénzüket az állami intézmények. Bár ez az irányításuk alá tartozó szervezetekre nem vonatkozik, a köztisztviselő nem részesül a profitból akkor sem, az első változat jön be.

Ráadásul a magyar államnak nincs szüksége ilyen módon szerzett néhány 100 millió forintra, mikor egy tizedesszám megváltoztatásával az adótörvényben vagy az alapkamaton is 10 milliárdokhoz juthat. A néhány milliárdos veszteség viszont érzékenyen érintheti. Pláne a kockáztató tisztviselő állását.

Arra, hogy mégis megtörtént nincs más magyarázat, minthogy az MNKH felsőbb utasítást kapott a gazdájától, a külügytől. A Szijjártó és Tarsoly, valamint az Orbán és Tarsoly közötti kapcsolatok ismeretében ennek kézenfekvő indoka a haveri segítség.

A helyzet tehát úgy áll, hogy Szijjártó csaknem négymilliárd közpénzzel segítette ki a haveri brókercég piramisjátékát. Azután az MNB vizsgálni kezdte a Quaestort, és az infók valamiképpen eljutottak a kormányhoz és a Fideszhez. Ezek alapján Orbán kivonatta az állami pénzeket, amivel összedöntötték a céget. Ami maga alá temette a kisbefektetők pénzét. A keményen dolgozó kisemberekét, akiket a magyar kormány elfelejtett értesíteni.

A közpénz végül meglett, de a simlis húzásokkal Orbán és Szijjártó egyszerre keverte magát

• illegális finanszírozás
• és bennfentes kereskedelem gyanújába.

Az egyetlen szerencséjük, hogy az esetet a Matolcsy MNB-je alá rendelt pénzügyi felügyelet és - esetleg - a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség fogja vizsgálni.

Dési János írása az Egyenlítő blognak.

Öröm nézni azt az igyekezetet, amellyel azt próbálják nekünk bebizonyítani, hogy semmiféle hatástanulmány nem készült a vasárnapi zárvatartás hatásairól. Hát sehol sem akadt egy századvéges kollega, aki pár száz millióért elénk tárta volna a pőre valóságot és prezentálta volna a számokat, hogy a magyar nép semmit sem akar jobban, minthogy vasárnap igenis minden zárva legyen és mi is megpihenhessünk.

Az a bizonyos hetedik nap.

A konzumidiótáknak meg úgy kell, miért vasárnap fogyott el a fogkrémjük, romlott el a fridzsiderük? Miért vasárnap akarnak vásárolni valamit? A vásárlás különben is csak egy csúnya, rossz szokás. Rendes ember ilyet nem tesz. Ahogy este tíz után sem – igaz, arról nincs hírünk, hogy Ő, aki a hetedik napon megpihent, valóban blokkolt-e minden este időben, mielőtt látta, hogy jó.

A lényeg az, hogy felmérés nincs és nem is kell, semmihez. A mi kedves vezetőnk anélkül is tudja, hogy mi kell nekünk.

Mondjuk, tényleg felesleges hatástanulmány. Elég lenne csak szombaton elszalajtani egy kis KDNP-s slapajt, ha lenne KDNP, hogy füleljen már egy kicsit valamelyik boltban, mit mondanak az ott tolongó emberek.

Hatástanulmány nélkül azt, hogy hova és mikor mit kapjanak. De jó nagyot, matyómintásat.

Vagy gondolkozzanak el azon, miért is lett pár nap alatt az internet egyik sztárja az a sláger, amelyik a vasárnapi zárvatartás problémáival foglalkozik. De azért, ha jó hangosan otthon lejátsszuk, a szomszéd átkopog, hogy még egyszer, de adjunk rá kakaót és pár perc múlva már az egész lépcsőház azt dúdolja, hogy bbbbb meg, KDNP.

Jó, ez persze csak is öröm, a művészet átmeneti hatalma pökhendi és hatalomvágyó elit felett. És különben is, felkészül a CBA, amelyik vonatkozó egysége vasárnap is nyitva tartott a bezárt Fény utcai piacon. Mert van már fény a CBA végén.

Közelít az a vasárnap, amikor fájdalom, de a KDNP-től is el kell búcsúznunk, odakerülnek ahová valók. Ha tényleg van Felsőbb Hatalom, akkor például éjszakai árufeltöltőnek a zöldségosztályra az Auschanba.

(Szolgálati közlemény: Kedves Vida Ildikó, az alábbi mondat megértéséhez most nem szükséges elővennie a már szamárfülesre tanult angol nyelvkönyvét.)

Ceterum censeo: Orbánnak mennie kell!

• Netadó.
• Drogteszt.
• Migráció.
• Keményen dolgozó.
• Vasárnapi boltzár.

Sorra dőlnek be a kormánypártok politikai termékei az utóbbi hónapokban. Az októberi önkormányzati választásokat még simán megnyerték, azóta viszont egy merő vesszőfutás az életük. A defenzívába szoruló Fidesznek a Századvég végzett felmérést,hogy találjon egy népszerű issue-t, amellyl tematizálni lehetne a közéletet, ennek eredményeit láthattuk az utóbbi néhány hónapban.

• Internetadó

Az amerikai kitiltási botrány, a NAV-ot érő korrupciós gyanú és az egyéb lopási ügyek utáni helyzetet még tudják fokozni a netadó tervével, bár ezt még nem politikai terméknek szánják, csak egyszerű hörcsögösködés a költségvetési egyensúly érdekében.

A Századvég szerint a rezsitételek közül ennek emelését tartanák legkevésbé kellemetlennek a megkérdezettek. A választók - akiket ezek szerint nem kérdeztek meg - azonban a távközlési adó forgalomalapú kiterjesztésében okkal láthatták az utolsó szabad nyilvános fórum korlátozásának szándékát. Még a jobboldalon is eszementnek eszementnek nevezik és pálfordulásnak látják az ötletet.

Az ezt követő tüntetések miatt a netadó alig 10 napot élt meg, Deutsch Tamás feladata, hogy elsüllyessze az ügyet. A siker garantált: Deutschnak ez akkor is menne, ha épp az ellenkezője lenne a dolga.

• Háború a drog ellen

A Fidesz kommunikációs igazgatója, Kocsis Máté december 5-én dobta föl, vezessenek be rendszeres drogkontrollt a 12–18 év közöttiekre, a politikusokra és az újságírókra. A párt parlamenti frakciója azonnal meg is vitatta az ötletet, de ott sem volt egyértelmű a támogatás. A Századvég persze közölte, hogy a lakosság többsége támogatja. Nyilván a 18 év alattiakat nem kérdezték. A politikusok és újságírók kötelező tesztje valószínűleg jogellenes lett volna, és ha mégse, akkor még Lévai Anikót is megpisiltették volna, mint a Magyar Konyha szerkesztőbizottságának elnökét.

Először Orbán is a Habony-féle boszorkánykonyhában született ötlet mellé állt, mondván, csak így lehet háborúzni a drogmaffia ellen. De aztán a törvényjavaslatot jegelték a kormány stratégiájának kidolgozásáig. A kormány azonban az első negyedévben nem is vette napirendjére az ügyet, talán majd áprilisban, és akkor májusban lehet róla törvény. De sokkal valószínűbb, hogy hagyják elsüllyedni az ügyet. Tavaly december 13-án leszakadta róla, karácsony előtt hozták szóba utoljára.

• Megélhetési bevándorlás

A drogügy elejtése után hetekig issue nélkül maradt a kormány, mígnem Orbán Viktor három nappal a francia Charlie Hebdo hetilapot ért brutális támadás után állt elő az újabb ellenséggel, az illegális migrációval. Ez egyfelől kényszer volt, mivel a koszovói migránsok akadály nélkül jutottak át Magyarországon Ausztria és Németország felé, amit utóbbiak keményen számon kértek a magyar kormányon.

És ha már úgyis tenni kell az ügyben valamit, akkor a Fidesz erre akart politikát építeni. Másfelől viszont okafogyottá lett a dolog, mivel aki el akarta hagyni Koszóvót (az ország lakosságának körülbelül negyede-ötöde) az akkora már megtette, illetve - mivel Magyarország nem cél-, csak tranzitországnak számított - a potenciális választókat egyáltalán nem érintette meg az ügy.

A migráció azonban jó ürügyet szolgáltatott Orbán háborújához a politikai korrektség ellen: a szélsőjobb szavazókat célzó témát először a KDNP választmánya előtt plankolta föl tavaly ősszel, majd az évértékelőjén is hossza értekezett róla. Beleállt a harcba fideszes pártmédiává silányult MTI is, ami "megélhetési bevándorlásként" taggelte a híreit.

Hiába próbáltak még parlamenti parlamenti vitanappal is megágyazni a témának, éppen ott állították ki a halotti bizonyítványt, és február 20-a óta nem hozták szóba a témát. Csak az MTI maradt rajta a tracken, nekik nem szóltak, hogy változott a vonal.

(Kép: Cruzine)

• Keményen dolgozó kisemberek

Orbán az évértékelőjében állt elő az újabb vonallal: a keményen dolgozó emberekkel. Ezzel talán a balos szavazókat próbálta megszólítani, de inkább az utóbbi évek angolszász konzervatívjaitól vették az ötletet. A hard-working people, man, families a brit és az ausztrál toryk és az amerikai republikánusok némelyikének hívószava, mint volt a múlt évezredben a Fidesznek a polgár, és leginkább a második kormányzásuk előtti "az emberek" emlékeztet rá Magyarországon.

Ezzel önmagában nem tudtak kezdeni semmit, talán arra készültek, hogy a szlogen alá jóléti intézkedésekkel ágyaznak meg, de egyelőre ad acta került a téma, pedig Rogán például egészen komikusan is exponálta magát benne. Nem kizárt, hogy még előveszik, vagy nem véglegesen hanyagolják, de a Fidesz papagájkommandójának eddigi szokásaitól eltér, hogy már egy hete nem említették, utoljára március 17-én.

• Vasárnapi boltzár

Ez a legújabb csodafegyver. Illetve a KDNP önmegvalósítási és világmegváltó ötletét előbb felkarolja a Fidesz, noha komoly politikai hasznot nem remélhetnek tőle, majd bele akarnak állni a népszavazási kampányba is, ha lesz referendum. Sőt, ki is terjesztenék.

Meglátjuk, mi lesz belőle. A kétharmad már megvan, csak épp velük szemben. És ezt tudhatták előre.

Nem árt emlékezni, hogy Gyurcsány végül 300 forinton bukott el.

Ahogy korábban már megírtuk, a BKV-pert tárgyalásán Balogh Zsolt bevallotta: semmi sem igaz abból, hogy korrupciós pénzzel tömött nokiás dobozt adott át Hagyó Miklós volt főpolgármester helyettesnek. Az MTI erről persze megint ködösítve számolt be.

Már tanulmány is született az MTI elfogultságáról. A nemzeti hírszolgálat ferdítései és túlzásai azonban azóta is folytatódnak. A Balogh vallomásáról szóló kecskeméti MTI tudósítás most sem szólt másról, mint az egyre alaptalanabbá váló vádpontok, és a visszavont terhelő állítások hosszas felsorolásáról.

Már maga a cím is semmitmondó: “A negyedrendű vádlott visszavonta vallomását”. Tény, viszont sokkal beszédesebb lett volna, ha egy olyan cím születik, mint a HVG-nél, ami rögtön az olvasók elé tárja a lényeget: A volt BKV-vezér visszavonta a hírhedt Nokia-dobozos vallomást.

Az MTI-hír különösen sokat foglalkozik a tárgyalási napon levetített Balogh-Hagyó szembesítést videójának tartalmával. Részletesen sorolja Balogh visszavont(!) terhelő állításait. Futólag kitérnek Balogh indoklására is:

“Szembesítésről készült felvétel levetítése után Balogh Zsolt azzal indokolta a vallomás visszavonását, hogy akkor ezért tett súlyosan terhelő vallomást Hagyó Miklósra, hogy "ne tartóztassák le, mint a többieket".

Aztán gyorsan hozzátették, hogy ez kvázi hülyeség, hiszen “Balogh szabadlábon védekezik, letartóztatását nem kezdeményezte az ügyészség.” Sőt, később is azt sugallják, hogy Balogh korábbi még terhelő vallomása az elfogadhatóbb, hiszen “a felvételen végig nyugodt volt, határozottan tett vallomást.”

És ennyivel el is intézték, tulajdonképp semmibe vették Balogh vallomását, miszerint anno a nyomozók kényszervallatásnak vetették alá, és hamis vallomásra bírták szabadon engedéséért cserébe.

Beszámoltak persze arról is, hogy Homonnai János ügyész a vetítés után az nyomozati eljárás törvényességét hangoztatta. Így miután a szöveg jól felvezette, hogy hát nem is a mostaninak, hanem a korábbi állításoknak érdemes hinni, beidézték Balogh jelenlegi vallomását:

Hagyó Miklós semmilyen törvénytelenségre nem utasított, neki semmilyen pénzt nem adtam át” – mondta a negyedrendű vádlott, aki a bíróság előtt eddig nem tett vallomást.

És ez az állítás így igaz is lehetne. Bár a pontosság kedvéért hozzátehették volna, hogy Balogh a bíróság előtt már 2012 októberében is azt nyilatkozta, hogy nem tartja fönt korábbi másokra nézve terhelő állításait, amelyeket ugye azért mondott, hogy elkerülje a börtönt.

Az utolsó bekezdésben még ráadásként hosszú sorokban idézték az amúgy összecsapott vádirat jól csengő mondatait - melyek az elfogulatlanság jegyében, de előreutalva a várva várt ítéletre - hemzsegnek az olyan szavaktól, mint a “bűnszervezet”, “nagy vagyoni kárt okozó”, “hűtlen kezelés”, “zsarolás”, “vesztegetés”.

Az MTI, amelynek feladata lenne a sajtó friss, objektív hírekkel való ellátása a BKV-perrel kapcsolatban is, a médiának ez alkalommal is egy olyan hírt adott át, ami egy régebbi, teljesen visszavont vallomást részletez, cseppet sem elfogulatlan módon.

Orbánt nem zavarja a politikai hullaszag; nemcsak az árulást, de az árulót is értékeli. Most akkor a hála mégiscsak politikai kategória vagy a Fidesz-vezér hasznot remél attól, hogy egy volt szocialista potentátot miniszterelnöki megbízottként foglalkoztat.

Pozsgay Imre MSZMP PB-tag, Szűrös Mátyás MSZMP-titkár után újabb volt szocialista nagyvad került Orbán hálójába, nagyobb mint a korábban volt Csintalan Sándor MSZP ügyvezető alelnök vagy Warvasovszky Tihamér fehérvári polgármester. Mindannyian arra vannak hivatva, hogy igazolják a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyáltalán sem kirekesztő jellegét, többoldali támogatottságát.

Az sejthető, hogy Szili Katalint egyaránt motiválja a legalább államtitkári javadalmazás, a havi egy-, talán másfélmillió forint, illetve a politikai nihilből való menekülés. Új feladatára tökéletesen alkalmas.

Utazni házelnökként is szeretett; a gittegyletek vezetésében és az érdemi befolyást nem biztosító, cserébe különösebb szellemi erőfeszítés nélkül ellátható díszfunkciók viselésében nagy a gyakorlata.

Jelentős politikai teljesítményt, mondanivalót, hozzá köthető eredményt, nélküle meg nem történő dolgot egész politikai karrierje áttekintésével sem lehet felfedezni. Tökéletes rejtély, mit kedveltek benne a szocialisták. De hát Schmitt Pál is lehetett köztársasági elnök.

• Szili Katalin 1990-ben még nem jut be a parlamentbe, négy évvel később viszont már országgyűlési képviselő.
• 1994-98 között környezetvédelmi és vízügyi államtitkár a Horn-kormányban. A minisztere Baja Ferenc.
• 1998-ban kerül az MSZP élvonalába, amikor elindul és győz id. Gál Zoltán ellen a szocialistáknak járó parlamenti alelnöki helyért folyó szavazáson. A ciklus végéig alelnök.
• 2000-től a párt elnökhelyettese négy éven át. Ezt a posztot a Londonból hazatérő Németh Miklósnak kreálták, de ő nem fogadta el a második helyet. Szili a pártban belső koalíció, a Baranya-Szabolcs-tengely egyik kulcsfigurája.
• 2002-ben a koalíciós osztozkodáson kiharcolja a házelnöki posztot a szabaddemokrata Fodor Gáborral szemben. Fodor Medgyessy Péter belső  ellenzékévé válik, Szili 9 éven át az Országgyűlés elnöke.
• 2003-ban nem vállalja a pártelnök-jelöltséget Kovács Lászlóval szemben, pedig Medgyessy is kapacitálja.
• 2004-ben nem vállalja a miniszterelnök-jelöltséget Gyurcsánnyal szemben Medgyessy megürült helyére. Néhai Toller László győzködi leginkább. Nem indul újra a súlytalan pártelnök-helyettesi pozícióért sem

Már előre tekintett

2005-ben viszont nekiindul az államfő-jelöltségnek, pedig az SZDSZ jóval korábban nyilvánvalóvá teszi, hogy nem támogatja. Azt mondják, pártpolitikust nem, bár valójában Szili kompetenciáival vannak problémáik.

Az MSZP-ben megnyeri a belső jelöltversenyt Glatz Ferenccel és Horn Gyulával szemben. Az SZDSZ nem szavaz, a Fidesz ellenőrzi képviselőinek elvileg titkos szavazatát, az MDF-ből nem tudni, mennyi támogatást kap. Akkoriban tartotta magát, hogy a Gyurcsány köréhez sorolható szocialisták közül néhányan nem rá szavaztak. Három vokssal kikap, pedig az MSZP mostani elnöke, Tóbiás József irányítja a kampányát.

• 2006-ban ismét házelnök, de már belső ellenzéki. 
• 2009-ben újra akarja építeni magát. Rátukmálják a pécsi polgármester-jelöltséget, de kikap Páva Zsolttól. Lemond a házelnökségről.
• 2010-ben Gyurcsány 4. helye ellen tiltakozva leveteti a nevét az MSZP országos listájáról, de a baranyai listáról bejut.

A választási vereség után Szili a szocialistáktól távolabb, a "nemzeti érzelműek" közé próbálja pozicionálni magát, ami főként jobboldalnak tett gesztusokban, illetve kamupártok és gittegyletek vezetésében nyilvánul meg. Már körüllengi a politikai hullaszag.

• 2010 júniusában - egyetlen szocialistaként - résztvesz a Trianon Emléknapnak nevezett nacionalista giccsnek szentelt parlamenti ülésen.
• Ezért cserébe elnöke lehet a Nemzeti Összetartozás Bizottsága autonómia albizottságának.
• Még nyáron megalakítja a Szövetség a Jövőrért mozgalmát, de megtartja párttagságát, mit lehessen tudni.
• Az önkormányzati választásokon úgy látja, az MSZP-nek vége. Saját pártot alapít, a Szociális Uniót. Másnap kilép a szocialista frakcióból, de a listán nyert mandátumát megtartja.
• 2011-ben - az ellenzéktől eltérően - részt vesz a Fidesz alkotmányozási folyamatában, saját tervezetet is benyújt. Az alaptörvényt végül nem szavazza meg, mert egyetlen módosítóját sem fogadják el.
• 2013-ban a pártját belépteti egy újabba, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppártba; annak ő lesz az elnöke is. A negyedik erő akarnak lenni.
• 2014-ben alig több mint 10 ezer szavazatot kapnak, és Szili 20 év után kiesik a Parlamentből.
• Felajánlja a lemondását, de újraválasztják a KTI elnökévé. Ősszel már a fideszes polgármester jelöltnek kampányol Szegeden.

Visszafogott intellektuális teljesítmény, mérsékelt karizma vagy meggyőző erő, gyenge kamarillapolitika, közepes munkabírás - ez a mérlege Szili hosszú politikai karrierjének. Ellenben - ha végképp kötni kell hozzá valamit, akkor - sűrűn hangoztatott környezetvédő lózungok (ez magyar államfők vagy államfő-jelöltek számára úgyszólván kötelező), szociális demagógia a következményekre való tekintet nélkül, valamint nemzetpolitikának nevezett nacionalista frázisok.

Az utóbbihoz kapcsolódik a Semjén Zsolt államtitkárságán miniszterelnöki megbízottként végzett feladata is: koordinálnia kell a határon túliak autonómiatörekvéseit. Nem kidolgozni, eldönteni vagy kiharcolni. Koordinálni. A határos országok politikai többségének véleménye ismeretében ennek kb. annyi értelme van, mint a Havasi Bertalan által a feladatra való alkalmassága bizonyítékaként említett KMKF-nek.

Abból is mennyit profitált a haza. Össze se bírjuk számolni.

Mint arról beszámoltunk, egyszer már lebukott a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., hogy saját gazdasági igazgatójuk, Vida István testvérének az érdekeltségében álló cégnek adtak közbeszerzés nélkül milliós megbízást, ezt mégis újra meglépték.

A Magyar Narancs egy 2011-es, az Egyenlítő blog pedig egy 2013-as szerződésre bukkant. Előző cikkünkben ismertettük egy szakértő véleményét is az FKF önfényező, szakmaiatlan, helyesírási hibáktól hemzsegő "tanulmányairól". A debreceni cégnek azonban nem kellett tartania a retorziótól: a Perfect Shopping Kft. vezetése szoros, rokoni szálakkal kötődik az FKF Zrt. vezetéséhez. Vida István az önkormányzati vállalatnál a kutatási megbízás idején a gazdasági igazgatói pozíciót töltötte be, míg a Perfect Shoppingot testvére, Vida Sándor alapította. A céget tőle fia, Vida Károly vette át, aki egy ideig a feleségével közösen, majd 2013. januártól már egyedül vezeti - írtuk.

És most lássuk az FKF véleményét, mert időközben az is befutott:

Tisztelt Németh Gábor úr!
 
Köszönjük megkeresését. Tájékoztatjuk, hogy az Egyenlítő Blogon megjelent állítások, azok valóság
tartalma a Perfect Shopping Kft-vel kapcsolatban teljességgel megalapozatlanok, tele vannak csúsztatásokkal.
 
A valóságban:

* A Perfect Shopping Kft. a K 1162 sz. közbeszerzési eljárás során valós és korrekt versenyben 3 ajánlattevő közül lett a nyertes ajánlattevő. Azért azt tegyük hozzá, hogy a többi versenyzőnek egy rokona sem ült az FKF vezetőségében. (szerk.)
* Ennek eredményeként kötött szerződést 2013. április 2-án az FKF Zrt. az említett céggel 5.184.375.-Ft értékben. A következő ajánlattevő összege 6.000.000.-Ft volt. Ergo: épp az a cég ajánlott kicsivel a második helyezett alá, amelyet rokoni szálak fűznek az FKF-hez.
* A szerződés tárgya pontosan "Ügyfél elégedettségi kutatás, szolgáltatásfejlesztéssel kapcsolatos kutatások, hatékonyság vizsgálat" volt. Mint azt fent linkelt cikkünkben egy szociológus kifejtette: az önfényező tanulmány felületes, szakmaiatlan és silány munka volt.
* Vida István úr az FKF Nonprofit Zrt-nél eddig eltöltött munkaviszonya alatt más alkalommal Társaságunk a Perfect Shopping Kft-vel nem kötött szerződést és nem létesített semmilyen kapcsolatot. Megkövetjük Vida István urat az általa tanúsított példás önmérséklet miatt.

Kérjük válaszunk szíves tudomásul vételét és teljes egészében, változtatás nélkül történő közzétételét!
 
Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit "Nonprofit" :) Részvénytársaság

A kilencmillió forintnyi hamis százeuróssal lebukott ifjúsági tagozatost még ki lehetett magyarázni. Nem elsősorban azzal, amivel próbálkoztak, hogy már nem is tagja a Fidesznek. Hanem, hogy megtévedt bárányok minden nyájban akadnak, az egyes emberek dolgaiból nem lehet az egész közösségre következtetni.

Ám a Fidelitas ún. provokátorfigyelő oldalát, amelyik a sötét ötvenes évek és a nyilas házmesterek korát idézte meg, már azért nehezebb. Ez nem pimf baklövés, piti ostobaság, túlbuzgó aktivizmus, téves helyzetértékelésen alapuló hibás döntés.

Ez rendszerhiba.

A jelszót Orbán adta ki, még az évértékelő beszédében:

NEM HARCOLUNK ELÉGGÉ, DE LEGALÁBB IS NEM HARCOLUNK ELÉG JÓL.

A Fidelitasnak Rogán (és Szijjártó) adta tovább a stratégiát, ők meg így váltották át napi politikára. Ennyit tudnak, ez egy végzetesen kontraszelektált társaság. De legalább trafikokkal családilag jól el vannak látva. Legalábbis az elnök, Böröcz László, aki amúgy Rogán embere, az V. kerület alpolgármestere. 

Mivel harci médiájuk már nincs, vagy csak alig, visszatérnek a papagájkommandóhoz, amelyiknek Rogán anno a közkedveltségét köszönhette, meg a házmestertempóhoz, amelynek komoly történelmi tradíciói vannak.

Megtalálták az Ország Gyűlése nevű (vagy hogy is hívják magukat most már) marginális mozgalmat, akik megzavarták a békés megemlékezést. Azt, a közös pszichedelikus révületet.

Ellenségre a Fidesznek mindig szüksége van, az örökös küzdelem a lényegéhez tartozik. Feltalálták (de legalábbis reimportálták) a permanens szabadságharcot.

Voltak már

• a kommunisták,
• a liberálisok,
• a multik,
• a bankok,
• Brüsszel,
• az IMF,
• az RTL Klub,
• az Egyesült Államok,
• Simicska és birodalma,
• a drogosok,
• a migránsok.

Csak az utóbbi néhány évben. És valakit biztos kihagytunk. Ellenségkép nélkül a Fidesz nem tud létezni.

Így lett a Buda-Cash- és Quaestor-ügy szocialista brókerbotránnyá, Tóta W. meg fajgyűlölő rasszistává Rogán szerint.

A civilek először a 2012-es, székházerkély-foglalós HaHa-tüntetések idején lettek nem szeretve (Bajnai-gárda), majd tavaly a netadó terve ellen demonstrálók váltak hirtelen szocialistává.

Nagy innováció ezúttal sincs. Hozzák, ami a lényegük.

(Kép: Fidelitas)