Korábban már írtunk arról, hogy az Ab döntéshozatalának alapja az, hogy "a Fidesznek mindig igaza van". Erről maga Lenkovics főbíró nyilatkozott, illetve az általa elmondottakból lehetett következtetni rá. De hogyan lesz valaki alkotmánybíró? Hogy hogyan lehet bekerülni az Alkotmánybíróságba (Ab)?

Vegyük példának Szívós Mára esetét, akit durva jogelvi-szakmai hibái dacára 2011-ben az Ab tagjává választottak. Ráadásul úgy, hogy Szívós meg sem felelhetett volna a pozícióra, mivel semmiféle tudományos munkássága nem volt. 

Az szakmai hibák és az alkalmatlanság persze Magyarországon mellékes ahhoz, hogy egy ilyen nagy hatalommal rendelkező titulust megkapjon valaki.

Kézcsók Semjéntől - volt mit megköszönni Szívós Máriának

A Strasbourg által megerősített "szakmai hiba" is nézőpont kérdése - regnáló hatalom szempontjából egyáltalán nem is tekinthető hibának. Így nem véletlen, hogy Szívós Fidesznek kedvező "szakmai hibái" végül alkotmánybírósági székébe ültették.

Íme 5 durva szakmai hiba az Alkotmánybíróság felé vezető úton:

• Szívós Mária hagyta jóvá másodfokon a BKV-ügy első gyanúsítottjának, Szalainé Szilágyi Eleonórának, a BKV volt humánpolitikai igazgatójának előzetes letartóztatását, annak meghosszabbítását, majd később a lakhely elhagyást is házi őrizetté szigorította.

Előzetes letartóztatássá változtatta Regőczi Miklós, Horváth Éva és Lelovics Ottó házi őrizetét, érdemi indoklás nélkül, úgy, hogy egyikük esetében sem volt bizonyíték a szökés veszélyére. (Se azelőtt nem tettek kísérletet erre, és azóta se szöktek meg.)

• Regőczi volt BKV vezérigazgató-helyettes első körben házi őrizetbe került, majd 2010. február 3-ai vallomásában nem fogalmazott meg terhelő állításokat feletteseire nézve, így őt is előzetes letartóztatásba helyeztette Szívós február 17-én.

• Lelovicsnak, Hagyó Miklós egykori kommunikációs munkatársának is házi őrizetet rendelt el a Budai Központi Kerületi Bíróság, azzal az indokkal, hogy nála sem állt fenn a szökés veszélye. Ennek ellenére Szívós másodfokon jóváhagyta előzetes letartóztatásba helyezését, majd Lelovics előzetesének meghosszabbítását, később pedig házi őrizetének meghosszabbítását is.

• Horváth, Hagyó egykori sajtóreferense házi őrizetét szintén érdemi indoklás nélkül módosította előzetes letartóztatásra Szívós Mária. Részlet - Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott vallomásából.

  Azt a bírónő is elismerte, hogy semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy egyáltalán felmerült volna a megszökés, összebeszélés, vagy bizonyítékok megsemmisítésének csak a szándéka is, de lehetségesnek tartotta, hogy a jövőben fel fog merülni.

• Háromszor is automatikusan jóváhagyta Hagyó előzetesben tartását egy olyan rendőrségi jelentésre hivatkozva, amelyről kiderült, hogy

 nem is létezett.

Az ügyészség arra hivatkozva kérte elrendelni, majd időről-időre meghosszabbítani az előzetes letartóztatást, hogy Hagyó külföldre akart szökni a büntetőeljárás elől, s erről állítólag adata volt a  hatóságoknak. Ez az adat azonban nemhogy soha nem került elő, a Hagyót szabadlábra helyező bírósági végzés rögzítette is, hogy nem létezett olyan információ, rendőri jelentés vagy bármilyen más adat, ami alátámasztotta volna ezt az ügyészségi blöfföt.

Szívós Máriának tehát a Fővárosi Bíróság tanácselnökeként többször is komoly szerepe volt a BKV-ügy menetének alakulásában. Szigorúbb kényszerintézkedést rendelt el a BKV-ügyben öt vádlottal szemben is. Tette mindezt úgy, hogy legtöbb esetben

automatikusan, megkérdőjelezhető indokra, nem létező adatra hivatkozott.

Ám nem csak ezzel nyerte el a Orbánék rokonszenvét. A 2006-os zavargások során a Szívós által vezetett tanács helyezte szabadlábra az előzetes letartóztatásba helyezett személyeket, majd (elvileg független) alkotmánybíróként is folyamatosan bizonyítja Fidesz-hűségét.

Ugye nem is meglepő az út, amin keresztül valaki a Alkotmánybírává válhat?