A magyar miniszterelnök nem először mond érdekeseket. Beszélt már ezoterikus hülyeségeket általában, és a magyarság leszármazásáról is osztotta meg gondolatmorzsáit. Ezek mind egy irányba mutatnak: a magyarok a hunoktól és személyesen Attila nagykirálytól eredeztethető kiválasztottságára.
Az ázsiai vonatra Orbán először 2010 őszén, az első kínai utazásán száll fel. A sanghaji világkiállítás zárónapján mondott beszédében a magyarok ázsiai gyökereiről értekezett. Ez még nem orbitális baromság, az viszont kérdéses, hogy
- ez miért aktuális 1200 évvel az európai jelenlét után,
- a Dél-Urál vidékét mennyiben lehet Ázsiának tekinteni (bár kétségtelen, hogy a honfoglalás régészeti párhuzamai átnyúlnak Nyugat-Szibériába is),
- és a honfoglaláskori magyarság mennyiben tekinthető azonosnak a maival.
Az viszont már inkább meghökkentette a csak kicsit is tájékozottabbakat, hogy a miniszterelnök szerint
Hungary országnév a hunok földjére utal.
A szakértők hiába próbálták fölvilágosítani Magyarország idegen nevének eredetéről, Orbán rajta maradt a hun-vonalon: tavaly ősszel már Dél-Koreában is arról sztorizgatott, hogy
a hunok mi volnánk, vagy legalábbis mi is.
Félázsiaiak (Kép: kurultaj.hu)
Eközben a szaktudományok művelői egyértelműen elutasítják a hun-magyar rokonságot. Például a Történelemtanárok Egyesületének honlapján
- Fodor István régész foglalja össze a mítoszt,
- Sándor Klára nyelvész meg cáfolja meg a téveszméket.
Azonban Fodor Moszkvában végzett, Sándor meg SZDSZ-es volt, ezért sok vizet nem zavart az értelmiségi okoskodásuk.
Orbán és a török miniszterelnök az idén februári budapesti találkozójuk után többször is kijelentették:
Attila unokái vagyunk
Az most mellékszál, hogy ez a törökökre sem igaz, valamint, hogy Orbánnak már el sem kell utaznia Ázsiába ahhoz, hogy ragaszkodjon a folklorisztikus ökörségeihez, de a Jobbik joggal vetette a szemére, hogy csak az ő gondolataikat ismételte meg.
A Fidesz álláspontja amúgy meglehetősen homályos nyelvrokonság ügyében is.
- Szőcs Géza kulturális államtitkár még felülvizsgálta volna a finnugor nyelvrokonságot.
- Orbán viszont Helsinkiben ténynek, és nem véleménykérdésnek nevezte.
- A fideszes képviselők meg hol ténynek tartják, hol nem kizárólagosan elfogadott álláspontnak.
Ha elfogadjuk Orbán állítását a nyelvrokonságról vallott nézeteiről, akkor a minapi kazahsztáni mondatai kulturális vagy genetikai rokonságot valószínűsítenek.
Amikor Brüsszelbe megyünk, nincsenek ott rokonaink. De amikor Kazahsztánba megyünk, akkor rokonokat, közeli embereket találunk. (...) Ez egy meglehetősen furcsa érzés, hogy az embernek keletre kell mennie ahhoz, hogy otthon érezze magát.
Ennek azért már volt némi előzménye: tavaly Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter értekezett
az 1500 éves múltra visszatekintő kazah-magyar barátságról és rokonságról,
amitől azért égnek állhatott a történészek haja, tekintve, hogy a kazahok mint nép, csak a középkor vége óta, kevesebb mint 600 éve léteznek. És mivel 1500 éve még valószínűleg a magyar sem volt önálló etnikum, Fazekas talán szintén a hun rokonságra gondolhatott.
Az eddigiekből akár az is következhetne, hogy a dolognak diplomáciai magyarázata van:
- ha Orbán vagy minisztere Helsinkiben jár, akkor finnugor,
- ha bárhol Ázsiában, vagy ázsiait fogad, akkor hun eredetű, kazah-rokon.
De ebben az esetben vajon mivel indokolható, hogy három éve, Budapesten, ázsiai diplomaták nélkül is
félázsiai származékoknak
nevezte a magyarokat, akik annyira primitívek, hogy csak erővel lehet őket egy irányba terelni, mert megegyezni képtelenek?
