A bírói hatalom magas rangú képviselői egymás után szóltak be a fideszes Németh Szilárdnak, aki a Parlamenti bizottsággal akarja megvitattatni a a vörösiszap-katasztrófa, illetve a Hagyó-per szerinte felháborító ítéleteit.
Úgy tűnik, a Kúria, de még az OBH elnöke sem gondolja úgy, hogy Németh jobban ért a büntetőjoghoz, mint az erre kiképzett szakemberek. Sőt, a harmadik idézetünk egy még lényegesebb forrásból származik.
(Kép: csepeliek.blog.hu)
Íme három beszólás Németh Szilárdnak:
"Kérem a többi hatalmi ág képviselőit, hogy tartsák tiszteletben a bírói függetlenséget, és bízzanak a bírói felelősségben!"
Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke
„A minden külső befolyástól mentes bírói ítélkezés abszolút alkotmányos védelem alatt áll, ezért az ellentétes elvárást sugalló nyilatkozatok a jogállamiság alapját ássák alá. A bírói hatalom nyilvánossága és átláthatósága nem jelenti azt, hogy a bírák, bírósági vezetők egyedi, folyamatban lévő ügyekben elszámoltathatók. Az ilyen szándék ellentétes az Alaptörvény szellemével.”
Darák Péter, a Kúria elnöke
A harmadik “beszólás” pedig tulajdonképp nem is a bírói hatalom egy magas rangú képviselőjétől származik, hanem egy ennél is elsődlegesebb forrásból:
„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat (…) törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson (…) bírálja el. Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.”
„A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”
Alaptörvény XXVIII. cikk
Sándor Zsuzsa: Jogászszemmel Ég az arcom című írásában pedig az alábbi kérdéseket tette fel az ügyészség munkájával kapcsolatban:
- Miért olyanok ellen emelnek vádat, akik ártatlanok?
- Miért nem követelik meg, hogy a nyomozások tisztességesen folyjanak?
- Miért Orbán Viktor határozza meg egy nyomozás irányát?
- Miért alapoznak vádakat egyetlen tanú – később visszavont – vallomására?
- De milyen alapon merészel „kihallgatni” egy parlamenti bizottság bírósági vezetőket vagy bírákat, ráadásul konkrét ítéletek kapcsán?
Elgondolkodtató kérdések, ám sajnos nem újdonság a Fidesz hozzáállása az igazságszolgáltatáshoz. 2010-ben hatalomra kerülés után szinte rögtön megalakították a 2006-os események vizsgálatával megbízott albizottságot, megszületett a Balsai-jelentés, majd az a törvény, amely jogerős bírósági határozatokat semmisített meg.
Az Orbánhű bírák pedig megkapták méltó jutalmukat: Fidesznek kedvező bírósági döntéseket hozó Szívós Máriát, és persze Balsait is alkotmánybíróvá választották.
Nagyon bízunk benne, hogy az OBH és a Kúria nem fogja hagyni, hogy