B1 blogcsalád



9 dolog, amit Habony Árpádnak köszönhet az ország

2015. április 24. - Egyenlítő blog

A minielnök tanácsadója, akiről mindenki tudja, hogy tanácsadó, de mégsem az. Vagy inkább titkos. Vagyis, mégsem az. Hány dolgot tudunk összeszedni Habony Árpádról?  Miért olyan furcsa a haja? Kézzel varrott kabátban megy a szegénység miatt tüntetők közé?

Kommenteljen még több érdekes infót!

habony.jpg

Népszerűsíti a harcművészeteket: ő a bajnok!

Sportoló: kendózik, háromszoros magyar bajnok. Tudja, a kendó az a hagyományos japán kardvívás, amiben páncélba bújt emberek ütik egymást a bambuszrúddal. 1997-ben Japánban első helyet ért el ebben a nemes harcművészetben, így öregbítette Magyarország hírnevét.

Ápolja a közlekedési kultúrát: „Legközelebb nem fékezek, hanem elütlek!”

 „Idegbe jött” 2006-ban (sok volt a feszkó akkoriban, hja): Lexus terepjárójából rádudált a zebrán átkelő idős házaspárra, aztán mégsem volt annyira sietős, hogy az ülésből kiordítva kioktassa, megfenyegesse őket, majd kipattant a kocsiból, az idős férfit egy ütéssel padlóra küldte, a nőt hasba rúgta, aztán elhajtott. 2011-ben el is ítélték, jogerősen, garázdaságért és próbára bocsátották.

A magyar igazságszolgáltatás munkájáról annyit, hogy az idős házaspár feljegyezte a rendszámot, de ennek alapján először nem találták meg a tettest és az ítéletre is 5 évet kellett várni.

Mondjuk ezek a rendszámdolgok nagyon mennek az Árpádnak: az a furgon se létezik-égen földön, amelyikkel a záróvonalat lépte át a sajtó elől  menekülőben Andrew G. Vajnával.

Ingyen nyomja a mocskot: ő az árnyékminiszterelnök

Bár Rogán Antal és a fidesz.hu is bevallotta, hogy ad tanácsot, de a miniszterelnök megpróbált kibújni a sztoriból:

Ilyen nevű embert a kormány nem foglalkoztat, nincs rajta a kifizetési listán, minden egyébbel forduljon a népesség-nyilvántartóhoz

mondta Orbán. Később azt is hozzátette: “… nem tudok azzal mit kezdeni, ha valaki a tanácsadójának képzeli magát, vagy annak nevezik az újságok”.

Mostanában sikerül az Árnyékminiszterelnökről egyre többet megtudnunk, hiszen eddig Orbánt a saját sajtósa védte a sajtótól.  

Állítólag a vesztes, 2006-os „Rosszabbul élünk”-kampány után lett Orbán személyes tanácsadója, bár már 2002 óta ad a Fidesznek kommunikációs és stratégiai tanácsokat. Ezt is Deutsch Tamásnak köszönhetjük a legenda szerint. Igen, ami napi mocskot (rezsicsökkentés, jobban teljesít, tiszteletet a magyaroknak, stb.) az a sok papagáj ismételget naphosszat a jobbos médiában, azt főleg neki köszönhetjük.

Kezével illette a Szent Koronát

Habony nem csak ütni, rúgni tud, de művészi, finom kezét másra is használja: ez az ember tette a Szent Koronát az Országházban a vitrinbe. Akkor a Híradó is mikrofonvégre kapta és vallott a vitrinhez fűződő szerelméről. Vicces gif, letölthető csengőhang is készült róla.

Mondja Ön is elhaló hangon a mikrofonba, kis hatásszünettel: „vitrin”!

Igazi műértő és szobrászművész

Díszítőszobrászként végezte el a Képző- és Iparművészeti Szakközepet. Fel is vitte a dolgát az isten, bár az egyetemet nem fejezte be, de az emlékezetes vitrinügy alatt például restaurátorként dolgozott, aztán muzeológusként, aztán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöki tanácsadója lett. Annyira kellettek a tanácsai már akkor is, hogy a Sándor-palota felújításai alatt is ott szakértett.

Szép lett végül, nem igaz? Na, azt is neki köszönhetjük.

habony1.jpg

A #habonying hashtag

Volt egy kis polémia arról, hogy kitiltották-e Amerikából. Amikor Vida Ildikóról kiderült, hogy (khm) tolmácsot szeretne kérni, szóval, akkor ő is rajta volt a listán, állítólag, amire egy legendássá vált képpel válaszolt. A stílusos visszavágásra aztán a magyar netes népművészet is beindult, így született meg a plankinghoz és az ice bucket challenge-hez hasonló #habonying.

A magyar közéletnek nevezett pöcegödör sosem volt még ennyire szórakoztató, köszönjük, Árpi!

Divatdiktátor

Utat mutat ebben az elslamposodó világban: ha esetleg nem tudná valaki, hogyan öltözzön, melyik autót vegye meg, kivel legyen jóban, a mi Árpink megmutatja.

Persze, fontos, hogy az ember jó helyen legyen jó időben: a szociális megszorítások ellen tüntetők közé kell menni divatozni, hogy látszódjon, igenis jobban élünk, mint 4 éve. (Amit az Index nem számolt ki, hogy – állítólag – a csinos, kézzel varrott kabát Árpin tízszer többe került, mint az összes Gucci-kiegészítő egyszerre.) Hogy a csudálatos frizuráról már ne is beszéljünk.

Árkok betemetője: magánéletében igazi példás KDNP-s és gyurcsányista egyszerre

Otthon egyszerre valósítja meg mindazt a keresztényi tanítást a család fontosságáról, amit a KDNP is hirdet, ugyanakkor hallgat Gyurcsányra is, lecseréli az öregecskedő feleséget. Csak kétszer vált el, első felesége a miniszterelnök Facebook-oldalának felelőse, Kaminski Fanny újságíró, a második pedig Kapocs Zsóka, híres modell. Állítólag modellről modellre váltott: most egy orosz származású hölggyel jár.

De gyermekének anyjával sem romlott meg a viszonya: névleg Kaminski anyja bérli az V. kerülettől (Rogániától, ki mástól?) azt a lakást, amelyikben Árpádunk lakik a Dorottya utcában.

Médiacézár lesz belőle

Árpi számára a jövő fényes és kikövezett: új médiabirodalmat épít, hogy ellensúlyozza azt a Simicsika-médiabirodalmat, amit a Fidesz arra épített ki, hogy ellensúlyozza a balos médiafölényt.

Biztosak lehetünk benne tehát, hogy még hosszú ideig fogja szórakoztatni az országot. Persze, nem közpénzen, hiszen nincs rajta a kifizetési listán. Ezért is van, hogy – bár divattervezéssel is foglalkoznak – a cégnek csak egy freemailes címe van.

 Csák Gergely

 (Képek: HVG/Tury Gergely és Facebook/Kaminski Fanny)

Orbán is egyetért az FBI-igazgatóval - De mi ellen tiltakozott Szijjártó?

Azt írta az FBI igazgatója, James B. Comey a Washington Postban a múlt héten (valamint előtte el is mondta az amerikai Holokauszt Emlékmúzeumban), hogy 

"A gyilkosok és bűntársaik Németországban, és Lengyelországban, és Magyarországon, és sok-sok más helyen, úgy gondolták, nem tesznek semmi gonoszat. Meggyőzték magukat, hogy amit tesznek, az helyes, és meg kell tenniük."

Erre Szijjártó Péter jegyzékben tiltakozott a budapesti magyar nagykövetnél, és a washingtoni magyar kiküldött kihallgatást kért az ottani külügytől. A magyar külügyminiszter arra hivatkozott, hogy az amerikai kormánytisztviselő állítása

érzéketlen, felületes, általánosító, rágalmazó.

Ehhez kedden az Inforádióban azt is hozzátette, hogy

sértő, durva, bántó és történelmietlen.

szjp.jpg

Történelmietlen. Mert csak. Indokolni egyik alkalommal sem indokolt. (Az inforádiós mikrofonállványnak mondjuk eszébe se jutott, hogy erre kényszerítse.)

Mi lehet ebben történelmietlen? Talán a gyilkosok és tettestársaik nem gondolták, hogy amit tesznek, az helyes? Hanem eleve gonosznak tudták be?

Létezik ilyen megközelítés is. Például akad, aki úgy gondolja, hogy

"sokan, nagyon sokan voltak azok a magyarok, akik a rosszat választották a jó helyett, a szégyenteljeset a becsületes helyett."

És ez nem valami ellenzéki jogvédőtől hangzott el, hanem Szijjártó fideszes párttársa mondta. A közvetlen főnöke. Mentora. Politikai apja.

 

A két megközelítés közötti különbség világos: Comey szerint az elkövetők helyes cselekedetben gondolkodtak, Orbán viszont morális alapon elvitatja tőlük ezt.

Orbán szigorúbb (vagy ha úgy tetszik, felületesebb, általánosítóbb, durvább, érzéketlenebb, jobban rágalmaz) mint az FBI-igazgató, az azonban egyikük számára sem kétséges, hogy

  1. a náci gyilkosoknak voltak tettestársaik Magyarországon,
  2. akik magyarok voltak,
  3. és sokan, nagyon sokan voltak.

Innen nézve már végképp érthetetlen, mi ellen tiltakozott Szijjártó. Hiszen Comey-val a saját főnöke is egyetért. És egyáltalán miért kellett megszólalnia a magyar külügynek? Hiszen az FBI-igazgató a magyar államot, se az akkorit, se a mait nem bírálta. Ezt utóbb világossá is tette.

Noha amúgy oka lehetett volna rá. A mai magyar állam nem tagadja a holokauszt megtörténtét, csak éppen saját jogelődjének felelősségét ignorálja. Orbán fenti mondatai azonban, ha nem is explicitek, de utalnak a magyar felelősségre: 1944-ben magyar ölt magyart a magyar infrastruktúra és magyar államapparátus támogatásával.

A történettudományban kétségtelenül élénk vita folyik a magyar felelősség kérdéséről, amit Diószegi István úgy summáz, hogy 

"abban egyetértenek a magyar történészek, hogy német megszállás nélkül nem került volna sor a zsidók deportálására. Konszenzus van abban is, hogy magyar közreműködés nélkül a németek nem tudták volna a kiszállítást végrehajtani."

Az igazsághoz tartozik azonban, hogy akadnak olyanok, akik nem részei a konszenzusnak. Különös pechünk, hogy éppen a jelenlegi magyar kormány szellemi holdudvarának vezetői. Karsai László például udvari történészeknek titulálja őket, és meg is nevezi közülük Schmidt Máriát, valamint Tőkéczki Lászlót, de nyilván ide tartozik az idegenrendészeti eljárásról elhíresült Szakály Sándor is.

A napokban írtunk például arról, hogy Schmidték eszelték ki a Szabadság téri megszállási förmedvényt, de nekik köszönhető az Alaptörvény preambulumának történelemszemléte is, ami szerint 

"hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk."

Azaz: bármi is történt azután a zsidókkal, nekünk ahhoz aztán semmi közünk.

Ezzel szemben a magyar közreműködők nem ilyen-olyan noname állampolgárok voltak, hanem a mozgásterét és szuverenitását a megszállás dacára valamennyire mégiscsak megőrző magyar állam tisztségviselői.

(A felelősséget egy gyenge pillanatában a magyar állam is elismerte: Kőrösi Csaba azóta már nem is ENSZ-nagykövet, hanem Ádernél dolgozik.)

A lengyel tiltakozás erejét gyöngíti, hogy ott is létezett kollaboráció, ugyanakkor Lengyelországgal ellentétben, amit a németek felszámoltak, feldaraboltak, egy részét a Birodalomhoz csatolták, a maradékon német közigazgatást vezettek be, illetve a lengyel politikai elit többségét eliminálták (akit nem, azt az oroszok), Magyarországon

  1. a kormányzó nem mondott le,
  2. meg tudta vétózni a németek első miniszterelnök-jelöltjét, Imrédyt,
  3. majd leváltani Sztójayt.
  4. A parlament néha összeült,
  5. a Kállay-kormány öt tagja is a helyén maradt,
  6. a hét új, szélsőjobboldali miniszter se a rendszerellenzéki nyilasok, hanem a politikai elit korábban is prominens szereplői közül került ki.
  7. Eichmann csapata csupán 15-20 emberből állt.
  8. Nem vezettek be német katonai közigazgatást.
  9. A megszálló hadosztályok nem vettek részt a deportálásokban.
  10. Horthy utóbb le tudta állítani a transzportokat,
  11. és engedélyezni a külföldre menekítéséket.
  12. Március végén viszont olyan utasítást adott, hogy a német igényeket mindenben ki kell szolgálni.

"(...) deportált lelkesen, boldogan Jaross Andor belügyminiszter, Baky László és Endre László belügyi államtitkár, és többnyire fegyelmezetten, néha lelkes brutalitással több tízezer csendőr, rendőr, katona, hivatalnok, vasutas, levente stb."

- írja Karsai, a magyar holokausztkutatás legnevesebb szakértője.

Az említett vita nem a kurzustörténészek és a valódiak között zajlik. Ilyen vita nincs, utóbbiak egyöntetűen történelemhamisításnak tekintik a magyar felelősséget ignoráló véleményt. Hanem az adatokat nem az elvárt konklúzióhoz igazító hozzáértők között a magyar és a német bűnösség mértékéről folyik szakmai diskurzus.

A polémiában Karsai a mérsékelt felet képviseli, az ellentábor élén a (Romsics Ignác mellett) legismertebb és legolvasottabb magyar történész, Ungváry Krisztián áll.

Karsai négy éve azt állította,

"a németek a lehető legtöbb zsidó deportálásának, az ország zsidótlanításának vágyával érkeztek Magyarországra 1944. március 19-én. Nyilván kellemesen meg voltak lepve Eichmannék, amikor látták, hogy a Sztójay-kormányban, Horthy jóváhagyásával milyen lelkes együttműködőkre, kollaboránsokra találtak."

"A Sztójay-kormány és mindazok felelőssége, akik 1944 tavaszán részt vettek a magyar zsidók jogfosztásában, kifosztásában és deportálásában, vitathatatlan. Ám a németek kérték, követelték az összes zsidó deportálását, és e követelésüknek a Sztójay-kormány és erőszak-apparátusa készségesen tett eleget."

Míg Ungváry a saját álláspontját ugyanott úgy foglalja össze, hogy

"Soha nem állítottam, hogy mindenről a „magyarok” tehetnek. Még csak a magyar kormányra sem fognám rá a teljes holokauszt felelősségét. A megsemmisítés a náci Németországból indult és Hitler teremtette meg másutt is a lehetőséget rá."

"Eichmann maga is úgy gondolta, hogy Magyarországon esélye sincsen deportálási sikerre a magyar hatóságok támogatása nélkül (...) A magyarok ellenében tehát nem tett volna semmit."

Ungváry - aki nem marginális álláspontpontot képvisel, amit a március elején, éppen a Horthy-kor mérlegét megvonó monográfiájára megkapott akadémiai nagydoktorija igazol - szerint volt mozgástere a magyar közigazgatásnak, amelyik azonban inkább

túlteljesítette a német elvárásokat.

Hitler Horthytól Klessheimben ugyanis csak 100 ezer magyarországi zsidó kényszermunkás kiszállítását követelte, de a magyar államapparátus nemhogy elbliccelte volna a feladatot, kifejezetten kényszermunkára alkalmatlanokat deportált, jól tudva, hogy emiatt milyen sors várja őket.

A Kádár Gábor - Vági Zoltán szerzőpáros ennél is tovább megy. Hullarablás című könyvükben azt állítják, a magyarországi deportálások fő felelőse a háború után fölakasztott Endre László, a BM közigazgatási államtitkára, aki megegyezett Eichmannal arról, hogy napi egyről négyre emelik föl a transzportok számát.

„Ha erre a lépésre nem került volna sor, és a deportálásokat az eredeti terv szerint hajtják végre, akkor május 15. és július 9. közötti időszakban eltelt 56 nap alatt nem 437 ezer, hanem »csak« 170-180 ezer magyar zsidó deportáltak volna, és a kiszállítottak létszáma csak október közepére érte volna el a közel félmillió főt."

Karsai ezt az állítást vitatja, szerinte erről nem ilyen alacsony szinten döntöttek. Azonban azzal a magyar történészek túlnyomó többsége egyetért, hogy

  1. bár a deportálás német kezdeményezésre történt
  2. a magyar hatóságok nélkül nem történhetett volna meg,
  3. és ők lelkesen vettek részt benne.

Az FBI-igazgató amúgy még ennyit sem állított, csak annyit, hogy a gyilkosoknak voltak magyar bűntársaik. Ami - mint az eddigiekből is kitetszik - nem is vitatott. Tény. Aki ezt tagadja, az egyszerűen meghamisítja a történelmet, vagy alternatív múltat akar teremteni. Orbán maga például nem is tagadta, sőt ennél tovább ment, és a korábbi ENSZ-nagykövet sem, aki még tovább.

De akkor továbbra sem világos, mi ellen tiltakozott Szijjártó.

Fölfogta egyáltalán ez az ember, hogy mit csinált? Vagy olyan, mint Jar Jar Binks, aki szintén gyorsan emelkedett magas diplomáciai posztra, de a képességeit jelentősen meghaladja a feladat?

Szijjártó külügyminiszteri ténykedése után azért meglehetősen nehéz érvelni a nemzetközi kapcsolatok szak megtartása mellett. Mégis inkább meg kéne szüntetni. Vagy legalább emelni a felvételi és vizsgakövetelményeket.

Vagy csak az ilyen kvalitású figurákat pozícióba emelő kormánytól kéne megszabadulni.

A magyar kormány háborút vív saját polgárai, állami rendszerei ellen

Nemrég ment körbe a Facebookon egy srác fotója: a Deákon, a Kakas Presszó előtt öten körbefogták, megverték, még akkor is rúgták, amikor a földön feküdt. Kéri, hogy jelentkezzenek a szemtanúk. Aki közbe mert lépni, az is kapott, jó nagyot, pedig lehet, hogy ez mentette meg a srác életét.

egyetemdemo.jpg

Mélyen érintett vagyok a legújabb egyetemi  balhéban: a családban van tanár, aki egyetemen tanít, én is szociológusként végeztem a TáTK-n. Akkor alakult a kar, amikor beiratkoztam. Akkor kezdték az átállást a bolognai rendszerre, amikor végeztem.

A magyar oktatási rendszer a földön fekszik.

(Mellette fekszik az egészségügy, meg a többi állami szféra, kivéve persze a stadionokat.) Még él, de rúgjátok.

Nem elég, hogy a legújabb balhéban számos egyetem számos sikerszakát akarjátok egy tollvonással megszüntetni, a diákok az utcára vonultak hétfő este, az EMMI a szokásos bunkó-sértődött módján reagált egy sajtóközleményben, az államtitkár meg igyekezett egy interjúban elvenni az élét a dolognak, de akárhogy is nézzük,

nem tanultatok semmit az utóbbi években.

Két dologra ment ki az utóbbi évek kormányzása:

  1. minden pénzt kiszívtok a rendszerből,
  2. magatokra haragítjátok az értelmetlen, bunkó döntéseitekkel újabb választói csoportokat

Nézzük végig csak az oktatással kapcsolatos intézkedéseket: bezártátok a sikeresen működő iskolákat, olyan helyeket, amelyek mintaprojektként működtek;

megpróbáltátok megtörni az önállóságot a tankönyvekkel, tanfelügyelőkkel, a pedagógusok szivatásával.

Évek óta vonjátok ki a pénzt az egész rendszerből, a pedagógusok egyre kevesebbet keresnek. A most megszüntetendő ipari formatervező alapszakon végzők kétszer annyit kapnak kézhez a diploma átvétele után, mint a tanáraik. Egész Európában az egyik kiemelkedően sikeres szak, hatalmas verseny a bejutásért, jó állások várják a végzősöket. Bumm, szüntessétek meg!

Raoul Wallenberg-iskola. Bumm, szüntessétek meg!

Hoffmann Rózsa. (Kell még valamit mondanom?)

Az Orbán által kinevezett kancellárok, akik gyakorlatilag megbénították az egyetemeket, nélkülük nem lehet döntést hozni semmiben és újabb adminisztrációs terhet rónak az amúgy is túladminisztrált rendszerbe.  Bizonyára azon munkálkodnak, hogy az egyetemeknek jó legyen, azért kellett a minielnöknek személyesen kineveznie őket. Micsoda demokratikus lépés, ami megerősíti az egyetemi autonómiát!

  1. Tankönyv-államosítás, elosztási problémák és a legsötétebb kommunista időket idéző tankönyvi szövegek.
  2. Az iskolapszichológus megszüntetése, helyette iskolarendőr. Majd megoldja a rendőr a problémákat.
  3. Évek óta megy az átállás a bolognai rendszerre, az egyetemek most kezdték el kiismerni, kihasználni és működtetni a rendszert. Bumm, most visszacsináljátok! 
  4. Vagy ott volt a különösen gusztustalan húzásotok az utolsó pillanatos ponthatár-módosításokkal, ami több ezer diákot vitt a kétségbeesés határára?

A magyar kormány háborút vív a saját polgárai, állami rendszerei ellen.  Ti háborúztok ellenünk.

Nem csoda, ha az érettségizők hatalmas számban vándorolnak el más országokba.

Legalább képregényt olvassatok, ha már nem értetek az oktatáshoz. Mond az valamit, hogy alázat, egyeztetés, az érintettek bevonása?

Szartok ti miránk.

Rosszabb: még rúgtok is, ha a földön fekszünk.

Csák Gergely

(Kép: Facebook/Veszélyben vannak az Egyetemeink)

Hét lépés, amivel a Fidesz haveri zsebekbe juttatta a keményen kockáztató kisemberek forintjait

Hol van már Pokorni Zoltán fenyegetése még 2010-ből, miszerint le kell vágni a kezét annak, aki a Fideszből először lop? És hol van már maga Pokorni Zoltán?

Ez most éppen annak kapcsán aktuális, hogy a Világgazdaság közölt cikket Andy Vajna kaszinóbirodalmáról.

Eszerint a korábbi hollywoodi és jelenlegi magyarországi filmcézár

  • Budapesten öt kaszinót működtet,
  • amelyekben összesen 824 nyerőautomata üzemel.
  • a kaszinók évi 15 milliárd forintos bevételt hoznak.

A lapok olyasmi címekkel reblogolták a cikket, mint a Nagyon megy Vajna kaszinóüzlete.

Hát, igen, nagyon megy, sőt, bombabiznisz, miután a biztos bevételt hozó üzletágat az Orbán-kormány és parlamenti többsége az elmúlt néhány évben haveri cégeknek játszotta át.

A piac újraosztása hét lépésben történt:

  • előbb megritkították a konkurenciát,
  • aztán végleg betiltották.
  • Majd két Fidesz-közeli, khm, vállalkozó jutott kaszinókoncesszióhoz,
  • akik kizárólagos jogot kaptak az online üzletágra is,
  • miután az addigi szereplőket ellehetetlenítették.
  • Gyakorlatilag ellenőrzés nélkül működhetnek, önbevallás alapján adózhatnak,
  • és még a koncessziót sem kell kifizetniük, leírhatják a játékadóból.

Az állam brutális veszteséget is bevállalt, csak hogy a haverok jól járhassanak:

A most elvárt és bizonytalan 6 milliárd forint játékadó-bevétel amúgy a töredéke a tiltás előtti 30-40 milliárd forintos biztos állami bevételnek.

Csak összevetésképpen:

  • a reklámadóból 2014-ben 8 milliárd forint folyt be,
  • a tervezett netadó 12 milliárdos bevételt jelentett volna az idén.

A történet még 2011-ben kezdődött, amikor a kormány előbb havi 100 ezer, majd félmillió forintos gépenkénti különadót vetett ki a főként kocsmákban működtetett nyerőautomatákra. A gépek, bármilyen ellenzéssel is viseltetett irántuk a nem-játékfüggő vendég, alapvetően járultak hozzá a kiskocsmák rentabilitásához.

Emellett az üzemeltetőket egy integrációs szoftver beépítésére, valamint a NAV-nál működő szerverekre való csatlakozásra is kötelezték az ellenőrzés hatékonyságának, így az adózási fegyelem növelésének érdekében. Ez gépenként további egymilliós költséget jelentett.

agv.jpgEkkor még a kormány (és főként Lázár, mint Fidesz-frakcióvezető) az állami bevételek növelésével indokolta az új adónemet, jóllehet éppen ellenkezőleg, előre is könnyen kiszámolható módon az állam jelentős adóbevételtől esett el, mivel a gépek 80 százalékát visszaadták inkább, minthogy a havi félmillió + integrációs költség kitermelésére zömüknek esélye sem volt.

A 24 ezer addig működőből 4-5 ezer körülire esett vissza az automaták száma, a kocsmák helyett inkább a játéktermek, illetve azok némelyike tudott a piacon maradni.

Már az adó mérséklése is szóba-szóba került, erre a kormány (és Fidesz-KDNP parlamenti többsége) 2012-ben váratlanul inkább betiltotta az egész üzletágat. Ekkor az adóbevétel-növelésre már nyilván hivatkozni sem lehetett, ehelyett megjelent az az indok, hogy

a leghátrányosabb helyzetben lévőket megóvják attól, hogy automatákba dobálják a pénzüket, valamint fölmerültek nemzetbiztonsági érdekek is.

Lázár (már államtitkárként) utóbb a 2011-es adóemelésnek is társadalompolitikai célokat tulajdonított, noha erről akkor még szó sem volt. 

A nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozni pedig azért ellentmondásos, mert a 2012-es kormány-, majd parlamenti döntés idején már hónapok óta rács mögött ült Portik Tamás, aki állítólag a MSZP-t vagy Bajnait akarta támogatni a Fidesz ellenében (ezek voltak ún. nemzetbiztonsági szempontok), miközben az automatákkal olyanok foglalkoztak, mint a közismert jobboldali milliárdos, a debreceni Szima Gábor, aki egyben a helyi futballcsapat, a DVSC-TEVA főszponzora is.

Sejteni lehetett, hogy nem a Fideszhez kötődő nyerőgép-tulajdonosok nem maradnak kárpótlás nélkül. A 2012-es törvény a kaszinókkal kivételt tett, zéró tolerancia helyett ott (és csak ott) működhetnek nyerőautomaták, és csaklizhatják el a keményen játszó kisemberek pénzét.

2013-ban jelentették be, hogy zárt tendert hirdetnek állami kaszinó-koncessziókra, egy évvel később már nyilvános volt az eredmény, és nem nagyon meglepő.

A hét koncesszióból

  • kettőt (Debrecen, Nyíregyháza) vitt el Szima,
  • ötöt a fővárosban nyert meg Vajna.

És egy korábbi koncesszió alapján, a Szerencsejáték Zrt. tulajdonában, de osztrák befektető működtetésével az év végéig üzemelhet egy kaszinó Sopronban. A három további dunántúli kaszinóra nem találtak megfelelő üzemeltetőt; Garancsi István (Videoton FC) nem vállalta, Tarsoly  Csaba (Győri ETO FC) meg azt is elbénázta volna.

A kaszinók fő bevételi forrását a rulett és a kártyaasztalok mellett a kizárólagos joggal működtetett nyerőautomaták jelentik, amelyekért azonban

  • már nem kell havi félmilliós fejpénzt fizetni,
  • és nem kell integráltan, a NAV-szerverrel összekötve működtetni.

Ennek okán a bevétel harminc százalékát kitevő adó gyakorlatilag önbevallásos alapon működik.

További extraprofitot jelenthet a koncesszió-tulajdonosoknak, hogy a külföldi online szerencsejáték-szervezők csak rajtuk keresztül üzemeltethetnek legális magyarországi oldalakat, amelyeken elérhetik itteni ügyfeleiket.

És ezért a pénzt nem az állam, hanem a koncessziótulajdonos zsebelheti be, és jár még neki adókedvezmény is.

Az online szerencsejáték (főként póker és sportfogadás) elvileg az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. profiljába illik, de valamiért a másfél évtizedes boom dacára sem készült el a cég vállalható online platformja. És hiába a 2010-es nekibuzdulás, az utóbbi öt évben sem történt semmi.

Az Szj. Zrt-n kívül 2011 óta Magyarországon más legálisan nem is működtethetett online gamblingoldalt. A kormány előbb megadóztatni próbálta a piac itthonról is elérhető szereplőit, majd amikor azok nem fogadták el az irreális adóterhet egy olyan dologért, amelyhez a magyar kormány semmivel nem járul hozzá: egyszerűen blokkolták az elérhetőségeiket.

Más kérdés, hogy klónoldalakon és proxyszervereken továbbra is lehet játszani rajtuk Magyarországról, de az itteni számlákra történő kifizetések már illegálisak, és ezért rizikósak. A tiltás miatt ezenkívül már törvénytelen és lehetetlen a magyarországi hirdetési tevékenységük is, ami jelentősen korlátozza az ügyfél-elérésüket.

A helyzet tehát az, hogy az Orbán-kormány 2011-től

haveri kézbe játszott át egy százmilliárdos nagyságrendű üzletágat.

Miközben a magánszereplők kiszorítása mellett az állami tulajdonú céget is kihagyták az üzletből. Az

adóbevételek nem hogy nőttek volna, de jelentősen csökkentek,

és nem is várható, hogy növekedni kezdenének, mivel

a kormány nem is törekszik az új koncesszió-tulajdonosok valós bevételeinek ellenőrzésére.

És ezek után a kaszinónként néhány százmilliós - és mellesleg áfa-mentes - koncessziós díjtól is nagyvonalúan eltekintett az Orbán-kormány, azt leírhatják a játékadóból.

Varga gazdasági miniszter úgy indokolta a dolgot, a cél az, hogy

a hazai játékkaszinó piac a lehető legrövidebb időn belül belül kiemelkedően magas jövedelemtermelő szintet érjen el.

Hát lehet ennél őszintébben fogalmazni?

 

(Kép: filmtekercs.hu) 

A Wallenberg kivégzése

Dési János írása az Egyenlítő blognak.

A Raoul Wallenberg Szakközép- és Szakiskola honlapján egy drámai írás. Mint azt az Egyenlítő blog elsőként megírta, az épületet einstandolják, mert kell a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, amely a nép ajakán, csak mint „janicsárképző” él. A gyerekek, a tanárok, a szülők teljes bizonytalanságban.

A „Raoul” szépen felújított épületében, alaposan felszerelt tantermeiben nagyrészt egészségügyi dolgozókat képeznek. Ápolónőket, asszisztenseket, gyerekgondozókat, szociális munkásokat. Olyan szakembereket, akikből mindig kevés van. Az 1200 tanulót most szétosztják más iskolákba. Jut belőlük építőipari iskolába, de akad, akinek azt mondták, ne izguljon, ha gyerekápolást nem is biztos, hogy tanulhat tovább, de nagyszerű hegesztő még simán lehet.

desij.jpg

A most megszüntetendő iskola az állami fenntartású iskolák közül a középfokú szakemberképzés 95 százalékát adta eddig. Sebaj, az észérvekkel semmire nem megyünk.

A Közszolgálati Egyetem majdnem olyan fontos a hatalomnak, mint a stadionok. Miközben a hagyományos egyetemek sorát teszik tönkre – most éppen az ELTE társadalomtudományi karát –

a hatalomhoz hűnek remélt egyetembe tömik a pénzt. Nyilván azt gondolják, hogy lehetséges lojális értelmiséget képezni.

A „Raoul” peche, hogy körbenőtte az egyetem. Kell a hely, semmi más nem számít.

Őszintén szólva, én szívesen meghallgatnám, mit mond most az a Navracsics Tibor, aki ugyan most Brüsszelben húzza meg magát, de aki mindig is szorgalmazója volt a Közszolgálati Egyetem létrehozásának. Hazaüzen-e, legalább, hogy

kösz, de ilyen áron nem szabadna fejleszteni az egyetemet. Nem kérünk abból, hogy sokszáz gyerek életét keserítsük meg. Majd szerzünk máshonnan pár milliárdot és megoldjuk.

Navracsics mit tesz, nem tudom. Az ő ügye, az ő lelkiismerete.

Aztán látom, az iskola tanuló, szüleik, pedagógusaik szerveznek valamiféle tiltakozást. De azt is látom, hogy kevés támogatást kapnak mindehhez.

Hol vannak a nagy kórházak vezetői, akik közösen felemelik a szavukat, és azt mondják, szükségünk van az itt végzettekre? Hol vannak a pedagógus kollégák? Akik tömegével nyilvánítják ki, hogy mit gondolnak erről az egészről?

Csak egy szívszorítóan erőtlen tiltakozás – és mint annyiszor – a szolidaritásnak kevés a jele.

A fideszesek meg elégedetten hátradűlnek. Ezt is behúztuk. Orbán veje pedig már úgy számol, rövidesen felvonulhat a terepre a cége, hogy néhány százmillióért megrendeljenek tőle valamit.

S az élet, megy tovább.

Ceterum censeo: Orbánnak mennie kell!

Mária országa - Véletlenül kiderült, ki áll a Szabadság téri förmedvény mögött

A Terror Háza szúrós tekintetű nagysasszonya faséban van a Miniszterelnökséggel, mert az nem akarja kifizetni a Sorsok Háza nevű, a holokauszt gyermekáldozatait bemutató kiállítás és oktatási központ kidolgozott koncepcióját, egyszersmind megbízni őket az idei 440 millió forintos működési költség elköltésével.

Ennek apropóján írt a Magyar Narancs egy hosszú portrét Schmidt Máriáról, amelyben elrejtve meglepő információra bukkantunk.

Egy anonim kormányzati forrás a történész kegyvesztettségét indokolva arról beszél, hogy Schmidt "beszélte tele Orbán Viktor fejét azzal, amit már a Terror Háza-koncepció is sugall, miszerint a náci megszállással Magyarország elveszítette függetlenségét és cselekvési szabadságát, és csak a rendszerváltással kapta vissza."

Schmidt és Kerényi Imre eszelte ki e nézet kivetüléseként a német megszállási emlékművet.

Amit a lapnak még az a kormánytag is

szörnyű giccsnek

nevez, akiben, ha nagyon akarjuk, akár a névtelenséget kérő LJ minisztert is fölismerhetjük.

Pedig a Sorsok Házára a megbízást még maga Lázár adta Schmidtnek, illetve az általa vezetett alapítványoknak, és polgármester korában még holokausztmúzeumot és Terror Háza "emlékpontot" finanszíroztatott Hódmezővásárhellyel Schmidtnek.

A Szabadság téri emlékmű viszont hatalmas botrányt okozott, mivel nehéz volt nem úgy értelmezni, hogy a kormány a zsidóüldözések miatti felelősséget teljes egészében a Magyarországot 1944. március 19-én megszálló Harmadik Birodalomra tolná, kevéssé elegánsan elfelejtkezve a még német segítség nélkül hozott zsidótörvényekről vagy a Kamenyec Podolszkijról.

megszall.jpg

(Kép: Origo)

Az emlékmű átadását végül Orbán a választások utánra halasztotta, és akkor (július 20-án) is alacsony szintre delegálta.

A miniszterelnöknek idővel leesett, hogy rossz lóra tett,

de a Sorsok Háza-projektet még nem akarja elvenni Schmidttől, mert nincs más, de a zsidó szervezetekkel se megy szembe, ezért a dolog egyelőre áll.

Schmidt és Orbán kapcsolata amúgy elég érdekes.

  • Az első Orbán-kormányban még miniszterelnöki főtanácsadó.
  • A Terror Házát a választások elé időzítik, Orbán mondja a beszédet (az első komolyabb köztérit 1989 óta).
  • 2006-ban viszont már Schmidt arról ír a Népszabadságban, hogy "Jones nem tér vissza", azaz Orbánnak vége.
  • Amire a Magyar Nemzet legendás álnevű szerzője pártütéssel vádolja (Schmidt Mária ante portas).
  • 2008-ban nemzeti egységkormány akar, nemcsak Gyurcsány, de Orbán nélkül.

Ennek dacára a választások után gond nélkül elfoglalja privilegizált státuszát. Pedig a rettenetes elmúlt nyolc évben sem ment rosszul a sora.

  • 2002-ben Pető Iván javaslatára a kormánytöbbség elvont tőle 150 milliót.
  • De Medgyessy százat saját keretéből visszapótolt.
  • Ezután a szocik kötelességszerűen szavaztak meg neki évi 200-300 milliót, anélkül, hogy a kormánynak vagy bárki hozzáértőnek befolyása lett volna a finoman szólva is sokat vitatott kiállítása tartalmára.
  • 2008-ban egy uniós projektből is kapott 550 milliót.
  • Amikor 2009-ben a Bajnai-kormány csökkentette az alapítványok büdzséjét, Szigetvári Viktor pótolt vissza neki 60 milliót.

Ehhez képest 2010 után Schmidt simán visszakerült Orbán kegyeibe, sőt a következő év tavaszán elfogadott alaptörvény preambulumát egyenesen az ő történelemfelfogása uralja.

  • 2011-ben 476,
  • 2012-ben 235,
  • 2013-ban 1100,
  • 2014-ben 1900 millió forintot kapott az állami költségvetésből.

Ezek után már nem is volt szüksége arra az aprópénzre, amit a kormánymédiától kaphatott volna a Látószög blogért.

A Szabadság tér és a megszállási emlékművek ügye viszont továbbra is a szíve csücske, a múzeumnak nevezett és a köztéri giccsekhez egyaránt vonzódó üzletasszony már meg is tette a javaslatát az újabbra.

Ezúttal a kommunista megszállásra emlékeztetőre. Ami viszont elég határozottan menne szembe Orbán legújabb, oroszbarát, sőt, Moszkva-függő külpolitikájával.

Nem kizárt, ez a valódi oka a kegyvesztettségnek.

Szökésben a kurucinfós Varga és felesége

Már nemcsak a kuruc.info domainnevet bejegyző Varga Bélát körözik az amerikai hatóságok, hanem a feleségét, Pesti Juditot is, akinek a fejére 30 ezer dollár „díjat” tűztek ki.

Pestit, akit korábban rövid időre őrizetbe is vettek, azzal vádolják, hogy

csalt a munkanélküli és az állami segélyekkel.

Tovább

Nem a KDNP tehet a vasárnapi boltzárról

Normális, európai országban

  • az emberek nem dolgoznak hétvégén – ez még lehetne érv a zárva tartás mellett;
  • a szakszervezetek, balról és alulról harcolják ki a zárva tartást, hogy az emberek kevesebbet dolgozzanak (nem jobbról, felülről);
  • a zárva tartás természetes, mindennapos dolog, mint az is, hogy senki sem túlórázik és dolgoztatják halálra, vagy ha igen, akkor azért cserébe nagyon meg kell fizetni

Ja, igen, a legfontosabb: normális, európai országban nem választják be a KDNP-t az Országgyűlésbe – igazából persze itt kellett volna kezdeni az egész cikket.

Nem a KDNP tehet az egészről, nem a KDNP hibája, hogy idióta, ájtatoskodó, bigott öregurak gyülekezete, akik össze-vissza beszélnek baromságokat és mindenki kiröhögi őket.

Hogy semmi közük az átlagos élethez, fogalmuk sincs, mivel tölti egy család a napjait. A politikába belefásult újságolvasóknak egyébként kifejezetten csemege lehet egy-egy ilyen Semjén-interjú (amiből mi is szemezgettünk  a ti szórakozásotokra).

semjened.jpg

Vegyük például a szomszédnőnket, Marika nénit. Marika néni a szemközti Sparban dolgozik, dolgozott vasárnap is. Most, hogy zárva van vasárnap, szombaton este 10-ig nyitva vannak. Marika néni éjfélre ér haza, dögfáradtan péntek este, hogy szombat reggel 6-kor már a Sparban lehessen, nyitás előtt pakolni, takarítani, a boltot összerakni.

Megvalósult a KDNP nemes célja, hogy az emberek kevesebbet dolgozzanak? Nem.

Kivívták az egész ország utálatát? Igen.

Nevetséges és abszurd ez az egész sztori, ami csak ebben az országban valósulhatott meg? Ó, igen!

Igazából mindez a zárva tartós-sztori azt bizonyítja, hogy Magyarország még mindig nem normális, európai ország. Itt az emberek fontosabbnak tartják a jogukat a vasárnapi shoppingolásra, mint mások pihenését. Ez nem valami őrült kádéenpés-propaganda, hanem ez a valóság.

Fel vagyunk háborodva, hogy nem vásárolhatunk vasárnap, mert az utóbbi huszonöt év (lecseréltük az elmúltnyolcévet, végre) turbókapitalizmusában azt szoktuk meg, hogy vásárolni mindig lehet és kell, sőt, kötelező, legyen ez a családi program, hogy plázázunk-ikeázunk vasárnap.

Nekem ezzel nincs bajom: ha valakit ez tesz boldoggá, shoppingoljon vasárnap. Engem a pláza idegesít, tömeg van és büdös, sok bamba bambulja a kirakatokat és emberdodzsemet játszanak: egymásnak mennek és bocsánatkérés helyett csúnyán néznek egymásra, mint két feles után a sarki kocsmában.

Mi van, bazmeg, nem látol a szemedtül?

Parasztja.

Ha a magyarnak ez kell, legyen neki shoppingolás.

Csák Gergely

Kell a hely a kormányegyetemnek - Megszűnik a Wallenberg-iskola

Budapesten megszűnik az egyetlen Raoul Wallenbergről elnevezett iskola, a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola. Mindez a holokauszt és Wallenberg eltűnésének hetvenedik évfordulóján.

wallenberg.jpgAz iskola megszüntetésének okai  prózaiak. Az intézmény, amelyet igen jelentős pénzért újítottak fel, és rengeteget költöttek rá, rossz helyen van.

A Ludovika téren, az Orczy kert mellett.

Az épületre pedig már régóta szemet vetett a Nemzeti Közszolgálai Egyetem, amelyik tovább terjeszkedik.

Mint a Wallenberg Egyesülettől értesültünk,

  • az iskola névadójának emlékét szorgosan ápoló intézményt bezárják,
  • az épületet elveszik,
  • a tanárokat és a tanulókat több intézményben osztják szét.

A változásról a szülőket várhatóan hétfőn tájékoztatják.

Az iskolával a Wallenberg név is eltűnik; az intézmény jogutódja a Semmelweis nevet viseli majd.

Néhány éve hasonló módon – egy átszervezés nyomán – szűnt meg a másik jelentős zsidómentő diplomatáról elnevezett budapesti tanintézmény, amely Valdemar Langlet nevét viselte.

 (Kép: Raoul Wallenberg Foundation)

Pária országa

Dési János írása az Egyenlítő blognak.

Tapolcán a nácik győztek. Mentegethetjük a dolgot, így vagy úgy.

Bedőlhetünk a Jobbik aktuális cukiságkampányának. Elhihetjük, hogy ez, kérem, bárány, hiszen báránybőr van rajta. Mondogathatjuk, hogy de legalább a Fidesz veszített. Vagy azt, hogy akik erre az emberre szavaztak, azok bizonyára nem mind nácik.

Bizonyára.

De úgy látszik, azért olyan nagy bajuk nincs azzal, ha egy náciskás figurát választanak. És azt is mondhatjuk, hogy teljesen mindegy, ki ül abban a parlamentben, mert ott már régen nem dől el semmi. Valóban. De akkor is.

desij.jpg

A fideszesek most biztatgatják magukat, hogy majd jön az „atomfegyver” a Jobbik ellen. Közben persze arra a csodafegyverre gondolnak, ami soha, sehol nem létezett. Majd elő tetszenek állni azzal, hogy a Jobbikot Oroszországból finanszírozzák. Paks árnyékában? Putyin árnyékában? A kazah diktatúra dicsőítése után? Ugyan már.

A Fidesz az elmúlt évek alatt a Jobbik programjának jelentős részét megvalósította.

Lebontotta a jogállamot, kiszolgáltatottá tette az embereket. A kirekesztés, a gyűlölet keltése volt a politikájának a lényege. (Ja, meg a lopás, de nyugalom, ahhoz majd a Jobbik is fel fog nőni.)

A szellemet a palackból a Fidesz engedte ki. De a demokrata pártoknak kell visszagyömöszölni oda. Ami majdnem lehetetlen feladat.

Egy Európában megvetett, pária országban ugyanis nem lehet élni. Vagy lehet, de nem érdemes. Egy elnácisodott országban.

Úgyhogy itt az utolsó pillanat, hogy újragomboljuk a mellényt. A nácik már a spájzban vannak.

Egyelőre még csak a befőttjeinket zabálják. De erőteljesen el vannak szemtelenedve. Természetesen nem fognak belelőni a Dunába – legfeljebb csak álmodoznak majd róla –, és ez persze olyan szép eredmény, amellyel vigasztalgathatjuk magunkat. Jaj, a Nap szépen süt, a gyerek négyest kapott az iskolában, és a lányok már feszes pólót hordanak. Nincs itt semmi baj.

Miközben van.

Nagyon nagy baj.

A Jobbik konszolidálódása azt is jelenti, hogy megjelennek körülötte a technokrata nácik, a bérnácik, a megélhetési nácik. A szakemberek, a nyelveket tudó, jó egyetemeken végzett fiatalok. De ettől még azok maradnak, akik.

Nincs annyi báránybőr, ami elég lenne nekik.

Csúszunk lefelé a lejtőn.

Amin – közismerten – nehéz a megállás.

Azért legalább meg kellene próbálni.

Tapolca 5 legfőbb tanulsága

Elveszített egy mandátumot és sorozatban a harmadik országgyűlési körzetet a Fidesz. Első egyéni mandátumát nyerte a Jobbik. Régi káderrel kaptak ki a szocialisták. A tapolcai eredmény különösebben váratlan nem volt (a Fidesz várható vereségéről itt írtunk), a kormányzást érintő közvetlen következménye nincs.

De a politikai verseny állásának áttekintésére tökéletes.

1. A Fidesz csak közvélemény-kutatást tud nyerni, választást nem

Október óta a felmérések szerint egymillió támogatót veszített a Fidesz, ennek ellenére vezet azonban a közvélemény-kutatóknál. És megint csak ennek ellenére: hiába vezet, komoly választást nem tudott nyerni. Három időközi országgyűlési körzetet (Újpest, Veszprém, Tapolca), és az ózdi megismételt polgármester-választást is elveszítette.

Miből adódik ez az ellentmondás? A legvalószínűbben abból, hogy a Fideszt a felmérések tendenciózusan fölülreprezentálják, azaz jóval több polgár mondja magát fideszesnek, mint amennyi végül a fejek összeszámlálása után találtatik. Erről Veszprém után itt és itt is írtunk. Ez a tendencia nem új fejlemény, még a két, 2010-ben és 2014-ben kétharmaddal megnyert általános országgyűlési választáson is megmutatkozott.

A 40-es évekbeli kriptokommunisták után a magyar politikában kb. évtizede megjelentek a pszeudofideszesek. A különbség, hogy míg előbbiek tagadták kommunista voltukat, miközben azok voltak; utóbbiak állítják a hovatartozásukat, de nem cselekszenek, azaz szavaznak annak megfelelően. Sőt, egyáltalán nem szavaznak.

2. A Jobbik anélkül erősödött meg október óta, hogy bármi érdemlegeset csinált volna

A kívül néppárt, belül szélsőjobboldal az októberi önkormányzati választások után indult erősödésnek a felmérésekben. Az Ózdon nyert polgármesteri szék még nem volt meglepetés, Kelet-Magyarországon eddig is versenyben voltak, de tavaly őszig teljesen esélytelennek tűntek egy dunántúli egyéniben nyert parlamenti mandátumra.

Több szavazatot most sem szereztek, mint 2014-ben, de hogy azt stabilan tudták hozni, ahhoz kellett

  • a váltópárti kép kialakulása,
  • az erőszakos imázs levetkőzése,
  • a grass-root kampány,
  • helyben erős szervezet és jelölt.

Csak hozzák, amit tudnak: konzisztens politikával és szelídebb külsővel ígérnek világmegváltást, gyors, egyszerű megoldásokat és azonnali jólétet. Aki eléggé le van csúszva - és nem cigány -, azt nem is lehet hibáztatni azért, hogy elhiszi ezt. Bennük még nem csalódtak legalább.

3. A baloldal továbbra sem éri el a kistelepüléseken élőket

Az MSZP viszont semmit nem tud ígérni a rászorultaknak, illetve a deklasszálódástól leginkább tartóknak.

Minél nagyobb egy település, annál több esélye van a baloldalnak a mandátumszerzésre. Ez az alapelv továbbra sem dőlt meg, azaz még mindig igaz, hogy a kistelepüléseket, a falvak és kisvárosok lakóit továbbra se éri el se az MSZP, se bármelyik szövetségese.

Ez a probléma a 90-es években a Fideszt is érintette, erre tartotta, majd nyelte le a Kisgazdapártot. A szocialistáknak viszont nem is ködlik ilyen partnerük, jóllehet a kistelepülések nélkül egy háromosztatú politikai térben szinte lehetetlen választást nyerni. (A probléma ismét elérte a Fideszt is: a Jobbik megverte a tapolcai körzet falvaiban.)

tobiasmesterhazy.jpg

Te se érted ezt? (Kép: MTI/Nagy Lajos)

4. Az MSZP nem tudja megszólítani a bizonytalanokat

Az MSZP-DK jelöltje a tapolcai körzetben négyezerrel kevesebb szavazatot kapott, mint egy évvel ezelőtt, miközben hat hete Veszprémben szélesebb összefogással többet szereztek, mint tavaly áprilisban. Pad Ferencet még a magszavazóik egy része se támogatta, míg a névleg független Kész Zoltán mögé gond nélkül oda tudták állítani a törzsválasztóikat, és a jelölt helyben ismert személyisége további voksokat nyert meg a kormányellenes bizonytalanok közül.

Az MSZP ezúttal stratégiát váltott, és a legnagyobb nemjobboldali ellenzéki pártként erőből próbált egy "igazi baloldali" jelöltet átvinni, de csak a DK állt mellé.

A megmaradt 800-900 ezres szocialista szavazótábor akkor is kitart pártja mellett, ha az közéjük lövet, viszont pártja kérésére - ha nem is zokszó nélkül, de - hajlandó átszavazni bárki közös ellenzéki jelöltre. Ez Veszprémben bebizonyosodott. Tapolcán meg az, hogy ez a tábor önmagában kevés a győzelemhez, viszont az MSZP megkopott brandje és régi káderei (pláne Gyurcsánnyal súlyosbítva) nem tudtak szavazatot szerezni az el nem kötelezettek közül.

5. A centrális erőtér nem bukott meg, vagy ha igen, akkor nem most

A helyzet a tekintetben tovább sem változott, hogy három politikai táborra oszlanak a választók, viszont ha úgy értjük a centrális pártrendszert, hogy egy domináns párt és tőle jobbra és balra egy-egy esélytelen közepes, akkor ez már hat hete megbukott, amikor egy független jelölt a Fidesztől és a Jobbiktól balra állók szavazataival simán verte a kormánypártokat egy megyei városban.

Politikai mozgástér tekintetében még mindig a Fidesz van a legkényelmesebb helyzetben, és egy esetleges kiegyensúlyozott 2018-as eredmény utáni koalíciós kényszerben ő döntheti el, kivel akar kormányozni. Hasonlóan, mint az Osztrák Néppárt 1999-ben. Igaz, a szélsőjobbos Szabadságpárt kormányba emelése uniós bojkottot váltott ki. De az is igaz, hogy annak semmilyen eredménye sem volt.

A centrális erőtér olyan értelemben bizonyosan létezik, hogy az Orbán-kormányt és pártjait elutasító választók pillanatnyilag kétharmados többségben vannak az azt támogatókkal szemben. Orbán biztosan nem pont erre gondolt 2009-ben Kötcsén. Mivel azonban a protestszavazatok két, egymástól politikailag a lehető legtávolabb álló tábor között oszlanak meg, az is megtörténhet, hogy a gyurcsányi méretű elutasítás ellenére, ha minden így marad (illetve a Fidesz némileg erősödni tud), 2018-ban is Orbán alakíthat kormányt.

A Fidesz legkínosabb magyarázkodásai

A tapolcai vereséggel előre kalkulált a Fidesz (erről mi is írtunk, és az Index is, kis szépséghiba, hogy ők utólag), a kormányoldal számára mégsem volt elég az idő, hogy elő tudjanak állni valami épkézláb magyarázattal vagy legalább mentegetőzéssel.

Nézzük, miket mondtak.

Orbán Viktor, miniszterelnök, korábbi futballista

Van olyan, hogy a kapufáról kifelé pattan a labda.

Ilyen előfordul, de könyörgünk, a Fidesz számára akkora volt az a kapu, mint ide Tapolca. Gerrymandering, közmédia-kampány, horribilis ígéretek közpénzből, darabokban lévő baloldal, centrális erőtér - hát mit akart még a Fidesz, hogy meg tudja nyerni a körzetet? Ekkora kaput már azért illene eltalálni ilyen közelről. Azt egyelőre mégse csinálhatják, hogy addig lőnek, amíg sikerül eltalálniuk, a többiek meg nem is rúghatnak.

Bár, ahogy Orbán Facebook-oldalán javasolta egy hozzászóló:

Ezért kellenek a szép, új stadionok! Legyen hol gyakorolni a kapufára rúgást.

Mráz Ágoston Sámuel, udvari politológus

A Nézőpont Intézet vezetője szerint a tapolcai időközi országgyűlés képviselő-választás egy "ellenzékválasztásnak" tekinthető a jelenlegi közhangulatban, amit ezúttal a Jobbik nyert.

Így is lehet látni a dolgot. De akkor az már kész tény, hogy a kormányoldal le lett váltva? Hiszen, mint azt a jól fizetett doktor úr is könnyen összeszámolhatja: az ellenzék kétharmaddal nyert. Mi lenne, ha a tiszta helyzet érdekében a Fidesz nem is indulna a következő "ellenzékválasztáson"?

tapval.jpg

(Kép: MNO)

Kiszelly Zoltán, jobboldali politológus

Jókor jött pofon a mostani választási eredmény a Fidesz–KDNP-nek és a baloldalnak is.

Az addig OK, hogy a baloldalba bele kell rúgni, hátha ez eltereli a figyelmet a Fidesz vereségéről, bár nem a baloldal veszített mandátumot, nem ő játszott hazai pályán, és nem is számított esélyesnek.

A fociedzők tényleg szoktak olyat mondani, hogy jókor jött a bekapott gól, mert fölébresztette a csapatot, meg jókor jött a vereség, mert rájöttek, hogy még többet kell dolgozni. De a Fidesznek ez már a negyedik komoly választási bukása volt tavaly október óta, és olyan trénerre még a legvénebb meccsre járók se emlékeznek, aki azt mondta volna, hogy jókor jött a negyedik beszedett gól vagy a sorozatban negyedik vereség.

+1

G. Fodor Gábor, udvari politológus

GFG március 17-ike óta nem publikált, még a szokásos egymondatos kommentárjaitól is megkímélte a közönséget. Legutolsó posztja azonban már előremenekülésnek tűnik így utólag.

El tudná képzelni, hogy Novák Előd a belügyminiszter?

Hát, a választók egy része, úgy tűnik, el.

Miért van Orbán olyan helyzetben, mint volt Hitler, Medgyessy és Gyurcsány?

Minden jel arra utal, hogy

beárazta már a Fidesz a tapolcai vereséget.

Csütörtökön Orbán ugyan elrándult kampányolni a körzetbe, de csak villámkörúton, alig 100 emberek előtt beszélt, semmi nagygyűlés a főtéren, tömegek, Békemenet, ilyesmi.

Letudta a kötelezőt.

Amellett olyanokat mondott, hogy a mostani választás nem politikai és nem kormányzati kérdés, ha ugyanis most nem nyernek, akkor

Na, bumm! Legfeljebb nem 65 százalékkal kormányzunk, de így is Európa legerősebb kormánya leszünk. Nix ugribugri, végigcsináljuk az elkövetkezendő három évet.

Tovább

Valaki mondja már ki, hogy őrültség!

Ott ül Tarlós Pityu, félig lehunyt szemhéjai alatt a kontrollált agresszió villanásai, és gépies-kásás hangon belemotyogja a kamerába: jó ötlet a Városliget beépítése, mert a zöldfelület 5%-kal növekszik. Addig jó, amíg nem üvölt.

Vegyünk mély levegőt, és elemezzük a mondatot:

A Városliget beépítése = a zöldfelület növekszik.

A logika, az a zseniális logika.

Aztán ott van Elsimon, az én kis Elsimonom. Őt is szeretjük, a kis pofikáját. Újabb megalomán tervet vázolt föl nemrég: alakítsuk át a Várat, 100 milliárdért. Neki amúgy nem tetszik ez a Liget-ötlet, miért kell beépíteni a Ligetet, ha valahol vannak már épületek, amik üresen állnak.

varosliget.jpg

A választópolgár, aki azért költözött a Városliget mellé, mert áhítja a zöldet a beton-autó-szmog-kutyaszar négyszögben, szeretné a gyerekét legalább a hétvégén fák és növények között tudni, ilyenkor felsóhajt. Lehet, hogy van még remény? Az egyik fideszes nagyágyú elrontja a másik fideszes nagyágyú üzletét és a fák megmenekülnek? Ha már a Liget le van pusztulva, legalább a fákat békén hagyják…?

Amúgy repkednek a milliók is, a mi millióink, hiszen a LigetProjekt nagy üzlet.

Eddig elköltöttek cca. 900 millió forintot az adófizetők pénzéből pályázatokra, kommunikációra, tanácsadásra, tanulmányokra. Próbálják a helyieket nevetséges PR-újsággal meggyőzni, hogy milyen jó lesz, ha kivágják a Ligetben a fákat.

Mire ezt a cikket megírom, már 910 milliónál tartunk, amúgy. A szám folyton nő.

Zugló volt polgármestere, akinek legfőbb dolga volt mindenhová trianonos szobrokat állíttatni és utcákat átnevezni, letérdelt, és tálcán nyújtotta át a Városligetet a fővárosnak, aki ezért megsimizte a buksiját.

A LigetProjekt szereplői összevissza nyilatkoznak a LigetProjektről, ami alapján elmondhatjuk, hogy senkinek fogalma sincs, mi történik, de az biztos, hogy közben mindenkinek a haverja tanácsot ad, pályázatot ír ki és PR-újságot jelentet meg azzal kapcsolatban, hogy milyen jó lesz, ha kivágják végre azokat a kurva fákat és mindent leöntenek betonnal.

Az építészek, a zöldek, valamint a helyi civilek szerint ez az egész nettő őrültség. Erről jelentek meg cikkek, amiket a varosliget.hu alatt szépen összegyűjtve el lehet olvasni. Józan ember amúgy tisztában van vele, hogy mindez nettó őrültség, ehhez nem kell sem építésznek, sem civilnek lenni. 

A lakosság némán tűr. Magyarországon a lakosság általában némán tűr. Néha morog egy kicsit a Facebook-on, hogy ez így nem mehet tovább. Aztán tűr tovább némán és minden megy tovább.

A lakosság és a helyiek véleményét ugyan megkérdezték, volt pár egyeztető fórum, de a lakosság véleménye nem érdekelt senkit.

Amúgy volt egy tiltakozás is. Az önkormányzati választások előtt a PM hirdetett egy megmozdulást, ahol értelmiségiek esküdöztek, hogy ők majd jól megvédik a Ligetet, de tulajdonképpen Karácsony Gergely kampánykörútjának csúcsát láthattuk. Jelenlévő hippik, tiltakozók és pártszimpatizánsok száma: 200 fő. Azok nagy része is csalódottan ment utána a Kertembe sörözni, mert a Ligetet ugyan nem védték meg, ám megkapták, hogy milyen jó lesz, ha Karácsony Gergelyre szavaznak. Jó lett.

A Városliget 200 éves fái amúgy a történetben nem mérvadóak. Ők nem mondanak semmit. De Önnek, aki olvassa és nekem, aki írja, az lenne a feladatunk, hogy megmentsük őket. Mondjuk ki: ez az egész őrültség.

 

 Csák Gergely

Így áll most a keleti nyitás

Szijjártó Péter szerint "a keleti nyitás sikere fontos összetevője a magyar nemzetgazdaság sikerének." Ennek apropóján utazott múlt hét kedden Kazahsztánba Orbán Viktor miniszterelnök, ahol is inkább érezte otthon magát, mint például Brüsszelben (a kazah-magyar rokonság kérdése amúgy valóban érdekes... De mint tudjuk, Viktorunk a hun-magyar rokonságra is megtalálta a bizonyítékotHUNGARY ORSZÁGNÉV A HUNOK FÖLDJÉRE UTAL.) Orbán Viktor szerint észszerű együttműködni Kazahsztánnal, az ő segítségükkel lehet majd kijelölni a magyar sikeresség útját, amelyet amúgy országunk mérete és természeti adottságai sem tesznek lehetővé.

A szerdai nap folyamán Orbán Viktor magyar–kazah stratégiai tanács felállításáról szóló egyetértési megállapodást, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a KazAgro Holding és az Eximbank közös pénzügyi alapjának beindításáról szóló előszerződést, Trócsányi László igazságügyi miniszter bűnügyi jogsegély megállapodást, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig kétoldalú szakképzési együttműködési megállapodást írt alá kazah kollégájával.

kazah-miniszterelnok.jpgKarim Maszimov és Orbán Viktor (444.hu)

A szeretet nagy áramlása azonnal arra buzdította a résztvevő feleket, hogy vízumkönnyítést is tervezzenek Kazahsztán és Magyarország között.

És ezek után ma kapott szárnyra a híresztelés, hogy a találkozó igazából nem is volt hasznos a magyar üzletembereknek, akik nem kaptak lehetőséget tárgyalások lebonyolítására. De a nagy semmiért legalább fizetniük is kellett, hogy különgéppel utazhassanak Asztanába, illetve az ott tartózkodásuk költségeit. Valószínűleg nem úgy, mint Mészáros Lőrincnek és nejének.

A tegnapi napon pedig a következő esemény zajlott le: Orbán Viktor miniszterelnök országházi dolgozószobájában fogadta Szerbia, Görögország, Macedónia külügyminiszterét és Törökország európaügyi miniszterét. Mindez Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kezdeményezésére. A találkozó témája a közép- és délkelet-európai térség energiaellátásának jövője volt.

download_2.jpgbalról jobbra: Nikosz Kociasz görög, Ivica Dacic szerb, Nikola Poposzki macedón külügyminiszter, és Volkan Bozkir, Törökország uniós ügyekért felelős minisztere áll gyűrűt Orbán Viktor és Szijjártó Péter körül  (MTI fotó: Botár Gergely)

A találkozó eredményei:

  • megállapodtak, hogy rendszeresen találkozni fognak, legközelebb júliusban,
  • de akkor már Albánia és Bosznia-Hercegovina képviselőinek bevonásával,
  • és szakértői munkabizottságot hoznak létre az infrastrukturális fejlesztések előkészítésére

MERT az energiaellátás biztonsága a legfontosabb a térségben Szijjártó szerint. Volkan Bozkir török EU-ügyi miniszter kifejtette: az energiaellátás Törökország számára is az egyik legfontosabb kérdés, az ország jelentős mennyiségű energiát használ fel a növekvő gazdasága révén, és mintegy 70 százalékát importálja az energiaszükségletének. Emellett Törökország fontos tranzitország is, és készen áll arra, hogy hozzájáruljon Európa energiabiztonságának megteremtéséhez – közölte.

És akkor itt álljunk meg egy szusszanásra: Törökország fontos tranzitország... Igen, ezt tudjuk. Meg az Iszlám Állam tagjai is tudják. Nekünk pont most kell szorosabbra fűzni a viszonyt a törökökkel, amikor a terrorfenyegetettség erősödik? Szaporodnak azok a videók a világhálón, amelyek az IÁ elborult tetteit mutatják be: lefejezések, ókori leletek lezúzása, ráadásul már magyar honlapokat törnek fel (ma az oviszulo.hu-t).

Loretta Napoleoni terrorizmus-szakértő szerint nő a terrorfenyegetettség azzal, hogyha magyar katonák is részt vesznek az Iszlám Állam elleni küzdelemben. Ahogy ő fogalmazott:

Magyarország olyan harcosok kiképzésében segédkezik majd, akik Törökországból szeretnének kiszakítani egy területet, és ezért készek adott esetben Isztambulban is terrorakciókat végrehajtani. Épp így született az IÁ is. Ezt nem kéne folytatnunk.

De hajrá tovább! Avassunk fel még néhány törökös mellszobrot!

download_1_1.jpg

Volkan Bozkir, Törökország uniós ügyekért felelős minisztere és Benkő Tibor vezérezredes, honvéd vezérkari főnök felavatja Ömer Lüfti pasa mellszobrát Budapesten, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

 

 

Orgován Béla fantáziája éppen olyan élénk, mint Szijjártóé és Borkaié

Dési János írása az Egyenlítő blognak.

A rendőrség azzal a csalafintasággal próbálta leleplezni Orgován Bélát mint strómant a Quaestor-ügyben, hogy megkérte, legyen szíves, és írja le a cég nevét és adja meg a vállalat címét.

Orgován Béla mind a két próbát kiállta. Ami, valljuk be, komoly teljesítmény. Fülig Jimmy országában a Quaestor szónál szerintem banki alkalmazottak tucatjai dobnák el a ceruzát, vezérigazgatók sora tenné fel a kezét, hogy na, most ment el a kedvem az egésztől.

De nem így Orgován Béla, ki a kihallgatáson állítólag azt mondta, hogy

látott fantáziát a cégben

– azért lett vezérigazgató.

desij.jpg

Ami mindenképpen azt sejteti, hogy Orgován igazán komolyan vehető szakember.

Hiszen nézzük meg, kik láttak még rajta kívül fantáziát a cégben.

  • Például Szijjártó Péter, aki hazája külügyeit intézi. Sőt, a kis vezető egyik legmegbízhatóbb famulusa. A külgazdaság vezetője, motorja és inspirálója. Ráadásul ő is azoknak a szűk csoportjába tartozik, akik képesek, ha kell, még álmukból felverve is, hibátlanul leírni a Quaestor szót.

Ha Szijjártó látott benne fantáziát, akkor Orgován már miért ne láthatott volna. Szijjártónak persze könnyebb, neki a szülei összedobtak egy nagy házra valót (+ uszoda, garázs, kocsimosó, cselédségi szállás). De Orgovánnak a két keze munkájával kell mindent megteremtenie. Neki le kell hajolnia minden fillérért, még ha az egy q-betűvel kezdődő cégnév mögött van, ami nyilván drágítja a dolgot.

  • Aztán ott van a győri önkormányzat, tagjainak annyi iskolájával, hogy csak no. És ez a sok okos és kiművelt emberfő, nagy közigazgatási és közgazdasági gyakorlattal, egy város vezetésének súlyával a vállán, nem a Quaestorban látott szintén fantáziát? Nem éppen akkor tettek be egymilliárdot, amikor a svájci frank hirtelen árfolyamváltozása megrengette a brókercéget? Amikor már a háziasszonyok is elkezdték a konyhapénzt kifele szedegetni? De a győriek fantáziát láttak a cégben.

De még a PSZÁF is nemrégiben azt tanácsolta az almásfüzitői önkormányzatnak, hogy (vigyázat, megint nehéz szó következik!) a Buda-Cashbe tegye a pénzét. Nyilván, mert volt benne fantázia.

És akkor még nem beszéltünk állami cégek önkormányzatok, hatóságok egész soráról, akiknek szintén megmozgatta a fantáziáját a lehetőség.

Azt persze senki sem vizsgálja, hogy esetleg a fantáziájukat bizonyos beígért jutalékok piszkálták volna fel. Talán a közpénzt némi judáspénz fejében nyomták volna át? De már maga a gondolat is csak azt bizonyítja, hogy az én fantáziám a piszkos.

Amúgy, itt minden tiszta.

Éljen a társadalmi felemelkedés új lehetősége! Hétfőn nyolcelemis, börtönviselt közmunkás vagy, kedden meg – ha fantáziát látsz egy nagy cégben – már a tiéd is.

Na, hol van még ilyen a világban?

Goethe és a Világegyetem, az örökkévalóság és az orbáni bölcsesség, a vadász mint kertész - A 14 legzseniálisabb idézet Semjén Zsolttól

 

Rettenetesen hosszú interjút adott a KDNP elnöke a Mandinernek, de nem lehet mellette elmenni. Hogy ne kelljen mindenkinek végigrágnia magát rajta, nem kevés munkával kiemeltük a legjobb mondatait. Nehéz volt a válogatás.

Borzongjanak velünk!

A vasárnapi boltzár

"Nyilván egy érdekcsoport van emögött, amely a szabad vasárnap miatt indít támadást a kormány és persze a kereszténység ellen."

"A vasárnapnak talán van köze a kereszténységhez. A szabad vasárnap pedig a KDNP egyik nagy sikere."

"A család a családi boltban együtt van vasárnap. A cél tehát megvalósul."

"Az intézkedés másik értelme persze valóban az, hogy a kis üzleteket hozzuk helyzetbe a multikkal szemben." 

"Hatástanulmány van ilyen is, meg olyan is. Nézzük meg egy-két év múlva, hogyan vélekedik akkor a tapasztalatok alapján a társadalom a szabad vasárnapról. Szerintem a többség idővel támogatni fogja. Mi az örökkévalóságnak dolgozunk, tudunk várni pár évet."

Semjén, az ösztönlény, a természet rendjének biztosítója

"A vadászat, a horgászat és a kirándulás nem munka, hanem szabadidős tevékenység." 

"A vadászat nem szórakozás, hanem szenvedély. Az ember antropológiai természetéből következik. Ahogy a szerelem. (...) Mindenkinek az őse vadászott. Az öné is. Természetes, hogy benne van az emberben ez az ösztön."  

"Az Úristen az embert ide helyezte, ebbe a világba, mintegy kertbe, hogy kertészként gondozza azt. (...) A vadász kezében a fegyver pontosan az, ami a kertész kezében a metszőolló. (...) Ma már nincsenek nagy ragadozók, a természet rendjét tehát csak a fenntartható vadászat képes biztosítani."

"Aki egy állat elejtését vagy ételként való felhasználását összekeveri egy ember megölésével vagy megevésével, az elmebeteg."

(Kép: Mandiner)

A KDNP fantasztikus, Orbán bölcs

"Hogyhogy bekúsztunk? Az emberek a Fidesz-KDNP szövetségre szavaztak. Hat választást nyertünk egymás után. Ez a pártszövetség a magyar, sőt, az európai politikatörténet legsikeresebb politikai konstrukciója. Logikailag két lehetőség van: vagy az van, hogy a KDNP fantasztikus értéket képvisel, amelyet a Fidesz felismert; vagy az, hogy én hoztam össze valamilyen zseniális megállapodást. Utóbbit a kötelező szerénység okán is kizárhatjuk."

"Beleírtuk az alkotmányba, hogy a magzati élet fogantatásától védett, de a konkrét törvényi szabályozás csak olyan lehet, amit az adott társadalom el tud fogadni. Elértünk mindent, amire lehetőségünk volt."

"Minden keresztény párt alapproblémája, hogy ha konzekvensen ragaszkodunk az egyház tanítása szerinti politizáláshoz, az gyakran nem találkozik a közízléssel. Támogatottság híján pedig fennáll a veszély, hogy hitbuzgalmi egylet leszünk. (...) A Fidesz-KDNP szövetség az igazság-többség problémájára a megoldás."

Főmű, portfólió és életcél

"Életem fő műve, hogy szerepem lehetett Szent István bizánci szentté avatásában, amellyel az 1054-es egyházszakadás óta az első közös szentje lett Keletnek és Nyugatnak. Más egyházpolitikai munkám is maradandónak bizonyult az ingatlanrendezéstől a történelmi egyházakkal kötött szerződésekig. A Fidesz mindenesetre bölcsen felismerte a KDNP értékét, az események pedig igazolták ezt a döntést."

"Lázár János a kancellária jellegű ügyeket viszi a Miniszterelnökségen, ami nem ütközik az én feladataimmal. Már csak azért sem, mert az én portfólióm körülbelül: Goethe és a világegyetem. A nemzetpolitika persze nagyon hangsúlyos benne. Életcélom, hogy a ciklus végére meglegyen az egymillió új magyar állampolgár."

Széles Gábor megoldja a történelmi rejtélyt

Most, amikor a problémák tornyosulnak, és GFG három hete hallgat, a Simicska-birodalom távolságtartásával tüntet, a kétmilliós publicista misztikus-pszichedelikus delíriumba merül, a Jobbik erősödik, Tapolca fenyeget, Habony csajozik, Lázár mindenkivel háborúban áll, Szijjártó azt se tudja, hol a pénze, akkor magának a nagyfőnöknek kell előállni az ország előtt álló gondok megoldásával.

Nem, még nem Orbánnak. Akad még, aki leveszi a válláról a terhet. Maga az energiacella atyja, a gravitáció kikapcsolásának megálmodója, a nagy Széchenyi-rajongó.

A Magyar Hírlap Cáfolatok címmel közölt cikket a barguzini Petőfi-ügyről. Az ott talált csontváz nem lehet a költőé; ezt cáfolja a Magyar Tudományos Akadémia.

És cáfolja Széles Gábor.

Mivel már az én tv-émben is foglalkoznak ezzel az idióta témával kénytelen vagyok megszólalni és az álláspontomat rögzíteni

- írja "hivatalos oldalán" a kormánybarát milliárdos.

szelesgabor.jpg

(Kép: Magyar Hírlap)

Most elegánsan tekintsünk el attól, hogy az MTA formálisan nem cáfol, mert partikuláris állítást nem lehet cáfolni, csak bizonyítani, vagy nem bizonyítottnak tekinteni. (Az MTA indoklását viszont érdemes áttekinteni itt és itt, vagy akár itt.)

Széles azzal érvel, hogy a barguzini Petőfi

  • nem írt verset,
  • nem közölt visszaemlékezést(!),
  • nem írt levelet Arany Jánosnak.

Majd kb. 30 sorral azután, hogy idiótának nevezi a témát, előáll saját felvetésével:

A Habsburgok rabolták el a csontokat.

 

Vajon a Habsburgoknak lehetett-e olyan aljas tervük, hogy a halott Petőfit kivitték és Barguzinba elásták, gondolván egyszer még, egy-két évtized múltával, ez még jól jöhet Petőfi személyiségének lejáratásához? Nem tudom. A forradalom leverése utáni aljas cselekedeteikbe, szerintem ez simán belefér. /Bizonyos bécsi levéltári anyagokból erre következtetni is lehet./ Aztán jött a 67-es kiegyezés.Utána már a Habsburgoknak sem volt érdekük ennek a témának a "felmelegítése."

 

Aljas terv. Lejáratás. Simán belefér. Erre következtetni is lehet.

És még visszafogott volt: lehettek volna az ufók is. Az egészet meglehetős kontextusba helyezi Széles ugyanaznapi megosztása a faluról, amit elraboltak a földönkívüliek.

Széles a kormányoldal legnagyobb médiabirodalmának tulajdonosa. Mint intellektuális háttér, ez maradt a Fidesznek: fantaszták és futóbolondok. Ezért kár volt összeveszni a Lajossal.

 

süti beállítások módosítása