Az utóbbi napokban világossá vált, hogy Habony Árpád akkor kapja meg a Szépművészeti Múzeumot, amikor csak akarja.

Az oktatási államtitkár szerint sem funkcionál jól a Klik jelenlegi 198 tankerülete, ezért nagy változások várhatók, s ez érintheti a vezetőket is. 

Pedig már hogyne funkcionálna jól. Különösen a vezetők.

Amikor Hosszú Katinka decemberben a nyilvánosság előtt szállt szembe Gyárfás Tamással, azonnal megjelentek a kombinációk.

1. Az egyik konteó szerint Orbán adta ki a "kilövési engedélyt" Gyárfásra, és az úszóvilágban családilag is érintett Kósa frakcióvezető bujtotta fel az úszónőt az elnök ellen.
2. A másik szerint Hosszú pénzéhes amerikai férje áll amögött, hogy nem volt hajlandó ingyen szerepelni a 2017-es vizes vébé promófilmjében (ez Gyárfásék verziója).

Ha azt hiszi, hogy sikerpropagandával és félelemkeltéssel le lehet csillapítani a fortyogó indulatokat.

Néhány hónapja volt hír, hogy a Belügyminisztérium titkosszolgálati kapcsolattartókat telepítene a sajtószerkesztőségekbe. A jogszabály-tervezetből azonban utóbb kiemelték a vonatkozó passzust, mivel felháborodás csaknem általános volt.

A bírói hatalom magas rangú képviselői egymás után szóltak be a fideszes Németh Szilárdnak, aki a Parlamenti bizottsággal akarja megvitattatni a a vörösiszap-katasztrófa, illetve a Hagyó-per  szerinte felháborító ítéleteit.

Úgy tűnik, a Kúria, de még az OBH elnöke sem gondolja úgy, hogy Németh jobban ért a büntetőjoghoz, mint az erre kiképzett szakemberek. Sőt, a harmadik idézetünk egy még lényegesebb forrásból származik.

Az egyik lehetőség természetesen az, hogy a magyar miniszterelnök elveszítette a józan eszét. Elszakadhatott az a vékony zsinór, ami őt még a valósághoz kötötte, és azért mond olyanokat, hogy

külső erők által gerjesztett akció a pedagógusok tiltakozása.

mert "Lássuk be, nem életszerű, hogy egy szép reggel Miskolcon Pilz Olivér felkel, rájön, hogy rendkívül elégedetlen és elkezd levelet írni, tiltakozni."

Kikerültek az internetre az ingatlanbotrányairól hírhedtté vált V. kerületi önkormányzat képviselőinek a vagyonnyilatkozatai is. Van olyan képviselő, aki annyira nincstelen, hogy szívességi lakáshasználó. Az alpolgármesternek sincs saját lakása.

Erről egyedül a Fidesz és szatelittje, a KDNP dönthetne. Együttesen ők fel tudnák oszlatni a parlamentet, kikényszerítve ezzel az új választást. Számukra három érv szólna mellette:

1. meg tudnák lepni az ellenzéket;
2. az ellenzék megosztott és felkészületlen;
3. a Fidesz fölényesen vezet a közvélemény-kutatásokban.

Eszerint tehát úgy tűnik, a kormánypártok stratégiai hibát követnek el azzal, ha nem íratnak ki új voksolást. Azonban

ellene meggyőzőbb érvek szólnak:

Úgyismint: Miniszterelnöki Kabinet. Tudniillik, hogy

ki a bánatos francok lehetnek azok az emberek,

akik mindenféle leveleket írogatnak nekik, petíciókat írogatnak alá, és aztán még az utcára is vonulnak.

A Fidesz szerint ez a helyzet terrorveszélyt teremtett:

Vegyes érzésekkel fogadtuk, hogy két év felfüggesztett börtönre ítélték Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest első fokon.

1. Ha úgy vesszük ez elég szép eredmény (első fokon) egy koncepciós perben.
2. A lenti tényeket figyelembe véve viszont szomorú, hogy egyáltalán bíróság elé kerülhetett az ügy.

Egy Varga István nevű, - korábban MDF-s, majd fideszes - volt képviselő, ma ügyvéd úgy érvel Hóman Bálint egykori kultuszminiszter akadémiai visszavétele mellett, hogy na, jó, jó, voltak hibái, antiszemita is volt valamennyire, de

ki hiba nélküli?

Kapaszkodjanak meg: oda jutott ez a világ, hogy egy közveszélyes elmebeteg osztja a sajtóetikai tanácsokat.

Merthogy zajlik az antihabonyista lázadás a jobber sajtóban. G. Fodor ízléstelen cikket íratott Tóbiásról, a feleségéről, meg a lányáról - ehhez nem fér kétség. Hiába migriztek, mint mindenki más is a jobboldalon, nem lett olvasottság. Kellett valami botrány. Ezért fizetik, ez a dolga. Tóbiás perel, neki meg az. 

Az mondjuk alap, hogy az államnak nem kellene közpénzből finanszírozni, hirdetésekkel kitömni saját állampolgárainak gyalázását.

De ilyen a trashmédia, ettől az, ami. 

A válasz nagyon egyszerű: csoportszellemet, összetartást.

A tanároknak évek kellettek, mára romokban a magyar közoktatás-nevelés, mire 5 év után egy iskola tantestülete fellázadt. Lassan, nagyon lassan csatlakozik még néhány intézmény. Az összes lázadó nem teszi ki a közoktatási hálózat 1 százalékát. Ezzel szemben a taxisok azonnal, kollektíven reagálnak, ha bármi sérelem éri őket.

A Fidesz is elhatárolódik saját habonyista nyaloncától. Ez azért elmondható, ha már a párt és a parlament alelnöke, Gulyás Gergely is azt írta, hogy 

A mi szemünkben nem terméknek minősülő polgári értékek jegyében jelentsük ki nyugodtan, hogy jóízlésű embernek a 888hu-hoz semmi köze nem lehet. Teljes szolidaritásom az MSZP elnökének családjáé.

Ebből viszont egy érdekes dolog következik. Ha ugyanis Gulyás szerint jóízlésű embernek a 888-hoz nem lehet köze, és tudjuk azt is, hogy az Orbán-kormány, maga Orbán hány ponton kapcsolódik Habonyhoz, a Századvéghez, és a századvégesek által végzett 888-hoz, akkor abból az következik, hogy a miniszterelnöknek nincs jó ízlése. Azaz

Gulyás szerint Orbán Viktor nem jóízlésű ember.

Gulyásról tudni kell, hogy Szájer líblingjeként kezdte, majd Kövér embere lett, de legkésőbb azóta, hogy Orbán tavaly decemberben a Fidesz alelnökei közé emelte, már a miniszterelnök kliensének számít. (Orbán  nem vette volna be, ha rendelkezik rajta kívül is valamilyen háttérrel; nem akarna egy Kövér-támogatót a testületben.)

Nem árt emlékeztetni, hogy Gulyás többszörös alelnököt nem zavarta

1. a miniszterelnök buzizása,
2. amikor a halálbüntetésről beszélt,
3. a kormány xenofób propagandája és az uszítás.

Amellett, hogy vígan asszisztált az állam kormánypolitikává emelt kifosztásához, és szervilisen képviseli Orbán egyszemélyi hatalmának korlátlanná tételét, a szeme se rebbent, amikor azt bírta nyilatkozni, hogy "a sajtószabadság, a sokszínű tájékoztatás ügye Nyugat-Európában sokkal rosszabbul áll, mint Kelet-Közép-Európában".

Mondta ezt abban a szélsőjobboldali lapban, amelyben mindennapos az uszítás, a fajelmélet, meg az arabok dehumanizálása. Bayer gyilkolásra való felhívása összefér a polgári értékkel. Tóbiás feleségenek szőrös muffja nem.

Pedig az Orbán-kormánynak is van olyan tagja, aki az olimpiai ezüstérme mellett fazonra vágott fanszőrzete okán híresült el. De az legyen a legnagyobb baj, ha egy államtitkárnak jó segge van. Hovatovább érthetetlen, hogy mi baja lehet bárkinek jó nők aktfotóival. Már a XXI. századnak is eltelt a hatoda.

Most akkor Gulyás alelnök a keresztény-konzervatív fundamentalista vonalat képviseli? Vagy éppen a Fidesz szocibarát, nagykoalíció-párti szárnyához tartozik?

Vagy csak egyszerűen álszent. A polgári értékekre való hivatkozás nyilvánvalóvá teszi, hogy itt Orbán láthatatlan udvarának belharcairól van szó.

1. Van a Rogán-vezette propagandaminisztérium, Habonnyal mint szürke eminaciással, és a hozzá tartozó propagandavállakozásokkal, mint a Századvég, és annak online leágazásai, mint a 888.hu.
2. És vannak a velük szembenállók, elsősorban Lázár és köre, meg a szürke jelentéktelenek, a veteránok. Most ide pozícionálta magát Gulyás alelnök: élére állt a csendes morgolódóknak. Nyilvánosan közölte, amit azok csak privátban mertek.

Csak nem kicsit mintha túllőtt volna a célon, és mint fentebb láttuk, olyat talált volna el, akit nem is akart. Már ezen Orbánt értve, nem G. Fodort.

A 888 koboldszerű főszerkesztője Habony köreihez tartozik, ő mondta egy interjúban, hogy a 

A jobboldali értelmiségiek közül sokan vannak abban a tévedésben, hogy a „polgári Magyarország” hívószót politikai realitásnak gondolják, pedig az természete szerint politikai termék volt.

Ugyanilyen termék a menekültügyi uszítás, amit a 888 is napról napra elkövet, meg a Tóbiáson elkövetett karaktergyilkossági kísérlet.

A G. Fodor nem is titkolja, ő és lapja is a rezsim apologétája, a rendszer ellenfeleinek agresszora. Amit tesz, az nem ideologikus, hanem racionális. Semmi személyes, pusztán harc a hatalomért, küzdelem az életben maradásért, meg a koncért.

Tóbiásnak, meg a szociknak voltaképpen jó hír, hogy már le akarják vadászni őket. Ez azt jelzi, hogy számolnak velük. Viszont aki 20 évvel korábbi aktfotók miatt ribancozza le az MSZP-elnök feleségét, meg aki azzal akarja denunciálni a politikai ellenfelet, hogy fogyasztott már kokaint, az rossz úton jár. 

Említettük már, hogy a XXI. századnak is eltelt a hatoda?

(Képek: ATV, Átlátszó)

Ezúton is csókoltatjuk mindazokat, akik igazán bíznak a politika mindenhatóságában, abban, hogy csak úgy bele lehet avatkozni az élet mindenféle folyamataiba, bölcs szabályokat hozni és attól kezdve jó lesz. Vegyünk egy tankönyvi példát, természetesen kitaláltat. A valósággal való bármilyen hasonlósága csak a véletlen gonosz játéka lehet.

Kezdetben volt a taxi. Hat forinttal indult az órája, és 330 méterenként ugrott egy forintot. Jól kiszámítható, biztonságos rendszer.

1. Kis hibáját egyrészt akkor érzékeltük, amikor már fél órája vártunk rá egy forgalmas útkereszteződésben, mert nem méltóztatott jönni.
2. A másik, hogy összedűlt a szocializmus, és vele az effajta – amúgy az akkori jövedelmekhez képest egyáltalán nem is olyan olcsó – rendszerek.

Ezután jött a szabadpiac kora. Ezekben az időkben, aki adott az életére és vagyonára az lehetőleg nem ült Budapesten taxiba. Mert abból csak baj volt. Nem is odavitte a kedves utast, ahova az vágyott, és különben is, elképesztő számlákhoz lehetett jutni, amelyek kiegyenlítése, súlyos pofonok kilátásba helyezése után, erősen ajánlottá vált.

De lassan, lassan tisztult a kép. Merthogy cégekbe szerveződtek a taxisok, amelyek a közös érdek alapján, szigorúan fogták a tagokat. Miután telefonon rendelni olcsóbbá vált, kialakult a klubhűség. Nyilván azt fogom hívni, akit az ára, a szolgáltatás minősége miatt a legjobban kedvelek. Ha egyszer-kétszer becsapnak vagy udvariatlanok, nagy ívben elkerülöm. Nevezhetjük ezt

piaci darwinizmusnak.

Maradjanak meg azok, akik állják a versenyt. Képesek a kuncsaftok kedvében járni és a többi. Azért ne hallgassuk el, a rendszer nem teljesen tökéletes. Külföldiek átejtése nagy tételben állítólag még mindig bocsánatos bűn, és belföldivel is előfordul, hogy túljárnak az eszén. Igaz, rutinos pesti már régóta kitapasztalta az ilyesmit, ha taxival akar, vagy kell mennie, akkor kihez forduljon. Telefon és kész.

És akkor most jön a mindenható politika, a fővárosi közgyűlés valamely bizottsága képében- hogy újra kell szabályozni ám ezt az egész területet. Mondjuk, legyen egyforma mindenki számára a díjszabás, és ha már,  akkor legyen sokkal több, mint korábban.

De hogy azért a taxisok se örüljenek felhőtlenül, szívassuk őket jó sok, drága feltétellel. Járjanak jól csak a fuvarszervezők, aztán az már legyen a mi (döntéshozók) gondja, miként részesülünk a haszonból.

És máris feltaláltuk a szocializmust,

legalábbis ami a taxiüzletágat jelenti.

A fejlődés természetesen innentől kezdve megállíthatatlan. Jönnek a pékek, ugyanazt a zsemlét lehet mindenhol kapni, ha egyáltalán, és természetesen, már csak a megszokás okán is, mindenütt negyven fillérért. Banán, nari eltűnik, mert valahogy nem lesz kifizetődő, ellenben a 2025-re érvényes Merkur-kiutalás a Trabira sokat fog érni, míg színválasztási lehetőség nélkül is. És később majd a dialmat és a tudszoc órákon a hallgatókkal bebifláztatják – mert természetesen ezek a tudományágak ismét kötelezően elfoglalják a maguk lényeges helyét a tanrendben –, hogy az egész ott, a hősi és távoli Budapesten kezdődött a taxikkal. Onnan csapott ki az a szikra, amely aztán lángba borította a világ egyharmadát vagy egynegyedét, vagy egyhatodát esetleg egynyolcadát – de Gáspár törzsőrmester szép szavával élve: mindenképpen a világ egyre növekvő részét –, és visszaadta a munkásosztálynak azt, ami az ő két keze erejéből épült, szépült. A taxiját. Kár, hogy pénzünk az már nincs, hogy beleüljünk, mert valahogy ez a rendszer sem tökéletes, de majd kialakul.

Mert ugye, ha minden taxi egyforma áru, és nem is azt hívom, amelyiket szeretek, hanem amelyik éppen a sarkon lófrál – lévén már árkülönbség nincs köztük –, akkor a rossz, koszos, udvariatlan cégeknek is éppen olyan jól mehet, mint a kedves, udvarias, gyors, pontosnak.

Nincs verseny, nincs izgalom, csak a középszer. Okos a szabályozás ötlete.

Na, és akkor valami pimasz kölyök feltalálja az Ubert – nem is értjük, pontosan mit jelent – csak azt, hogy újra itt a verseny. Kell az a fenének.

Na ja, nem fizetnek adót? Jelentkezzen az, akinek valaha fogorvos, ügyvéd, fodrász, vízvezeték-szerelő adott számlát! (A jelentkező között Uber-utakat sorsolunk ki. Fizessenek adót, persze, hogy fizessenek, és csókol anyád, Lujza.)

De hát ez a történet, ahogy azt mondottam volt, nem a taxikról szól. Hanem az életről magáról. Ahol bizony bele kell törődni sajnos sokszor abba, hogy a verseny sok bajjal jár, csak éppen lehet, hogy még mindig jobb, mint valami rettentően tudományos központi szabályozás.

A rettentően tudományos központi szabályozásnak is megvan a maga területe, tudunk példát is, ha valaki nagyon akarja. Tessék ott boldogítani minket az okos ötletekkel. És különben is, mennyivel jobb gyalog vagy biciklin járni a világban, nem beszélve a főv. közig. határáig járó HÉV-vel.

Dési János

Mert például a röszkei, vagy Keleti pályaudvarnál történt eseményeknél felmerülhetett volna a terrorveszély megállapítása.

Mint azt Lázár miniszter a csütörtöki kormányinfón volt szíves kifejteni. Ezzel azonban csak 2 probléma van:

1. se Röszkén, se a Keletinél nem történt még csak hasonló sem, ami egy terrortámadásra, mondjuk a párizsi a merényletekre emlékeztetne;
2. ha történt volna, azt is tudná kezelni a rendőrség, semmi sem indokolja a kormány számára egy biankó csekk kiállítását.

A kormány ugyanis olyan alkotmánymódosítást javasol, hogy önálló tényállás legyen az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet. Csak definiálni felejtik el, hogy pontosan mit is takar ez a fogalom. Mint Lázár indoklásából látszik:

gyakorlatilag azt, amire rámondják.

Lázár példái alapvetően hamisak: a Keletinél lévő tumultuózus jeleneteket maga az Orbán-kormány állította elő, valamint annak magánhadserege, a TEK volt szíves kiprovokálni a röszkei incidenst is. (Ha valaki nem emlékezne: előbb elhitették a menekültekkel, hogy beengedik őket, utóbb mégis lezárták előttük a kerítést. Borítékolható volt az erőszak.)

És ilyen - finoman fogalmazva is mondvacsinált - esetekre hivatkozva akar a kormány magának különleges jogosítványokat, amelyekkel

rendeletileg függesztheti fel a törvények alkalmazását:

1. belföldön bevetheti a hadsereget
2. korlátozhatja, befolyásolhatja a médiatartalmakat,
3. korlátozhatja az üzemanyagok és élelmiszerek fogyasztását ,
4. lezárhatja a határokat,
5. ellenőrizheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalmat,
6. elrendelhet kijárási tilalmat, betilthatja a tömegrendezvényeket,
7. dönthet nagyobb területekről az emberek kitelepítéséről is.

A jegyre adott kenyér vagy az internet lekapcsolása például milyen hatékony eszköznek bizonyult a párizsi vagy korábban a New York-i merényletek esetében is. Oh, wait: se a franciáknak, se az amerikaiaknak se jutott eszébe hasonló se,

Ezek az eszközök nyilvánvalóan bevethetők, ha indokoltak, de hogy indokoltak legyenek, ahhoz előbb indokolni kell őket. Ezt akarja megspórolni a kormány. Hiszen hogy jön ahhoz bárki,hogy megkérdezze őket, mégis mit és miért tesznek?

Lázár szerint túlgondolja az ellenzék, a sajtó meg a választók ezt az alkotmánymódosítást. Ami persze elképzelhető, de csak azért, mert

a kormány nem tudott előállni épeszű magyarázattal, hogy miért van szüksége erre.

Láthattuk, Lázár indoklása inkább gyengíti, mint erősítené a kormány érvelését. Hasonlóan, mint Gulyás alelnöké azt, hogy miért ne élhetne vissza ezzel az a biankó csekkel a végrehajtó hatalom.

Hogy ezzel ne éljenek vissza, az garantálná, hogy az intézkedésekről folyamatosan tájékoztatni kéne a köztársasági elnököt és a parlament állandó bizottságait is.

Hát persze. Képzeljük csak el a Fidesz-KDNP-s vezetésű és/vagy többségű bizottságokat, valamint a kormánypártok által jelölt köztársasági elnököt, amint éppen megakadályozzák, hogy Orbán visszaéljen a felhatalmazási törvénnyel.

Vétójog nélkül nyilvánvalóan semmilyen eszköz nincs ehhez a kezükben

- mégha szándékukban állna is tenni ilyet. Gulyás alelnök kínosan naív vagy nagyon ostoba, ha ilyen érveléssel mer előállni.

A kormány ugyan csak 2 hónapra kapna törvények feletti jogkört, viszont ezt saját magának szavazza meg (illetve, mivel nincs szavazás, egyedül Orbán dönt ebben), és ugyan mi akadályozná meg abban, hogy ezt újra és újra megtegye? A terrorveszélyhelyzet nyilvánvalóan egy jövőbeli helyzet, és mivel a jövőt definíciószeren nem lehet megjósolni, még csak utólag se lehet majd számonkérni a miniszterelnököt. Ha lesz utólag.

Amíg a kormány nem tudja meggyőzően megindokolni, hogy miért van szüksége a rendeleti kormányzásra, addig a legkézenfekvőbb, ha az 1933-as német esethez mérjük a mostani fejleményeket. Akkor a Reichstag felgyújtása után kapott Hiter olyan felhatalmazást, hogy rendeleti kormányzással kerülhette meg a parlamentet. 

A parlament akkor önként adta át a hatalmat. És láttuk, mi lett belőle.

Felháborodott kommentárokat olvasni az ellenzéki oldalon a Kúria döntésével kapcsolatban, amely elkaszálta a népszavazási kezdeményezést Olimpia- és Városliget-ügyben. Nekünk csak egy kérdés jutott az eszünkbe:

mit vártatok?

A legtöbb politikai elemző és gondolkodó Magyarországon, főleg az ellenzéki oldalon, más kategóriákban gondolkozik, mint a Fidesz és a háttérországa. Orbán Viktor abban a megújítója a magyar politikának, hogy egészen más szabályok szerint játszik, más fogalmakban gondolkodik, mint ellenfelei; míg ellenfelei sokkal inkább egyfajta lovagi tornának fogják fel a választókért és a hatalomért való harcot, addig a Fidesz az utcai verekedő szabályai szerint játszik. Azaz: nincsenek szabályok, mindent szabad a győzelemért. 

Tökön kell rúgni az ellenfelet? Tökön is rúgják. Nem szabályos? Kit érdekel?

A Fidesz gusztustalan és övön aluli ütései minden alkalommal megdöbbentik a közvélemény liberális – baloldali felét, pedig a Fidesz már az első kormányzása idején elkezdte felrúgni a közmegegyezéses szabályokat. Semmi újdonság nincs ebben, mégis az emberek hat éve minden ügyön felhördülnek. Pedig minden ügynek kiszámítható a vége.

A magyar politika egyre inkább úgy néz ki, mintha egy ringbe zsúfolnánk össze annak szereplőit, és a narancssárgába öltöztetett bokszoló maga húzná ki a ring széleit és fogalmazná meg a küzdelem szabályait. Ha véletlenül sarokba szorítják, egyszerűen hozzáigazítja a ringet és a szabályokat az új helyzethez - és máris nincs sarokba szorítva.

Ez a jelenség játszódott le a legutóbbi, olimpiai és városligeti népszavazás ügyében is.

1. Az ellenzék megpróbálta sarokba szorítani a Fideszt,
2. hogy ne dőzsölje el az ország pénzét felesleges presztízs- beruházásra,
3. illetve ne építse be Budapest tüdejét.

Várható volt, hogy Orbánék valahogy reagálni fognak, és megint nem fognak válogatni az eszközökben. Most egyszerűen megoldották az ügyet azzal, hogy a Kúria döntését befolyásolták. A Kúria magyarázata egyébként teljesen logikus (még, ha egyben abszurd is), és egyértelműen meglátszik rajta, hogy valaki szépen „súgott”, hogy mi legyen az ítélet –

a népszavazást meg kell akadályozni, hiszen potenciális veszély a hatalomra.

A Fidesz minden húzása azt mutatja: a cél szentesíti az eszközt. A sikerük titka, hogy nem válogatnak az eszközökben, az ellenzék pedig csak reagál, néha bekiabál, hogy „ez nem szabályos” – aztán kapja a következő pofont.

A másik hasonlat, ahogy a Fidesz működik: a multinacionális vállalat. Az egyik része a pártnak sikeresen szivattyúzza ki a közvagyont és alakítja át magánvagyonná, ezzel biztosítva a működést és a hűséget, a másik része pedig sikeresen tolja le a propagandát az emberek torkán.

A propaganda pontosan az, amit az emberek hallani akarnak, vagy éppen pontosan olyan témákat dobnak be, amelyek mélyen megosztják a társadalmat. Mindez sikeresen tereli el a figyelmet arról, hogy az ország katasztrofális állapotban van, mindent a korrupció irányít és gyakorlatilag nincs kormányzás.

Mert tulajdonképpen ez nem kormányzás. Ez a Fidesz-politika nem a közérdek, a közjó érdekében tett lépések sorozata. Ez nem az érdekek harmonizálása. Itt egy érdek működik: az ország erőforrásait kihasználva, az embereket becsapva minél tovább hatalmon maradni. Orbán ennek rendel alá mindent. Hatalomban maradni a hatalomért.

Orbánék tulajdonképpen nem csináltak semmit a központosításon és az ellenfelek lenyomásán kívül. Most minden az övék, nincs ellenfél. Amihez nem fűződik érdekük, mint a közoktatás, vagy az egészségügy rendbetétele, esetleg a szegénység felszámolása, ott nem történik semmi a forráskivonáson kívül. Az állampolgár le van szarva, kapja a gyűlölet-propagandát és gyűlölködjön.

Két kérdés merül fel:

1. Hogyan lehet a Fideszt megdönteni, és a helyzeten változtatni?
2. Meddig húzódhat ez a helyzet anélkül, hogy változás történne?

A kérdésekre senki sem tudja a választ. A politikai gondolkodók nem ismerik az utcai harcos-stratégiát, az emberek többsége dermedten, rettegve, vagy fásultan figyeli, hogy mi történik. Egyéni érvényesülési lehetőségek:

1. Lépj be a Fideszbe.
2. Emigrálj. 

Persze, ott van az egyre összébb húzódó fideszes fanatikusok közössége, akik a politikai süketnémák, a nyelveket nem beszélők, azok, akiknek semmi összehasonlítási alapjuk nincs azzal kapcsolatban, hogy megy a politika és a gazdaság más országokban, vagy mennyire jobb lehetne a sorsuk. Ezek nagy része itt is kommentel és addig jut el: a büdös zsidók. A mocskos menekültek. A libsik. 

Említettük, hogy a Fidesz úgy is működik, mint egy vállalat: azaz az általa kínált politikai terméknél kell jobbat kínálni. Az ellenzéknek meg kellene mutatni, hogy kormányzóképes és vannak ötletei, önálló gondolatai. Ez teljesen hiányzik.

A Fidesztől el lehetne venni a termelésének alapjait: az alapanyagot, az adókat, az EU-s forrásokat. Ez csak erőszakkal, forradalommal megoldható, jogilag nem. A fideszesek, mint a maffia, ott vannak mindenhol és mindenről tudnak, minden kezdeményezést sikeresen fojtanak el.

Hogy meddig mehet ez így tovább? Hiszen az oktatás és az egészségügy már összeomlott, a szociális háló megszűnt, a gazdaság botorkál az EU-forrásokra kötve és a korrupcióban fuldokolva. Senki sem tudja, mikor fog az egész összeomlani és ráomlani a Fideszre.

Még kitarthat évtizedekig. Vagy összeomolhat fél óra múlva is.

A Facebook-őrjöngéseivel mostanában  a hírekbe került fideszes borász, Tiffán Zsolt felesége is tud, ha akar: a nemrég Budapesten felbukkanó világsztár Facebook-oldalán meghívta Hugh Jackmant egy kis villányi borozásra. Később azt írta,

csak viccelt. 

Az ausztrál színész reklámfilmet fogatott Budapesten; szállodai ablakából a Lánchíddal szelfizetett. Ezt posztolta a Facebookon, ez alá írta kommentet Tiffán Gabi tragikus angolsággal, nem is titkoltan Google-fordítóval.

A politikusfeleségnek még a világhírű színész nevét se sikerült rendesen leírnia:

Hugh Jack Mann

-ként szólította meg a Facebookon. Pedig elég lett volna ránézni az oldalon bárhová: mindenhol oda van írva a neve.

Nem sokkal később egy másik Jackman-rajongó magyarul kiosztotta Tiffán Gabit, hogy nem a Google Translate-tel kellene ilyen posztokat írni, s leírták neki, hogyan is lehetett volna a posztot rendes angolsággal megfogalmazni.

Néhány órával később Tiffán Zsolt felesége közölte, hogy csupán viccelt, s úgysem olvassa el a színész a saját oldalán olvasható kommenteket, s elismerte, valóban nem a legjobb ötlet Google-fordítóval angol szöveget generálni.

De legalább bemutatta a legendás magyar humort.