Egy Varga István nevű, - korábban MDF-s, majd fideszes - volt képviselő, ma ügyvéd úgy érvel Hóman Bálint egykori kultuszminiszter akadémiai visszavétele mellett, hogy na, jó, jó, voltak hibái, antiszemita is volt valamennyire, de
ki hiba nélküli?
Az érvelésben, így első pillantásra, kétségtelenül akad igazság, mert ki hiba nélkül való? Na, ugye. És akkoriban, mint megtudtuk a jeles ügyvédtől, az antiszemitizmus általános volt, nem kell azt olyan komolyan venni.
Ahogy oly sokan tették az elmúlt hónapokban, mi is jópárszor írtunk Hóman Bálint ügyeiről, nem ismételjük azt meg. De azért felhívjuk valamire a figyelmet. Bizonyára akadtak Hómannál nagyobb gazemberek is, keményebb antiszemiták, és a többi. És? Ezért már példaképül kell állítani a jövő nemzedékei elé?
Az antiszemitizmus elterjedt nézett volt, tehát fátylat rá, hogy ő is egy kicsit (miniszter volt bakfitty rengeteg ideig!) ilyesmiket nyomott?
Vagyis az antiszemitizmus nem számít?
Hiszen mit tehet ő arról, hogy miközben ő teret adott a zsidóellenes szövegeknek más meg agyonlőtte, agyonverte, elégette őket?
Irányt mutat (Hóman Bálint Mecsér András nyilas képviselővel 1943-ban. Forrás)
Már itt álljunk meg egy polgári szóra. Hóman mint miniszter jelentősen hozzájárult a zsidóknak nevezett magyar állampolgárok kifosztásához, munkájuk, kenyerük elvételéhez, kifosztásához. Ez idáig azért tuti.
Lehet, hogy nem kívánta azt, brutálisan meggyilkolják őket csecsemőtől az aggastyánig. De az is biztos, ez ellen semmit sem tett. Miközben vezető politikusként viszonylag pontosan volt informálva. Lehet, hogy a legapróbb részleteket nem ismerte. De tudta, hogy az emberekkel mi történik itt, hogy
- brutálisan kiverik őket otthonaikból,
- emberetlen körülmények között tartják őket fogva,
- majd vagonokba zsúfolják, ahogy az állatokkal sem teszik.
Ja, és az sem tűnt fel neki, hogy vagyonukat a derék nép szétkapkodja, lakásukba, üzletükbe beül, nem különösebben tartva attól, hogy valaha újra előkerülnek és visszakérik.
Hóman tudta, és ha maga nem is loccsintott ki közvetlen közelről egyetlen egy agyvelőt sem, nem tűzött apró gyermeket szuronyvégre, de még Cyklon-B gázt sem eresztett honfitársai –
alaposan előkészítette a talajt ahhoz, hogy mindez megtörténhessen.
És még valami, ami ennél is lényegesebb most. Varga ügyvéd ezzel a mentegetéssel azoknak a valóban hősöknek az emlékét gyalázza meg, akik - bár előéletük igazán különféle volt – de végülis mégiscsak próbáltak ellenállni a tömeggyilkosság sorozatnak.
Ugyanis, minden ellenkező híreszteléssel szembe akár lehetett is.
Itt van a bátor katolikus pap, Közi Horváth József története ( ) Vagy Hóman kollegája és barátja, Lázár Andor igazságügyminiszter, aki nem kívánván részt venni a gyalázatban, inkább lemondott.
Slachta Margit vagy Salkaházi Sára – aki az éltét áldozta. Hóman szobra, rehabilitációja, bármiféle piedesztálra emelése, most az ő emlékük megcsúfolása lenne.
Belefér abba, ami mostanában történik, de azért mégiscsak.
Dési János
