Mert például a röszkei, vagy Keleti pályaudvarnál történt eseményeknél felmerülhetett volna a terrorveszély megállapítása.
Mint azt Lázár miniszter a csütörtöki kormányinfón volt szíves kifejteni. Ezzel azonban csak 2 probléma van:
- se Röszkén, se a Keletinél nem történt még csak hasonló sem, ami egy terrortámadásra, mondjuk a párizsi a merényletekre emlékeztetne;
- ha történt volna, azt is tudná kezelni a rendőrség, semmi sem indokolja a kormány számára egy biankó csekk kiállítását.
A kormány ugyanis olyan alkotmánymódosítást javasol, hogy önálló tényállás legyen az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet. Csak definiálni felejtik el, hogy pontosan mit is takar ez a fogalom. Mint Lázár indoklásából látszik:
gyakorlatilag azt, amire rámondják.
Lázár példái alapvetően hamisak: a Keletinél lévő tumultuózus jeleneteket maga az Orbán-kormány állította elő, valamint annak magánhadserege, a TEK volt szíves kiprovokálni a röszkei incidenst is. (Ha valaki nem emlékezne: előbb elhitették a menekültekkel, hogy beengedik őket, utóbb mégis lezárták előttük a kerítést. Borítékolható volt az erőszak.)
És ilyen - finoman fogalmazva is mondvacsinált - esetekre hivatkozva akar a kormány magának különleges jogosítványokat, amelyekkel
rendeletileg függesztheti fel a törvények alkalmazását:
- belföldön bevetheti a hadsereget
- korlátozhatja, befolyásolhatja a médiatartalmakat,
- korlátozhatja az üzemanyagok és élelmiszerek fogyasztását ,
- lezárhatja a határokat,
- ellenőrizheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalmat,
- elrendelhet kijárási tilalmat, betilthatja a tömegrendezvényeket,
- dönthet nagyobb területekről az emberek kitelepítéséről is.
A jegyre adott kenyér vagy az internet lekapcsolása például milyen hatékony eszköznek bizonyult a párizsi vagy korábban a New York-i merényletek esetében is. Oh, wait: se a franciáknak, se az amerikaiaknak se jutott eszébe hasonló se,
Ezek az eszközök nyilvánvalóan bevethetők, ha indokoltak, de hogy indokoltak legyenek, ahhoz előbb indokolni kell őket. Ezt akarja megspórolni a kormány. Hiszen hogy jön ahhoz bárki,hogy megkérdezze őket, mégis mit és miért tesznek?
Lázár szerint túlgondolja az ellenzék, a sajtó meg a választók ezt az alkotmánymódosítást. Ami persze elképzelhető, de csak azért, mert
a kormány nem tudott előállni épeszű magyarázattal, hogy miért van szüksége erre.
Láthattuk, Lázár indoklása inkább gyengíti, mint erősítené a kormány érvelését. Hasonlóan, mint Gulyás alelnöké azt, hogy miért ne élhetne vissza ezzel az a biankó csekkel a végrehajtó hatalom.
Hogy ezzel ne éljenek vissza, az garantálná, hogy az intézkedésekről folyamatosan tájékoztatni kéne a köztársasági elnököt és a parlament állandó bizottságait is.
Hát persze. Képzeljük csak el a Fidesz-KDNP-s vezetésű és/vagy többségű bizottságokat, valamint a kormánypártok által jelölt köztársasági elnököt, amint éppen megakadályozzák, hogy Orbán visszaéljen a felhatalmazási törvénnyel.
Vétójog nélkül nyilvánvalóan semmilyen eszköz nincs ehhez a kezükben
- mégha szándékukban állna is tenni ilyet. Gulyás alelnök kínosan naív vagy nagyon ostoba, ha ilyen érveléssel mer előállni.
A kormány ugyan csak 2 hónapra kapna törvények feletti jogkört, viszont ezt saját magának szavazza meg (illetve, mivel nincs szavazás, egyedül Orbán dönt ebben), és ugyan mi akadályozná meg abban, hogy ezt újra és újra megtegye? A terrorveszélyhelyzet nyilvánvalóan egy jövőbeli helyzet, és mivel a jövőt definíciószeren nem lehet megjósolni, még csak utólag se lehet majd számonkérni a miniszterelnököt. Ha lesz utólag.
Amíg a kormány nem tudja meggyőzően megindokolni, hogy miért van szüksége a rendeleti kormányzásra, addig a legkézenfekvőbb, ha az 1933-as német esethez mérjük a mostani fejleményeket. Akkor a Reichstag felgyújtása után kapott Hiter olyan felhatalmazást, hogy rendeleti kormányzással kerülhette meg a parlamentet.
A parlament akkor önként adta át a hatalmat. És láttuk, mi lett belőle.
