Dési János írása az Egyenlítő blognak.
A Raoul Wallenberg Szakközép- és Szakiskola honlapján egy drámai írás. Mint azt az Egyenlítő blog elsőként megírta, az épületet einstandolják, mert kell a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, amely a nép ajakán, csak mint „janicsárképző” él. A gyerekek, a tanárok, a szülők teljes bizonytalanságban.
A „Raoul” szépen felújított épületében, alaposan felszerelt tantermeiben nagyrészt egészségügyi dolgozókat képeznek. Ápolónőket, asszisztenseket, gyerekgondozókat, szociális munkásokat. Olyan szakembereket, akikből mindig kevés van. Az 1200 tanulót most szétosztják más iskolákba. Jut belőlük építőipari iskolába, de akad, akinek azt mondták, ne izguljon, ha gyerekápolást nem is biztos, hogy tanulhat tovább, de nagyszerű hegesztő még simán lehet.
A most megszüntetendő iskola az állami fenntartású iskolák közül a középfokú szakemberképzés 95 százalékát adta eddig. Sebaj, az észérvekkel semmire nem megyünk.
A Közszolgálati Egyetem majdnem olyan fontos a hatalomnak, mint a stadionok. Miközben a hagyományos egyetemek sorát teszik tönkre – most éppen az ELTE társadalomtudományi karát –
a hatalomhoz hűnek remélt egyetembe tömik a pénzt. Nyilván azt gondolják, hogy lehetséges lojális értelmiséget képezni.
A „Raoul” peche, hogy körbenőtte az egyetem. Kell a hely, semmi más nem számít.
Őszintén szólva, én szívesen meghallgatnám, mit mond most az a Navracsics Tibor, aki ugyan most Brüsszelben húzza meg magát, de aki mindig is szorgalmazója volt a Közszolgálati Egyetem létrehozásának. Hazaüzen-e, legalább, hogy
kösz, de ilyen áron nem szabadna fejleszteni az egyetemet. Nem kérünk abból, hogy sokszáz gyerek életét keserítsük meg. Majd szerzünk máshonnan pár milliárdot és megoldjuk.
Navracsics mit tesz, nem tudom. Az ő ügye, az ő lelkiismerete.
Aztán látom, az iskola tanuló, szüleik, pedagógusaik szerveznek valamiféle tiltakozást. De azt is látom, hogy kevés támogatást kapnak mindehhez.
Hol vannak a nagy kórházak vezetői, akik közösen felemelik a szavukat, és azt mondják, szükségünk van az itt végzettekre? Hol vannak a pedagógus kollégák? Akik tömegével nyilvánítják ki, hogy mit gondolnak erről az egészről?
Csak egy szívszorítóan erőtlen tiltakozás – és mint annyiszor – a szolidaritásnak kevés a jele.
A fideszesek meg elégedetten hátradűlnek. Ezt is behúztuk. Orbán veje pedig már úgy számol, rövidesen felvonulhat a terepre a cége, hogy néhány százmillióért megrendeljenek tőle valamit.
S az élet, megy tovább.