Veres Margit balmazújvárosi jegyzőként egy sötét, esti órán négyszemközt átvett 5 millió forint készpénzt egy vállalkozótól, akinek a cége éppen aznap kapott 180 milliót a helyi önkormányzattól. A jegyző a pénzt másnap négyszemközt átadta Tiba István akkori polgármesternek. Veres Margit – aki tavaly Balmazújváros független polgármestere lett – hivatali vesztegetés miatt ma bíróság elé állt. De Tibát – aki ma fideszes parlamenti képviselő – az ügyészség még csak ki sem hallgatta - kezdődik a Népszabadság tudósítása.

Aztán később még az is kiderül, hogy ennél is kacifántosabb az ügy, a jegyző kap egy kocsit is, amit vagy kifizetett, vagy nem. Szó van ide-oda vándorló pénzekről, ugyanis a polgármester időnként állítólag hitelezett közügyben, és csak azt a pénzt kapta vissza mindenféle borítékokban. Írásbeli megállapodás minderről nem született, hiszen „bíztak egymásban” és a többi.

A lehető legjobb kezekben: mióta nem polgármester, csak fideszes országgyűlési képviselő, Tiba István lett Hajdú-Bihar megye fejlesztési biztosa.

Természetesen az ártatlanság vélelme még azt is megilleti, akit éppen látunk a kezében egy nagy konyhakéssel, amint azt belemártja a szomszédja szívébe. Bizony, bűnösnek csak azt nevezhetjük, akiről azt a bíróság már jogerősen kimondta.

Tehát – a fent említettek is – tökéletesen ártatlanok, maximum valami érthetetlen ármány okán hurcolja meg őket az az ügyészség, amely

1. egyrészről előszeretettel intézi el a Fidesz politikai ellenfeleit,
2. másrészről nem szeret még csak vádat sem emelni azok ellen, akik bizonyos fenekek kinyalásában oly szorgosan jeleskednek.

A meggyanúsított jegyző tehát most nyilván nem is nagyon érti, hogy mi történt vele. Hogy

miért pont őt?

Kedves barátom meséli, akinek a pereputtya egy vidéki város sportcsarnokját tervezte pár éve, hogy behívták az önkormányzathoz a minap. A legfőbb kegyúr úgy döntött, hogy az ő városuk stadionját is az a szerencse éri, hogy felújítják, kibővítik. Logikus, hogy a tervezési munkát az végezze el, aki eredetileg is készítette azt. Nagy volt az öröm pár percig, amikor is az önkormányzati ügyintéző, hozzátette, hogy

és csak húsz százalékot kérnek az egészből.

Nem halkította le a hangját, nem pirult el, még csak zavarban sem volt. A mégis beállott csendben azért hozzátette, készpénz kell, és a munkadíj utalásának legkésőbb a másnapján.

Amikor emberünk köszönettel elhárította az ajánlatot, akkor az önkormányzati közdolgozó némileg sértődötten hozzátette, hogy 18 százalékig le tud még menni, de tovább nem, mert a pofátlanságnak is van határa, és a 20 vagy a 18 igenis nagyon méltányos, mert általában harmincat szoktak kérni. És így tovább.

És fél óra múlva akadt az irodából egy másik mérnök, akivel megegyeztek, persze azt nem is sejtjük, hogy ott szóba került-e visszaadandó százalék.

És most emelje fel a kezét, aki maga is nem tud tíz másik, majdnem ugyanilyen történetet? Természetesen, akik nekünk mesélik ezeket, azok sosem fogadják el a ajánlatot, csak szörnyűködünk együtt, hogy nahát, mik vannak. De azért

1. szorgalmasan készülnek a századvégi tanulmányok,
2. épülnek a stadionok,
3. fogy az EU-s pénz,
4. íródnak a jobbnál jobb marketingstratégiák.

Közben a Pasa park meg csak úgy hízik, repkednek a kukákba a milliós zakók

– szóval a köz szolgálatában igenis érdemes fáradni.

És fogadjunk, hogy Juhász Péter a jövő héten is kitúr valami disznóságot az ötödik kerületben, de a többi 22-ben meg persze minden a legnagyobb rendben van. Ott nem derül ki semmi, igaz, az ottaniak nagy szerencséjére, Juhász Péter sincs arrafelé.

Mi pedig csak Hofit ismételgethetjük, hogy a korrupció az, amiből minket már megint kihagytak.

D. J.

Olyan ez a sztori, mintha Dan Aykroydot és Chevy Chase-t néznénk csetleni-botlani a "Kémek mint mi" című, nyolcvanas években készült filmben. Csak nem vicces. 

1. Minden ott van: az erőszakos, bunkó orbáni magánhadsereg, közpénzen kitömve, akik odamennek és beletérdelnek bárkinek a mellkasába. (Üvöltözés, füstgránát, símaszk, golyóálló mellény, ami kell.)
2. Aztán ott van emelni a hülyeségfaktort Németh Szilárd, aki még rátesz az egyre inkább kínossá váló ügyre még egy lapáttal. Elképesztően mellélőtTEK (ahogy a pesti vicc mondja), bődületesen, megint, sokadszorra, erre jön Németh Szilárd és megmagyarázza. 

A TEK újabb melléfogásával tele van a magyar, sőt, mostanra a külföldi sajtó is. Volt nekik pár, emlékszik még valaki a jedi-lovagra a Műegyetemen? Amikor

Luke-re futott a TEK?

Vegyük a mostani esetet: a TEK nagy dérrel-durral letartóztatott pár szerencsétlent, akik a veszprémi erdőben második világháborús robbanószereket, meg fegyvereket gyűjtöttek össze. A hobbi-műgyűjtőket a TEK úgy próbálta beállítani a nyilvánosság előtt, sőt, a nemzetbiztonsági bizottságnak is, az ügyészségnek is, mintha nemzetközi terroristák lettek volna. Mindjárt

iszlamista terroristák. 

És átment. A bizottságon is, az ügyészségen is. A bíróságon kapta fel valaki a fejét, aki gondolkozott is, mielőtt meghúzta volna a ravaszt. 

A rezsibiztos sajtótájékoztatót tart

Maga az, hogy a műgyűjtőket terroristának nézték, az szakmai hiba. De azt már nehéz kimagyarázni, hogy utána miért hazudtak, tévesztettek meg hatóságot, közvéleményt, nemzetbiztonsági bizottságot. Ez már nem szakmai hiba. Ez óriási bukó. Amire Németh Szilárd még rátett egy lapáttal. (Mindig azt hisszük, nem lehet tovább fokozni.)

Az igazság persze nagyon távol van ettől a hőbörgéstől és mellveréstől. Annyira, hogy a bíróság szabadlábra helyezte a műgyűjtőket. Persze, nem kellett volna robbanószerekkel rohangászniuk. De

a hobbi-műgyűjtők és a terroristák között azért van akkora különbség,

hogy azt még az egyszeri terrorelhárítónak is észre kellene vennie. Még akkor is, ha a símaszk felcsúszik akció közben és a TEK-es nem lát, csak lő. 

TEK és az őket megvédő Németh Szilárd rezsibiztos az egész orbáni rendszer legemblematikusabb figurái: akik eredményt produkálnak a Vezérnek, bármi áron. A tipikus láncos kutyák, akiket a Vezér néha szabadon enged és akkor rombolnak.

Ha a fideszes kampányhoz, az emberek félelemben tartásához dizshádista terroristákra van szükség, akkor szerzünk párat. Janikám, vidd a fijjjjúkat, hadd gyakorlatozzanak kicsit. 

Aztán jött Németh Szilárd, a rezsibiztos, aki teljesen olyan stílusban beszél, mintha a mátészalkai Áfész előtt a reggeli műszakkal dobta volna be a barackot. (Csak öltöny van rajta, és kétszázszor annyit keres.) Ő aztán szépen helyretette a közvéleményt a szokásos pitbullos kommunikációjával: mindenki hülye, az orbáni Sonderkommando jó munkát végzett, mégiscsak robbanóanyag volt a hobbigyűjtőknél. 

Nézzük akkor csak a szikár tényeket:

- A TEK sokadik alkalommal futott lukra, hibázott óriásit és a rendelkezésre álló információk alapján sokadszorra kezelte a helyzetet rosszul, erőszakkal, bután. Ezért még az olyan barbár, keleti országokban is, mint pl. Románia, a vezetőnek le kellene mondania. Talán még a vezető vezetőjének is, aki jelen esetben a belügyminiszter:

Hajdu Jánosnak mennie kell. 

- Hazudtak a Nemzetbiztonsági Bizottságnak és a közvéleménynek. Mindezt azért, hogy önmagukat fasza csávónak tüntessék fel, legyen eredmény, lehessen terroristát mutogatni Magyarországon, menjen a Fidesz-kampány. Ez legalább is a hatóság félrevezetése, ami büntetendő - ennek alapján a TEK vezetői ellen,

Hajdu János ellen már vizsgálatot kellett volna kezdeményeznie az ügyészségnek. 

- Mindig megúszták eddig. Legfeljebb az adófizetők pénztárcája bánta, hiszen kártérítést nem egyszer kellett már fizetniük. Egyszer sem kértek különösebben bocsánatot, magasról szartak rá, ha ártatlanok élete, vagyona került miattuk veszélybe. Ez nem igazán a "Szolgálunk és védünk"-felfogás, hacsak nem arra gondolunk, hogy a Vezért szolgáljuk és védjük.  

- Ezek után a Fideszt vezető politikus a védelmébe veszi őket. Nyilvánvaló, hogy a legutóbbi baklövésnek nincsenek szakmai indokai. Csak a Fidesz akarta a TEK-et a kicsinyes politikai céljaira használni, mint a határmenti vízágyús incidensnél. 

- Magyarországon nem a dzsihádistáktól, hanem inkább a TEK-től kell félni. Mert ilyen alapon simán használhatják őket legközelebb az ellenzék, vagy a megmaradt szabad sajtó ellen is. (Lásd Ökotárs Alapítvány.) 

Ennek alapján a következő következtetéseket vonhatjuk le:

- Lesznek előbb-utóbb polgári áldozatok. Valaki olyan fog belehalni, aki nem követett el semmit, csak éppen rossz helyen volt, vagy az útjukba állt és nem emelte fel elég gyorsan a kezét.

Le fogják puffantani, vagy szimplán agyonverik. 

- Fizikai erejüknél és a politikai hátszelüknél fogva a TEK bármit szabadon megtehet bárkivel Magyaroszágon. Ez a demokrácia és az emberi jogok sárba tiprása. Ezért Magyarország nem demokratikus ország: működik benne egy olyan erőszakszervezet, amelyet nem ellenőriznek a polgárok, vagy állami szervek és csak személyesen a minielnöknek tartoznak beszámolóval. 

- A  mostani esetnek sem lesznek következményei. Majd Németh Szilárd leüvölti annak a fejét, aki ellent mer mondani. 

- A TEK nem szolgálja Magyarország érdekeit, a magyar állampolgárok védelmét. Kijelenthetjük, hogy csak kárára van az országnak, ráadásul iszonyatosan sokba kerül. Feladataikat előttük is meg tudta oldani a nemzetbiztonság és a rendőrség.

Az egészet meg kellene szüntetni. 

- A TEK és Németh Szilárd szimbolizálja legjobban a Fidesz-rendszerét:

legyél buta, erőszakos és még sokra viszed ebben az országban. 

Számtalanszor írtunk már a BKV-kirakatper körüli ellentmondásokról. Kezdve azzal, hogy Balogh Zsolt már több éve visszavonta a nokiás dobozban átadott kenőpénzről szóló kitalációját. Nem véletlen, hogy nemrég még az ügyészség is elismerte, nem bizonyítható a vádpont.

Az vád azonban ennek ellenére még áll. Az MTI pedig elfogult tudósításaiban sosem felejti el közzétenni azt, hogy:  

Hagyó Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség.

Bűnszervezet? Nagy vagyoni hátrány? Hűtlen kezelés?

Hiába akarják úgy tálalni az ügyet, mintha egy maffia-filmben éreznék magukat. Ha kicsit közelebbről megnézzük ezeket az állításokat, és hozzákapcsoljuk azokat a tényeket, amikre a bíróságon fény derült, az az egész vádat alapjaiban ingatja meg:

1. Bűnszervezetben elkövetett?

Ezzel a kijelentéssel úgy állítják be Hagyót, mintha ő lenne a Keresztapa című film maffiafőnöke. De legalábbis utalnak arra, hogy itt szervezettbűnözés folyt. Na most, az én kérdésem a következő lenne:  Milyen bűnszervezet az, ahol a tagok nem is ismerik egymást?

A vádlottak ugyanis nem elhanyagolható részlettel szembesítették az ügyészséget a bíróságon: az egymással hírbe hozott

vádlottak nagy része nem is ismerte egymást az ügy kirobbanása előtt.

Hagyónak például soha semmilyen kapcsolata nem volt azzal a vezérigazgatóval, akitől az állítólagos nokiás dobozos pénz származott. Sem üzleti ügyben, sem baráti alapon soha nem találkoztak.

2. Nagy vagyoni hátrány?

A vád szerint Hagyó “bűnszervezete” 2008 augusztusáig egy milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. Most nem térnék ki arra, hogy ez a feltételezett összeg mennyivel kevesebb az Orbán-kormány által összelopkodott közpénznél. Mindenesetre sokat elárul az ügyészség és a nyomozók munkájáról, hogy

a vádiratban pontatlanul megfogalmazott “vagyoni hátrány” összegét a mai napig változtatgatják, csökkentik.

A legcikibb az, hogy már a per elején a vádlottaknak kellett felhívni a figyelmet arra, hogy a vádiratban nem stimmelnek a számok, részben egyszerű összeadási pontatlanság miatt. Nem tudom, önök hogy vannak vele, de szerintem nem ártana, ha legalább számolni tudna az, aki egy ilyen nagy ügy vádiratát elkészíti.

Ráadásul a Hagyóék terhére rótt összegek is folyamatosan csökkennek az ügy kezdete óta. A volt főpolgármester-helyettest is már csak a "nokiás dobozba rejtett pénz" felével vádolják. Hogy a másik felével mégis miért, az egy nagyon jó kérdés.

3. Hűtlen kezelés?

Jól tudjuk, hogy az ügyészség hűtlen kezeléssel kapcsolatban jellemzően Orbán érdekeinek megfelelően részrehajló. Ám az a következetlenség már tényleg szemet szúró, ahogy a BKV-ügyön belül intézkedtek a “korrupt” személyekkel.

A magyar jogszabályok szerint vesztegetéssel vádolható az, aki kapja a pénzt, de az is, akitől a pénz származik. A BKV-ügyben azonban nem vádolták meg vesztegetéssel sem azt a cégvezetőt, akitől a nokiás dobozba került pénz származott, sem Balogh Zsoltot, aki a pénzt “átadta”, egyedül csak Hagyót.

A nyomozók szakmaiatlanságáról (vagy korruptságáról) tanúskodik az is, hogy nem csak Hagyót nem kérdezték meg a nokiás dobozról, hanem a nyomozás két és fél éve alatt attól a cégtől sem hallgattak ki senkit, ahonnan a pénz állítólag származott. Még a Synergon vezetőjét, Lazarovics Márkot sem kérdezték ki. Gondolom sejtik mi ennek az oka:

mindenki nagyon jól tudta, hogy nem létezett semmiféle kenőpénz.

Ezek fényében elárulná valaki, hogy mégis miért áll még a vád?

Paks2 talán a világ legértelmetlenebb gigaberuházása. Körülbelül annyira értelmetlen, mint a négyes metró. Ilyen alapon piramisokat is építhetnénk a kedves vezetőinknek, az is ennyire "jó" üzlet lenne.

1. Sokba kerül, nem, irtózatosan, brutálisan hihetetlenül sokba, felfoghatatlanul sokba;
2. Szükségtelen: zöld energiával kiváltható lenne sokkal kevesebbért;
3. Teljesen titkosították 30 évre az egészet;
4. Elavult technológiával készül, amit nem teszteltek még;
5. Bizonytalanságok, költségek ezreivel nem számol;
6. Környezetszennyező (még azt sem tudni, hogyan, miből, hova rakjuk le az elhasznált fűtőelemeket);
7. Sosem térül meg (meredeken zuhan a zöldenergia előállítási költsége);
8. Az adófizetőknek kell visszafizetni a gigahitelt az oroszoknak, kamatostul (hol lesz addigra Orbán...?);
9. Azoknak az oroszoknak, akik éppen a kiújuló hidegháborús viszonylatban a másik oldalon állnak - ergo

az atomerőmű felépítésével Magyarország is bekerül a Nyugat és az oroszok közti szürke zónába. 

A paksi atomerőmű (Origo.hu)

Ezért aztán megpróbáltuk összeszedni a hat legabszurdabb tényt Paks2-ről. Tessék kapaszkodni.

1. 10 milliárd euróba kerül - plusz a rejtett költségek

Ismételgessük. ízlelgessük. 4 ezer milliárd forint hitel az oroszoktól. Az összköltség amúgy 10 milliárd euró. A költségek 20%-át álljuk mi, a 80%-át az oroszok. 

Összehasonlításképpen: Magyarország költségvetésében a bevételek sornál a múlt évben kb. 16 milliárd forint szerepelt (kerekítve). Azaz, az egész ország egy éves költségvetési bevételéből maximum 4 db atomerőmű épülhetne meg. Ha nem lenne nyugdíjrendszerünk, az se fedezné az erőmű építését. 

Várjon, nincs vége. Mindezt ugye hitelből oldjuk meg, az oroszoknak tartozunk máris. Még nem tudni, hogy lehívtuk-e az első 10%-ot a hitelből. A kormány ezt sem hajlandó elárulni. 

A visszafizetés nem lesz egy sétagalopp: 21 éven át közel évi 300 milliárd Ft-ot, azaz nagyjából 6000 milliárd Ft-ot kell összedobniuk a magyar adófizetőknek. Minden magyarnak hétszázezer forintjába kerül a bővítés. Önnek is. A gyerekének is. Bizony. 

Még mindig nincs vége. Ez a tervezett hitel összege, meg a tervezett költségvetés, ami általában az építkezés indulásával a kiadások egyre feljebb kúsznak - nincs kizárva, hogy a végén az egész a duplájába fog kerülni. Szijjártó kidobott zakója azt se fedezi, se a lakás a Pasa-parkban. 

2. Teljes orosz függésbe kerül az ország

Vajon hogy jön mindez össze a kormány szabadságharcos politikájával?

1. Moszkva mégis jobb, mint Brüsszel?
2. Az oroszoknak jobb tartozni, mint az IMF-nek?
3. Miért jó Magyarországnak, hogy eladósodik Oroszországnak?

Ezek megválaszolatlan kérdések.

Gyaníthatóan Orbán Viktor és köre jól kitömi a zsebét ezzel a szerződéssel, a titkos tárgyalásokra az oroszok biztos jó pár tömött borítékkal érkeztek. 

3. Már most látszik, hogy ráfizetés és rossz üzlet

Világszerte állítják le az új atomerőművek építését, ugyanis egy valakinek éri meg: aki a hitelt adja rá. Nemcsak az atomkatasztrófák környezetre gyakorolt hatását nézve, hanem gazdasági-pénzügyi oldalról is teljes csőd egy ilyen projekt.

Nem fog nőni Magyarország versenyképessége, ha megépítjük, sőt, hátrányba kerülünk, mert nagyon drágán fog áramot termelni. Hihetetlen mértékben zuhan a zöld (szél-, nap-, víz) erőművek által termelt energia ára. Mindenki a zöld energiába fektet, mert olcsó és biztonságos. (Olvassa el a Napi.hu cikkét, érdemes.) És jó üzlet. 

A németeknél pont 2020-ra állnak le teljesen az atomerőművek - mi 2018-ban kezdünk el két új blokkot építeni. Sokért beszáll Orbán Viktor egy szar üzletbe, mi fizetünk érte, hogy szopassanak bennünket az oroszok. 

4. Kamu hatástanulmányok, bizonytalan elemzések, titkosítások

Viszont senkit sem érdekel, hogy rossz üzlet, hogy vannak-e a beruházásnak alternatívái. Hozzáértő honatyáink anélkül döntöttek róla, hogy egyáltalán tisztában lettek volna azzal, mit csinálnak, csak nyomták a gombot, mint egy kísérleti majom, ha banánt kap. 

Az egész projekt eleve titkos (a magyar adófizetők adják a pénzt, de az adófizetők nem tekinthetnek bele a szerződésbe - érted...), de a civilek és az újságírók addig erőlködtek, hogy sikerült megtudni pár dolgot. (Annyira titkos, hogy a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének, Jávor Benedeknek is fél évi levelezés és titoktartás mellett engedtek belenézni.) 

Például nem tudni, mi fog történni a fűtőelemekkel. Bizonytalan a sorsuk egyelőre. Az teljesen titkos, de ami kiszivárgott, abból az derül ki, hogy elavult számokkal dolgoztak az elemzők és az erőmű borzasztóan káros a helyi élővilágra.

Amúgy az Energiaklub szerint ezekből a hatástanulmányokból pont a legkárosabb környezeti hatásokat "felejtették ki". A civilek szerint pl. egyáltalán nincs szükség Paks2-re, a zöld energiával teljesen ki lehetne váltani az atomerőműveket.  

Azaz: még mi, magyarok se tudjuk, hogy mire vettük fel a hitelt. Nem tudjuk, mik a kockázatok. Hogy meg tud-e épülni. Hogy mennyibe fog kerülni. Orbán egy üres oldalt írt alá, amin csak az van: sok pénzt kell visszafizetni. Ráadásul az egészet titkosították harminc évre. 

5. Törvénytelen, ezért az EU leállította. De mi csakazértis folytatjuk!

Pályáztatás nélkül, az EU-s szabályokat semmibe véve választotta ki az Orbán-kormány a Roszatomot, így kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A beruházás ellentétes a versenyjoggal és a közbeszerzési joggal, ez tuti biztos. Azaz törvénytelen. 

Az Európai Bizottságnak azzal is gondja van, hogy kap-e állami támogatást az egész, ezt is vizsgálják.

6. Korrupciógyanús és demokráciaellenes

Az Ipsos és a Medián felmérése szerint a magyarok 2/3-a ellenzi Paks megépítését és inkább a zöld energiába fektetne. A kormány döntése - mivel titkos és csak egy szűk csoport érdekeit veszi figyelembe - nem csak szakmailag megalapozatlan, de teljesen antidemokratikus.

Az egész giga-beruházás (ekkora még nem történt az országban) remek táptalaja a korrupciónak. 

Nem csak az ország nagy része szenved attól, hogy nincs nyelvtudása. Nincs ez másképpen a 3. Orbán-kormány tagjaival se - különös tekintettel a Belügyminisztériumra.

A kormány honlapján külön feltüntetik a kabinet tagjainak nyelvtudását az életrajzuk részeként. Pintér Sándor belügyminiszternél ez a rubrika például

egyszerűen nem létezik,

pedig a menekülthelyzet miatt rendszeresen részt kell vennie az unió belügyminisztereinek tanácskozásán, ami nyelvtudás híján eléggé nehézkes. Például tolmács nélkül képtelenség kétoldalú megbeszéléseket folytatni.

Tolmácsot szeretnének kérni: Pogácsás, Kontrát, Pintér, Tasnádi, Felkai (Kép: mno.hu)

Nem járna jobban ugyanakkor senki, ha Pintér helyett valamelyik államtitkára látogatna el a külföldi utakra, ugyanis se Kontrát Károly parlamenti államtitkár, se Tasnádi László rendészeti államtitkár nem beszél nyelveket.

De nehéz lehet a brüsszeli tárgyalásokon az önkormányzati ügyeket felügyelő Pogácsás Tibornak is, aki szintén nem tüntetett fel nyelvtudást a kormány honlapján fellelhető életrajzában. Az már csak hab a tortán, hogy a doktori címet amúgy birtokló Felkai László közigazgatási államtitkár is

nyelvi analfabéta.

A legjobb papírjai a nyelvismeretről Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek vannak: ő felsőfokú nyelvvizsgával bír németből, angolul társalgási szinten beszél és klasszikus görögből alapfokú nyelvvizsgája van, amit Németországban tett le.

De nem áll rosszul Szijjártó Péter külügyminiszter se, aki angolból birtokol felsőfokú nyelvvizsgát, németből középfokút és még oroszul is elboldogul társalgási szinten. (Nemrég az ENSZ-közgyűlésén oroszul szólalt fel.)

Trócsányi László igazságügyi miniszter ugyan nem tüntette fel nyelvtudását, de franciául jól beszél, ezért is lehetett miniszteri kinevezése előtt Magyarország párizsi nagykövete, de négy éven át Brüsszelben is képviselte Magyarországot diplomataként. 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tárgyalási szinten beszél angolul, akárcsak főnöke, Orbán Viktor miniszterelnök.

Társalgási szintű angollal

kell beérnie Rogán Antal partnereinek, akárcsak Lázár János kancelláriaminiszter vendégeinek; igaz Lázár legalább németből fel tud mutatni egy középfokú nyelvvizsgát.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter viszont szintén csak tárgyalási szintű angollal bír. 

Semmilyen nyelvtudása nincsen viszont Fazekas Sándor földművelési miniszternek, pedig neki is munkaköri feladata, hogy járjon az uniós agrárminiszterek tanácskozásaira.

Jobb helyzetben van Simicskó István honvédelmi miniszter, aki középfokú nyelvvizsgát tudhat magáénak angolból és alapfokút oroszból.

Seszták Miklós fejlesztési tárcavezetőnek papírja nincs a nyelvtudásáról, de saját bevallása szerint társalgási szinten elboldogul, ami

egy nyaraláshoz már azért elegendő,

igaz, egy hivatalos tárgyaláshoz édeskevés. 

tényszerűen igaz, hogy minden terrorista migráns, a kérdés csak az, hogy mikor érkezett az Európai Unió területére.

Ezt maga a miniszterelnök nyilatkozta a Politicónak. És azután csak csodálkozunk, hogy az osztrák kancellár a 30-as éveket látja, egy olasz lap meg Magyarországot Európa fekete szívének nevezi. (De hát az osztrákok nácik, az olaszok meg fasiszták, ez köztudott. Mit pofáznak ezek bele? Amerikában meg verik a négereket.)

Nagyvonalúan tekintsünk most el attól, hogy Orbán állítása tényszerűen nem igaz: a Kedves Vezető hazudik vagy téved. (Vajon melyik a veszélyesebb, az inkompetencia vagy a immoralitás?)

1. Mert nem csak az arab bevándorlók leszármazottai válnak muszlim terroristákká (erről egy tanulságos írás itt).
2. Valamint, ha a miniszterelnök nem is, önök biztosan hallottak már a nacionalista, szélsőjobb- vagy -baloldali terrorizmusról, amit az IRA, az ETA, a Vörös Hadsereg Frakció, a Vörös Brigádok neve jelez, és akkor még csak Európáról beszéltünk.

De érdekesebb Orbán logikája: ebben az egy mondatában egyszerre két súlyos és klasszikus logikai-érvelési hibát is elkövet, amiket Arisztotelész már két és félezer éve leírt, és ami azért még Európa jövendő vezetőjétől is kivételes teljesítmény. Az egyik

a post hoc ergo propter hoc (utána, tehát miatta).

Mivel - szerinte - minden terrorista bevándorlóként kezdi, ezért eleve nem szabad beengedni őket az Unióba. Tehát a bevándorlás az oka (vagy potenciális oka) a terrorizmusnak. Ezen az alapon minden harapós kutya kölyökként kezdi, tehát a harapás oka az, hogy megszülettek, nyilván agyon kell ütni őket idejekorán. Mindet, függetlenül attól, harapott-e.

Ez ugyanaz az észjárás, mint hogy a marihuána kapudrog, mert minden drogos azzal kezdi. Pedig dehogy. Sokkal korábban isznak vizet vagy vesznek levegőt, Orbán okfejtése szerint pedig már ott meg kellene állítani a későbbi drogfogyasztást.

(Kép: Népszava)

A másik ilyen hiba, amit ugyannazzal a mondatával vét, az

a kisebb halmaz jellemzőinek kiterjesztése a nagyobb halmazra.

Ha minden terrorista bevándorlóként kezdi, akkor minden bevándorló potenciális terrorista. (Mondja ezt az az ember, aki az idén csaknem 400 ezer migránst engedett az Unió területére, ebből 190 ezret saját kormánya szállított vonatokkal Horvátországból Ausztriába minden ellenőrzés nélkül.)

Orbán logikáját kiterjeszthetnénk például a fertőzésekre: minden baktérium élőlény, tehát a baj valójában az élőlényekkel van, elimináljuk az összeset. De ez talán túlzó példa. Ha valamely baktérium veszélyes károkat okoz, akkor elég lenne talán az összes baktériumot megsemmisíteni, Igaz, akkor meg az emésztést tennénk lehetetlenné. Dehát annyi baj legyen.

De ha a bevándorlók leszármazottai potenciális terroristák, akkor mit kezdjünk például Deutsch és Bayer urakkal? Vagy Guzmiccsal a naugye-válogatott védelmének közepéről?

Most elegánsan vonatkoztassunk el attól is, hogy nemcsak maguk a magyarok is, akiket ő képviselni vél, bevándorlók Európában, de mindenki más is, "függetlenül attól, mikor érkezett". Tehát mindannyian terroristák vagyunk.

Orbán persze arab bevándorlókra gondol, noha ilyenek több tízmillióan élnek Nyugat-Európában, akik nem terroristák, és még csak nem is mind bűnözők, tehát az az összefüggés nem áll meg, hogy minden bevándorlóból terrorista lenne. (Annál már az is valószínűbb, hogy világklasszis futballista lesz a leszármazottaikból, elég csak Zidane-ra, Henryra vagy Benzemára gondolni, vagy megnézni a francia válogatott összeállítását a németek elleni meccsen.)

Az iszlamista terrorizmus és a vallás közötti összefüggés már sokkal explicitebb. Hiszen az tény, hogy a

dzsihádista terroristák vallási fanatikusok,

aka. mélyen hívő teisták. Ebből következne az, hogy minden terrorista hívőként kezdi, és csak utána robbantja föl magát? Igen, következne. És az is következne, hogy akkor az istenhitet vagy a vallásosságot kell teljesen felszámolni? Orbán észjárása szerint igen. De mi lesz akkor Semjén és Harrach urakkal? Vagy magával Orbánnal?

Magyarországnak nem túl okos miniszterelnöke van - ha ezt ebből az egyetlen idézett mondatából állapítanánk meg, akkor ugyanazt a hibát követnénk el, amit ő: egy ostoba és hamis állításból következtetnénk gondolkodásának egészére. De nem csak ez az egyetlen mondata rossz, hanem szinte mind.

Tényleg nem tudjuk, mi a siralmasabb.

1. Ha nemcsak műveletlen, hanem ostoba és elveszítette mára a józan eszét is.
2. Vagy ha tudatosan mossa össze a dolgokat, és minket néz le, mert úgyse vesszük észre. (Meg az amerikai lapot.)

A magyar fülnek nem hangzik rosszul a populizmus. Populistának lenni azt jelenti, hogy az embereket próbálod szolgálni.

Hát, az a rossz hírünk, hogy nem, magyar fülnek is igen rosszul hangzik a populizmus. Mert az nem az emberek szolgálatát, hanem azok átverését jelenti, azok butaságára alapozva. Onnan nézve persze, hogy Orbán pártja vezeti a népszerűségi listákat, maga a miniszterelnök pedig ezeknek az élén szerepel, persze igaza van:

az emberek egy jelentős része azért elég buta, hogy ne tűnjön föl neki a csúsztatás.

Figyeljék csak meg, hogy lesz, aki még ezeket az állításait is megpróbálja védeni, sőt, megfellebbezhetetlen igazságnak tekinti.

1. Mert ha Orbánnak igaza van, akkor igaza van, és a ballibek pofára estek.
2. Ha meg nincs igaza, akkor igaza van, és akkor a ballibek megint pofára estek.

Akit ennyire egyszerű fából faragtak, az oda se figyel holmi logikai hibára. Mert mit nekik a logika? Az is az arabok hatására került (vissza) Európába (nagyrészt). Tehát a bevándorlók hozták, ebből következőleg valami terrorista dolog.

Ilyen egyszerű ez.

A világot joggal megrázó brutális párizsi támadássorozat után nem kevesen már „harmadik világháborúról” beszélnek.

Valóban, a „világ” is igaz, hiszen kevés pontja maradt a Földnek, ahol egyáltalán nem kell már aljas terrortámadástól tartani, és a maga módján a „háború”, a harc kifejezés is nehezen cáfolható a történtek leírásakor.

Persze az első vagy a második világháborúhoz hasonlítani azt, ami most történik, finoman szólva is publicisztikai túlzás.

Nemcsak azért, mert

nem állnak egymással szemben reguláris erők, mert szerencsére nem halnak meg milliók és milliók, nincsenek frontok és nem lesz az egészet lezáró béke-megállapodás sem.

A két világháborúban tíz és tízmilliók vesztették az életüket. Mindez ugyan nem számtani kérdés, de most azért mégiscsak egészen más a helyzet.

Arról nem is beszélve, hogy a terror – ha csak az 1945 utáni világot nézzük – ott volt mindig is a mindennapokban.

1. Az IRA Nagy-Britanniában,
2. az ETA Spanyolországban,
3. a RAF, azaz a Baader-Meinhof csoport Németországban,
4. a Sakál Franciaországban,
5. vagy éppen az a szeptember 11. az Egyesült Államokban.

És akkor még olyanokról nem is beszéltünk, mint Tupac Amaru, vagy a Fényes Ösvény. Vagy akár a magyarországi romagyilkosság-sorozat, amely virtigli terrortámadás volt – még akkor is, ha kevéssé váltotta ki a szélesebb társadalom együttérzését az áldozatokkal. Felidézhetjük, amikor a bécsi reptéren lőttek az utasok közé, vagy amikor Argentínában robbantottak fel egy közösségi házat. És akkor még a csecsen és más kaukázusi ügyekről szót sem ejtettünk.

Ami most történik szörnyű, de ettől még egyáltalán nem példa nélküli.

A terrorizmus ellen küzdeni felettébb nehéz, éppen annak alattomos, konspirált módja miatt. A terroristák – ha érnek is el időnként átmeneti sikereket – nem feltétlenül a csapások erejével teszik ezt, hanem a félelem elterjesztésével, a közbizalom rombolásával.

A párizsi terrortámadás híre éppen Jeruzsálemben ért. Abban a városban, ahol évtizedek óta kénytelenek úgy élni az emberek, hogy tartaniuk kell a gyilkos támadástól.

Az elmúlt hetekben alig múlt el nap, hogy arab terroristák ne késeltek volna meg utcai járókelőket.

A párizsi támadás másnapján egy autózó családot támadtak meg fegyveresek, apát és fiát agyonlőtték. Alig pár nappal később, miközben én már a tel avivi tengerparton élveztem a napsütést és a szép lányok látványát, pár sarokkal arrébb három embert szúrtak halálra Tel Avivban, két másik ember géppisztolylövések áldozata lett.

Miként lehet mindezzel együtt élni?

Miként lehet együtt élni azzal, hogy közlekedési balesetben is halnak meg emberek?

Sehogy.

És mégis.

Ahogy a balesetek csökkentése érdekében szigorú KRESZ-szabályok vannak, úgy a terrortámadások elkerülésére is léteznek ilyenek. Természetesen tökéletes védelem nincs. De akkor is.

Izraelben az természetes, hogy ha egy nagyobb nyilvános helyre mész, legyen az mozi, üzletközpont vagy akár egy vendéglő, átnézik a csomagjaidat, és ezen senki nem akad fent.

A jeruzsálemi villamoson biztonsági őr figyeli az utasokat, s nem ritka a gépfegyveres őr sem.

Ezzel együtt a vendéglők, boltok, az utca tele emberekkel. Mert nem lehet, nem szabad félelemben élni. A biztonsági szabályok még fontosak – de a terror akkor éri el a hatását, ha sikerül pánikot okoznia.

A terrorizmust rendészeti erővel nem nagyon lehet teljesen megállítani. Nincs az a rendőrség, titkosszolgálat, hadsereg, amelyik önmagában képes véget vetni ártatlanok legyilkolásának.Ha a palesztin politikai és vallási vezetők, közéleti emberek határozottan elítélnék a támadásokat, az valószínűleg többet érne, mint egy regiment fegyveres. (Természetesen a rendészeti eszközök nélkülözhetetlenek csak éppen tüneti kezelésre elégségesek.)

Hosszabb távon a terrort csak a közmegegyezés szüntetheti meg, hogy ezzel nem lehet eredményt elérni.

Jeruzsálemben most egy hosszabb interjút készítettem Beni Beginnel, a volt izraeli miniszterelnök, Menachem Begin, 72 éves, szintén politikus, volt miniszter, ma Kneszet-képviselő fiával.

A párizsi támadás másnapján beszélgettünk, szóba került édesapja könyve is, A felkelés (The Revolt), amelyben többek között felidézi a zsidó szabadságharcos csoport, az Irgun történetét. Ebben is van robbantás, rajtaütés, támadás. Vér, sebesültek és halottak.

Beni Begin szerint nagyon könnyű elkülöníteni a terrorizmust és a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Még akkor is, ha a terroristák előszeretettel hivatkoznak arra, hogy ők elnyomott népük szabadsága érdekében gyilkolnak. Begin szerint

a célt és a módszert kell csak megvizsgálni.

Ma az arab terroristák olyan célokat neveznek meg, amelyek nyilvánvalóan igazságtalanok. „Elpusztítani Izraelt” vagy iszlamizálni ezt vagy azt a területet.

1. A szabadságharcosok reális, valamint akceptálható és akceptálandó célokat tűztek maguk elé: például a saját ígéreteiket is megszegő briteket rávenni – ha kell fegyverrel – arra, hogy adják föl a későbbi Izrael területének a megszállását.
2. A másik, a módszer. A terroristák minél több áldozatot akarnak, ártatlan civilekre támadnak, olyanokra, akik nem képesek védekezni. Gyerekek, nők, bárki. A szabadságharcos tudja, hogy a cél sem szentesít minden eszközt. Nem áldozatokat akar, csak úgy, ömnagáért. A terroristát sokszor a cél sem érdekli, csak a minél nagyobb pusztítás, veszteség okozása.

Természetesen a felszabadító harcnak is lehetnek áldozatai, még ártatlan emberek is, ezzel együtt, morálisan nagyon komoly különbséget lehet tenni a két dolog, a terrorizmus és a felszabadító küzdelem között.

A terror ereje nemcsak a pusztításban van, hanem az általa okozott morális válságban. Amikor minden „arabban” ellenséget látsz, amikor eluralkodik az indokolatlan pánik. (Na, és mi az indokolt?)

Ha a terroristák úgy érezhetik, képesek befolyásolni az eseményeket, akkor azt hihetik, nyert ügyük van. Ha a demokratikus világ nem enged nekik, nem hódol be, közösen és szolidárisan viselkedik, akkor egy fokkal jobb a helyzet.

Izraelben sokszor és sokan elmondják, hogy gyakran nem érezték maguk mögött az európai támogatást, a szolidaritást az ottani gyilkos támadások után. Még komoly jogvédő szervezetek (mint az Amnesty International) előszeretettel mutogattak a szerintük jogtalan izraeli válaszcsapásokra, és nem is igen törődnek ennek kiváltó okaival. A nyugati politika egy részének kedvelt megoldása volt, hogy

az áldozatokat hibáztatta a terroristák helyett.

Párizs esete brutálisan mutatja meg sok európainak, hogy hol az igazság. A szolidaritás persze nem old meg egy csapásra mindent.

De nagyon más eszközünk nincs, mint felismerni, ki hol áll, ki a gyilkos és ki az, aki védekezik, és kivel kell szóban, s ha kell, tettekkel együtt éreznünk.

És aztán csak túl leszünk ezen is.

Dési János

(A szerző képei)

Azért jó, hogy a magyar miniszterelnök csak mikrofonállványoknak nyilatkozik, mert ők nem kérdeznek se közbe, se vissza, így ha akarnák se tudnák megállítani az esetlegesen spontán feltörő beismerő vallomásokat.

Már hétfőn is gyanús volt a dolog, amikor Orbán dr. az Országgyűlésben amondó volt, hogy

senki nem hatalmazta fel őket (ti. az Unió vezetőit) arra, hogy ellenőrizetlenül beengedjenek százezreket.

Mindezt persze a menekültkrízisről. Majd pénteken a kormányrádióban továbbvitte a gondolatot:

az európai vezetők folyamatosan beengedték, sőt, beszállították, ők maguk szállították be ezeket a tömegeket.

Ők maguk szállították.

Ha valaki, akkor Orbán már csak tudja, hiszen kormányfőként tagja az Európai Tanácsnak, az Unió legfőbb döntéshozó testületének, így az európai vezetők egyikének számít. Mi ez, ha nem beismerő vallomás? Vagy simán csak elfelejtette volna a dolgokat? (Mert akkor tavasszal kicsit optimista becslést tett arról, hogy érez magában még 1-2 jó évet; korán jött a memóriapusztító demencia.)

Mert ugye a valóság az, hogy

1. a magyar kormány 2014 decemberéig akadálytalanul, regisztráció nélkül átengedte az ország területén a zöld határon, illegálisan érkezőket, nem teljesítve ezzel a schengeni elvárásokat;
2. 2014. december és 2015. augusztus között német-osztrák nyomásra regisztrálta a menekülteket, de utána akadálytalanul továbbengedte őket az Unió nyugati országai felé;
3. 2015. szeptember első felében, a magyar-szerb határ lezárása előtt a rendőrség maga szállította a regisztrált menekülteket az osztrák és a szlovák határra;
4. 2015. október közepéig, a magyar-horvát határ lezárásáig a magyar hatóságok különvonatokkal szállították át Horvátországból érkezőket Ausztriába.

A magyar rendőrség éppen az utóbbi időszakban nem publikált napi jelentéseket (vagy legalábbis azok nem elérhetők a honlapjukról), azért az adatokból kikövetkeztethető, hogy mennyi embert vonatoztattak Ausztriába

minden ellenőrzés nékül.

Szeptember közepén, a röszkei csatáig a rendőrség "illegális bevándorlókkal szembeni intézkedéseinek száma" kb. 200 ezer főt számlált. (Azon most ne akadjunk föl, hogy az intézkedéseket a kompetens magyar hatóság főben méri.) Ugyanez az adat október közepén már 390 ezer (és azóta alig ezerrel nőtt).

Talán nem véletlen, hogy az ominózus időszakból nemcsak a napi jelentések hiányoznak, hanem a korábban meglévő bontás is a szerb és a horvát határszakasz adatairól. De azért kikalkulálható, hogy

az Orbán-kormány alig egy hónap alatt mintegy 190 ezer közel-keleti migránst dobott át Ausztriába.

Ez csaknem ugyanannyi egy hónap alatt, mint a megelőző 10 hónapban. Emellett a ázsiaiak számát illetően kb. harmadával nagyobb, mert az előző adatokból le kell vonni a tavasszal érkező mintegy 50 ezer koszovói albánt. Ez 32 nap alatt naponta 5-6 ezer embert jelent, minden ellenőrzés nélkül, ömlesztve, küzdjenek az osztrákok, ha tudnak. (Nem tudtak.)

Ha háborúban állunk, akkor nem lehet ellenőrizetlenül, szabályozatlanul tömegeket beengedni az országainkba, anélkül, hogy azt tudnánk, hogy kicsodák, honnan jönnek és mit akarnak

És akkor most hogy is állunk azzal a háborúval, miniszterelnök úr?

Rettenetesen össze leszünk zavarodva, ha egyszer tényleg lesz népszavazás a vasárnapi boltzárról. Pláne akkor, ha a tordasi boltos kérdését teszik föl.

Ez az ügy mindenkit érint, és mindenki rosszul is jár vele. A péntek-szombati tömeget és a vasárnapi tehetetlenséget már legalább annyira utálja a köz, mint anno a vizitdíjat. Ha népszavazásra engednék, ez biztosan a kormány vereségét hozná. Ráadásul ezt egyszerűen föl lehet fogni, egyértelműen állást lehet foglalni.

1. Például: Akarja, hogy törvényben lehessen meghatározni a boltok nyitvatartási idejét?
2. Vagy: Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?
3. Esetleg: Szeretné, hogy - a kormány által meghatározott kivételekkel - a kiskereskedelemben a vasárnap kötelező szünnap legyen?

De nézzük csak Simonné Gercsényi Gabriella magánszemély kérdését, ami fél perccel beelőzte a szocikét, és amit a Nemzeti Választási Bizottság olyannyira egyértelműnek talált, hogy engedélyezte az aláírásgyűjtés-elkezdését.

Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak?

Hát persze. Ki az, aki ezzel ne értene egyet? Már persze Orbán, Semjén és Harrach urakon kívül, akik bele kívánnak avatkozni abba, hogy ön vagy én akarunk-e dolgozni vasárnap. Mindenki más vélhetően magukra a kereskedőkre hagyná az ilyen kérdések eldöntését. Például mi se szeretnénk, ha a kormány megszabná, mikor írhatunk posztot.

Tehát akkor az IGEN-re kell (kellene) szavazni? És mi van a NEM-mel? Hiszen ha nem értünk egyet azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak, akkor azt akarjuk, hogy nyitva legyenek, nem?

Tehát a kötelező vasárnapi boltzárat akkor is el kell törölni, ha az igenek nyernek, és akkor is, ha a nemek? De az utóbbi esetből az is következne, hogy mindenkinek (minden boltnak) kötelező volna nyitva lennie?

De lehet ezt másképpen is értelmezni. Eszerint például az IGEN az jelenti, hogy egyetértünk azzal, hogy zárva tarthassanak. Sőt, maradjanak is zárva, hiszen a kérdés egyáltalán nem érdeklődik a nyitvatartásról alkotott véleményünk felől.

És ezt jelenti (jelentheti) a NEM is: nem értünk egyet azzal, hogy az üzletek zárva tarthassanak. Mert esetleg azt akarjuk, hogy zárva kelljen tartaniuk.

És az NVB ezt nevezte egyértelmű kérdésnek. Egy olyan kérdést, amelyik összekeveri a lehetségest a szükségessel, és még csak azt se lehet tudni, milyen irányban keveri össze.

Az Index és a HVG is megszavaztatta az olvasóit arról, hogy ilyen kérdésre milyen választ adnának. Mindkettőnél a NEM-ek nyertek, azaz a szavazók nem értettek egyet azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak.

Mivel ismerünk korábbi méréseket, és a HVG egyértelmű kérdést is föltett, arra lehet következtetni, hogy a NEM válaszokkal a köz véleménye arra irányult, hogy 

nyithassanak ki a boltok.

Ezt persze lehet akár így is érteni. De az NVB fideszes elnöke éppen ellenkezőleg értelmezte a kérdést, amikor átengedte:

a NEM-válasz a vasárnapi boltbezárás támogatását jelenti.

Szóval igazán aljas trükkről van szó. Legelőször csak arra gondolhattunk, hogy a Simonné-féle kérdéssel a kormánypártok csak az időt akarják húzni, hiszen a tordasi boltos úgyse tud összegyűjteni 200 ezer aláírást, ami a népszavazás kiírásához szükséges. Ha pedig letelik az erre adott négy hónap, majd egy másik magánszemély újra megelőzi néhány másodperccel az ellenzéki pártokat. És ez így megy tovább, amíg meg nem unjuk: sose lesz népszavazás az ügyben.

De most már nem kizárt, hogy más a helyzet: a Fidesznek semmibe nem kerülne összegyűjteni az aláírásokat, és esetleg valamelyik ellenzéki párt is megpróbálhatna besegíteni, és akkor kiírható volna a népszavazás (sőt, kötelező lenne kiírni).

1. De az eredmények hiába mutatnának egy irányba, az NVB, illetve az Országgyűlés többsége kedve szerint értelmezhetné azokat.
2. Vagy már a szavazók is összezavarodnának, és nem is mutatnának egy irányba a voksok.
3. Ami azt is jelenti, hogy a bizonytalanság miatt már össze se jönne a négymillió érvényes szavazat.

Őszintén gratulálunk Simonnénak: sikerült meghekkelnie nemcsak a politikát, de a logikát is.

Megújították a médiakritika műfaját, de úgy, hogy konkrétan dallamtapadásunk lett.

Akkor. Amikor. Olyan. Amilyen.

Díszlet van, de tartalom nemigen.

Nyithattunk volna 11 klinikát, 

de baszd meg a kritikád, 80 milliárd.

Alig telt el mindössze öt évecske Magyarország megszállása után, és Brüsszelben máris feltűnt valakinek, hogy

némá', valaki meg elfoglalta az egyik tagállamunkat.

Ja, és nem az arabok. Nem kellenek ők ahhoz. 

Aki nem értette volna, hogy mi ez a ghandista hozzáállás a miniszterelnök saját lábon álló vejétől, aki májusban eladta az aranytojást tojó tyúkot, annak itt a magyarázat: az Európai Unió csalás elleni hivatala,

az OLAF nyomoz az Elios Innovatív közvilágítási projektjei ügyében.

Ahhoz azért kell némi képzelőerő, hogy feltegyük, a Tiborcz-fiú saját erőből világosodott fel, és nem az apósa, vagy annak valamely mamelukja derített fényt az agyára, hogy kisebb lesz a bukta, ha ő papíron már nem lesz a cég tagja.

Az OLAF emberei júniusban már Budapestre is jöttek, de Polt Péter szépen elhajtotta őket, nincs itt semmi látnivaló, majd mi kivizsgáljuk az ügyet. A tőlük elvárható módon persze, mint Hernádi MOL-vezér ügyében például, ahol az ügyészség annyira behatóan tanulmányozta a bűncselekményt, hogy a vádat egyenesen a MOL jogi igazgatójának felesége képviselte.

Más országokban, nem kell messzebbre menni Romániánál, azóta is zengene a közélet, ha a miniszterelnök közvetlen környezete korrupciós ügybe keveredik. Illetve azzal gyanúsítják az általa tulajdonolt céget. De itt? Majdhogynem teljes a csend. Már megszoktuk, és különben is, jönnek az illegális bevándorlók, hogy elfoglalják az országunkat.

Pedig dehogy, el van az már foglalva.

Annyit azért már lehetett tudni, hogy az Elios korábban sorozatban nyert el milliárdos állami megbízásokat úgy, hogy

1. az esetek túlnyomó részében senki mással nem kellett versenyeznie a munkákért,
2. melyek természetesen iszonyúan túlárazottak voltak.
3. Valamint eleve a pályázatot olyan cég készítette elő, amelynek tulajdonosa a későbbi nyertesben is érdekelt volt.

Mondhatni, biztosra mentek. Összesen több mint

két tucat, direkt rájuk kiírt közbeszerzést nyertek meg, több mint 10 milliárd forint értékben.

(Bár mi ez ahhoz képest, hogy Rogán szomszédja, meg a Századvég azóta is zavartalanul fosztogathatja a magyar államot, a közkasszát? A lakások meg egyre csak nőnek és nőnek.) Most meg annyi derült ki, hogy a nyomozás azért továbbra is folyik, bár Magyarországon szinte senkit nem érdekel, hogy

lopott-e Orbán lányának férje, vagy sem.

Pedig Brüsszelben az ügyet kiemeltként kezelik, noha 

a szervezet kapacitásai elég korlátozottak a magyarországi visszaélések nagy számához képest.

És hogy milyen következményei lehetnek a nyomozásnak?

1. Ha bűncselekmény gyanújára bukkannak, akkor javasolják az Európai Bizottságnak, hogy próbálja visszaszerezni a pénzt.
2. Átadják a jelentést az adott tagországnak, hogy emeljenek vádat.

Ami persze nyilvánvalóan nem fog megtörténni, mivel a Polt-féle ügyészség egyfajta talált pénznek, Csáki szalmájának tekinti az uniós forrásokat, melyekre mindenki úgy jár rá, ahogy csak akar, és ahogy tud. (Ez nem vicc, konkrétan elmondták a Sukoró-per vádbeszédében, hogy az uniós pénzekből is ki lehetett volna fizetni valamit, nem kellett volna rá a magyar költségvetésből költeni. Föl nem merült bennük, hogy az uniós források is a mi pénzünk, ha abból költenek, az pont' ugyanolyan, mint ha a magyar adóbevételekből.)

A Polt-féle ügyészség tehát nem fog vádat emelni, hacsak nem úgy, mint a Hernádi-ügyben.

Annyi eredmény lesz legfeljebb, hogy megcsappannak a Magyarországon lehívható brüsszeli pénzek. A magyar kormány közvetve elismerte a simlit az Elios ügyében, a Direkt36 szerint már nem hívja le a pénzeket, nem kéri kifizetni a munkát:

ha nem uniós, hanem magyar költségvetési pénzeket nyúlnak le, akkor se az OLAF-nak, se a regionális főigazgatóságnak nincs köze a a dologhoz.

Annyi tanulsága azért van a dolognak, hogy most már Brüsszelben is kezdik látni: Magyarországot elfoglalta egy maffiaszervezet, amely az állami és az uniós forrásokat csapolja meg. Minden igazi maffia így működik (plusz drog-, fegyver-, szex- és szerencsejáték-biznisz, de ez utóbbi itt is megvan). És nemcsak kezdik látni, hanem ráébredtek, hogy nekik kell ellenük föllépni is.

Mi, magyarok már nem tudunk, mert elfoglalták az államunkat: a törvényhozó és végrehajtó hatalom mellett az ő kezükben van az önkormányzati szféra, a sajtó jelentős része, minden pénz elosztása és az igazságszolgáltatás is.

Eszünkbe nem jutott volna, hogy egyszer fel fogunk nézni Romániára.

Újszerű módszerrel támadja Juhász Péter a belvárosi ingatlanmutyit. Facebook-oldalán arra buzdít, hogy követői szálljanak be egy ingatlanüzletbe: vegyenek meg egy helyiséget 115 millióért, és adják el 150-ért.

Igen olcsón, alig 78 millió forintért szeretne túladni egy Deák Ferenc utcai ingatlanon az önkormányzat. A 237 négyzetméteres helyiség értékét eredetileg 115 millió forintra becsülték, de miután a vevőjelölt a fideszes belváros kedvenc ügyvédi irodája, a Sándor és társai egy éve bérli az irodát, 30 százalék kedvezményt adnak neki. Vagyis

lényegében féláron juthatnak az ingatlanhoz.

Egy 2012-es értékbecslés ugyanis még 154 millióra taksálta az ingatlan értékét. A helyiségre jelentkezett is egy másik vevő, aki 145 milliót ajánlott érte, de végül visszalépett az üzlettől, mert nem akart egy politikai küzdelem részévé válni.

Juhász Péter, az Együtt helyi képviselője most azt találta ki, saját kezébe veszi az ügyet és Facebook-oldalán befektetésre buzdítja követőit. Elképzelése szerint összegyűjtene 115 millió forintot, és ennyiért vételi ajánlatot tenne az önkormányzatnak a helyiségre, s miután aláírták a szerződést,

valós piaci áron értékesítené.

Állítása szerint ő nem akar keresni a bolton, szándéka annak bizonyítása, hogy áron alul adják el a belvárosi ingatlanokat. De persze, aki pénzt szán az ügyletre, az tisztes haszonnal szállhat ki a bizniszből, ígéri.

Ha valaki egyben letenné az összeget, az persze nem kapná meg az önkormányzattól a 30 százalékos kedvezményt, ezért nem kb. 80 milliót, csak alig 40-et lehet keresni az üzleten.

Egyfelől már a menekültkrízis is úgy kellett a Fidesz-KDNP-nek, mint egy falat kenyér. Előtte a kormányzati korrupció és a tilkozások miatt megroppant a támogatottáságuk, sorra veszítették el az időközi választásokat. Azóta félmillió támogatót szereztek vissza.

Másfelől miután a menekültkrízis kifulladt (a kormány máshová terelte a tömeget és ezzel a problémát), gondban lettek: a párizsi terrortámadás olyan volt nekik, mint egy kulacsnyi víz a sivatagban.

Ha a Magyarország, a magyar kormány nem akar kötelező menekült- vagy bevándorlási kvótát, érvelhet ellene racionálisan:

1. A menekülteket nem lehet letelepíteni olyan országban, ahol nem akarnak élni, mert a schengeni határokon belül oda mennek, ahová akarnak. És ha ezt a jogot elvesszük tőlük, az a belső határok újbóli felállításával, a schengeni zóna megszűnésével jár, ami nem kívánatos.
2. Magyarországra senki nem akar bevándorolni, mivel nincs elég vásárolóerő, ezért nincs elég kereslet, ezért nincs elég munka. Emiatt menekült el az országból már kb. félmillió magyar Angliába, Ausztriába és Németországba.
3. Valamint a magyar szociális rendszer sincs olyan állapotban, hogy elbírja néhány ezer, esetleg 10 ezer ember ellátását.
4. Továbbá, a magyar kormány nem engedheti meg magának, hogy nagy tömegben menekülteket fogadjon, mivel a választók jelentős része idegenellenes.

Ez utóbbi nem vád, hanem tény. Adottság. Változtatni rajta csak nehezen lehet, ha egyáltalán. De a kormány nem is akar, helyette

rájátszik a rasszista, xenofób, paranoid, hisztérikus indulatokra.

Minden, amit Orbán a bevándorlásról eddig állított, szimpla hazugság, rasszista uszítás. Mert nézzük csak a hétfői parlamenti beszédét. Állításaival szemben

1. nem igaz, hogy a bevándorlásból egyenesen követezik a terrorizmus;
2. nem bizonyosodott be, hogy a menekültek között terroristák is volnának;
3. és az sem igaz, hogy a bevándorlásból automatikusan következik a bűnözés növekedése.

A terroristák főként született nyugat-európai állampolgárok. Életszerűtlen is lenne, hogy egy alaposan szervezett támadássorozatot a csak néhány hete helyben élő, terroristaszemmel megbízhatatlan hátterű, hely- és nyelvismerettel, legális papírokkal, valamient logisztikai háttérrel nem rendelkező alanyokra bízna bármely hatalom is.

Öngyilkos merénylőt bármely bokorban találni. Hozzáértő szervezőt és anyagbeszerzőt már sokkal nehezebb.

A terroristák jellemzően másod- és harmadgenerációs bevándorlók leszármazottai. De közülük sem mindenkiből lesz terrorista vagy bűnöző. Korábban jellemzően többszörösen büntetett piti gengszterek voltak, akik a börtönben váltak iszlám fundamentalistákká; ez adott értelmet az életüknek.

Innen nézve világos, hogy a terrorista a vallásos és az arab emberek metszethalmaza. De akkor miért nem az istenhívőket akarja kitiltani Orbán Európából? Mert az nyilvánvaló, hogy

ki nem mondva a deportálás mellett érvel.

Máskülönben hogyan függene össze a párizsi terrortámadás és a menekülthelyzet? Ha ugyanis a bevándorlást terrorizmust okoz, és a bűncselekményeket a korábban bevándoroltak utódai (azoknak bármily csekély hányada) követte el, akkor ebből az következik, hogy nemcsak nem szabad  újabbakat beengedni, hanem a régiektől is meg kell szabadulni valahogy.

(Aki ezt túlzásnak tartja, az olvassa csak az 5-ös számú párttagkönyv tulajdonosát arról, hogy mik valódi gondolatok kormányközeli fejekben.

Európát pedig ki kell takarítani. Azonnal és alaposan.

A háborús analógiák mindkét szerzőnél szerepelnek, a logikájuk ugyanaz, csak Bayer egyenesebben fogalmaz, nem túl szofisztikált közönségével őszintébben kell beszélni.)

Amellett, hogy ez tőrőlmetszett náci beszéd (az Orbáné is, nemcsak a Bayeré), további probléma vele, hogy meg kívánja mondani például a franciáknak, hogy kiket engedhetnek be az országukba, és hogyan járjanak el már a bent lévőkkel.

Ha nézte a pénteki francia-német meccset, akkor mindkét csapaton láthatta, mit jelent a bevándorlás Nyugat-Európában, és hogy mennyire a társadalom részévé váltak a korábbi migránsok leszármazottai. A világbajnok németeknél például játszottak törökök, volt a pályán arab és ghánai, és még a lengyelek ezúttal ki is maradtak.

A franciáknál  a komplett védelmet és középpályát bevándorlók utódai alkották: a kezdőben hét nyugat-afrikai gyökerekkel bíró játékos kapott helyett, a négy törzsökös európaiból meg az egyik eredetileg lengyel volt.

A bevándorlás tehát Nyugat-Európában

1. nem csak problémákat okoz;
2. régóta együtt élnek vele;
3. ha hibát követtel el, az nem most tették;
4. a helyzetet megváltoztatni a menekültek elutasításával nem lehetséges.

Nem is gondolják, hogy az volna, ez csak Orbán fejében, és az európai szélsőbboldalon van így (ahová egyébként a Fidesz valójában már évek óta tartozik.) A válasz sokkal inkább a iszlám felvilágosodás elérése, a vallási fundamentalizmus következetes üldözése (ha nem tekintjük a szociális helyzet radikális megváltoztatásának utópiáját.)

A terrorveszélyt nem a bevándolók vagy az arabok jelentik, hanem a dzsihádizmus, a fanatikus vallásosság; a megoldás pedig a szekuralizáció, nem pedig a keresztény fanatizmus feltámasztása és az idegengyűlölet kihasználása.

Orbánnak tehát finoman szólva nincs igaza, szókimondóbban: hazudik és uszít. Teszi ezt egyfelől a küldetéstudata miatt (az idei kötcsei beszédében számolt be erről), valamint hideg, pragmatikus politikai számításból, amiről a beveztésben írtunk.

Feynman osztrák kancellár nem tévedett nagyot, amikor a vészterhes 30-as éveket vízionálta már hónapokkal ezelőtt Budapestre. Magyarországon mindennapossá, állami propagandává vált az xenofób uszítás. Szomorú, hogy ez még a szerb miniszterelnök számára is nyilvánvaló:

aki a párizsi tragédiát a muszlimok és az iszlám elleni gyűlöletkeltésre használja, ugyanazon a véres úton jár, mint azok, akik ártatlan emberekre lőttek.

Érvelni ellene lehet, könnyű is, annyira hamis, csak fölösleges. A leegyszerűsítés megvan, az ellenségkép kipipálva, a veszélyérzet fenntarva, a megmentő már megjelent. A primitív tömeg a szüntelenül ismételt szlogeneket együgyűségében végül igazságként fogadja majd el.

Ha tényleg így lesz, és Magyarország nem tud kijózanodni, akkor meg is érdemeljük a sorsunkat.

Amikor megrendül az igazságos világba vetett hit…

…azt mire használja a kormány? A menekültellenes hangulat felerősítésére. Az idegengyűlölet táplálására. A megnyugtatás helyett további feszültségkeltésre.

Tudhatja-e bárki, hogy ki vagy kik a felelősek a Párizsban éjjel történtekért? Biztos lehet-e abban valaki, hogy az a szervezet, aki magára vállalja a támadás elkövetését (ha lesz ilyen), vajon tényleg az elkövető-e?

Terrortámadás esetén

1. gyanútlan, civil emberek válnak áldozattá;
2. mindenki azt érzi, hogy ő is válhat áldozattá;
3. az állam, a nemzet és az ezért felelős szervek nem tudják megvédeni az állampolgárok, az emberek életét.

Ebből következik, hogy az emberek bizalma a világban megkérdőjeleződik. Nem mennek nyilvános helyekre – de vajon az otthonunk elég biztonságos-e? Az érzéssel, hogy mindannyian áldozatokká válhatunk, borzasztó együtt élni.

Nem véletlenül alakul ki csecsemőkortól a bizalmunk a világban, s nem véletlen, hogy akiknek ez nem alakul ki, azok gyakran szenvednek az üldözés-üldöztetés gondolatától.

Nem bízhatunk többet abban, hogy a jók elnyerik méltó jutalmukat, a gonoszok pedig méltó büntetésüket. Nem bízhatunk abban, hogy a világ igazságos. Valószínűleg ma Párizsban sok szülő kérdezi magától, Istentől vagy amiben hisz, hogy miért történt mindez vele, az ő gyermekével? Nem érdemelheti senki, hogy lemészárolják.

Ha az emberek elveszítik a hitüket az igazságos világban, akkor sérülékennyé válnak. Rosszabb esetben paranoiássá.

1. Bűnbakot keresnek, és találnak. A bűnbak azonban nem egyenlő a felelőssel.
2. Ha jön valaki, aki menekülést, biztonságot ígér, ahhoz csatlakoznak.
3. Ez általában a jobb-, még valószínűbb esetben a szélsőjobboldal.

Már pár órával az események után kirajzolódott mind az európai vezetés, mind a „köz” gondolkodásában az a polarizálódás, ami a menekültválság kapcsán néhány hónapja beindult. Vannak a segítő, empatikus, valahol még normális gondolkodású emberek, és vannak a szélsőségesek, akik 10-15 fanatikus terroristát azonosítanak a menekültek teljes csoportjával.

A csoportgondolkodás a külső csoport eltorzításának iskolapéldája.

Mintha azt mondanánk, hogy minden Jobbik-szavazó sujtásos mentében jár, lovon, és közben hátrafelé nyilazik. Igaz? Dehogy. De attól mégis elkötelezett Jobbik-szavazók. Csoportgondolkodás, hiba.

Egy ilyen kritikus helyzetben nagyon sokat számít a választott(?!) vezetők hozzáállása. Ők adhatnának keretet, jelentést a történteknek. De jelenleg

a magyar vezetés a saját hasznát keresi a történtekben.

Ezzel igazolva látják irreális félelmeiket a menekültek kapcsán. Tovább szítják az ellenségességet, csak fokozzák az emberek bizonytalanságérzését. Miközben – felelősséggel – nem ígérhetnek védelmet.

Csak egy példa: a határok visszaállítása mitől védene meg személy szerint engem, az egyes embert? Nem érkeznek illegálisan emberek az országba, ahol élek. De egy útlevél-ellenőrzés még nem szűri ki, hogy ki fenyegetheti potenciálisan az életemet. Akár a vallása miatt, akár azért, mert pszichopata. És mi van azokkal, akik a határon már vagy eleve belül vannak, például honfitársaink? Ők egyértelműen okék, nem jelenthetnek veszélyt ránk? Dehogynem. Csoportgondolkodás, második (akár végzetes) hiba.

Az emberek körülményeinek változásaival bárki válhat ám szélsőségessé. Nem csak a vallási elköteleződés, hanem például a nyomor, a mélyszegénység is radikalizálhatja az embereket. Akik aztán egymás ellen, ellenünk vagy az elnyomók ellen fordulnak. Nem tudjuk kiszámítani. Párizsban sem tudták megjósolni.

1. Reagálhat egy ország erre további félelemkeltéssel.
2. Az előítéletek felerősítésével.
3. Szigorításokkal.
4. Gyűlölködéssel.
5. Berendezkedhetünk menekülésre, rettegésre.

Vagy reagálhatunk empátiával, az okok keresésével, a megelőzés és a terrorizmus elleni küzdelem más, működőképesebb formáival. Nem vagyok biztos abban, hogy az utcákon lévő több rendőr felkészült igazi vészhelyzetekre.

(Képek: Index)

Váratlan fordulat az ügyészségen: a köz nyomása akkora, hogy enyhítést kérnek a bíróságtól a fagyállós gazda perében. Azt ugye nem kell külön hangsúlyoznunk, mennyire szokatlan az, hogy a vádhatóság enyhítéséért fellebbezzen?

Az ügyészség a tárgyaláson a halált okozó testi sértés középmértéktől (5 év) fölfelé eltérő büntetést kért; megkapta (7 év); de most már túl súlyosnak találta. Mert a nép felháborodott. Némileg joggal: valaki megdolgozik valamiért (ez esetben a meggyborért), majd jön valaki más, és ellopja tőle.

De ugyan mégis milyen téves minősítésről beszélnek az ügyészek, amikor

1. az elítélt egyetlen egyszer se tett se fel-, se bejelentést a rendőrségen (tehát saját kezébe vette az igazságszolgáltatást);
2. istent játszott (a tolvajt még a legbarbárabb időkben se végezték ki soha, a büntetés legfeljebb kézlevágás volt).

Arról meg pláne nem a bíróság tehet, ha - mint mondja - a fagyállós gazda nem tudott arról, hogy a fagyálló halált okoz. A bíróság egyszerűen nem hitte el a kertészmérnöknek, hogy

ezt nem tudta.

Ezt bárki tudja, akinek van autója. Vagy bárki, aki tud magyarul olvasni. Ezért minősítette a bírónő emberölésnek az ügyészek kérte halált okozó testi sértés helyett.

Mert ugyan bűn bort lopni, de embert ölni összehasonlíthatatlanul nagyobb. Még akkor is, ha amúgy megérdemelné. És néhány liter borért megérdemelné? De a nép bosszúért liheg. Ebben az esetben azonban nem az elkövetőt, a fagyállós gazdát büntetné, hanem a bortolvaj büntetését hagyná helyben:

borlopásért halál.

Ez barbárabb, mint amit valaha kiszabtak. De ha mégis ezt a logikát követjük, akkor szemet szemért, emberölésért is halálnak kellene járnia. Miközben most akarják enyhíteni még a börtönbüntetést is.

De belegondoltak már annak abszurditásába, milyen világ volna az, ahol

1. a tolvajokat kivégeznék,
2. aki embert öl, annak meg enyhítenék a büntetését?

Az igaz, hogy hogy ez gyorsan megoldaná a bolygó túlnépesedésének problémáját.

De akkor aztán azon se csodálkozzunk majd, ha nem a borunkat veszik el, hanem az életünket, mert az emberölés csak bocsánatos bűn volna. És csak azután a borunkat, mert az akkor már senkié, tehát nem számít tolvajlásnak, amiért viszont halál járna. 

(Kép: Index/Ajpek Orsi)

Akadnak, akik azt mondják, ez a zakóügy piszlicsáré, meg nem is fontos, meg olyan bulváros. De nincs igazuk. A gőg beszél belőlük. Ellenben ez a zakóügy

cseppben a tenger,

rávilágít némely dologra a Fidesz újgazdag elitje kapcsán. Mert nézzük csak, mi derült ki a Szijjártó nevű emberről, akinek lefotózták a kukába kidobott zakóját.

1. Vagy nyomorog, vagy nem bontja ki az igazság minden részletét.

1. A szóvivőből lett külügyminiszter egymillió-egyszázezer forintot keres havonta.
2. Egy ilyen zakó értéke a milliót közelíti.
3. Egy külügyminiszternek legalább 10 komplett öltönyre van szüksége.

Ezekből az adatokból kézenfekvő levonni a következtetést, hogy a miniszter nyomorog, mivel fizetése jelentős részét a politikában és a diplomáciában szükséges munkaruhájára költi.

Persze megtehetné, hogy olcsóbb ruhákat visel: 200 ezer forintért már egész tisztességes öltönyöket kapni; azokban már mindenhová beengedik. De nem vesz olcsóbbat.

Eszerint vagy bolond, vagy nem jelent problémát neki a pénz, azaz máshonnan származó anyagi forrásai is vannak. A 170 milliós neobarokk villája azt jelzi, az utóbbi a helyzet. Az ugyanakkor nem világos, hogy a "családi összefogásra" való hivatkozás vajon kielégítő magyarázat-e a luxuséletmódjára.

2. Nincs tisztában a dolgok értékével.

A cikkre válaszul megjelent közleménye arra utal: fogalma sincs arról, mi a probléma azzal, hogy 2015-ben, Magyarországon valaki egyszerűen csak kidobja megunt milliós zakóját. Talán demagógia, de attól még igaz, hogy

1. ma iskolákban és kórházakban nincs fűtés (az utóbbiakban gyógyszer se);
2. emberek százezrei nyomorognak a közmunkának nevezett kegyelemkenyéren mindenfajta jövőbeli remény nélkül;
3. akinek munkája van, az nem kap érte versenyképes fizetést;
4. aki teheti, menekül az országból.

Szijjártó nem érti, mi a baj azzal, hogy miközben a kormány sikerként kommunikálja, hogy napi 650 forintra emelték a gyerekek menzafejadagját, mit jelent Magyarországon emberek milliói számára, hogy valaki féléves nettó fizetésükből nemcsak egyetlen ruhadarabot vesz, hanem még ki is dobja, ha megunja.

3. Részvéttelen.

Ráadásul eszébe se jut, hogy az másoknak még jó lehet valamire használtan is. A szociális felelősség még a vállalatok számára is ajánlott, hogy álcázzák, ami lényegük, a profittermelést; egy politikusnak pedig egyenesen kötelező részvétteljesnek és mások sanyarú helyzete iránt megértőnek mutatkoznia - még ha nem is az valójában.

Szijjártó viszont éppen csak azt nem mondta: egyenek kalácsot.

Egy elhasznált ruhadarabot megkaphatnak, és meg is kapnak rászorulók, és igen, az is előfordulhat, hogy egy elhasznált ruhadarabot az ember egy költözés során kidob.

Hát nem kapták meg, sőt, kidobta. Kukázza ki, akinek kell. Mit érdekli őt.

4. Arrogáns.

Aki viszont minderre fölhívja a figyelmet, lefényképezi, ír róla, az egyenesen jellemhibás. Mondja (írja) ezt az az ember, akinek szóvivősége alatt a karaktergyilkosság volt a fő feladata. És ezt az sem menti, ha a közleményt nem ő, hanem sajtófőnöke fogalmazta, mert a beosztottak nyilván a miniszter jellemvonásait tükrözik. Hogy azt ne mondjuk, a jellemhibáit.

5. De mindezek dacára nem lesz semmi baja.

Pedig a Fidesz politikusai már tavaly elkezdtek hasonlítani a megbukott ukrán Janukovics elnökre, különös tekintettel annak arany wc-kefés luxusvillájára.

1. Nem árt emlékezni Rogán folyton növekvő lakására,
2. Lázár mondatára az annyit érésről,
3. mindkettejük luxusóráira,
4. Habony öltözködésére,
5. L. Simon nem is panziójának közpénzen épült bekötőútjára,
6. Pintér és Giró-Szász cégtulajdonlásaira,
7. valamint az Orbánhoz közeli oligarchák, Mészáros Lőrinc, Andy Vajna és Garancsi hihetetlen sikereire a közbeszerzéseken.

Persze, ahol a miniszterelnök lánya közpénzen állt a saját lábára, és szintén közpénzen épült stadion a kormányfő háza mellé, ott szükségtelen csodálkozni azon, hogy egy piszlicsáré kidobott milliós zakóügy miatt a haja szála sem fog görbülni az egyik bizalmi embernek.

Na jó, vadvédelmi átkelőket talán lehetne rajta rajta csinálni.

De köztünk szólva, meglepő volt, amikor kb. egy éve kiderült, hogy a zöldhatár gyakorlatilag őrizetlen, boldog-boldogtalan átjárhat rajta. Pedig az a különösen jelentős schengeni övezet külső határa; föltételezhető volt tehát, hogy az államok fokozottan ellenőrzik. Nem éppen a bevándorlók, hanem főként a csempészek ellen. Ebbe persze beleértve az embercsempészeket is. De nem tették. Eddig legalábbis nem.

A kerítés hasznos eszköz a határvédelemre, ez kétségtelen. Amikor korábban az írtuk, hogy értelmetlen, 

1. mert ha tényleg milliós tömegekről van szó, akkor azt úgyse tudja megállítani;
2. mert élőerő úgyis kell az őrizetére, ami már önmagában elegendő a feladatra, kerítés nélkül is;
3. mert csak másfelé tereli a menekülteket;
4. és mert az eredeti problémát (ti. a Németországba történő bevándorlást) úgysem oldja meg,

akkor félreértettük a jelentését. Azt hittük, egy technikai eszköz szimbolikus célokkal a szavazók begyűjtésére. Részben persze ez is. De nem lesz érdemi hatása a probléma megoldására, mert nem lehet, mert az állam nemzetközi és magyar jogi kötelességei mindenképpen megakadályozzák a határok teljes lezárását. 

Az föl se merült bennünk, hogy

az Orbán-kormány hallgatólagosan, a gyakorlatban fölrúgja a menekültügyi konvenciót, és megszegi saját Alaptörvényét is.

Pedig tudták, hogy amit tesznek, az ezt jelenti, és tudták, hogy ezt nem fogják szó nélkül hagyni. Mégis megtették, és ami még különösebb, ezt Brüsszel egyelőre szó nélkül hagyta.

Mindenki a kerítéssel van elfoglalva, és az Európai Bizottság szóvivőitől a budapesti amerikai nagykövetig azt hangoztatja, hogy

1. a határok védelme tagállami hatáskör,
2. valamint hogy minden országnak jogában áll megvédeni saját határait.

Amit általában úgy dekódolnak, hogy a nyilatkozó támogatja a kerítést, de legalábbis nem szállt szembe vele. Pedig nem a kerítés a lényeges, hanem annak jogi környezete.

A magyar kormánynak kvázi automatikusan értesítenie kell Brüsszelt a magyar jogszabály-változásokról, ám ezt a menekültügyi törvény kapcsán elmulasztották. Ez arra utal, hogy tudták, amit tesznek, az tilos. Az EB viszont olvas magyar újságokat, ebbe beleértve a Magyar Közlönyt is, és feltűnt nekik, hogy

a magyar állam szisztematikus elutasítja a szerb határon benyújtott, a nemzetközi védelem megadására irányuló kérelmeket:

1. mindenféle bizonyíték,
2. jogi védelem 
3. és érdemi jogorvoslat nélkül.

Nem véletlen, hogy nem tájékozatták se előre, se utólag az EB-t, és amikor Brüsszel október elején mégis magyarázatot kért, akkor időhúzó haladékokhoz folyamodtak. (Ha jól számoljuk, mostanában érkezhetett meg a magyar kormány válasza az uniós központba, ahol épp vizsgálják - hacsak nem kaptak újabb haladékot.)

Ezt azért nehéz lesz kimagyarázni, mert az érdemi vizsgálat, bizonyítékok, védelem és jogorvoslat nélküli elutasítás egyértelműen a genfi egyezmény felrúgását jelenti.

A jobber kormánypropagandisták, a Századvég állami milliárdokkal kistaffírozott habonyistái mostanában azon örömködnek, hogy Merkel is elismerte, talán nem mindenki menekült, aki a Közel-Keletről  vagy Afrikából mostanság Európába érkezik.

Persze, hogy lehet. Eddig se állított mást senki (vagy legalábbis csak kevesen). De addig nem tud kiderülni, hogy ki menekült és ki gazdasági bevándorló, amíg az erre jogosított szerv meg nem vizsgálja a kérelmét és a körülményeit. Egyenként és alaposan, nem pedig csoportosan és prekoncepcióval.

A magyar kormánytagok azzal indokolják a szisztematikus elutasítást, hogy Szerbia, Horvátország és Görögország biztonságos állam, onnan nem kell menekülni, tehát aki onnan jön, az nem menekült. De ki állapította meg az említett országokról, hogy azok biztonságosak? Hát a magyar állam, temészetesen. (Szemben például a Kúria véleményével, hogy a nemzetközi állásfoglalásokat ne is említsünk.)

Gondolhatnánk persze, hogy ehhez joguk van; hogy a Fidesz-KDNP tavalyi választási győzelme és parlamenti többsége följogosítja őket törvénybe foglalni, hogy a biztonságos harmadik országon keresztül érkezőket Magyarország automatikusan nem ismeri el menekülteknek.

De az a helyzet, hogy nincs joguk.

Nem kizárólag a genfi konvenció miatt (ez annak gyakorlati felrúgása, jogi kicselezése), hanem azért, mert tételesen mond ellent a saját Alaptörvényüknek. Amit még akkor sincs joga a Fidesz-KDNP-nek fölrúgni, ha ők írták, és úgy gondolhatják, írhatták volna máshogy is, ha ez akkor eszükbe jut.

Az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdése szerint ugyanis

"Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott."

Tehát Magyarország védelmet nyújt, ha más ország nem nyújt védelmet.

Még akkor is ha az a más ország biztonságos volna esetleg. Ezt írta 2011-ben Szájer úr, ezt nyújtották be Lázár és Harrach urak, ezt fogadta el a Magyar Köztársaság Országgyűlése. Illetve a Fidesz és a KDNP, tehát ez egy politikai program alkotmányos szintre emelve. De ők emelték oda, és ha már odaemelték, akkor tartaniuk kell, kellene magukat hozzá.

Így utólag már kár, hogy olyan gránitszilárdságú, mennyivel jobb lett volna ezt is ráfogni a kommunistákra!

De mit nekik egy kis alaptörvénysértés, amikor az Alkotmánybíróság is KDNP-s többségű (mint azt Orbán miniszterelnök maga volt szíves közzétenni: 10. bekezdés.) Ahogy a bonmot tartja, a sztálini alkotmány is demokratikus lett volna, ha betartják. (Persze ez nem igaz, de ezt hagyjuk.)

Tehát nem a kerítés a fontos, hanem hogy mire használják. Ezért - első hallásra bármilyen nevetségesnek tűnik -

van különbség aközött, hogy valaki kerítést épít vagy kaput szárnyakkal.

De mivel a kerítés megállította a Magyarországon való átvándorlást, és nem kellett menekülttáborokra se költeni, a kerítés népszerű, tehát támogatni kell. A valódi problémát meg majd megoldják mások. (Hihetetlen látni, hogy ezt milyen örömmel figyelik a magyar jobboldalon, és hogy Orbán sikerének tudják be mások gondjait.)

Csak az a baj, hogy ezzel Orbánék kiírták Magyarországot a civilizált államok közül. A kerítéssel önmagában nem lenne baj, de ez nem pusztán drótakadály, hanem a jog szándékos és büntetlen megsértésének szimbóluma. Egyelőre (vagy főként) a szírekkel szemben, de a precedens már megvan.

És ha büntetlenül megússzák, miért ne tennék meg máskor, mással?

MIlyen felelősséggel tartozik az állampolgár? Már a jogin kívül, természetesen. A kérdés onnan nézve aktuális, hogy a Rogán nevű propagandaminiszter

"jogi és nem jogi természetű következményeket"

helyezett kilátásba egy ellenzéki képviselőnek, ha nyilvánosságra hoz bizonyos adatokat.

Mesterházy Attila, az MSZP volt elnöke, miniszterelnökjelöltje, stb., stb., arra kérdezett rá a Miniszterelnökségi Kabinetirodát vezető Rogán Antalnál és a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnál, hogy milyen tanácsadókat alkalmaznak és mennyit fizetnek nekik.

Lázár válaszolt is, Rogán viszont a pontos adatközlést elutasította, mert

a foglalkoztatottak nevére és illetményére vonatkozó megkeresése kapcsán álláspontom szerint parlamenti válaszban való nyilvánosságra hozatala a közérdekű adatok megismerésének igényével nem áll arányban.

Mindössze annyit árult el, hogy a törvény megengedi, hogy

havi csaknem két és félmillió forintot keressen egy-egy főembere.

De hogy valóban ennyit keres-e (mert ennek eldöntését magára Rogánra bízták), és hogy kik ők, azt már nem tette közzé. Mesterházynak, mint országgyűlési képviselőnek, betekintést enged, de ha nyilvánosságra hozza, akkor őt érintik a már említett, nem jogi természetű következmények is.

A kérdést mármost az, mifélék lehetnek ezek. (Ezzel nem árt jó előre számolni, mert szinte biztos, hogy Mesterházy él a fölkínált lehetőséggel, és nyilvánosságra is hozza a látottakat.)

Pénzügyiek? Bizonyára nem, mert egy esetleges kártérítést is meg kell előznie egy jogi eljárásnak.

Másfelől pedig miért is ne lenne közérdekű adat a közpénzen foglalkoztatott és közpénzekl fölött diszponáló személyek neve és fizetése? A neveket állománytáblában volt szokás közzétenni, és ahogy Lázár is megtette, a bérek se voltak eddig titkosak.

De milyen egyéb következmények lehetnek adekvátak Mesterházy számára? Politikaiak?

1. Tudniillik, hogyha nyilvánosságra hozza, elpártolnak tőle a szavazók?
2. Vagy akkor Rogán is nyilvánosságra hoz róla valamit?
3. Vagy büntetésből elveszik a mandátumát?

Mivel egyik se valószínű, egyelőre ötletünk sincs arra, hogy mik lehetnek azok a "nem jogi következmények", amelyeket a propagandaminiszter emleget. Hacsak nem meg akarja verni vagy veretni, akkor el se tudjuk képzelni.

Ha van ötlete, írja meg a kommentek között!

De az se kevésbé érdekes, hogy miért akarja Rogán eltitkolni az amúgy triviális adatokat. Ezzel csak magára húzza az apatikus novembertől szenvedő sajtót, és azt a benyomást kelti, hogy valami titkolnivalója van. Mint Lázár a milánói és zürichi utazásaival.

Hiszen a hír az, amit valaki el akar titkolni, minden más csak hirdetés.

UPDATE: Rogán utóbb mégiscsak engedett, és nyilvánosságra hozta, mennyit keresnek emberei (bár, hogy kik ők, azt még nem). Sokat, de nem kiugróan sokat: ketten 800, egy 700, ketten 600, egy 400 és egy 300 ezer forintos nagyságrendet bruttóban, prémiumok nélkül.

De így most már soha nem tudjuk meg, mit jelentettek a "nem jogi természetű következmények", hogy meg akarta-e veretni Mesterházyt, vagy valami még durvább.

Pedig ezt a közleményt is bizonyára az egyik fő- vagy altanácsadója fogalmazta.

(Képek: Origo, MTI)

Az új magyar feudalizmus egy különösen szép képe sejlik föl abból a levélből, amit a belügyminiszter váltott egy ellenzéki képviselővel:

jönnek a tartományúr lovagjai, nincs szállásuk, hát kidobják a polgárokat a fogadóból.

A fogadós meg reszketve olcsón adja nekik a szállást, és még örülhet, hogy ennyivel megúszta.

Még szeptember végén az Egyenlítő blog írt először arról, hogy a rendőrök között is vannak egyenlők és egyenlőbbek.

A TEK emberei a 4 csillagos szegedi Novotelben dőzsöltek, miután összeverték a menekülteket a röszkei csatában, miközben a szerb határra vezényelt közrendőröknek és -katonáknak nem volt rendes fedél a fejük felett, és enni is alig kaptak. (Volt, hogy a kerítést építő katonáknak az arra járó politikusok adtak enni.)

Akkor megkérdeztük a TEK-et, mi indokolta és mennyibe került, hogy wellness-szállodában helyezték el a miniszterelnök magánhadseregét, de nekünk nem válaszoltak. Egy országgyűlési képviselővel viszont már nem tehették meg ugyanezt. A PM-es Szabó Tímea Pintért kérdezte egy hasonló dunántúli esetről. Ami arra is rámutat, hogy a dolog nem egyszer fordult elő.

Miközben október második felében a Marcaliban elszállásolt készenléti rendőrök szénmonoxid-mérgezést kaptak, a TEK emberei a zalakarosi négycsillagos Aphrodite-Venus Hotelben laktak:

létezni se tudnak már wellness-szállodák nélkül.

A TEK lefoglalta a szállodát, ami miatt a már korábban szállást foglaló mezei polgárok dobhatták a kukába a hosszú hétvégéjüket. A terrorelhárítók arra hivatkoztak, hogy

"állampolgári kötelességük szállodát biztosítani".

(Ez persze nincs így, de a hotel inkább nem vállalta a hatósági vegzálást, és visszamondta a civileket.)

A Szabónak írt válaszában a belügyminiszter nem említi a rendőrségi önkényt, amivel lefoglalták a szállodát, de utal az inkompetens kétségbeesésre: 

A TEK esetében a szállásfoglalást különösen nehezítette, hogy a TEK állományában szolgálatot teljesítő hivatásos állományú személyeket a társszerveknél szolgálatot teljesítő munkatársaknál később vezényelték a helyszínre, melynek következtében a szabad kapacitással rendelkező, alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek általuk már lefoglalásra kerültek.

Eszerint a TEK-nél nem nézték az állami tévét, és nem tudták, hogy nagy számban terroristák várhatók (igaz, ők nem találkoztak eggyel sem), és már csak akkor tudtak leruccanni vidékre, amikor a Balaton-parti szállások mind elfogytak. Persze október második felében ki is akarna a Balaton-partra menni?

Pintér azt írja, hogy a TEK-esek kétheti szállása 25 millió körüli forintba került, és hogy VALAMENNYI szállásadóval a piaci ár alatt sikerült megállapodni.

Érdekes elképzelni, amint a hoteligazgató nemet mond a TEK-nek, és inkább büszkén áll a NAV-, illetve a tűzveszélyességi vizsgálat elébe. De nem. Láttuk, hogy már lefoglalt szállásokat is visszamondtak, hogy aztán

kiadhassák a TEK-nek a piaci ár alatt.

Inkább olcsón szállásolták el az államilag eltartott privát biztonsági céget - az ilyet hívják máshol védelmi pénznek -, csak hogy ne legyen nagyobb bajuk belőle.

Pintér azt is hangsúlyozta, hogy

Az állomány a szállások elfoglalása előtt külön vezetői utasítást kapott arra vonatkozóan, hogy a szállodában esetlegesen elérhető extra szolgáltatások igénybevétele senki számára nem engedélyezett.

De kötelező tudnia azt egy belügyminiszternek, hogy a wellness-szálloda attól wellness-szálloda, hogy a máshol extrának tekintett szolgáltatások, mint a termálfürdő, a szauna, a jacuzzi és a konditerem eleve benne vannak az árban?

Ugye, nem kötelező?

(Képek: wellnesshotelaphrodite.hu. A második képen valószínűleg NEM rendőrök vannak.)

Valójában csak röhögni akartam egy jót. De még erre se volt jó. Egy annyira semmi, szánalmas applikációval terheltem le az Androidot, hogy elmondhatatlan, és inkább csak elképedésre adott okot. (Ezért miután átböngésztem, le is töröltem, nehogy még a telefonomban is valami kárt tegyen)

A Play Áruházban megkerestem, és azt kaptam, amire számítottam: 1,2 csillagos értékelést kapott az app a maximálisan adható 5-ből. Leírása szerint „Dr. Kocsis Máté országgyűlési képviselő és VIII. kerület (Józsefváros) polgármesterének személyes alkalmazása.”

Valaki árulja el nekem, hogy milyen mértékű sérültség kell ahhoz, hogy a magyar főváros egyik kerületének polgármestere lefejlesztessen magáról egy alkalmazást? Azt megértem, hogyha egy önkormányzat vagy egy párt például ilyen lépést tesz, hiszen a fejlődő kommunikációs eszközökkel fel kell venni a lépést, és ki kell használni azokat az emberek tájékoztatására, összefogására. De egy polgármester, ráadásul a saját nevével fémjelzett appot miért és miből finanszírozva készítettet el? Rákerestem, Orbán Viktornak sincs saját alkalmazása, de még Barack Obamának, Putyinnak se (róluk legfeljebb játékok készültek, például olyan is, amelyikben egymás ellen harcolhatnak), Angela Merkelnek pedig egy, a 2013-as választások miatt fejlesztett alkalmazását találtam meg.

De Kocsis Máté mi a jó életnek csináltat magának egy saját appot?

Részletesen megmutatom, hogy miket tartalmaz ez a program, hátha ezután érthető lesz (talán számomra is):

1. Video

Ebben a menüpontban a józsefvárosi polgármester beszédeit tekinthetjük meg. Már amennyiben nagyon szeretnénk. A videók között ilyenek találhatók: „működik a segély helyett munka elve”, „Józsefváros is megszabadult az adósságterhektől”, „Az első szó a köszöneté”, „Erős közösséget és várost építünk”,  „’56 megemlékezés” (tényleg így, nem ’56-os), „Karácsonyi hangulatban”. Nem fokozom tovább.

2. Hírek

Kocsis Mátéval, a Fidesszel, a miniszterelnökkel és elvétve a 8. kerülettel kapcsolatos legfontosabb információkat tehetjük itt magunkévá. Első helyen természetesen az Ungár Klárával szembeni „igazságtétel” történetét olvashajuk. Ha akarjuk.

3. Facebook

Mert ugyebár a legnagyobb közösségi oldal fontos szerepet játszik Kocsis Máté (és vehemens felesége) életében, ezt az előbb említett sztorival kapcsolatban nem nagyon kell részletezni.

4. Séta

Ez lehetne az egyetlen hasznos része az alkalmazásnak, mert Józsefváros fontosabb pontjairól (például a Béke Emlékműről, a Füvészkertről, a Királyi Palotáról, a Keleti pályaudvarról, az Országos Traumatológiai Intézetről vagy a Zsinagógáról) tudhatunk meg többet, és mindegyikhez egy-egy képet is odabiggyesztett egy jól fizetett programozó a 3-4 mondatos leírások mellett. Ezt persze egy nem túl bonyolult Google-kereséssel mi magunk is meg tudjuk oldani.

5. Fotó

Nagyon nehéz volt megállni, hogy ide ne töltsek fel egy olyan fotót, amellyel aktívan „segíthetem Kocsis Máté munkáját”. Én viszont most buzdítanék rá mindenkit, aki megteheti, hogy töltse le okostelefonjára, tabletjére Kocsis Máté alkalmazását, és töltsön fel egy olyan fotót, ami segíti Máté munkáját! Hiszen ha már van egy ilyen remek lehetőség, hogy így is üzenjünk neki, tegyük meg!

Mire alaposabban átnéztem a funkciókat, addigra sem jöttem rá, hogy ez mire is volt jó. Legfeljebb annyit tudok változatlanul is elképzelni, hogy egy nárcisztikus, beteg személyiség magamutogatása ez is, és valaminek a bizonyítása. De hogy minek, azt tőle kéne megtudni.

Reméljük, hogy az a 2 millió forint, amit Ungár Klárától sikerülhet elnyerészkednie, elég lesz eme remek alkalmazás elkészítésének megtérítésére.

Végezetül néhány felhasználói értékelés:

U.i.: Kedves dr. Kocsis Máté! Az Ön neve által fémjelzett applikáció hibás, Android operációs rendszerrel futó okostelefonomon nem fordul el, amikor oldalra fordítom a kijelzőt, így nem tudom a videók címeit végigolvasni. Reméljük, hamar orvosolják ezt a hibát.

Üdvözlettel!

UPDATE: iOS-re is elérhető, szintén ingyenesen.