Alig telt el mindössze öt évecske Magyarország megszállása után, és Brüsszelben máris feltűnt valakinek, hogy
némá', valaki meg elfoglalta az egyik tagállamunkat.
Ja, és nem az arabok. Nem kellenek ők ahhoz.
Aki nem értette volna, hogy mi ez a ghandista hozzáállás a miniszterelnök saját lábon álló vejétől, aki májusban eladta az aranytojást tojó tyúkot, annak itt a magyarázat: az Európai Unió csalás elleni hivatala,
az OLAF nyomoz az Elios Innovatív közvilágítási projektjei ügyében.
Ahhoz azért kell némi képzelőerő, hogy feltegyük, a Tiborcz-fiú saját erőből világosodott fel, és nem az apósa, vagy annak valamely mamelukja derített fényt az agyára, hogy kisebb lesz a bukta, ha ő papíron már nem lesz a cég tagja.
Az OLAF emberei júniusban már Budapestre is jöttek, de Polt Péter szépen elhajtotta őket, nincs itt semmi látnivaló, majd mi kivizsgáljuk az ügyet. A tőlük elvárható módon persze, mint Hernádi MOL-vezér ügyében például, ahol az ügyészség annyira behatóan tanulmányozta a bűncselekményt, hogy a vádat egyenesen a MOL jogi igazgatójának felesége képviselte.
Más országokban, nem kell messzebbre menni Romániánál, azóta is zengene a közélet, ha a miniszterelnök közvetlen környezete korrupciós ügybe keveredik. Illetve azzal gyanúsítják az általa tulajdonolt céget. De itt? Majdhogynem teljes a csend. Már megszoktuk, és különben is, jönnek az illegális bevándorlók, hogy elfoglalják az országunkat.
Pedig dehogy, el van az már foglalva.
Annyit azért már lehetett tudni, hogy az Elios korábban sorozatban nyert el milliárdos állami megbízásokat úgy, hogy
- az esetek túlnyomó részében senki mással nem kellett versenyeznie a munkákért,
- melyek természetesen iszonyúan túlárazottak voltak.
- Valamint eleve a pályázatot olyan cég készítette elő, amelynek tulajdonosa a későbbi nyertesben is érdekelt volt.
Mondhatni, biztosra mentek. Összesen több mint
két tucat, direkt rájuk kiírt közbeszerzést nyertek meg, több mint 10 milliárd forint értékben.
(Bár mi ez ahhoz képest, hogy Rogán szomszédja, meg a Századvég azóta is zavartalanul fosztogathatja a magyar államot, a közkasszát? A lakások meg egyre csak nőnek és nőnek.) Most meg annyi derült ki, hogy a nyomozás azért továbbra is folyik, bár Magyarországon szinte senkit nem érdekel, hogy
lopott-e Orbán lányának férje, vagy sem.
Pedig Brüsszelben az ügyet kiemeltként kezelik, noha
a szervezet kapacitásai elég korlátozottak a magyarországi visszaélések nagy számához képest.
És hogy milyen következményei lehetnek a nyomozásnak?
- Ha bűncselekmény gyanújára bukkannak, akkor javasolják az Európai Bizottságnak, hogy próbálja visszaszerezni a pénzt.
- Átadják a jelentést az adott tagországnak, hogy emeljenek vádat.
Ami persze nyilvánvalóan nem fog megtörténni, mivel a Polt-féle ügyészség egyfajta talált pénznek, Csáki szalmájának tekinti az uniós forrásokat, melyekre mindenki úgy jár rá, ahogy csak akar, és ahogy tud. (Ez nem vicc, konkrétan elmondták a Sukoró-per vádbeszédében, hogy az uniós pénzekből is ki lehetett volna fizetni valamit, nem kellett volna rá a magyar költségvetésből költeni. Föl nem merült bennük, hogy az uniós források is a mi pénzünk, ha abból költenek, az pont' ugyanolyan, mint ha a magyar adóbevételekből.)
A Polt-féle ügyészség tehát nem fog vádat emelni, hacsak nem úgy, mint a Hernádi-ügyben.
Annyi eredmény lesz legfeljebb, hogy megcsappannak a Magyarországon lehívható brüsszeli pénzek. A magyar kormány közvetve elismerte a simlit az Elios ügyében, a Direkt36 szerint már nem hívja le a pénzeket, nem kéri kifizetni a munkát:
ha nem uniós, hanem magyar költségvetési pénzeket nyúlnak le, akkor se az OLAF-nak, se a regionális főigazgatóságnak nincs köze a a dologhoz.
Annyi tanulsága azért van a dolognak, hogy most már Brüsszelben is kezdik látni: Magyarországot elfoglalta egy maffiaszervezet, amely az állami és az uniós forrásokat csapolja meg. Minden igazi maffia így működik (plusz drog-, fegyver-, szex- és szerencsejáték-biznisz, de ez utóbbi itt is megvan). És nemcsak kezdik látni, hanem ráébredtek, hogy nekik kell ellenük föllépni is.
Mi, magyarok már nem tudunk, mert elfoglalták az államunkat: a törvényhozó és végrehajtó hatalom mellett az ő kezükben van az önkormányzati szféra, a sajtó jelentős része, minden pénz elosztása és az igazságszolgáltatás is.
Eszünkbe nem jutott volna, hogy egyszer fel fogunk nézni Romániára.
