2016 eseménydús év volt az immáron hét éve tartó BKV-ügyben. Megszületett az elsőfokú ítélet. A bíróság előtt is bebizonyosodott, hogy a soha sem létezett a legendás, pénzzel tömött nokiás doboz. 

Lássuk milyen fontosabb események, leleplezések voltak 2016-ban a BKV-ügyben.

Január eleje: utolsó szó jogán

Még a 2015-ös év végén  sor került az elsőfokú ítélet előtt elhangzó védőbeszédekre. Hagyó védője, Kádár András komoly kritikával illette az ügyészség munkáját, a vádhatóság ugyanis számtalan szakmai hibát követett el az ügy folyamán, ami véleménye szerint torzíthatja az ítéletet.

A védőbeszédről készült videóból kiderült, miért nem létezhet a nokiás doboz. A védő rávilágított arra, hogy a szentendrei HÉV utastájékoztatójával kapcsolatos teljesítményigazolásokkal is minden rendben volt. A 4-es metróval kapcsolatos vádpontot a Patyomkin-falvakhoz hasonlította. A védelem szerint ugyanis vád nem más mint egy szépen felépített szemfényvesztés, akár a jól megépített, de valójában üres álfalu. Továbbá életszerűtlennek nevezte, hogy az ügyészség egy akaratlan bábnak állítja be Demszky Gábor volt főpolgármestert a BKV-ügyben.

Január 13-án az utolsó szó jogán Hagyó ugyanazt mondja, mint a botrány elején. Néhány perces beszédében közölte, az elmúlt hat évben minden tőle telhetőt megtett az ügy tisztázása, az igazság kiderítése érdekében. Úgy fogalmazott, "az idő és az igazság jó barátok".

Január vége: megszületett az elsőfokú ítélet

Egy ilyen szépen felépített koncepciós perben az egyszerűen nem engedhették meg maguknak, hogy végül ne hozzanak elmarasztaló ítéletet: Hagyót két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Ugyanakkor a nokiás dobozt és a maffiavádat sem bizonyították rá. Az ítélet kimondja, hogy soha sem létezett a korrupciós pénzzel tömött nokiás doboz, a volt főpolgármester-helyettes nem volt maffiavezér és szükség volt a 4-es metróval kapcsolatos szerződésre.

Hagyót egyetlen vádpontban marasztalta el a bíróság. A vád szerint a szentendrei HÉV utastájékoztatójával kapcsolatban követett el hivatali visszaélést, és  hűtlen kezelést, mint bűnsegéd.. Hagyó védője fellebbezett az ítélet ellen, az egykori politikus ebben a vádpontban is ártatlannak vallja magát.

Február: Kirobbant a botrány, amikor a Németh Szilárd megkérdőjelezi a bíróságok ítéleteit

Februárban nagy visszhangot keltett a fideszes Németh Szilárd javaslata, aki a Parlamenti bizottsággal akarta megvitattatni a vörösiszap-katasztrófa, illetve a Hagyó-per szerinte felháborító ítéleteit. A bírói hatalom magas rangú képviselői egymás után szóltak be a fideszes politikusnak. Többek között Handó Tünde OBH elnök és a Kúria elnöke is kikérte magának hogy a Fidesz nevetséges módon megkérdőjelezze a bíróságok ítéleteit, és látványosan bábot csináljon belőlük.

Március: vita a független bíróságokról

Márciusban több bíró is bevallotta, hogy már rég nem lehetnek függetlenek munkájukban. Beszámolóik szerint mindent áthat a karrier féltés és a megfelelési kényszer. Ez pedig elég sok mindent  megmagyaráz az utóbbi évek megkérdőjelezhető ítéleteivel kapcsolatban.

Mindezek tetejében a BKV-pert másodfokon tárgyaló Szegedi Ítélőtábla elnöke is meglepő kijelentéseket tett. Harangozó Attila Szegedi Ítélőtábla elnöke “kenyéradó gazdának nevezte Handó Tündét.

Ezt követően a bírák sztrájkolni kezdtek, és követelték az elfogult bírói vezetők, többek közt Harangozó lemondását. Eljött az a pont, ahol a BKV-ügyhöz hasonló koncepciós perek vádlottjai mellett már a bírák is tartani kezdtek a Szegedi Ítélőtábla szerintük szervilis elnökének elfogultságától.

December: Elölről kezdődhet a BKV-per?

A nyári szünetet követően decemberben történt az újabb fordulat. A BKV-ügy másodfokú tárgyalásán az ügyészség kifejtette, hogy elölről kezdené a BKV-pert. Várható módon a védelmi fellebbezéseket egyetlen vádlott esetében sem ítélték alaposnak. Ezzel szemben a tényállás megalapozatlansága és a “törvénysértően enyhe” elsőfokú ítélet miatt indítványoztak új eljárást. Az azonban eddig nem derült ki, hogy kinek az esetében pontosan. Idézzük az MTI-t:

Bariné Tóth Éva közölte, a fellebbviteli főügyészség a BKV Zrt. két korábbi vezérigazgatója, valamint más korábbi felső vezetők terhére a bűnösség szélesebb körben történő megállapítása és a kiszabott fő- és mellékbüntetés súlyosítása érdekében bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a főváros volt főpolgármester-helyettese valamint a Főpolgármesteri Iroda Kormányzati Koordinációs Központjának volt vezetője, a BKV Zrt. volt sajtóreferense és három társukkal szemben a tényállás megalapozatlansága miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

Ha jól értelmezzük az ügyészek álláspontját, akkor az látszik, hogy

ketté akarják bontani a pert.

• Hagyó, Mesterházy Ernő és még három, meg nem nevezett vádlott esetében új eljárást akarnak elsőfokon,
• míg a többiek esetében pedig Szegeden akarják súlyosbíttatni az elsőfokú kecskeméti ítéletet.

Nem biztos azonban, hogy az ügyészség számára kedvező döntés születik, ha új eljárás indul az ügyben. Kádár Éva Jogi Fórumon megjelent írása ugyanis részletesen bemutatja a kényszervallatások gyanúját a BKV-ügyben. 

Az azonban látszik, hogy az ügy kettébontásával akár ki lehet tolni a tárgyalást, vagy tárgyalásokat akár 2018-ig. Amikor is választások lesznek.

Adott a kérdés: kiplakátolják még Hagyóval az országot 2018-ban is?