• Az amerikai külügyminiszter Kína kapcsán volt a legkeményebb, a magyar demokrácia ügyében csak szőrmentén kifogásolta a dolgokat
• A populistákat leginkább az jellemzi, hogy mint a vízfolyás úgy hazudnak, nehogy kiderüljön róluk, hogy igazából lopni-csalni akarnak
• Szombaton Budapesten nyíltan uszíthattak a zsidók ellen és éltethették Hitlert a derék neonácik
Az amerikai külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a megújuló kétoldalú együttműködés segít eltéríteni az egyre tekintélyelvűbb Orbán Viktort az orosz és kínai befolyástól. Ám Szíjjártó Péter erre úgy reagált, hogy Magyarország belefáradt a Nyugat óriási képmutatásába. Mindenesetre a magyar politikus a tárgyaláson egyetértett amerikai kollégájával abban, hogy szorosabb katonai kapcsolatokat kell kiépíteni, egyúttal a Trump-féle nacionalista irányvonal természetes szövetségesének minősítette országát. Pompeo megerősítette: nem szabad hagyni, hogy Putyin éket verjen a NATO-partnerek közé, mert Moszkva autoriter, így sosem lehet a kisebb nemzetek szabadságának és szuverenitásának a barátja. Hozzátette, hogy az USA éveken át magára hagyta Közép-Európát, és ez olyanok karjaiba lökte Magyarországot, akik nem osztják a közös értékeket.
Az amerikai diplomácia vezetője közölte, hogy az USA fokozott támogatást ad Budapestnek a korrupció elleni harchoz. Segítséget ígért a független média számára is, amelyet Orbán folyamatosan támad. A sajtótájékoztatón kiderült, hogy lezárult az egyeztetés az új katonai szerződésről, és az is, hogy a magyar fél tengerentúli fegyvereket kíván vásárolni. Szíjjártó ugyanakkor elutasította a bírálatokat, mondván, hogy egy tízmilliós állam nem képes befolyásolni a világpolitikát. És elege van abból, hogy állandóan az Oroszországhoz fűződő szoros viszonyt hányják a kormány szemére. Kínát illetően pedig elárulta, hogy brit és német cégek is közreműködtek, amikor létrejött a Huawei-jel a megállapodás az ötödik generációs mobilhálózat létesítéséről. Pompeo erre azt mondta, hogy meg akarják értetni, milyen kockázatokat jelent egy ilyen rendszer, de a döntés joga természetesen a másik félé.
Pompeo arra figyelmeztette a szövetségeseket, hogy megnehezíti Washington számára a partnerséget, ha a Huawei hálózatot építhet ki a területükön. Merthogy az Egyesült Államok szerint a rendszer alkalmas a kémkedésre, azon kívül Washington a terjeszkedést úgy tekinti, hogy Peking Közép-Európán keresztül akarja megvetni a lábát az EU-ban. Az amerikai nagykövetségen tartott rögtönzött sajtótájékoztatón a miniszter bejelentette, hogy a nap során megvitatta a magyar diplomácia első emberével, milyen veszélyeket hordoz az, ha Kína hídfőállást létesít Magyarországon. Ugyanakkor a magyar kormány, amely Lengyelországhoz hasonlóan nagymértékben elszigetelődött a nemzetközi politikában, azt reméli, hogy közép hatótávolságú légvédelmi rakétákat vehet az Egyesült Államoktól.
Szíjjártó Péter lesöpörte az amerikai aggályokat az asztalról Kína és Oroszország kapcsán, mondván, hogy Budapest eleget tesz a szövetségesekkel szemben vállalt NATO-kötelezettségeknek. Szerinte a moszkvai és pekingi kapcsolat egyáltalán nem veszélyezteti, hogy az ország a katonai szervezet megbízható tagja legyen. Pompeo szóba hozta a jogállam helyzetét is, miután Orbán szorongatja a bíróságokat, a sajtót és a civil szférát. Találkozott több civil csoport képviselőivel és azt ígérte nekik, hogy aggályaikat továbbítja a kormányfőnek. Úgy fogalmazott, hogy rengeteg bajról hallott, ezek a dolgok akkor történtek, amikor az USA távol maradt a térségtől.
Az Egyesült Államok arra kényszerülhet, hogy visszafogja bizonyos tevékenységeit Európában és másutt, ha az érintett országok továbbra is üzletelnek a Huawei-jel, amivel Pompeo ismételten aláhúzta, az USA mennyire aggályosnak tartja a céget. Úgy fogalmazott, hogy a kormányoknak választaniuk kell a kínai holding és az USA között. Washington a döntés megkönnyítésére feltárja előttük, milyen kockázatokkal jár az együttműködés a nép, valamint a magánszféra számára, és hogy Kína aligha Magyarország érdekében aknázza ki a lehetőséget – tette hozzá. A figyelmeztetés nem véletlenül Budapesten hangzott el, hiszen a technológiai óriás nagyon is jelen van az EU- és NATO-tagország piacán.
Az USA küzdeni fog azért, hogy visszaszerezze befolyását a NATO keleti szárnyán, főként olyan helyeken, mint Magyarország, ahol a kormány csak kétes mérleget tud felmutatni a demokrácia ügyében, és emiatt befagytak a kapcsolatok Washingtonnal. Emiatt azonban Oroszország és Kína ki tudta terjeszteni befolyását. Ezt Pompeo hangsúlyozta Budapesten. Az üzenet nagyot durrant, mivel Orbán Moszkvát sokkal inkább gazdasági partnernek tartja, semmint biztonsági fenyegetésnek, szemben a térség több más államával. Hogy igazolja, a magyar fél mennyire megbízható partner, Szíjjártó bejelentette, hogy már a jövő héten a Parlament elé terjeszti a kétoldalú védelmi egyezményt, amelyet az Orbán-kormány késleltetett. Szó van fegyvervásárlásról is. Ezek a térséggel kapcsolatos új amerikai politika első kézzelfogható eredményei.
Pompeo azt reméli, hogy a nagyobb washingtoni szerepvállalással le lehet ütni Putyin kezéről a magyar miniszterelnököt. Ám azt is világossá tette, hogy Amerika konkrét ügyekben nem fog visszariadni az elmarasztalástól, lásd a jogállamot. Éppen emiatt ült le három olyan civil szervezet képviselőivel, amely bírálta Orbán egyre nagyobb hatalmát, az eltérő hangok elfojtását, valamint a feltételezett hivatalos korrupciót. Egyúttal programot jelentett be független média támogatására. Reményét fejezte ki, hogy Magyarország tartja magát 30 éve tett kötelezettségéhez, azaz segít abban, hogy Európa szabad maradjon.
Az Egyesült Államok próbára teszi a Kelet és Nyugat közti magyar egyensúlymutatványt. Az USA körbeudvarolja Magyarországot és ezzel azt támasztja alá, hogy a geopolitika többet számít, mint a jogállamiság. Ám ily módon egyúttal feltárulnak az orbáni külpolitika ellentmondásai is. Közép-Kelet-Európa már rég nem keltett ekkora figyelmet a tengerentúlon. Hogy a négynapos út éppen Budapesten, a vagyis a régió leginkább oroszbarát fővárosában kezdődött, az jól tükrözi, hogy az új amerikai stratégia szükség esetén a politikai érdekeket a demokrácia fölé helyezi. Obama még igazodott ahhoz az uniós tételhez, hogy a magyar kormány módszeresen korlátozza a demokratikus jogokat.
A paradigmaváltás Wess Mitchell kinevezésével ment végbe, mert az amerikai diplomácia európai ügyeinek (távozó) felelőse a közeledést szorgalmazza, hogy Magyarországot ne kergessék az oroszok karjaiba. Ám az új vonal egyre másra bírálatokhoz és ellentmondásokhoz vezet, így a CEU, az orosz fegyvercsempészek kiadatása ügyében, de tartós károkat egyik ügy sem okozott. Budapesten Pompeo találkozott ugyan civilekkel, de visszafogta a kritikát. Számára a védelmi megállapodás volt igen fontos. Washington azt feltételezte, hogy Orbán Moszkva ösztönzésére fekszik keresztbe, merthogy Moszkva esetleg provokációnak veheti az amerikai katonák jelenlét Magyarországon.
A fokozott washingtoni nyomás egyre szűkebbre szabja az orbáni hintapolitika mozgásterét. A politikus idáig ügyesen lavírozott Moszkva és Amerika között, ám az érdekütközés egyértelmű. A magyar kormány a Kreml milliárdos hiteléből bővíti Paksot, és erősen függ az orosz gázszállításoktól. A hatalom közeli magyar üzletemberek viszonya az orosz energiaszektorhoz éppen olyan átláthatatlan, mint a politika, a fegyveres erők és a titkosszolgálatok együttműködése. Az USA azonban egyértelműen kinyilvánította, hogy a jövőben nem nézi el ezt a szürke zónát. A nagykövet nemrégiben kifejtette, hogy az energiapolitika biztonsági kérdés. Épp ezért az új amerikai kezdeményezésnek része a korrupció elleni küzdelem felfuttatása, mert a vesztegetések rendszere kaput jelent az orosz és kínai behatolás számára. Pompeo nem tudta ugyan a magyar felet eltéríteni a Török Áramlattól, de ígéretet kapott, hogy Magyarország ezentúl több amerikai cseppfolyósított gázt vesz.
Mézesmadzagot és korbácsot egyaránt bevetett az amerikai külügyminiszter Orbán Viktor ellen. Hogy 8 év után először ismét amerikai külügyminiszter látogatott el Budapestre, az kedvező is lehetne a kormányfő szemszögéből, csakhogy a vendég kifogásolta, hogy Magyarországot igen jó kapcsolatok fűzik Moszkvához. És hiába volt a kelet-európai körút első állomása a magyar főváros, nagyon úgy nézett ki, hogy Trump nyomást akar gyakorolni az Orbán-kabinetre. A magyar vezető mindezidáig hiába vár arra, hogy meghívják a Fehér Házba. Ennek azonban megvan a jó oka, hiszen a magyar politika messze jár attól, amit Washington kívánatosnak tart. Az USA megálljt akar parancsolni a térségben Moszkva nyomulásának, ám a mai Magyarország ajtó lett a Kreml számára.
És akkor még itt van Kína, amellyel Orbán gyorsan építi a kapcsolatokat. Budapest udvarol a Huawei-nek, noha az Egyesült Államok úgy gondolja, hogy a vállalat gazdasági hírszerzést végez. Hosszú az amerikai panaszlista, a magyar vezető évek óta a katonai együttműködéssel igyekszik megédesíteni Washington szája ízét. Most is a biztonságpolitikát veti be. De a State Department megmutatta, hogy kemény is tud lenni: a látogatás előtt nyilatkozatot tett közzé, amelyben a jogállami és demokratikus normák, valamint a szabad sajtó szükségességére emlékeztet. És Pompeo a civil társadalom megbízottait sorolta előre, csak utána jött Szíjjártó és Orbán.
A washingtoni külügyi tárca egészen példátlan módon már a Pompeo-út előtt nyilvánosságra hozta, hogy bizonyos feltételek teljesítését okvetlenül elvárja a magyar, a szlovák és a lengyel kormánytól. A nyilatkozat kiemeli, hogy az USA támogatja a közös védelemre, a demokráciára, valamint az alapvető szabadságjogokra épülő szövetséget. Annál is inkább, mivel a régió egyre nagyobb orosz és kínai nyomásnak van kitéve. Az állásfoglalás megerősíti, hogy az Egyesült Államok kitart a NATO kölcsönös védelmi klauzulája mellett. Rámutat, hogy Magyarországnak és Szlovákiának is érdeke a fejlődő, stabil és demokratikus Ukrajna, és hogy a szomszédos állam idővel a katonai szervezet tagja legyen.
Washington igényt tart arra, hogy partnerei tartsák be vállalt kötelezettségeiket, ideértve a polgárok szabadságjogait, mivel a szövetség számára a legfőbb támaszt a pluralista demokrácia jelenti, annak fő jellemzőivel: az eleven civil társadalommal és a szabad sajtóval. Az amerikai kormányzat jelzi, hogy új kezdeményezésekkel kíván előállni, mert fokozni igyekszik szerepvállalását Közép-Európában. Így tudományos csereprogramokkal, a független helyi sajtó támogatásával, a korrupció ellenes küzdelem erősítésével, amibe beletartozik a tényfeltáró újságírás felfuttatása, mert washingtoni megítélés szerint kapcsolat van a vesztegetések gyakorlata, illetve az orosz és kínai befolyás között.
A Magyarországon és Szlovákiában működő amerikai cégek számára fontos a kiszámítható jogi környezet, hogy egyenlők legyenek a játékszabályok. Igen lényeges az energiabiztonság, ami feltételezi, hogy több beszerzési forrás, szállítási útvonal és energiafajta legyen. A térség szempontjából üdvös volna, ha az érintett államok több cseppfolyósított földgáz vennének át a horvátországi Krk szigetén lévő lefejtőn keresztül. Az amerikai Külügyminisztérium azt is szorgalmazza, hogy a két kormány utasítsa el mind az Északi, mind a Török Áramlatot.
A lap Orbán Viktor fényképével illusztrálja Ann Applebaum legújabb kommentárját, amelynek mondandója, hogy nem az idegengyűlölet, hanem a képmutatás köti össze az új populistákat. Vagyis a közös szálat nem a rasszizmus, az identitás politika, illetve a nacionalizmus jelenti Trump, valamint a hasonszőrűek között Európában és másutt is, ideértve Orbánt, Babist, Kaczynskit és Le Pent, hanem a fariezusság. Ezek a politikusok nem a nép véleményének adnak hangot, egyszerűen csak zsibárusok. Nem a nyugati rendszer kemény ellenfelei, hanem csalók, akik ily módon akarnak pénzhez jutni. Mert miként lehetne másként értelmezni, hogy golfklubjában az elnök évek óta alkalmaz illegális migránsokat? Több tucatot is, az ilyenkor szokásos bér töredékéért.
Hasonló történet esett meg a cseh kormányfő egyik gyárában is, ott vietnamiak, mongolok és ukránok az alulfizetett vendégmunkások. De a képmutatást ugyancsak tetten lehet érni Orbán Viktornál, aki okosan az EU és a bevándorlás ellenségének állította be önmagát. Miközben a migráció ellenes hivatalos propaganda a hisztéria szintjére emelkedett, a letelepedési kötvényprogram révén csaknem 20 ezer embert vehetett tartózkodási jogot, köztük olyanok, akik a szír elnök közvetlen környezetéhez tartoztak. Természetesen, akik közel állnak a magyar politikushoz, azok a jelek szerint meggazdagodtak az üzleten. De ez cseppet sem meglepő, mert az udvartartásból sokan hasznot húztak az uniós alapokból is. Az elmúlt években egy rakás ember szedte meg magát titokzatos módon.
A szemforgatás nagyon is segít megérteni, hogy miért akarják ösztönösen aláásni a sajtó, a bírák és ügyészek, valamint a rendőrség függetlenségét ezek a vezetők, amint valahol a hatalom közelébe jutnak. Az is egyértelmű, hogy miért hazudoznak notórius módon. Azért, mert a színfalak mögött egész más a tervük, mint amit nyilvánosan hangoztatnak. Így nem akarják, hogy bárki rájöjjön.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa úgy foglalta össze magyarországi látogatásának tapasztalatait, hogy nálunk – egymással összefüggésben - egy sor veszély fenyegeti az emberi jogokat, ideértve a civilek elleni fellépést, a nők helyzetét, valamint a menedékkérők következetes őrizetbe vételét. Dunja Mijatovics egyúttal aggasztónak látja a magyar sajtó és igazságszolgáltatás állapotát. Úgy fogalmazott, hogy egyre szűkülnek a lehetőségek a civil szervezetek, a nem hatalombarát újságírók, valamint az emberi jogok védelmezői számára. Arra szólítja fel a kormányt, hogy változtasson az aggasztó irányvonalon.
Magyar hivatalos részről politikai támadásnak minősítették az állásfoglalást, és azzal magyarázták, hogy a kormány zéró toleranciát tanúsít a migrációval szembe. Kovács Zoltán irodája azt jósolja, hogy az európai választások közeledtével egyre több ilyen megnyilvánulásra kell felkészülni. Ám a hatalom kitart véleménye mellett, mert a magyarok nem akarnak bevándorló országban élni.
Minden ellenkező értelmű közvélemény kutatási eredmény ellenére a kommentár nem gondolja, hogy a populista, illetve euroszkeptikus pártok nagymértékben előretörnének a májusi választásokon, és így gátolni tudnák az érdemi munkát a következő Európai Parlamentben. Ahhoz ugyanis olyan szintű összefogásra volna szükség közöttük, ami nem valószínű. A legutóbbi felmérés azt jósolja, hogy ezek az erők a mandátumoknak kb. negyedét vihetik el. Ebben azonban nincs benne a Fidesz, valamint a Jobbik, az első a Néppárt tagja, utóbbi képviselői nem csatlakoztak egyetlen frakcióhoz sem. Ám ha ezeket a törvényhozókat is hozzávesszük a többiekhez, akkor az arány már 27 %, volna, szemben a jelenlegi 22,5 %-kal. És akkor még nem tudjuk, hová áll a többi közt a kiszámíthatatlan olasz 5 Csillag.
Ha minden ilyen erőt egy kalap alá veszünk, mind a bal-, mind a jobboldalról, akkor arra jutunk, hogy nagyjából 220 hely lehet az övék, ami már közel jár az egyharmadhoz, vagyis a blokkoló kisebbséghez. Ez esetben meg tudnák akadályozni a jogállami eljárást Magyarország és Lengyelország ellen. De akár a Bizottság elnökének szinte automatikus kinevezését is. Szintén beleszólhatnának az uniós költségvetésbe is, amit persze nagyon szeretnének. Szakértők szerint vannak olyan témák, amik egyesíthetik ezeket a pártokat, akár formális keretek nélkül is. A kampányt már most is befolyásolják, főleg a bevándorlás kapcsán. Egyszerű jelszavakkal bombázzák az embereket, míg nagy pártokra az hárul, hogy bonyolult ügyeket kell megmagyarázniuk. De az euroszkeptikusokat nem lehet egy kalap alá venni. A Fidesz pl. idáig természetesnek tartotta, hogy sok kérdésben a középpel együtt szavazzon, és ne a nacionalista szélsőségesekkel. Vagyis nem igaz, hogy veszélyben lenne az európai terv.
1. A kommentár úgy látja, hogy Magyarországnak nem a be-, hanem a kivándorlás a nagy gondja. Már 600 ezer magyar dolgozik valamelyik más uniós államban, miközben idehaza falvak néptelenednek el. A dolog már odáig jutott, hogy Ausztria keleti felében bizonyos ágazatokat ural a magyar munkaerő. A tőlünk érkezett vendégmunkások száma már 90 ezer fölött jár, azaz 10 év alatt több mint háromszorosára nőtt. Emellett kevesebb magyar születik, mint amennyi meghal, érdemleges bevándorlás viszont nincs. Vagyis az ország a népesség számának zsugorodásával küszködik. A nemzeti-konzervatív kormány most új intézkedésekkel akar babyboomot elérni, hogy megállítsa a kedvezőtlen demográfiai folyamatot. A csomag ráirányítja a figyelmet arra, hogy a hatalom ugyan szívesen papol a migrációról, a fogyatkozó magyarságról viszont jóformán egyáltalán nem beszél.
A neves politológus, Ivan Krasztev szerint a kivándorlás jelenti az ország számára a legnagyobb gazdasági és politikai problémát. Még a jobboldali nacionalizmus felemelkedését is ez magyarázza, mivel Orbán az elnéptelenedés miatt érzett félelemmel szembeállítja a maga nacionalizmusát. Azt ígéri, hogy megőrzi a homogén Magyarországot. Az EU elleni támadásokkal is azt igyekszik bizonyítani, hogy az emberek sehol sem élnek olyan jól, mint itthon, tehát csak ne menjenek sehová. Közben egyre kisebb osztályok indulnak az iskolákban, és hiányoznak az adófizetők. Ez utóbbi már a cégeket is harapófogóba szorítja. A vállalkozások 93 %-a mondja azt, hogy munkaerőhiány miatt kénytelen volt megrendeléseket visszautasítani, ami európai rekord. Az új családtámogatási kedvezményekkel Orbán aligha húzza ki a probléma méregfogát. Hiszen főként 25 és 44 év közöttiek hagyták el az országot, vagyis olyanok, akiknél leginkább lehet(ne) számítani a gyerekvállalásra.
2. Az újság úgy ítéli meg, hogy a hétpontos tervvel Orbán anyaszerepbe szorítaná vissza a nőket, csak éppen azok ily módon vagy függőségbe, vagy adósságcsapdába kerülnének. A politikus nagyban épít a félelemre, főként a migráció ügyében. Most pedig azt veti be, hogy legyen több magyar. Ám ha az anyák felveszik a hitelt, átszámítva azonnal 31 ezer eurós hitelterhet zúdul a nyakukba. Itt már az első pillantásra is bőven van mit kritizálni, hiszen a 40 év feletti, nem házasságban élő, illetve újra férjhez ment nőktől megtagadják a kölcsönt. Arról nem beszélve, hogy mekkora adósságot jelent, ha valaki csak egy vagy két gyereket szül.
Némi rasszizmust is fel lehet fedezni: bizonyos gyerekek kívánatosan, mások nem. Orbán folyamatosan óv attól, hogy muzulmánok és az afrikaiak száma megugrik. Egyidejűleg kedvező feltételeket teremt a fehér nők számára a gyerekvállaláshoz. Ahelyett, hogy elgondolkodna a rendezett migrációról, a szülőgép szerepére kárhoztatja az asszonyokat, már amennyiben azok magyarok. Itt némi náci emlékek is beúsznak a képbe. Arról nem beszélve, hogy már egy gyerek is milyen keresetveszteséggel jár a nők számára. Három gyerek pedig, amivel egyébként megszabadulhatnak az összes adósságtól, még tovább nehezíti számukra a visszatérést a munkába.
Különösen cinikus, hogy legalább négy kicsi esetén nem kell fizetni szjá-t azután a jövedelem után, amit – állás híján – nem is tudnak felvenni. Az ilyen tekintélyelvű politikusok számára, amint hatalomra kerülnek, a nők csupán eszközt jelentenek céljuk elérésére. Nem a jólétük érdekli őket, hanem hogy a testüket fel lehet használni a politikai programhoz. Miközben a kutatások azt támasztják alá, hogy a pénzügyi ösztönzők nem hatnak a születési rátára. Sokkal többet számít, ha össze lehet egyeztetni a családot és a hivatást. Viszont bizonyosan lehet várni a nők részéről az ellenállást, pl. úgy, hogy kivándorolnak.
A lap azt kérdezi, hogy Budapest nem lett-e netán a német neonácik zarándokhelye, miután hírek szerint több száz német újfasiszta vett részt szombaton a „Becsület napja” alkalmából rendezett tüntetésen. Az értesülés Berlinből, a Demokráciáért és az Antiszemitizmus ellen küzdő Zsidó Fórumtól származik. Eszerint sok felvonuló SS-egyenruhát viselt, náci jelképeket hordott, köztük horogkeresztet, és többször is olyan jelszavak hangzottak el, mint pl. „Zsidók takarodjatok”! Összesen több ezren voltak jelent az eseményen, közölte helyszíni tapasztalatai alapján a már említett szervezet. A felszólalók között volt egy ismert dortmundi neonáci, aki közvetve erőszakra szólított fel a zsidók ellen, miközben Hitlert idézte. Szerinte a Führer a történelem legismertebb és legnagyobb államférfiúja, akinek a neve 100 év múlva is fennmarad.
