• Ha nem hal el túl korán a tömegtiltakozás, Orbánnak még nagy baja lehet belőle
• A kormányfő melléfogott a rabszolga-törvénnyel, mert a lakosság túlnyomó többsége elutasítja azt
• Erdogan a magyar miniszterelnöktől koppintotta le a sorosozást, csak ő nem burkoltan, hanem nyíltan zsidózik
A lap különtudósítója azt jelentette, hogy ezrek dacoltak a hideggel az esti tüntetésen, mert tiltakozni kívántak a szélsőjobbos miniszterelnök ellen. Az elmúlt öt napban ez már a 4. megmozdulás volt, az elégedetlenség ilyen hosszantartó megnyilvánulására nemigen volt példa az utóbbi 8 évben. Az ok a rabszolga törvény, illetve a közigazgatási bíróságok felállítása, de vasárnapra már jócskán kiszélesedett a lista Orbán mind inkább tekintélyelvű kormányzása miatt. A részvevők számát 15 ezerre becsülik, ami viszonylag szerény, ám az elemzőket megdöbbentette a ritka egység. Tehát, hogy a széttagolt ellenzék pártjai összefogtak, méghozzá ilyen kitartó módon. Pedig az állami, illetve a Fideszhez közel álló média Soros-ügynökökként bélyegezte meg őket. A demonstráció végén mintegy 2 ezren, sok-sok kilométert megtéve, a köztévéhez vonultak, mert az folyamatosan a hivatalos propagandát szajkózza, így a hatalom jelképe lett. A rendőrség a helyszínen könnygázzal fújta le az embereket.
Krekó Péter szerint nem lehet tudni, meddig folytatódnak tüntetések, de a tömeg jelentős és elszánt, ezért egy szélesebb körű mozgalom kezdete lehet. Kovács Zoltán ezzel szemben azzal intézte el a dolgot, hogy nincs népi támogatás az események mögött. A beszámoló kitér arra, hogy 2010 óta Orbán Viktor példát adott abból, miként kell visszalépni a demokráciában. Lengyelország szépen lemásolta, és a szélsőjobb ihletett merített tőle az olaszoknál, franciáknál, hollandoknál és most már a braziloknál is. A magyar politikus szilárdan bontogatja a demokratikus intézményeket.
A konzervatív lap ugyancsak elküldte saját emberét Budapestre, aki 10 ezerre becsülte a részvevők számát az Orbán Viktor ellen szervezett tüntetésen. Úgy fogalmaz, hogy a magyar kormányfő az egyik legnyíltabban nacionalista vezető Európában. A felvonulók követelték a rabszolga törvény visszavonását. A hatalom ellenben arra hivatkozik, hogy a jogszabály segít áthidalni a munkaerő hiányt. Ugyanakkor azt visszautasítja, hogy külföldi vendégmunkások jöjjenek. Az újság is kitér arra, hogy a miniszterelnök ellenőrzése alá vonta a bíróságokat, az egyetemeket, a jegybankot és szinte a teljes sajtót, ám ezt az EU a fékek és ellensúlyok elleni tekintélyelvű támadásnak minősítette. A tegnapi megmozdulás új és másfajta kihívás a politikus számára, mert a legutóbbi felmérés szerint a lakosság 83 %-a utasítja el a túlóra drasztikus növelését. Beszálltak a harcba a szakszervezetek is.
Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója úgy látja: itt tényleg a munkásosztály követeléseiről van szó, ahol erősebb a tiltakozók pozíciója, mert senki sem akar többet dolgozni. A Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivője cáfolta, hogy Soros állna a tiltakozás mögött, mert a magyarok csupán a jogos sérelmeiknek adnak hangot. Az egymást követő demonstrációk tükrözik az általános dühöt Orbánnal szemben. A politikus azonban nemigen nyilvánult meg az ügyben.
Sok ezren meneteltek Budapest utcáin immár a 4. alkalommal, tiltakozva az új törvények ellen, amelyek a bírálók szerint korlátozzák a munkások jogait és aláássák a demokráciát. A tömeg egyre haragosabb lett, miközben a szónokok felszólították őket, hogy a tüntetés maradjon méltóságteljes és békés. Az emberek azt kiabálták, hogy elegük van, és sztrájkot sürgettek. Az utolsó felszólaló, Donáth Anna pedig már arról beszélt, hogy nem fognak elfáradni és a részvevők száma napról napra nő. A kormányszóvivő úgy reagált, hogy a polgároknak alkotmányos joguk gyülekezni, amíg nem szegik meg a szabályokat.
A tudósítás azt tartja a legjellemzőbb jelszónak az esti tüntetésről, hogy a részvevők demokráciát akarnak Karácsonyra. Ez volt a legnagyobb megmozdulás a héten a jobboldali nacionalista Orbán Viktor mind inkább autoriternek tekintett uralma ellen. A hozzávetőleg 10 ezres menet javarészt békés volt, mígnem a rendőrség könnygázt vetett be az állami tévé székházánál. A felvételeken összegörnyedt és megvakított embereket látni. A tiltakozást ellenzéki pártok, diákok és szakszervezetek hívták életre. Ekkora szerveződéssel a miniszterelnök még nemigen szembesült az utóbbi 8 évben. Bár a maga javára alakította át a választási rendszert és a saját híveit állította a legfőbb intézmények élése, miközben vazallusai jól megszedték magukat, ám mindezzel ritkán hívott ki maga ellen jelentős tömegeket. Az ellenzék gyenge és megosztott.
Egyre erősödik az utcai tiltakozás az orbáni illiberális rezsim ellen. A felvonulók független bíróságokat és szabad sajtót követeltek. A rendőrség könnygázt alkalmazott, nehogy a tömeg megrohamozza az MTVA központját, a tévé pedig visszautasította, hogy beolvassa a tüntetők követeléseit. Az események oka, hogy a kormány egyre több hatalmat összpontosít a kezében. Egyben azonban azt is jelzik, hogy az ellenzék és a felvonulók el vannak keseredve, mert nem tudják befolyásolni a politikát a kétharmad ellenében. A kormányellenes pártok azt ígérik, hogy úgy csinálják, mint a francia sárga mellényesek, de egyáltalán nem biztos, hogy a terv sikerülni fog Orbán esetében. A Fidesznek nagyjából ugyanannyi támogatója van, mint az összes többi politikai erőnek együttvéve.
Budapesten sok ezer magyar tiltakozik a szélsőjobbos OrbánViktor, illetve az új munkaügyi törvény ellen. Fokozódik a baloldal haragja a nacionalista miniszterelnök tekintélyelvű uralmával szemben. A hatalomnak bírálatokkal kell szembenéznie a közigazgatási bíróságok miatt is. Civil szervezetek azt mondják, hogy az igazságügy átalakítása a demokratikus intézmények lerombolásának újabb állomását jelenti.
Nő az ellenállás az Orbán-kormánnyal szemben, a hatalom ellenfelei jó esélyt látnak az összefogásban, mármint hogy komoly kihívást intézzenek a miniszterelnök ellen. 2010 óta a tegnapi volt az első alkalom, hogy az összes ellenzéki párt együttesen hívott fel a megmozdulásra. A balliberálisok, a Jobbik és a szakszervezetek képviselői egymás után szólaltak fel a színpadon. A tiltakozó hullámot közvetlenül a rabszolga törvény és a közigazgatási bíróságok létrehozatalát előirányzó törvény indította be. Ám csak azért válhatott ennyire erőssé, mert az általános ellenállás fejeződik ki benne a tekintélyelvű politika, a korrupció, a független sajtó megszűnése, valamint a CEU kiseprűzése ellen.
Hasonló megmozdulások már 4 éve is voltak, akkor az internetadó miatt, ám a tiltakozás láttán Orbán visszakozott. Ez most is elképzelhető, ha kitart az ellenállás. Bár most már más a helyzet, mert napjainkra nyomasztó lett a kormányhű média fölénye. A tiltakozásról is csupán a megmaradt egy-két független orgánum számol be. A propaganda sajtó elsősorban a rendőrséggel lezajlott összecsapásokról, és arról tudósít, hogy a demonstrálók állítólag káoszba akarják dönteni az országot. Figyelemre méltó, hogy az ellenzék összezár, hiszen a választások előtt kudarcot vallott az összefogás. Részben ez eredményezte azután a Fidesz nagyarányú győzelmét. Ha most nem esik szét idő előtt az egység, akkor az középtávon fejtörést okozhat a hatalomnak. Sok nyilatkozó úgy gondolja, hogy nem lesz ez ügyben gond, mert a rabszolga törvény volt az utolsó csepp a pohárban.
Lezajlott a soron következő tömegmegmozdulás az Orbán-kormány ellen. Az Országgyűlésnél ezrek gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a jobboldali-nemzeti kabinet ellen. Ezúttal többen mentek ki az utcára, mint korábban. Megmozdulások voltak más városokban is, így első ízben tüntettek a többi közt Győrben, Szegeden, Miskolcon és Debrecenben.
Az újság honlapja másfél perces filmriportban jelentette, hogy összecsapások voltak a túlórák megemelése és a közigazgatási bíróságok miatt tiltakozó tömegek, illetve a rendőrség között.
Széleskörű front küzd a hosszabb munkaidő ellen, az este ismét csak sok ezren meneteltek végig a budapesti belváros utcáin, hogy tüntessenek a kormány ellen. A rabszolga törvény miatt már az Országházban is tumultuózus jelenetek alakultak ki. Az ellenzék tőle soha nem látott módon igen harciasan vetette bele magát a küzdelembe, de onnantól kezdve nem lehetett meggyőződni arról, hogy a képviselők valóban a saját elektronikus kártyájukat használták-e a jogszabály megszavazásakor. Azóta ez már a 4. demonstráció volt. Tiltakozások mindig is zajlottak az utóbbi 8 évben, általában békésnek bizonyultak, csak éppen egy idő után elhaltak. Most viszont új jelenség, hogy a részvevők átlagéletkora egyre alacsonyabb, ugyanakkor jobban hajlanak az összecsapásokra. Szintén újdonság, hogy az összes ellenzéki párt kiáll a megmozdulások mellett és képviselőik beszédeket is mondanak azokon. Az is változás, hogy immár elítélik a sajtó uniformizálását, a CEU kiűzését, valamint a járványszerű korrupciót.
Magyarország 8 éve óta a leghevesebb tiltakozásokat éli át, a szikrát a munkaidőtörvény reformja jelentette, de a megmozdulások most már általában az Orbán-kormány ellen irányulnak. Ugyancsak éles bírálatok érik azt, hogy a hatalom belenyúl az igazságszolgáltatásba. A rabszolga törvényt az tette szükségessé, hogy a szakemberek évek óta százezrével vándorolnak el Nyugatra, és ők most fájdalmasan hiányoznak a munkaerőpiacról. Ezek a fiatalok nem csak gazdasági, hanem politikai okokból is szedték a sátorfájukat, egészen pontosan az Orbán által meghirdetett illiberális demokrácia miatt. Távozni kényszerül a CEU is. Az alapító Soros György évek óta az első számú közellenségnek számít a kormányfő szemében. A hatalom azt állítja, hogy ő áll a mostani összecsapások mögött is. Hogy azután mekkora tömegelégedetlenségre támaszkodik a tiltakozó hullám, az kiderül a következő napokban.
Sok ezer magyar vonult az utcára az este is, visszautasítva a nacionalista kormány által hozott munkaügyi jogszabályt. Úgy látják, hogy a hatalom egyre tekintélyelvűbb. A magasba emelt táblákon az állt: „Ne lopjatok!”, illetve „Független bíróságokat!”. Utóbbi arra vonatkozott, hogy a jövőben új testületek ítélkeznek olyan kényes kérdésekben, mint a választói jog, a tüntetések, illetve a korrupció. A Fidesz a „Soros-hálózatot” vádolja a történtekért, mondván, hogy az szervezi a lázongást, amelyhez bűnözők is csatlakoznak.
A hírügynökség gazdasági szempontból kockázatosnak tartja Kelet-Európát jövőre. Az előrejelzés szerint a környezet mérgező, és sorban tűnnek el az ösztönző tényezők, úgy hogy a befektetőknek ajánlatos felkötniük a gatyát. Terjed ugyanis a populizmus, miközben gyengül a növekedés üteme. Az EU-ban még inkább mélyülni látszanak a repedések a jövő május EU-választások közeledtével. Várhatóan kiéleződnek a viták az unió következő, hosszú távú költségvetése körül. A fő gondot azonban az okozza, hogy négy év után kifut az EKB mennyiségi könnyítési programja, éppen akkor, amikor inflációs nyomásnak vannak kitéve az érintett országok és lassul a világgazdaság fejlődésének tempója. Ráadásul Magyarország igen alacsonyan tartja az irányadó kamatlábat.
A populista vezetők erősödő kompániája folytán az EP-választás a régi és az új tagok csatájába torkollhat. Orbán Viktor, a demagógok nem hivatalos vezére, a nemzetállamok Európáját hirdeti és visszautasítja a bírálatokat, miszerint megszegné a demokratikus normákat. Egyes keleti tagok ugyan hevesen ostorozzák az unió állítólagos beavatkozását, de nagyon rá vannak szorulva a brüsszeli pénzekre az infrastruktúra fejlesztéséhez. Ha csökkennek ezek az összegek, az igencsak árt a térség kilátásainak és csökkenti vonzerejét a külföldi befektetők számára. És ha a támogatásokat a jogállami normák betartásához kötik, az még inkább megnehezítheti, hogy a keleti tagok aláírják a 2020-27 közti közös költségvetést. A tárgyalások már így is csúsznak.
Erdogan tanult egy s mást Orbántól. Török földön ismét tömegesek a letartóztatások és ennek során az elnök kampányt folytat a „zsidó Soros” ellen, aki tökéletes ellenségkép számára. A Nyílt Társadalom Alapítvány gyors egymás utánban távozott mind Magyarországtól, mind Törökországban. De elmegy Budapestről a CEU is, szintén egy új törvény miatt, amely lehetetlenné tette, hogy maradjon. A világsajtó szalagcímekben jelentette a fejleményt, ám közben jóformán észrevétlen maradt, hogy ugyanez játszódott le a törököknél is. Csak ott a Nyílt Társadalom Alapítvány reagált villámgyorsan ily módon arra, hogy az államfő – Orbánhoz hasonlóan – célkeresztbe vette Sorost. Úgy tűnik, hogy ő az igazi célpont a némiképp rejtélyes új elnyomó hullám során. Őrizetbe vették Ali Hakan Altinayt, az ottani Nyílt Társadalom Alapítvány egyik létrehozóját is. A propaganda azt állítja, hogy Soros sok pénzt adott 5 éve a Gezi park fáinak kivágása ellen indult tömegtiltakozásra. A különbség az, hogy Magyarországon a kormány által folytatott hangulatkeltés nem épít nyíltan az antiszemitizmusra, Erdogan viszont e tekintetben cseppet sem fogja vissza magát.