Magyarországon a vádalku, mint jogi eljárás, nem is létezik. A gyakorlatban azonban mégis alkalmazzák, olykor “feketén”, olykor pedig kényszervallatás formájában.

Ha pontosak akarunk lenni, a magyar jogban nem is létezik az amerikai tipusú “vádalku”. A nyomozóhatóságok és az igazságszolgáltatás emberei azonban mindig megtalálják a módját annak, hogy a kihallgatottaktól azt hallják, amit ők akarnak.

A hatályos Btk.-ban van két olyan eljárás is, ami a klasszikus vádalkura hasonlít: az egyik a lemondás a tárgyalásról, a másik a nyomozás megszüntetése az együttműködő gyanúsított ellen. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a nyilvánvaló bűnöst futni hagyják, ilyenkor ugyanis a feltáró vallomást tevő bűnöző ellen a nyomozást megszüntetik. Kvázi a másik gyanúsított "vállára lépve” kerül ki a szorult helyzetéből.

Ehhez a fajta nyomozati alkuhoz ügyészi engedély szükséges. Létrejöhet azonban informális nyomozati alku is. Ilyenkor a gyanúsított és a nyomozó hatóság "egyeztetik az érdekeiket”, de nem foglalják írásba, hogy a segítő információért cserébe a hatóság köteles megszüntetni a nyomozást. Tulajdonképpen feketén ledumálják, aztán vagy betartják a felek, amit ígértek, vagy nem...

Mindkét esetben azonban a vádlott szabadsága a tét. Nem csoda, hogy a vádalku felmerülésétől kezdve érdekében áll olyan vallomást tenni, ami tetszik a nyomozóknak. Akkor is, ha az nem, vagy csak részben fedi a valóságot.

A durva viszont az, hogy ez általában megfordítva történik a gyakorlatban: A bűncselekmények felderítését végző hatóságok a beismerő vallomás kicsikarására használják a “vádalkut”. Tulajdonképpen kényszervallatásnak vetik alá a terhelteket. Ők pedig szabadon engedésükért cserébe hazugságra, és a nyomozók által előre megírt vallomások aláírására is hajlandóak.

Nem egy koncepciós perben történt ez így. Sokszor ugyan nehéz eldönteni, hogy nyomozati alku, vagy nyomásgyakorlás történt-e. Annyi bizonyos, hogy a BKV-ügy vádlottjai sorra vonták vissza nyomozati vallomásaikat, mert bírósági beszámolóik szerint korábban rendőri nyomásra tettek valótlan terhelő állításokat, szabadulásukért cserébe. Ez jelenti tehát ma magyarországon a “vádalku” Emlékezzünk csak vissza a nokiás dobozt kitaláló Balogh Zsolt szavaira: “Nem vagyok hős, nem akartam mást, csak hazamenni” - mi volt ennek a hátterében, ha nem kényszervallatás?