Tusnádfürdőn két dolog történt: egyfelől Orbán Viktor elismerte, nem teljesültek a tavalyi álmai, másrészt beismerte, hogy rezsimje a szabadságjogok korlátozásán alapuló pártállami autokrácia. 

Lapos és unalmas beszédet mondott, de egy figyelemreméltó újdonság azért csak mégiscsak volt benne.

Amit Orbán mesél, azt ma legalább 2,2 millió magyar hallgatja és hiszi, mint lefekvéskor egykor a szülői szót. Mint minden mese, ez sem igaz, tele kitalált elemekkel és csodával – de a hallgatóság bele tudja élni magát. Az ellenzék képtelen mesélni.

Írásos bizonyítékok cáfolják az állítását. Összedőlt az összeesküvéselmélete.

Nagy volt a választék abból, amit Magyarország jelenlegi miniszterelnöke az Európai Parlament plenáris ülésén előadott.

Egyik lehetőséget sem zárnák ki – meghallgatva a március 15-i beszédét, ám az elmebetegség mindenképpen a jóindulatúbb megközelítés. Orbán megint olyan háborúkat vizionál, amelyek nem léteznek. Kérdés: valóban hiszi-e, amit mond, vagy csak hatalmat (és pénzt) akar, bármi áron.

És közben éppen kifütyülik.

Amikor már a nemzetközi sajtó is arról ír, amiről a B1 blog beszámolt, ti. hogy magyar rendőrök rugdossák, kézzel és botokkal ütik a határsértőket, valamint kutyákat engednek rájuk, a magyar kormány demonstratívan kiállt a bánásmód mellett.

Sőt, Ceausescuhoz és hasonlókhoz hasonlítja.

A Fidesz nem hajlandó asszisztálni, hogy néhány, a kormánypárt "húsosfazekához" közel álló hazai nagyvállalkozó az adófizetők pénzéből tollasodjon meg - egy fideszes képviselő mondta ezt a Parlamentben.

Addig, amíg nem lesz a magyar nemzetnek olyan miniszterelnöke, aki azt is a nemzet részének tekinti, aki egyébként nem ért vele egyet, addig én nem fogok ebben az országban kokárdát hordani.

A miniszterelnök március 15-ei beszédében azt állította, hogy Európa nem szabad. És ezt ezt azzal támasztotta alá, hogy Európában tilos kimondani bizonyos dolgokat.

Egyfelől már a menekültkrízis is úgy kellett a Fidesz-KDNP-nek, mint egy falat kenyér. Előtte a kormányzati korrupció és a tilkozások miatt megroppant a támogatottáságuk, sorra veszítették el az időközi választásokat. Azóta félmillió támogatót szereztek vissza. Másfelől…

Az európai hatásúnak, világpolitikai, sőt történelmi jelentőségűnek beharangozott idei tusnádfürdői beszéd még a jobboldalon is csalódást okozott. Többet mondott el a magyar kormányfőről, mint a dolgok állásáról. Pedig talán fordítva kellett volna lennie. Kiderül…