Igazi vesszőfutás ez a történet a számára: az utolsó szövetségeseit is elveszítette ezzel az üggyel, és cserébe nem nyert semmit. 

Hétfőn előbb saját hallgatóinak, majd nemzetközi sajtótájékoztatón is belejelenti a CEU, hogy feladják magyarországi bázisukat, és Budapestről Bécsbe költöznek. 7 pontban szedtük össze, milyen baklövéssorozat vezetett eddig:

1. Azt hitte, a rosszfiú megint megkapja a jutalmát

A dolog onnan indult, hogy a magyarországi autokrata nem tudott közvetlenül kapcsolatba kerülni a frissen (és meglepetésre) megválasztott amerikai elnökkel, a politikai rokonléleknek vélt Trumppal. Orbán ezt akkor annak tulajdonította, hogy az Obama idejéből ott ragadt külügyi-diplomáciai adminisztráció akadályozza ebben, amiből azt szűrte le, hogy egyszerűen meg kell kerülni, át kell ugrani őket: találkozzon vele Trump vagy legalább a külügyminiszter, ha azt akarják, hogy a CEU továbbra is működhessen Magyarországon és adhasson ki amerikai diplomát.

A példa előtte volt: az észak-koreai kommunista despotának sikerült kiküzdenie egy találkozót az amerikai elnökkel, ami se apjának, se nagyapjának nem jött össze korábban. És nem sikerült Orbánnak sem: a CEU-ügy nem érte el Trump ingerküszöbét. Ami működik nukleáris fegyverekkel, nem működik egyetembezárással.

2. Túlbecsülte a CEU (és Soros) politikai befolyását

A CEU-t tehát gyakorlatilag megzsarolták a személyreszabott (és emiatt nyilvánvalóan alkotmányellenes) törvénnyel: lobbizzon ki egy találkozót Trumppal, ha maradni akar Budapesten. Azonban se a CEU (a több ezer amerikai egyetem egyike), se Soros György (a többszáz amerikai milliárdos egyike) befolyása nem terjed eddig. Orbán elhitte a saját Soros-ellenes propagandáját, és jelentőségén messze túl értékelte Soros washingtoni befolyását.

3. Nem tudta, hogy az oktatás az Egyesült Államokban nem szövetségi, hanem állami ügy

Ráadásul a washingtoni adminisztráció akkor se köthetett volna államközi egyezményt Orbánékkal a CEU budapesti maradása érdekében, ha akar, mert az oktatás az Egyesült államokban nem szövetségi, hanem állami ügy. Az Orbán-kormánynak New York állammal és nem a szövetségi kormányzattal kellett volna felvennie a kapcsolatot, de ez nem volt érdekes, mert a CEU sorsa nem volt tétel ebben a játszmában. Az csak eszköz volt a cél eléréséhez, a vizionált Trump-Orbán szövetség megkötéséhez.

De míg az atomrakétákkal való fenyegetőzés elhárítása az elnök dolga, mert a kül- és biztonságpolitika az ő hatásköre, az oktatás nem. Hogy ezt nem tudták, jól mutatja a Szijjártó-féle magyar diplomácia inkompetenciáját.

4. Nem értette meg, hogy a CEU nem a politikára van hatással, hanem az egyetemi-tudományos világra

A CEU-tól azt várták, hogy Washingtonban lobbizzon, és komolyan megsértődtek, hogy ehelyett a világ tudományos közvéleményén keresztül akart nyomást gyakorolni. (Ennek Schmidt Mária hangot is adott.) Az egyetem nem működött engedelmes eszközként közre Orbán politikai céljaihoz, inkább oda fordult, ahol hatást tudott elérni.

Jöhet itt Sargentini-jelentés, Gruevszki-ügy, giga propagandaholding, lehet eszméletlen korrupció, minden héten van egy új botrány, de a világ véleményformáló értelmisége egyetlen ügyet tud azonnal lefordítani saját helyzetére. Azt, ha valahol bezárnak egy egyetemet. Azt mindenki érti, nem lehet kimagyarázni.

5. Azt hitte, arcvesztés nélkül ki tud hátrálni

Ha a Fidesz módosítja a törvényt vagy ha a kormány egyezményt köt New York állammal, esetleg deklarálja, hogy elfogadja a korábbi államközi egyezmény hatályát, akkor már nem lenne ügy, a CEU gond nélkül működne tovább.

Az említetteket viszont nem tehette meg arcvesztés nélkül, nyilvánvalóan egyértelmű meghátrálásnak tűnt volna, ha a kormány lép az ügyben. Volt már arra példa, hogy bevállalták az arcvesztést, hogy elkerüljék a nagyobb károkat. Ilyen volt a vasárnapi boltzár feloldása vagy az olimpiai pályázat visszavonása a népszavazásra hivatkozva. Ezúttal viszont nem értették meg az ügy súlyát.

6. Nem értette meg, hogy a CEU nem blöfföl

Orbán azt ajánlotta a CEU-nak, hogy egyezzenek ki a döntetlenben: az egyetem maradhat, de a Fidesz nem vonja vissza a törvényt és a kormány se köt egyezményt. Tegyenek úgy, mintha nem történt volna semmi: Orbán majd leállítja az Oktatási Hivatalt, ha vizsgálódni akarna.

Hiszen az a kormány alá tartozik, tehát az övé. Az ő szava többet ér a törvénynél.

Orbán nem értette meg, hogy a CEU-nak (puszta önérdekből) ragaszkodnia kell a jogszabályi garanciákhoz, nem bízhatja rá a sorsát egy ember szavára. Nem értette meg, hogy az egyetem nem hiszi el neki, hogy itt ő a törvény, és nem blöffölnek, tényleg elmennek.

Pedig Ignatieff rektor világosan közölte:

Ha nem kapunk jogállami kereteket, akkor nem maradunk, pont. Ez nem ultimátum, csak annak közlése, hogy ez így nem mehet tovább.

Egyébként is voltak jelei, hogy nem blöffölnek: Soros Kurz osztrák kancellárral találkozott, épületet vettek Bécsben, határidőt szabtak az egyezmény aláírásához. De Orbán azt hitte, ez csak blöff, úgyse mennek el. Nagy tétben mert volna fogadni. De ha fogadott volna, akkor elbukja.

7. Nem fogta fel, hogy mekkora kárt okoz neki ez az ügy

Mert, ugye, hány hadosztálya van a CEU-nak? Orbán nem értette meg, hogy egy egyetem bezárása nem szimpla ügy. A sötét középkor kb. azzal kezdődött, hogy a bigott Iusztinianosz császár bezáratta a platóni akadémiát, és azzal ért véget, hogy a X. században az egyetemek autonómiát kaptak, se a világi, se az egyházi hatóságok nem szólhattak bele az ügyeikbe.

A CEU elűzését még a pártharcokban korábban Orbán mellé álló konzervatív-jobboldali értelmiségi se tekintheti másnak, mint sötét náci tempónak, ami tagadja a felvilágosodás minden értékét. Orbán az utolsó értelmiségi szövetségeseit is elveszítette ezzel az üggyel, és cserébe nem nyert semmit.