A gittegyletté és fideszes kifizetőhelyé süllyesztett Alkotmánybíróságba három új tagot jelölnek, akiket minden valószínűség szerint hamarosan meg is választanak, miután az LMP lepaktált most ez ügyben a Fidesszel.
Az Alkotmánybíróság ma már sem jogkörét illetően, sem személyi összetétele miatt nem alkalmas arra, hogy betöltse eredeti funkcióját és afféle kontrollként, ellensúlyként működjön.
Ennyiben nincs különösebb jelentősége annak, hogy kik a tagjai. Kétségtelen, van a testületnek egy „biztonsági” funkciója. Olyan megbízható embereket kell elhelyezni itt, akik egy esetleges ellenzéki győzelem esetén, mint afféle „alvó ügynökök” felébrednének és blokkolni próbálnának minden kezdeményezést, amely a jogállam helyreállítására szolgálna.
Igen, ma még nem látszik, hogy nyerhet az ellenzék, de az óvatosság nyilván nem árt. A dologban kétségtelenül érdekes, hogy az LMP támogatta a jelölteket.
Most közülük csak eggyel foglalkozunk egy kicsit részletesebben.
Horváth Attila jogtörténésszel,
aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is tanít, miközben még az ELTE-n is docens. Hivatalos életrajzából (pdf) két dolgot legalább elolvashattak volna az LMP-sek.
- Az egyik, hogy „A Vitézi Rend Ezüst Nemzetvédelmi Keresztjének Polgári Fokozata” birtokosa, talán már ez is gondolkodóba kellett volna, hogy ejtse az ellenzéki pártot.
- Az, hogy Horváth a kormánytól nem áll messze, talán kiolvasható abból, hogy „az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve meghirdetéséről szóló 1728/2015. (X. 8). Korm. határozat alapján megalakított Emlékbizottság tagja.” De ez még hagyján.
Ám, ha tovább olvassák a CV-t, az is kiderül belőle, hogy sok szervezet és szövetség tagsága között
Horváth Attila az úgynevezett Civil Jogász Bizottságban is részt vállalt.
És mi ez a Civil Jogász Bizottság?
A Civil Jogász Bizottság volt az amelyik a jobbikossá vált Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás vezetésével azt próbálta bizonyítani, hogy 2006 őszén az akkori kormány politikai érdekektől vezérelve „rátámadt a saját nemzetére”. A végtelenül elfogult és meglehetősen szélsőjobboldali társaság végigroadshowzta az országot, elsősorban politikai propagandát folytatva. (S e testület körül szépen kirajzolódott akkoriban a Jobbik és a Fidesz valamifajta együttműködése.)
A jobb- és szélsőjobboldalnak azóta is visszatérő motívuma, hogy akkor „a nemzetre támadtak”, s ezt jelentős részt a Civil Jogász Bizottság alapozta meg.
Szakmai értékére a jelentéseiknek – amelyeket, amikor könyv alakban adtak ki, éppen Gaudi-Nagy mellett éppen Horváth szerkesztett – valószínűleg nem érdemes sok szót vesztegetni, az kétségtelen, hogy
politikailag motivált, elfogult, az igazság felderítésébe finoman szólva is keveset segítő anyag jött össze.
A Horváth által jegyzett anyag stílusára jellemzőek az efféle szófordulatok:
magukból kivetkőzött rendőregyenruhás személyek tombolása, (...)
Sokaknak a nyilvánosságra került beszéd (mármint Gyurcsány öszödi beszéde – DJ) - azt üzente, hogy hatalom megszerzésért vaskos hazugságokra képes kormányerők semmitől sem riadnak vissza az ebül szerzett hatalom megtartása érdekében, és ezt ellenállási joggal visszaverendő magatartásnak (hatalom kizárólagos birtoklása) értékelték.
És így tovább.
És azt, hogy a szélsőjobb szubkultúrában a bizottság milyen helyet foglalt el, nagyszerűen bizonyítja ez a kis hírecske is:
MTI 2007. október 22.
A Civil Jogász Bizottság tagjainak civil kitüntetést adtak át hétfőn a Magyarok Házában Budapesten az 1956-os Magyarok Világszövetsége, a Corvin Közi Bajtársi Közösség és az 1956-os Pesti Srácok Alapítvány nevében.
Az 1956-os forradalom múlt évi, 50. évfordulójára kiadott emlékérmet Hajdú Szabolcs, a Corvin Közi Bajtársi Közösség alelnökének indoklása szerint a tavaly őszi események áldozatainak való segítségnyújtással érdemelték ki a bizottság tagjai. Kitüntetést kapott Morvai Krisztina és Völgyesi Miklós, a Civil Jogász Bizottság két társelnöke, Gaudi-Nagy Tamás, Horváth Attila, Juhász Imre, Szöőr Anna, illetve a betegsége miatt hiányzó Kabódi Csaba jogász. Mindannyian részesültek egy másik elismerésben is. Vitéz Hunyadi László főkapitánytól a Történelmi Vitézi Rend nevében átvehették a Nemzetvédelmi Keresztet.”
Egyébként a „civil” jogászkodás Horváthnak nem fizetett rosszul: a Miniszterelnökségtől 4,2 millió forintot kapott munkájáért.
