• A Bizottságnak idáig bejött,hogy az Európai Bíróságok mozgósította a lengyel igazságügy megroppantásának meghiúsítására, de azért még bőven vannak kérdőjelek
• A magyar kormány az egyik legnagyobb amerikai lobbicéget bérli fel, hogy javítsa a renomét a Trump-adminisztrációnál, de a két orosz fegyverkereskedő kiadásának megtagadásával megint lábon lőtte magát
• Putyin az ukrán konfliktus eszkalálásával Orbán Viktor kezére játszik: Németországot rögtön nem érdeklik annyira a magyar jogsértések
A washingtoni Külügyminisztérium csalódását fejezte ki, amiért hiába fogtak el Budapesten két orosz fegyverkereskedőt amerikai segítséggel, a magyar kormány Moszkvának és nem az Egyesült Államoknak adta ki őket, és így egyáltalán nem biztos, hogy Oroszországban bíróság elé kerülnek. Pedig a State Department szóvivője szerint az USA igen komoly bizonyítékokat tud felmutatni az ügyben. A közlemény megerősíti, hogy a magyar fél eljárása minden kétoldalú barátság ellenére kérdőjeleket vet fel, mármint hogy az Orbán-kormány mennyire hajlandó együttműködni az igazságszolgáltatásban. Azon kívül a döntés árt a közbiztonságnak mind az USÁ-ban, mind Magyarországon, sőt, az egész világon. A magyar szóvivő válaszul megismételte, hogy a szakminiszter a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően határozott a kiadatásról. Hozzátette, hogy Amerika az utóbbi öt évben 9 magyar kiadatási kérelemnek nem tett eleget.
Egyelőre rövid időre, de új megbízottat fogadott fel a magyar kormány, hogy az a nevében kijáróként lépjen fel Washingtonban, a vallásszabadság és a bevándorlás kérdéseiben. A Barnes & Thornburg az egyik legnagyobb jogi iroda, illetve lobbycég az Egyesült Államokban. A most aláírt megállapodás értelmében tanácsokkal látja el a kinti magyar nagykövetséget az amerikai kormányzati intézményekkel fenntartandó kapcsolatok ügyében, közreműködik a stratégiai tervezésben, javaslatokat tesz, de munkatársai jelen lesznek akkor is, amikor magyar illetékesek tengerentúli hivatalos személyiségekkel találkoznak. A szerződés november 7-től él, jövő január 21- ig szól, értéke 50 ezer dollár. A portál emlékeztet arra, hogy Magyarországot sok bírálat éri, mivel bűncselekménnyé nyilvánította, ha bárki segít a menekülteknek, és mert korlátozza a vallásszabadságot. Az amerikai Külügyminisztérium jelentése nemrégiben aggodalmát fejezte ki a magyar kormányszervek muzulmán-ellenes nyilatkozatai, illetve a Szcientológiai Egyház ellen indított rendőrségi eljárás miatt is.
Lengyelország már visszakozik a Legfelsőbb Bíróság átalakításától, miután visszaüt a Brüsszellel vívott küzdelem. Az Európai Bíróság döntésének hatására a PiS beadta a derekát, így két tucatnyi bíró visszatérhet dolgozni, mégsem kényszernyugdíjazzák őket. Az EU ily módon részleges sikert arat az alapértékek védelmében, miközben utóvédharcot folytat a lopakodó illiberalizmussal szemben, Budapesttől Bukarestig. Pedig Varsó nagyon beleállt ebbe a reformba, másfél évig hadakozott érte. De hát a lengyel bírósági rendszer átalakításából a mai európai politika egyik központi csatája lett. A Jog és Igazságosság azt állította, hogy a választási győzelem birtokában radikálisan átépítheti az államot, hiába mondja azt az unió, hogy tiszteletben kell tartani a hatalmi ágak elválasztását. A Bizottság a populizmus megerősödésével párhuzamosan gyakran arra kénytelen rájönni, hogy nyomás alá került, akár Orbán Viktor, akár az olasz vezetés részéről. Ám a lengyel visszalépés azt jelzi, hogy a szervezetnek van ereje befolyásolni a vitákat a tagállamokban.
A magyarázatot az adja meg, hogy Lengyelországban közelednek a választások és az EU-barát ellenzék kezd erőre kapni, mégpedig azzal a jelszóval, hogy a kormánypárt kivezeti az országot az unióból. És az igazságszolgáltatás kapcsán kialakult éles ellentétek pontosan ebbe az irányba mutatnak. Kaczynski persze tagad minden efféle szándékot, de a lakosság jó 80 %-a a tagság mellett van. Ezt mutatták a múlt hónapban tartott helyi választások is. A városokban a PiS sorra vereséget szenvedett, mert az ott élőket aggasztja a Brüsszellel kialakult vita. Sokat segített ebből a szempontból, hogy az igazságügyi miniszter nem sokkal a választás előtt megkérdőjelezte az európai jog elsőbbségét. Kaczynskiék helyzetén csak ront a Bankfelügyeletnél kirobbant korrupciós botrány.
Hogy most miként alakul a lengyel belpolitika, az nagyban függ attól, miként reagál Brüsszel a Legfelső Bíróság kapcsán tett varsói engedményre. Az unió máris jelezte, hogy ez még nem elég, hiszen a változások nagy mértékben a politika ellenőrzése alá helyezték a teljes igazságszolgáltatást. Európai források szerint így még annak az eshetősége is fennáll, hogy a hatalom a megfelelő bírák kinevezésével átveszi az irányítást a Legfelsőbb Bíróságon is. Vagyis a helyzet egyáltalán nem oldódott meg. Brüsszel aggódva figyeli a fejleményeket, miközben másutt is növekednek az aggodalmak a jogállam megsértése miatt, lásd Magyarországot és Romániát. De az unió pozícióját erősíti, hogy az Európai Bíróság segédletével teret nyert Lengyelországgal szemben, ami mindenképpen reménysugárként hat.
A német külügyminiszter arra számít, hogy a jövő májusi európai választás rendkívüli módon megosztja majd az uniót, éppen ezért arra figyelmeztetett, hogy az egész EU, a kontinentális béketerv rámehet a további polarizálódásra. Maas Berlinben a tárca külpolitikai fórumán szólalt fel, és legelőször is azt fejtegette, mekkora veszélyt jelent az unió számára a nagyhatalmak fokozódó versengése, az még fel is őrölheti az integrációt. Megjegyezte, hogy a földrész csak veszíthet az Amerika, Kína és Oroszország közti ellentétekben. Szerinte a kiutat az európai egység erősítése jelenti. Ennek érdekében szorgalmazza Berlin a szoros egyeztetést pl. a visegrádi államokkal európai, valamint külpolitikai kérdésekben. Ugyanakkor a miniszter ezúttal egy szóval sem említette a magyar és a lengyel kormánnyal kialakult viszályt. Úgy tűnik, hogy az orosz fenyegetés miatt Németország számára a jogállami vita már nem is annyira lényeges.
A populizmusról tartott bécsi tanácskozáson azt állapították meg a részvevők, hogy a szélsőjobbos pártok eltérő kulturális sajátosságokat mutatnak a kontinens két felén. Nyugaton fontosak a liberális hagyományok, ezzel szemben Keleten maffiaállamot, oligarchikus szerkezeteket, sajtóellenőrzést és cenzúrát találni. Utóbbi erőknél az is fontos, hogy háborognak a menekültek ellen, noha szinte nincsenek is migránsok náluk. Azon kívül árok húzódik Budapest és Varsó között, mert ahogy a lengyel politológus, Sierakowski megfogalmazta: Orbán cinikus, Kaczynski fanatikus. Bozóki András ugyanakkor elvtelen posztmodern önkényúrnak minősítette a magyar miniszterelnököt, aki hibrid rendszert irányít, valahol az illiberális demokrácia és a tekintélyelvűség között.
A Bizottság korábbi alelnöke, illetve bővítési biztosa úgy gondolja, hogy az EU-nak a legnagyobb óvatosságot és türelmet kell tanúsítania Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. A német szociáldemokrata Verheugen, aki ma történészként, szociológusként, illetve újságíróként dolgozik, abból indul ki, hagy a mostani nacionalista magyar politika javarészt az ország történelméből fakad. A magyarok sosem emésztették meg Trianont. Lengyelország ugyanakkor más tészta, a jelenlegi vezetés alatt nem tartozik az EU fő áramába, de nem is akar. A jogállami vitát azonban kellő jóakarattal meg lehet oldani. És a magyar vita rendezése sem attól függ, hogy a Néppárt elhatárolódik-e a Fidesztől. A szakember sajnálatosnak tartja, hogy a fejekben Európa még mindig megosztott, és a Nyugat továbbra is másodrendűként kezeli a keleti tagállamokat. Vagyis vegyék el a pénzt, költsék el tisztességesen, de egyébként fogják be a szájukat. Ennélfogva azonban nem több, hanem jobb integrációra volna szükség.
Verheugen nem ért egem ért egyet a többsebességes Európa gondolatával, mert az csupán a gazdagok klubja volna. Ő inkább az egész EU-t fejlesztené, az eddiginél sokkal rugalmasabb alapokon. Azaz jobban figyelembe kellene venni a tagállamok érdekeit. Főleg a kevésbé fejlett tagok számára kellene lehetővé tenni, hogy kitűzzék saját prioritásaikat, mert az unió politikája mindig is a nagyok és erősek érdekeit szolgálta. Sosem a kicsikét és a gyengékét.
A Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok igazgatója alaptalannak, cinikusnak és politikai indíttatásúnak nevezte a támadást, amelyet a török elnök indított a befektető ellen, és amely miatt a jótékonysági szervezet lehúzza a rolót Törökországban. Mint emlékezetes, Erdogan azzal vádolta meg az üzletembert, aki csak magyar zsidónak nevezett, hogy ő pénzelte 5 éve az isztanbuli tömegtiltakozást. Hozzátette, hogy Soros meg akarja osztani a nemzeteket.
A lap hozzáfűzi, populista vezetők, Trumptól, Orbánon át Salviniig egyaránt kifogásolják, hogy a milliárdos liberális programokat támogat Európában, illetve kifogásolják a nézeteit is. Magyarországon „Stop, Soros” elnevezéssel migránsellenes törvényt fogadtak el, továbbá kiszekálták a CEU-t. Ankarában egyébként egy kormánypárti lap, amely vezető szerepet tölt be a rágalomkampányban, tegnap már azt állította, hogy Soros ad pénzt a hatalom elleni szervezkedésre Grúziában, Örményországban és Egyiptomban is.
