• Összenő, ami összetartozik: a szélsőjobbos német AfD természetes szövetségesének tekinti a magyar miniszterelnököt
• Macedónia dolgozik a 400 oldalnyi terhelő bizonyíték összeállításán, hogy Magyarország kiadja Gruevszkit, miközben a világ továbbra is választ vár, hogy a köztörvényes okokból elítélt politikus miként utazhatott be Magyarországra
• Soros György már a CEU áttelepülésének részleteiről, valamint az egyetem működési engedélyéről tárgyal Bécsben az osztrák kormány illetékesével
A francia elnök kijelentette, hogy erősebb Európára, nagyobb egységre van szükség, mert különben a világ káoszba süpped. Macron a Bundestagban mondott beszédet a háború és a diktatúrák áldozatai előtt tisztelegve. Felhívta a német kancellárt, hogy az támogassa a széleskörű uniós reformokat, mert a földrésznek és azon belül a két országnak mutatnia kell a békéhez vezető utat. Éppen ezért kell az EU-nak erősebbnek és az eddiginél szuverénebbnek lennie – tette hozzá. Merthogy a kontinens nem lehet nagyhatalmak játékszere, nem fogadhat el alárendelt szerepet a világban, többet kell tennie a saját biztonságáért és védelméért. Egyetértett Merkellel abban, hogy Európa vízválasztóhoz érkezett. A két politikus utána tárgyalt egymással, bár véleményük különbözik egy sor alapvető kérdésben, így pl. abban, mekkora jogkört kapjon a javasolt közös hadsereg. A tervezett katonai erőről a francia Európa-ügyi miniszter úgy nyilatkozott, itt nem arról van szó, hogy az USA ellen lennének, de az uniónak saját kezébe kell vennie a sorsát, hogy többé ne szoruljon rá másokra.
A folyóirat úgy értékeli, hogy a francia államfő történelmi beszédet mondott, szerelmi vallomást tett Németországnak, de lehet, hogy ezt Berlinben nem értik meg. A népek barátságának fogalma a német utópista Marx Károly szótárából való, most meg Macron a népek szerelméről regél? De a politikus tényleg komolyan gondolja. Franciaország meg akarja osztani Németországgal a piacon túl a hadsereget, az adókat, az egyetemeket. Az ilyesmi nem mindig ésszerű, épp ezért van szükség szerelemre is, hogy meglegyen hozzá a politikai bátorság. Az egésznek azonban van egy bökkenője: francia földön a hét végén hatalmas tüntetések voltak az adópolitika ellen, és úgy nézett ki, mintha az elnök a tiltakozások elől repült volna Berlinbe. És lehet, hogy a franciák inkább demonstrálnak és fütyülnek a népek barátságára? Mindezzel együtt a németeknek látniuk kell, hogy ilyen ajánlatot csupán egyszer kapnak az életben, mert Macront odahaza jelenleg még sokan támogatják. Lassan itt az ideje, hogy a német politikusok megtanuljanak szeretni és foglalkozzanak az elnök vallomásával.
A konzervatív lap igazat ad Macronnak, hogy sokakban félelmet kelt az általa szorgalmazott új fejezet, és hogy az EU megújulásáért folyamatosan harcolni kell. A nemzeti érdekek ugyanis különböznek, hatalmas erők dolgoznak az EU fellazításán, miközben fennáll az veszély, hogy az uniós intézmények megkövesülnek. Épp ezért tanácsos időről időre visszatérni a közös dolgokra és azokból levonni a tanulságokat. Ám az európai szuverenitás már más lapra tartozik, különösen ami abból a migrációra és az euróövezet költségvetésére nézve következik. A kommentár szerint az elnök joggal szólt arról, hogy a közös európai cselekvés, újabb nemzeti jogok átruházása csakis a jog és demokrácia kereteiben lehetséges.
Amúgy egész jól működik a jogközösség, éppen azon hatalmak ellenében,, amelyek meg akarják osztani az uniót. Aki gazdaságilag boldogulni akar Európában, annak tartania kell magát a szabályokhoz. De az EU nem függetlenítheti magát a polgárok akaratától. Az viszont kínos propaganda csupán, hogy Brüsszelt senki által meg nem választott bürokraták uralják. Az egykori áldozatok gyásznapja arra emlékeztet, miként kell kezelni az eltérő nemzeti érdekeket, de arra is, miként nem szabad.
A szélsőséges német AfD vezére a párt természetes szövetségesének nevezte Orbán Viktort, Salvini, az olasz Liga vezérét és Strachét, az osztrák Szabadságpár elnökét. A most zajló magdeburgi kongresszuson Meuthen jelezte, hogy az európai választások után létre akarja hozni a jobboldali pártok egységes frakcióját. Ezek az erők jelen pillanatban három különböző csoporthoz tartoznak. A párt azt reméli, hogy akár a nemzeti helyek egyötödét is megszerezheti. A kampány fő témája az lesz, hogy véget kell vetni a bürokratikus és központosított EU-nak, ez azonban nem azt jelenti, hogy ki akarnának lépni az unióból, vagy annak felszámolásán dolgoznának. A reform lényege a párt számára az, hogy az integráció visszatérne az 50-es évek modelljéhez, azaz csupán az egységes piacra terjedne ki, és a hangsúly a nemzetállamokra tevődne át. Ebből következően a szó sem lehetne közös hadseregről.
Macedónia továbbra is követeli, hogy Magyarország adja ki a korrupció miatt elítélt volt miniszterelnököt, akiről feltételezni, hogy az Orbán Viktor által küldött diplomata autóval oldott kereket. Zaev kormányfő azt mondta Szkopjében, hogy Gruevszkit vissza kell küldeni, mert a nemzetközi jog és gyakorlat a macedón hatóságok oldalán áll. Az albán rendőrség bizonyítékai megerősítik, hogy a bukott politikus a tiranai magyar nagykövetség egyik autóján utazott át az országon. A magyar részről cáfolják, hogy segítették a szökést. De arra még nincs válasz, hogy az érintett miként léphetett be a magyar határon, amikor nincs útlevele, ráadásul igen kemény a budapesti menekültpolitika és Gruevski ellen nemzetközi letartóztatási parancs van érvényben. Ehhez hozzátartozik, hogy ő is többször kirohant Soros György ellen. Európai illetékesek számára azért izgalmas az ügy, mert kiderülhet belőle, hogy a nacionalista Orbán-féle vezetés meddig hajlandó tovább élezni az amúgy is feszült viszonyt Brüsszellel.
Macedóniának nincs kiadatási egyezménye Magyarországgal, épp ezért a szkopjei kormány arra a megállapodásra hivatkozva kéri Gruevszki hazatoloncolását, amely még az akkori Jugoszláviával, 1991-ben született. A macedón hatóságok ugyanezt tekintették jogalapnak, amikor hónapokkal ezelőtt kérték Görögországot, hogy az adjon ki két korábbi magas rangú macedón rendőri vezetőt. A volt miniszterelnök ügyében azonban sajtóértesülések szerint még nincs kész a kérelem, mert a terhelő bizonyítékok nagyjából 400 oldalt tesznek ki . Ezek a papírok érintik a politikus ellen folyamatban lévő pereket, de azt is, amelyben már jogerősen elmarasztalták. Ha a függő ügyekben bűnösnek találják, akkor összesen akár 20 évet is kiszabhatnak rá.
A Közép-Európa Egyetem Bécsbe költözéséről tárgyalt Soros György és az osztrák kancellár. De olyan kérdések is szóba kerültek közöttük, mint az EU jövője, valamint a Nyugat-Balkán. A hivatalos közlemény szerint Kurz számára fontos, hogy olyanokkal is leüljön eszmecserére, akikkel bizonyos kérdésekben eltérő felfogást vallanak, lásd a migrációt. A milliárdos ellenségkép Orbán Viktor számára, akinek a kirohanásai nem mentesek antiszemita felhangoktól. De az osztrák Szabadságpárt bizonyos képviselői is terjesztenek összeesküvés elméleteket róla és őt teszik felelőssé a három évvel ezelőtti migrációs válságért. A befektető különben ma a tudományügyi miniszterrel találkozik az osztrák fővárosban, vele már az áttelepülés részleteit és az akkreditálást vitatja meg.
Még nem biztos, hogy a CEU teljes egészében az osztrák fővárosba teszi át működését. Csak annyi bizonyos, hogy a jövő ősztől megkezdődik a tanítás és a kutatás az e célra megvásárolt egykori kórházban, mert az egyetem szeretné magát bebiztosítani arra az esetre, ha valóban távozni kényszerül Magyarországról. Éppen ezt szolgálja Soros mostani látogatása. Az oktatás legelőször is a politológia, az újságírás és a nemzetköz kapcsolatok területén indul be, posztgraduális keretekben.
