Az előzmények alapján Gruevszkitől logikus lépés, hogy itt kért menedékjogot.

Amikor nem vonult be megkezdeni a 2 éves börtönbüntetését, el lehetett gondolkodni azon, vajon hová tud menekülni a korrupciós ügyek miatt elítélt volt miniszterelnök, Nikola Gruevszki a macedón (most már hivatalosan: észak-macedón) állam elől. (Hogy ki az a Gruevszki, arról itt írtunk hosszabban.)

Brazília és Thaiföld kiadja (bár nem automatikusan). Közép-Amerikában megtalálják. Egy ország jöhet szóba: Putyin Oroszországa. Illetve van még egy másik.

Aki arra fogadott, hogy Gruevszki esetleg Magyarországon próbálja elkerülni a börtönt, az nyert: a bukott macedón kormányfő saját Facebook-oldalán jelentette be, hogy Budapesten bujkál és már menedékjogot is kért a magyar államtól.

Gruevszki egyfelől a Fidesz szövetségese, még Orbánnál is hamarabb kezdett sorosozni, másrészt a magyar kormány biztonságos harmadik országnak minősítette Macedóniát, hogy ne kelljen onnan menekülteket befogadni - ezért nehéz lesz most egy jogerősen elítélt bűnözőnek menedékjogot adni.

Ugyanakkor egyáltalán nem Gruevszki az egyetlen, aki a börtönbüntetés elől Magyarországra szökik, vagy ugyanilyen okból magyar állampolgárságot szerez, esetleg Magyarországon tartózkodik, tudván, hogy az Orbán-rezsim úgysem adja ki harmadik országnak és eljárás (legalábbis komoly, érdemi, a leleplezést célzó) úgysem indul ellene.

• Ilyen volt például Ghait Pharaon, aki pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának gyanújával 25 éven át körözött az FBI, de ennek ellenére a magyar kormány nemhogy értesítette volna az Egyesült Államokat, Orbán személyesen kérte a beengedését, valamint a közvetlen szomszédságában vehetett budai villát.
• Vagy ilyen az a Dimitrij Pavlov, akit az orosz maffiával hoznak összefüggésbe, aki a letelepedési kötvényprogramon keresztül jutott magyar papírokhoz.
• Nem mellékesen, azon keresztül kapott magyar állampolgárságot Szergej Nariskin több hozzátartozója, az orosz (tehát nemcsak potenciálisan, de a Krím és Kelet-Ukrajna elfoglalása óta deklaráltan ellenséges ország) kémfőnökének családja.

És ez nyilván csak a jéghegy csúcsa, azok neve, akiket a nyilvánosság is megismerhetett.

Az első ilyen ügylet amúgy már 6 éves, amikor a magyar kormány egyértelműen egy külföldi bűnöző pártjára állt az igazságszolgáltatással szemben: kiadta Azebajdzsánnak azt a Ramil Savfarovot, aki fejszével (és nem, mint az tévesen közismert, baltával), lefejezte örmény csoporttársát a NATO budapesti továbbképzésén. Bár a kormány hivatalosan fel volt háborodva, hogy Safarov elnöki kegyelemmel azonnal kiszabadult az életfogytiglani börtönből, ez az első pillanattól egészen nyilvánvaló volt, tekintve, hogy a hazájában nemzeti hősként kezelik.

Itt még egyszerűen csak arról volt szó, hogy az azeri állam alighanem pénzen vásárolta meg Safarov szabadságát: 3 millió dollárt utaltak át egy offshore cég budapesti bankszámlájára egy kormányzati társaságtól, noha a cégnek semmilyen üzleti nexusa nem volt Magyarországon. Életszerű tehát a feltételezés, hogy vesztegetési pénzről volt szó.

Safarov előtt és azóta is jellemző azonban, hogy az Orbán-rezsim megvédi és nem adja ki azokat, akik hozzá fordulnak az igazságszolgáltatás elől.

• Indult ugyan eljárás Hernádi Zsolt MOL-vezér ellen, de alighanem csak falból, ezzel maga büszkélkedett el lengyel tárgyalópartnereinek. Hiába szerepelt az Interpol körözési listáján is, a magyar hatóság azóta sem adta ki Horvátországnak.
• Továbbá ez volt az az ország, ahol kétszer is eljárás indult az Elios-ügyben, de Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének cégét mindkétszer teljesen bűntelennek találta a Polt Péter vezette ügyészség.
• Erre mondjuk nagy tételben lehetett volna fogadni azóta, hogy Polt 2000-ben először lett legfőbb ügyész, és az általa vezetett hatóságnak nem sikerült felderítenie a Fidesz-közeli cégek eltüntetésében szerepet vállaló Schlecht Csabát, noha a telefonszáma és a lakcíme is benne volt a telefonkönyvben.
• Továbbá ugyanez az ügyészség volt, amelyik arra való hivatkozással nem nyomozott a Safarov-ügyben a Budapestre guruló és itt eltűnt azeri dollárok után, hogy nem olvasnak újságot.
• Ugyancsak ez az ügyészség zárta le bűncselekmény hiányában a volt agrárattasé, Kiss Szilárd elleni ellenjárást, mert szerintük nem merült fel adat a bűnösségére, noha még Oroszországban is elítélték korrupció miatt.

Elmarasztaló ítélet, kiadatás vagy kiutasítás olyan emberek esetében nem született, akik valamiért fontosak volna Orbán Viktor számára. Pharaon vagy Zaid Jaffa állampolgárságot ugyan nem kaphatott, mert az már sok lett volna az Egyesült Államok számára, de a kiadatása komolyan fel sem merült a magyar kormányban.

Gruevszki tehát nem téved nagyot azzal, hogy itt kért menedékjogot (amit nem kapnak meg, ha valódi menekült lenne). Lehet, hogy nagy lesz a nemzetközi (Washington, Berlin, Brüsszel) tiltakozás, és akkor nem kapja meg, de alkalmasint továbbengedik Moszkvába, mert az igen-igen valószínűtlen, hogy az Orbán-rezsim kiadná Észak-Macedóniának a miniszterelnök és a Fidesz egyik fontos szövetségesét.

Nyilván nem hiányzott a Gruevszki-ügy és a nemzetközi botrány Orbánnak, de a miniszterelnök maga tehet arról, hogy a körözött bűnözők körében komoly népszerűséget intézett Magyarországnak.