A Fidesz elnöke végül csak megtalálta Strasbourgot, pedig először Brüsszelben akarta megvédeni Magyarországot. 

Váratlan módon Orbán Viktor a Sargentini-jelentés vitájához fűzött hozzászólásában csak a végén kerültek elő a migráncsok, meg a bevándorlóországozás. Orbán főként 2 dolgot hangsúlyozott a európai parlamenti beszédében:

• nem őt vagy a politikáját, hanem Magyarországot és a magyar embereket támadják a jelentés készítő és megszavazói;
• el akarják hallgattatni a magyar emberek véleményét, miközben

mi (ti. a Fidesz) sohasem vetemendénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk.

Mondta az ember, aki még soha nem hazudott. (Aki nem egy kő alatt töltötte az elmúlt néhány évet, annak nem kell magyarázni, mennyi igazságtartalma van ennek az állításnak.)

A strasbourgi vitában alig félház volt kíváncsi Orbánra.

• Az első megállapítását felháborodott tiltakozás fogadta.
• A másodikat, hogy nem hallgattatják el a velük egyet nem értőket, meg egyszerűen 

harsány röhögés.

Orbán előtt 3 bizottság, a pénzügyi, a kulturális és a női is támogatta a Sargentini-jelentést, amelynek cáfolatára Orbán egyetlen szót sem vesztegetett. A Bizottság és a Tanács is támogatta, hogy induljon meg a magyar kormány ellen a 7-es cikkely szerinti eljárás, azaz függesszék fel Orbán szavazati jogát az Unió szerveiben.

A frakciók hozzászólói közül csak a konzervatív de nem a Néppárt) és a szélsőjobboldal (például a briteket az Unióból kivezető Nigel Farage és Morvay Krisztina) állt ki Orbán mellett, a többiek mind ellene beszéltek. A osztrák szocialista Bullmann például

Európa legkorruptabb rendszerének nevezte Orbánét.

Azt mindannyian visszautasították, hogy a magyar emberekkel vagy Magyarországgal általában lenne bajuk.

Különösen figyelemreméltó volt, hogy a Néppárt nevében felszólaló Weber német frakcióvezető egyetlen szóval sem állt ki Orbán és a Fidesz mellett. Sőt, Weber maga is kifogásolta a CEU és a civil szervezetek helyzetét, valamint

burkoltan dzsihadistának titulálta Orbánt.

Nevének kimondása nélkül, de nyilvánvalóan, mert a Fidesz elnökének beszéde után nevezte dzsihadisták logikáját követőnek azokat, akik általánosságban elítélnek minden muszlimot.

Weber ugyanakkor továbbra is a dialógus és a kompromisszumok jelentőségét hangsúlyozta, miközben Orbán egyáltalán nem mutatott hajlandóságot a kompromisszumokra semmilyen Weber által említett (vagy egyéb) ügyben.

Ez is azt valószínűsíti, hogy a Néppárt képviselőinek többsége szerdán megszavazza a Sargentini-jelentést és az eljárás elindítását. Így az EP-ben meglesz a kétharmados többség, ami miatt Orbánnak mennie kell az Európai Néppártból.

Itt írtunk arról, hogy a svédországi parlamenti parlamenti választások eredményeként hogyan zárják ki a Fideszt, és hogyan csatlakozik a szélsőjobboldalhoz.