- A Néppártban egyre tarthatatlanabb a Fidesz helyzete, az osztrák kancellár azt mondta, hogy ő minden alkalommal Orbán fejére olvassa a jogsértéseket, a CEU rektora szerint a szerdai szavazás fontos az európai demokrácia, valamint az egyetem jövője szempontjából is.
- Az európai liberálisok szövetséget ajánlanak a francia elnöknek, hogy lenyomják a populistákat a jövő májusi EP-választáson.
- Egy oxfordi professzor tényekkel támasztja alá, hogy saját országának gazdasági érdekei ellen dolgozik az a politikus, aki gátolja a bevándorlást.
Orbán Viktor szakítópróba elé állítja az Európai Néppártot, és ez egészen odáig megy, hogy a lap úgy tudja: Weber bizottsági elnöki reményei múlhatnak azon, milyen eredményt hoz a szerdai szavazás. A konzervatívok mind inkább lépéskényszerbe kerülnek, hogy végre tisztázzák viszonyukat a magyar kormányfővel. Hogy a Sargentini-jelentés alapján meg lehessen kezdeni a jogállami eljárást Magyarország ellen, ahhoz az EPP sok képviselőjének is támogatnia kell a dokumentum ajánlásait. Itt lép be a képbe, hogy Weber, a jelenlegi frakcióvezető egyrészt számít Orbán támogatására, mármint hogy ő legyen a Néppárt csúcsjelöltje, amikor Juncker utódjáról kell határozni. Másfelől viszont nemigen engedheti meg magának, hogy továbbra is megtűrje a kereszténydemokraták soraiban a Fideszt, hiszen harcot akar folytatni az erősödő populizmus ellen.
Erre az ellentmondásra Macron is nyíltan rámutatott a minap. Megjegyzése sokak tetszésével találkozott a konzervatív táborban, de neki az is célja, hogy bizonyos pártokat átcsábítson magához, miután azok nem értenek egyet a Fidesz néppárti tagságával. Az összezsugorodott EPP jól jönne neki, hogy az En Marche nagyobb szerephez jusson az EP-ben és megakadályozza pl. Weber megválasztását a Bizottság élére. Egy német képviselő azt tapasztalja, hogy a pártcsaládon belül hatalmas a felháborodás Orbán miatt, nap mint nap egyre kevesebben hajlandók kiállni érte. Luxemburgi kollégája, Engel azt közölte, hogy tesz az esetleges frakciófegyelemre, ő mindenképpen megszavazza szerdán a javaslatot. De hogy Néppárt mit javasol a tagoknak, arról csak kedd este lesz döntés, ám nagyon valószínű, hogy nem adnak ki ukázt. Viszont bőven elképzelhető, hogy ezek után felerősödik a vita a konzervatívok közt a Fidesz kizárásáról. A nagyobbik osztrák kormánypárt delegátusa, Karas ismét felvetette, hogy ha megkezdődik az eljárás, akkor annak idejére fel kellene függeszteni a magyar párt tagságát.
A CEU rektora úgy ítéli meg, hogy Európa jövője teljesen bizonytalan, de az egyetem sorsa sokat elárul majd arról, merre tart a politika a földrészen. Ignatieff azt mondta, sokatmondó lesz, miként voksolnak a konzervatív képviselők Magyarország ügyében szerdán Strasbourgban. Merthogy az iskola helyzete kicsiben tükrözi a demokrácia állapotát, ezért számít sokat, milyen álláspontra helyezkednek a Néppárt tagjai. Mint megállapította, mindig is voltak köztük olyanok, akiknek tetszett Orbán véleménye a migránsokról, de most arról van szó, hogy elfogadják-e, amit a demokráciáról, a tanszabadságról és a szabad sajtóról vall. Ezért jelzi majd az egész földrész kilátásait, hogy mi lesz az egyetemmel.
A rektor megerősítette, hogy ha az év végéig nem születik meg a teljesen kész szerződés, akkor nekik költözniük kell Bécsbe. Bennfentesek szerint csakis a kormányfőtől függ, hogy a hatalom aláírja-e a megállapodást. Az új amerikai nagykövet az ígéri, hogy szóba hozza az ügyet, amikor a héten találkozik a miniszterelnökkel.
A populisták leginkább Magyarországon és Lengyelországban szereztek hadállásokat az EU-n belül, de a jelek szerint Brüsszel most visszatámad, miután a két kormány szembemegy a demokrácia bevett normáival. Szerdán Strasbourgban az a tét, hogy induljon-e jogállami eljárás az Orbán-kabinet ellen is. Ám ez csak egy állomás az európai választásokhoz vezető úton. Mindenesetre az EP úgy látja, hogy itt az idő közbelépni, mert meg kell akadályozni a magyar demokratikus rendszer további lebontását. Orbán a 3. győzelem után ugyanis folytatta a hadjáratot az ellenkező vélemények elhallgattatására, ideértve a civileket és az egyetemeket, de újra célba vette az igazságszolgáltatást is. Az unióban a nacionalista retorikával és főleg a bevándorlók elleni fellépéssel ihletet adott a populistáknak.
Szó sincs arról, hogy a Bizottság kipécézte volna. Az EU már okult a magyar példán és tavaly hasonló eljárást kezdeményezett Varsó ellen. Ám az valószínűtlen, hogy a két renitens vezetés elveszítené szavazati jogát a közösségben. Ezzel együtt fontos próbatétel lesz a szerdai szavazás, mert nagy ára van annak, ha valaki politikai páriává válik az EU-ban. De a többiek körében erősödik az a meggyőződés, hogy fel kell készülni a magyar és a lengyel elutasításra is. Ezért vetődött fel, hogy a következő időszakban a közösségi támogatásokat a jogállami elvek betartásától tegyék függővé. Ugyanakkor ha most megkezdődik a 7-es paragrafus alapján az eljárás a magyarok ellen, az figyelmeztetés lehet az összes többi államnak, amely szintén az uniós értékek megszegésén töri a fejét.
Az osztrák kancellár megerősítette, hogy a demokrácia és a jogállam ügyében nincs engedmény, és jelezte, hogy ezt minden alkalommal el is mondja Orbán Viktornak, amikor leülnek egymással. Mint ahogy azt is, hogy nem ért egyet a Soros elleni hadjárattal. Kurz cáfolta, hogy a Visegrádi Csoporttal szorosabb viszonyt tartana fent, mint más államokkal. Ugyanakkor nem érti, hogy miért vált ki akkora felzúdulást, amikor a magyar miniszterelnökkel találkozik, hiszen itt két szomszédos állam vezetőiről van szó. Egyúttal fontosnak nevezte, hogy senkit se tekintsenek másodrendű tagnak az unióban. Viszont nem tartja semmire, hogy a szélsőséges olasz belügyminiszter a költségvetési befizetés megtagadásával fenyegetőzik, ha az EU nem segít Rómának a menekültügy megoldásában. Hozzáfűzte azonban, hogy nem szabad magukra hagyni azokat a kormányokat, amelyek éppen nyomás alá kerülnek a migráció miatt. Az eltérő történelmi fejlődés folytán a miniszterelnök kizártnak tartja, hogy Ausztriában olyasmi játszódjon le, mint Chemnitzben.
Miután Orbán és Salvini Macront jelölte meg fő ellenfélként a jövő évi EP-választáson, az európai liberálisok vezetője közölte, hogy a populisták ellensúlyozására szövetséget ajánl Macronnak. Verhofstadt szerint a küzdelem a nacionalista populisták, illetve az EU hívei között dől majd el. Elképzelése szerint a két fél megtartaná önállóságát, de közösen kampányolna. A cél az, hogy ők alkossák a legerősebb frakciót Strasbourgban, és ily módon tartóztassák fel a populista hullámot. Az En Marche képviselője azonban úgy reagált, hogy ők egyelőre még nem tartanak az összefogásnál. De az biztos, hogy a francia párt is partnereket keres, és vezetőjük legutoljára múlt kedden találkozott a belga politikussal. A tudósítás hozzáteszi, hogy Macron az európai nacionalisták legfőbb ellenfelének tekinti magát és 4 napja felszólította az Európai Néppártot, hogy tisztázza viszonyát a Fidesszel, mert az nem lehet, hogy az egyszerre támogassa Merkelt és Orbánt is.
A globalizáció és a fejlesztés egyik szakértője szerint a bevándorlás alapvető a gazdasági növekedés szempontjából, olyannyira, hogy az USÁ-ban az utóbbi 7 évben a GDP többletének kétharmada éppen a migránsoknak köszönhető. Ian Goldin, az Oxfordi Egyetem professzora épp ezért azt hangsúlyozza saját vizsgálatai alapján, hogy ha valahol gátolják az új munkaerő érkezését, az visszaveti a gazdasági teljesítményt. Ez ennyire egyszerű. Mert pl. ha Nagy-Britanniában majdnem 30 éve lezárták volna a határokat az idegenek előtt, akkor a gazdaság legalább 9 százalékkal volna kisebb a mostaninál. A németeknél ugyanez a veszteség 6 %-ot tenne ki.
És ezek csak az elsődleges adatok, nem foglalják magukban, hogy a migránsok körében kétszer akkora a valószínűsége, hogy vállalkozást alapítanak, mint a született britek esetében. Azok kívül sikeresebbek is a saját cég élén. Az Egyesült Államokban az egymilliárd dollárnál többre értékelt, migráns hátterű induló társaságok 40 %-ot tesznek ki a Fortune magazin legmenőbb 500-as vállalati listáján. Ráadásul példájuk további, tehetséges bevándorlókat vonz. Meg kell említeni azt is, hogy sokkal többet fizetnek be a költségvetésbe, mint amennyi állami támogatást kapnak. Csak éppen pozitív szerepüknek ellentmond, hogy mind kedvezőtlenebb a migráció megítélése. Pl. a magyaroknál és a lengyeleknél, noha errefelé alig-alig vannak migránsok, függetlenül a társadalom elöregedésétől és a munkaerőhiánytól. Londonban a lakosság jó egyharmada idegen, a város mégis sokkal befogadóbb.
De hát bizonyos politikusok a jelenséget meglovagolva igyekeznek befolyáshoz jutni, miközben a gazdasági eredmények cseppet sem jók és terjednek a megszorító intézkedések. A bajokra azonban nem a határok lezárása a válasz, mert az csak lassítja a növekedést, súlyosbítja az egyenlőtlenségeket, aláássa a társadalmi szolidaritást, vagyis lefelé tartó versenyt indít be. Ha itt valaki politikusként keménykedik, az az egész országot sújtja.
