Csak egy baráti figyelmeztetés volt, semmi több.

Most, amikor a kormánypártok az alaptörvényben nevezhetik ki bűnözőnek az utcán élőket, vagy a Fidesz a pártpénzek teljesen esetleges mozgatásával tetszőleges módon zsarolja az ellenzékét, vagy amikor Orbán miniszterelnök azt fontolgatja, a választók helyett ezután ő nevezi ki két évente a budapesti főpolgármestert, világosan látszik, mekkora jelentősége van annak, hogy a Fidesz elérte a minősített, kétharmados parlamenti többséget jelentő mandátumhatárt.

Ennek birtokában mindent megtehet, amit csak akar. Alkotmányba írhatja akár a felcsúti királyválasztást, bűnözőnek nevezhet neki (vagy szavazóinak) nem tetsző csoportokat, vagy akár

Mészáros Lőrinc nevére íratja a magyar fővárost.

És ez kizárólag annak köszönhető, hogy az LMP nem léptette vissza 5-6 képviselőjét az április választáson. Ha visszalépteti, akkor nincs kétharmad. A kormánykritikus szavazók nagyon tudatosan szavaztak az esélyes ellenzéki jelöltre; ha csak egy jelölt volt, akkor könnyű volt megállapítani, ki az.

Most az derült ki, hogy az LMP részéről azért maradt el a koordináció, mert egy aggódó anyuka felhívta a párt kampányfőnökét.

Az eddig is tudható volt, hogy Schuck Erzsébet, a kampányfőnök a választás előtt egyeztetett  Schmidt Máriával, most viszont az is kiderült, miről. A NER egyik oligarchája, az Orbán-rezsim szélsőjobboldali ideológiájának kidolgozója

kifejezetten a választási eredményt akarta befolyásolni azzal, hogy nyomást gyakorolt

Schmuckra, az LMP ne léptessen vissza képviselőjelölteket, hogy az ellenzék eredményesebben, a kormány gyengébben szerepeljen a választáson.

Erre bizonyíték Schmuck Erzsébet párttársainak írt levele, amelyben a Schmidttel való kapcsolat miatt magyarázkodik, és amelyből a Zoom közölte az érdemi részt:

A kampányidőszakban akkor hívott (…), amikor Hadházy Ákos több mint 20 helyen akart visszalépést. Azért hívott fel Mária (és nem én hívtam), hogy felhívja a figyelmemet arra, mint kampányfőnöknek, hogyha megtesszük, amit Ákos szeretne, akkor a választóink elfordulnak tőlünk és könnyen kieshetünk a Parlamentből.

Ebből az is látszik, hogy Schmidtnek nem nagyon szokása igazat mondani, esetleg a logikai képességeivel lehet gond. Minden közvéleménykutatásból az látszott ugyanis, hogy az LMP szavazói túlnyomó többségükben kifejezetten kormánykritikusak voltak, ezért igen valószínűtlen, hogy pártjuk azért eshetett volna ki a parlamentből, mert azt látják, hogy koordinál, azaz a kormány megbuktatásán/előnyének csökkentésén dolgozik.

Erzsi és Peti

Schmuck mindezt nem értékelte politikai nyomásgyakorlásként, csak úgy, hogy egy anyuka ("Ungár Peti anyukája") amiatt aggódott, nehogy a fiacskája ne jusson be a parlamentbe. (Bejutott.)

"Baráti figyelmeztetésként."

Schmuck - akinek közéleti szereplését Schiffer András számlájára írhatjuk - amúgy kikérte magának, hogy a lap vagy bárki az ő telefonbeszélgetései felől érdeklődön:

Hagyjuk ezt, hogy magánbeszélgetésekről akar valamit megkérdezni, ez minden határon túlmegy. Érti ezt a kifejezést: magánbeszélgetés? Akivel telefonon beszélgetek, az az ő dolga, meg az enyém.

Tehát ahogy Semjén Zsolt vadászatainak sincs semmi köze a közélethez, most már Schmuck Erzsébet telefonbeszélgetéseinek sem.

Az viszont ebből a sztoriból is látszik, hogyan kerülhetett vissza a 12 éve még Orbánnal szembeforduló, az utóbbi években baklövést baklövésre halmozó, férjétől örökölt vagyonából milliárdos oligarcha a NER pikszisébe.

Nemcsak azért, mert mindenben kiszolgálja a vezér ízlését és hatalmi szempontjait, hanem egyszerűen azért, mert van egy pártja, amit a kritikus helyzetekben képes Orbán érdekei szerint befolyásolni.