A kilakoltatási tilalom, amely 2017. november 15-én kezdődött, április 30-án lejárt. Egyelőre nem tudni, hány családot érinthet.
Tavaly négyezer kilakoltatás történt Magyarországon. 12-16 ezer ember került utcára - közölte a hajléktalanság ellen küzdő civil szervezet, A Város Mindenkié csoport. A moratórium lejárta után az albérletben és az önkormányzati bérlakásban élők vannak a legnagyobb veszélyben.
A parlament döntése alapján tavaly a korábbiaktól eltérőn korábban, november 15-én kezdődött a kilakoltatási moratórium, és tovább április 30-ig tartott. A téli kilakoltatási moratórium meghosszabbítása helyes lépés volt a kormány részéről, de közel sem elég – szögezte le A Város Mindenkié nevű civil szervezet, amely a kilakoltatások halogatását nem tartja megfelelő megoldásnak. A civilek szerint a parlamentnek nem azt kellett volna törvénybe foglalnia, hogy – a közelgő választásokra tekintettel – a végrehajtók március helyett kivételesen csak májusban rakhassák utcára az embereket, hanem azt, hogy
tilos legyen bárkit, bármikor utcára tenni.
A kilakoltatásokkal nem az a probléma, hogy esetleg hideg időben kerül rájuk sor, hanem az, hogy hajléktalanná tesz embereket. A megoldás nem egy hosszabb-rövidebb téli kilakoltatási moratórium, hanem egy egész éves kilakoltatási moratórium az elhelyezés nélküli kilakoltatásokra.
A legrosszabbul a kilakoltatott családok gyerekei járnak.
Sok ilyen esetet látunk, ahol nem tudják hol elhelyezni a gyerekeiket. Kiemelik őket és a szülők pedig mennek a hajléktalanszállóra vagy akár munkásszállóra. Az úgynevezett szerencsésebbek be tudnak kerülni családok átmeneti otthonába, ahol ugye a szülők is és a gyerekek is együtt lakhatnak, de mivel olyan iszonyatosan hosszú várólisták vannak a családok átmeneti otthonaiban, ezért nagyon-nagyon sok családnak erre nincsen lehetősége
- mondta el Udvarhelyi Tessza.
Ha a magáncsőd valóban működne, a kilakoltatások megelőzhetők lennének a Magyar Szociális Fórum elnöke szerint.
Fedélhez kell juttatni az embereket! Nem moratóriumokat kellene elsősorban művelni, hanem lakásokat kellene építeni: olcsó, szociális bérlakásokat, amelyekkel megoldást lehetne találni erre a tömegméretű problémára, hiszen ez százezreket érint, és ne felejtsük el, a fizetésképtelenség pedig közel másfél millió embert
- nyilatkozta Simó Endre az ügyben a HírTV-nek.
Ellenzéki politikusok két hónappal ezelőtt törvényben tiltották volna meg, hogy gyermekes családokat utcára lehessen tenni. Elhelyezésük önkormányzati feladat lett volna. Az indítványról azonban a kormánypártok tárgyalni sem voltak hajlandók a parlamentben.
A kilakoltatások legvehemensebb ellenzője a Párbeszéd, amely írásban kérdezte az igazságügyi minisztert a folyamatban lévő végrehajtások számáról és, hogy a banki hiteltartozás miatt hány kilakoltatás várható a következő hónapokban.
Az írásbeli kérdést azért küldtük Trócsányi miniszter úrnak, mivel április 30-án lejár a kilakoltatási moratórium. A Fidesz és a KDNP meghosszabbította ezt a kilakoltatási moratóriumi időszakot, gondolva arra, hogy ne lássanak szegény sorsú családokat a választópolgárok. Tavaly nyáron ez történt, akkor megtudtuk, hogy 900 ezer végrehajtás van csak banki hitelkárosultak ellen. A rossz törvények, amelyeket a magyar bíróságok alkalmaznak, a rossz devizás törvények miatt, több ezer család elvesztheti az ingatlanát
- mondta el Hegyesi Beáta, a párt elnökségi tagja.