Alapvetően három lehetséges fogatókönyv létezik – bár az ellenzék bőszen hirdet egy negyediket is. Sorra vesszük, milyen végkimenetele – és annak milyen következménye – lehet a közelgő választásoknak.
1, Újra kétharmaddal nyer a Fidesz
A napi folyamatokat látva erre lényegében alig van esély. Az ellenzéki összefogás, ha csak korlátozottan is valósul meg – praktikusan a koordinált visszalépésekkel –, akkor is képes megakadályozni a Fidesz újabb, mindent elsöprő győzelmét. A közvélemény-kutatások adatai szerint a kormánypárt érdemben nem volt képes növelni szavazói számát, a biztos Fidesz-szavazók ma is 2,2-2,5 millió között vannak. Ez a szám akkor lenne elegendő a kétharmad visszaszerzéséhez, ha nagyon alacsony részvétel mellett folyna a választás. Erre azonban lényegében semmi esély sincs már.
A következmény azonban ismert: a Fidesz, Orbán Viktor valóban leszámolni mindenkivel, aki egy kicsit is kritikus a hatalommal szemben. A tervek készen vannak, részben nyilvánosságra is hozták azokat. Kétharmad esetén kormánykritikus civil szervezetek, médiumok egy éven belül lehúzhatnák a rolót.
2, Egyszerű többséget szerez a Fidesz
Ez a legvalószínűbb forgatókönyv, azonban ez is csak (!) 50 százalékos valószínűséget kap. Az előbb említett, koordinált jelöltállítás miatt az ellenzék könnyen elhozhat 30-35 egyéni mandátumot a Fidesz elől.
Az eredmény alig különbözne a kétharmados többség megszerzésétől. Az állampárt már ebben a ciklusban is egyértelművé tette: ha számára fontos ügyről van szó, nem ragaszkodik ahhoz, hogy a joglakotás törvényes legyen. Gond nélkül tol át kétharmados többséget igénylő szabályozást feles többséggel. A NER működik, a finomításához – vagyis a kritikus hangok totális elfojtásához – elég lesz a feles többség is.
3, Bár nyer a Fidesz, nem tud egyedül kormányt alakítani
Ennek a forgatókönyvnek nagy, 40 százalékos esélyt adnánk. Az már most látszik, hogy igen nagy a részvételi hajlandóság a polgárokban. Orbán Viktor március 15. beszéde ugyancsak a mozgósítást célozta – ám ez könnyen kontraproduktiv lehet. Ha a Fidesz, a rettegés 50 árnyalatát bedobva igyekszik aktivizálni saját táborát, az ugyan így hat az ellenzék támogatóira is – akik pedig sokkal többen vannak. A szétaprózódást minimalizálandó koordinált visszalépésekkel maximalizálhatják az Orbánnal szemben álló pártok mandátumaik számát. Az eredmény pedig egy győztes, de kormányzásra képtelen Fidesz frakció, miközben az ellenzéki oldal legalább négy, kisebb frakcióból áll majd.
Ennek a forgatókönyvnek több, lehetséges kifutása is létezik, azonban mindegyik vége az előrehozott választás. (Ettől azonban nem érdemes megijedni. Csak a Fidesz tartja akkora erénynek, hogy a rendszerváltás óta minden kormány kitöltötte a mandátumát. Olaszországban ilyesmire a háború vége óta nem volt példa – mégis, nagyon szeretnénk olasz életszínvonalon hanyatlani.)
Jelen pillanatban biztosnak látszik, hogy nem jut be olyan párt a parlamenbe, amely hajlandó lenne, akár csak kívülről is támogatni egy újabb, Orbán vezette kormányt. Kisebbségből pedig Magyarországon sem kormányt alakítani, sem kormányozni nem lehet.
Ha az összellenzék képes legyőzni Orbánt, a legvalószínűbb, hogy a Jobbik rendelkezik majd a legnagyobb frakcióval, őket követné a közel azonos MSZP-Párbeszéd, az LMP és egy kisebb DK képviselőcsoport. Másnak túl sok esélye nincs a parlamentbe kerülésre.
Alapvetően mindegy is, melyik párt – vagy időleges pártszövetség – próbálkozna a kormányzással, mindenképp szüksége lenne a teljes ellenzéki támogatásra. A Jobbikkal azonban a baloldali pártok nem fognak közös kormányt alakítani – és ez visszafelé is igaz. A megoldás: olyan kisebbségi kormány, amelyet – ez a legvalószínűbb – a Jobbik támogatna kívülről.
Az ellenzéki pártok rendelkeznek közös nevezővel: Orbán rendszerének leépítése. A NER-t feles többség birtokában nem tudnák alapjaiban megbontani, de képesek lennének arra, hogy az Orbán számára legkínosabb ügyekben vizsgálatot kezdjenek, az eredményeket pedig a nyilvánosság elé tárják. A folyamat egyetlen lehetséges végkimenetele: miután kellő mértékben feltárták az orbáni oligarcha-rendszert, és az Orbánhoz kötődő korrupciós hálózatot – előrehozott választást írnak ki. Erre nagyjából egy év múlva kerülne sor.
4, Az ellenzék szerez kétharmados többséget
Minthogy leírtuk az első, teljesen valószínűtlen forgatókönyvet, így ezt is megemlítjük – noha százalékban alig mérhető erre az esély.
Ez az eredmény is kényszerkoalíciót szülne, még akkor is, ha valamelyik homogénebb ellenzéki csoportosulás kormányt tudna alakítani. A kétharmados többség ugyanis lehetőséget teremtene a NER teljes lebontására, ám ehhez az oldalak közötti folyamatos párbeszédre és kompromisszumokra lenne szükség. Jelen pillanatban a szavak szintjén erre minden oldal nyitott – ám a hatalom közelsége könnyen elfelejteti a tegnapi szándékokat.
Orbán ünnepi (???) beszéde azt mindenképp jól mutatja: a három hónapja még lefutottnak gondolt választásnak ma már valódi tétje van.
