- Orbán jelenleg adja a nagyfiút, de lehet, hogy lyukra fut.
- A populisták remekül vannak, egy Marcon nem csinál tavaszt?
- Évszázadokig tart, amíg Közép-Európában kialakul a fejlett demokrácia, de az Erste vezérét nem zavarja, hogy jelenleg egy-két őrült van hatalmon a térségben. Spiegel
A lap úgy tudja, a német kormány el akarja érni, hogy a jövőben meg lehessen vonni a regionális támogatásokat azoktól az államoktól, amelyek megszegik a közösségi jogot. Hírek szerint a Merkel-kabinet már a múlt hónap közepén megvitatta a kérdést, mivel vannak olyan államok, amelyek nem tartják be a jogállami alapelveket. A német képviselő az Állandó Tanácsban sürgette, hogy a Bizottság komolyan vegye fontolóra a javaslatot. Az elképzelés azért vetődött fel, mert a 7-es paragrafus, amely ilyen ügyekben szóba jöhet, idáig nem sok sikert hozott. A Bizottság két évig hasztalanul próbálta jobb belátásra téríteni Lengyelországot, ezért a héten megindította a vonatkozó eljárást, csak éppen Varsó semmi jelét nem mutatja, hogy hajlandó volna visszacsinálni az igazságügyi reformot. Viszont a pénzek megvonása fájdalmas volna a PiS számára. A költségvetésért felelős biztos, a német Oettinger is ebben az irányban akar haladni.
Egy uniós diplomata szerint bőven belefér, hogy az állam- és kormányfők február végén megvitassák a kérdést, mert az nem lehetséges, hogy egyes tagok egyszerű pénzautomatának nézzék az EU-t, amelyből kényük-kedvük szerint kiszolgálhatják magukat. Az Európai Néppárt frakcióvezetője támogatja ugyan Brüsszel eljárását, de ő is szükségesnek tartja, hogy jobban méretre lehessen szabni a szankciókat. Merthogy a 7-es cikkely alapján kizárólag győztesek és vesztesek vannak. Az Európai Parlament Jogi és Belügyi Bizottsága szintén kifogásolja, hogy igen nehézkes a jogállami eljárás, és nem képes hatékony válasszal szolgálni, ha valamelyik tagállamban veszélybe kerül a demokrácia.
Az új osztrák külügyminiszter asszony szerint nem lenne jó, ha Ausztria maga ajánlkozna, hogy közvetít a Kelet és Nyugat között, inkább az uniónak kellene felkérnie erre a szerepre. Karin Kneissl ugyanakkor abban a kérdésben ellentmondott a Szabadságpártnak, amely a tisztségre jelölte, hogy országának be kellene lépnie a Visegrádi Csoportba. Úgy fogalmazott, hogy amennyire tudja, a V4-ek inkább maguk között kívánnak maradni. De ettől függetlenül első útja Pozsonyba vezet. (Ugyanakkor egy másik interjúban határozottan cáfolta, hogy utána rögtön Budapestre menne – a szerk. megj.) Amúgy a migrációt és Európát tartja a legsürgetőbb kérdésnek. Ám ehhez az osztrák kormánynak határozottabban meg kell jelölnie, hogy hol is áll. A miniszter különben nem gondolja, hogy a kisebbik koalíciós párt tényleg veszélyes antiszemitizmust testesítene meg.
Az osztrák szélsőjobb sikere az EU-ban másutt is ösztönzi a nacionalistákat, akik különösen a földrész közepén erősek. Mindenesetre a Szabadságpártnak valószínűleg ez volt a legsikeresebb éve, mivel választási előretörését tényleges hatalomra tudta váltani, bekerült a kormányba. Sőt, megszerzett egy sor kulcstárcát, beleértve a védelmi, a bel- és külügyminisztériumot. Az FPÖ eredményén főként a menekültválság lendített nagyot. A párt bevándorlás-ellenes álláspontja találkozott a szavazópolgárok véleményével, de ugyanerre a vonalra állt rá az immár kancellár Sebastian Kurz is. Strache pártvezér gyakran mondogatja, hogy az iszlám nem Ausztria része. A kisebbik szövetséges fölött azonban ott lóg a múltja, hiszen a szervezetet volt nácik alapították az 50-es években.
A populista nacionalisták sokféle színt képviselnek az európai politikai palettán, de valamennyiek kihasználják a félelmeket, hogy felhígul a nemzeti identitás, illetve hogy kérlelhetetlen következményei vannak a globalizációnak. Az osztrák koalíció megalakulása jó hír a visegrádi államoknak, amelyek körében a napi politika része a bevándorlás-ellenes és nacionalista retorika. Az unió számára gondot jelenthet, ha Ausztria közelebb kerül a csoporthoz és távolodik az olyan, hagyományos partnerektől, mint Németország. Strache egyébként nyíltan támogatja az Oroszország elleni szankciók feloldását. A párt számára most az a nagy dilemma, hogy képes-e átalakulni elitellenes populista mozgalomból kormányképes erővé. A kontinens szélsőséges mozgalmai erősen figyelnek.
A hírügynökség azt emeli ki Orbán Viktor rádiónyilatkozatából, hogy el lehet felejteni a Lengyelország elleni szankciókat, mert Magyarország úgyis megvétózza azt. Vagyis az EU ejtheti a terveket Varsó megregulázására a demokratikus normák megszegése ügyében, mert a magyar kormány él jogával és megakasztja a folyamatot. Mint emlékezetes, a Bizottság kimondta, hogy a lengyel kormány több lépése is veszélyezteti a jogállamot, ezért azt ajánlja, hogy a tagállamok indítsanak eljárást a 7-es cikkely alapján. Orbán ellenfelei pedig úgy vélik, hogy a Jog és Igazságosság sok minden átvett abból, ahogyan a magyar miniszterelnök építi az ő illiberális demokráciáját, immár 7 éve, beleértve az igazságszolgáltatást és a médiát, ám Orbán idáig elkerülte a keményebb brüsszeli megtorló intézkedéseket. A jelentés is kitér arra, hogy a lengyel kérdésben elfoglalt álláspont fontos lehet, amikor megkezdődnek a tárgyalások 27-ek között a következő pénzügyi időszak költségvetéséről. A kormányfő ez utóbbiról azt fejtegette az állami rádióban, hogy Magyarországnak joga van az EU-támogatásokra, mert az a felzárkózást szolgálja, politikai feltételek nélkül.
Orbán Viktor megerősítette, hogy országa elutasítja a Lengyelország elleni szankciókat, és most szövetségeseket keres a bojkotthoz, csak éppen töredezik a V4-ek egysége. A politikus igyekszik azt sugallni, hogy a térség felsorakozik Varsó mögött, miközben az unión kívül az Európa Tanács, valamint több tagállam kormánya is felháborodottan fogadta, hogy a lengyel kormány belegyalogol az igazságszolgáltatás függetlenségébe. A visegrádiakat összeköti, hogy elutasítják a menekülteket, ebben a kérdésben egyfajta keleti tömb alakult ki. Csakhogy a lengyelek kapcsán már korán sincsenek egyazon véleményen. Vétóval idáig csupán Orbán fenyegetőzött. Az Európai Parlamentben a Fidesz ugyanahhoz a pártcsaládhoz tartozik, mint a német CDU-CSU. A szlovák miniszterelnök Európa-barát szigetnek tartja országát a régióban. Azt ugyanakkor nem tudni, hová helyezkedik az új cseh kormányfő.
Az idén jó egészségnek örvendett a populizmus Európában és Amerikában is, így egyelőre korai volna megfújni a harsonákat, mármint hogy sikerült visszaszorítani a jelenséget, aminek jellemzője a bevándorlás-és globalizációellenesség, valamint az euroszkepticizmus. A szélsőjobb, sőt az EU-val szembenálló ultrajobb van hatalmon a magyaroknál, a lengyeleknél és a cseheknél. Nyomul a hollandoknál és épp most került be a kormányba Ausztriában. El lehet képzelni jobb politikai feltételeket is az unió „újraindítására”. Az AfD-nek csaknem 100 képviselője van a Bundestagban. Az olaszoknál nagy léptekkel halad előre a szélsőjobb. Vagyis Marcon inkább a kivételt jelenti ebben a környezetben. A kulcstéma a migráció, amit megfejel az állás körüli bizonytalanság, a bérek stagnálása, a félelem az iszlámtól és a merényletektől, a globalizációval és a technológiai forradalommal összefüggő identitási gond, az állam eladósodása, a jóléte rendszer kifulladása.
Európa pontosan tudja, hogy a menekülthullám még sokáig nem enyhül. Ezzel kapcsolatban az egyik legfőbb aggály az átlagember részéről, hogy nem sikerül ellenőrizni a folyamatot. A szociáldemokrata baloldal naiv optimizmusa itt nem segít, csupán adja a lovat a populisták alá. Az általános düh másik forrását az egyenlőtlenségek jelentik. Egyelőre senkinek sincs a kezében a csodás ellenszer. Valószínű, hogy a trumpi gazdaságpolitika valamelyest elbizonytalanította az elnök híveit. Az is biztosnak látszik, hogy Nagy-Britannia rosszul jár a Brexit miatt. Ám ha nem sikerül minden mást megelőzve rendbe szedni a bevándorlás és az egyenlőtlenségek ügyét, akkor a populizmus alighanem hosszú távra berendezkedik. Merthogy az nem átmeneti eltévelyedés, hanem egy helyzet tünete.
Az Erste Bank vezére számára nem gond, hogy Közép- és Kelet-Európában egy-két őrült figura van vezető pozícióban, hiszen pl. mennyire normális piac Nagy-Britannia a Brexit után, vagy Trump Amerikájában? Treichl, aki rekord idő, immár 20 év óta vezeti a pénzintézetet, hozzátette, hogy évszázadok kellenek, amíg a térségben kialakulnak az érett, demokratikus társadalmak. Úgy gondolja, hogy ami most Magyarországon és a Lengyelországban zajlik, a demokrácia serdülőkora, és teljesen természetes. Viszont mégiscsak más, mint amit pl. az USÁ-ban, vagy brit földön tapasztalni, mert errefelé sok helyen a szocializmusból az oligarchizmusra váltottak át, és helyenként még mindig folyik a küzdelem a demokratizálódásért, a középréteg megteremtéséért. A tengerentúlon viszont látni, milyen rettenetes hatása van a demokráciára, ha felmorzsolódik a középosztály. Európában rettentően ügyelni kell arra, nehogy itt ugyanez játszódjon le. A társadalmi közép elégedetlensége jelenti a legnagyobb veszélyt a demokrácia számára. Az Erste főnöke egyébként azt reméli, hogy az új osztrák vezetés kihasználja pozícióit Közép- és Kelet-Európában, és az EU-n belül nagyobb helyi értékhez juttatja a régiót.
Zajlik a vita a bajor CSU-ban, mivel a pártfrakció két hét múlva esedékes tanácskozására meghívták Orbán Viktort, valamint az új osztrák kancellárt. Orbán jelenlétét többet szerencsétlennek tartják, mivel a politikust nem tekintik megbízható partnernek az erősebb unió kialakításahoz. Ráadásul az uniópártok épp most jutottak egyezségre a bevándorlás kapcsán, a magyar miniszterelnök viszont a merkeli menekültpolitika ellenfelének számít. A keresztényszociálisok szóvivője azonban semmi gondot nem lát a vendéglista körül. Azt mondja, nincs abban semmi rendkívüli, ha két baráti párt kormányfőjét kérik fel hozzászólásra. Ezzel szemben a zöldek képviselője a francia elnököt sokkal jobb választásnak tartotta volna. A szociáldemokraták tartományi vezetője úgy gondolja, hogy Orbán és Kurz nem a legjobb tanácsadók Bajorország számára.
A magyar kormány nyomás alá helyez jó pár humanitárius szervezetet, amikor a szociális programok bojkottjára szólít fel, ha azokat Soros György alapítványa támogatja. A Fidesz helyi vezetői Pécsett, Debrecenben, Székesfehérváron és Kaposváron kezdeményezték, hogy bojkottálják a Nyílt Társadalom Alapítványok által berendezett NGO-irodákat. Vagyis hogy senki se adjon helyiséget bérbe ilyen célokra és ne működjön együtt az ilyen csoportokkal, mondván, hogy itt álcivilekről van szó, akik Soros migránspolitikája érdekében ténykednek. Többek közt Kósa Lajos is nyilatkozott ez ügyben, de semmiféle bizonyítékot nem mutatott be állítása alátámasztására.
Soros amúgy valóban elhatározta, hogy további pénzeket ad vidéki emberbaráti szervezeteknek, de az előzmény az volt, hogy a hatalom hónapokon át kampányt folytatott ellene, majd rendelet korlátozta a humanitárius csoportok tevékenységét. Olyan egyesületekről van szó, amelyek pl. segítenek mozgássérült gyerekeknek eljutni az iskolába, vagy hospice-okat támogatnak. Viszont nem szerveznek programokat menekülteknek, annál is kevésbé, mivel a bezárkózó magyar politika folytán szinte nincsenek is menedékkérők az országban. Ebből következik, hogy képtelenség a helyi Fidesz-hatalmasságok megfélemlítő retorikája. Viszont tökéletesen illeszkedik a „Soros-terv” állami doktrinává emelt mantrájába. Az orbáni médiagépezet minden csatornájából folyik a hazugságokra épülő, antiszemitizmussal megspékelt szöveg, miszerint Soros menekültek áradatát akarja Európára zúdítani, hogy megváltoztassa annak keresztény jellegét. A nagyobb városokban a civilek hatékonyan cáfolják ezeket az állításokat. Ez magyarázza a Fidesz agresszivitását.
