A Jobbik és baloldal összefogása reális veszélyt jelent Orbán újrázására nézve – ezt jelzi, ahogy a Fidesz lakájmédiája igyekszik hitelteleníteni a szélsőjobb cukisodását. A kérdés csak az: a választók gyomra bevenne-e egy ilyen összeborulást?

A kormány revolverlapjainak legújabb slágertémája: a Jobbik néppártosodásának, avagy cukiság-kampányának hiteltelenítése. A propaganda azt szeretné bebizonyítani: a párt centrumba húzódása csak a felszín, a Jobbik valójában továbbra is a jól ismert rasszista, szélsőséges alakulat. A cél egyértelmű: a ma még csak balértelmiségiek szintjén létező közeledést megakadályozni. (Tegyük hozzá: ki gondolta volna 2010-ben, hogy Vona Gábor olyan ikonikus balos helyszínen jelenhet meg meghívott vendégként, mint a Spinoza ház, és a közönség figyelmesen fogja hallgatni kifütyülés helyett.)

Tagadhatatlan: a Jobbik, és elsősorban annak elnöke, nyilatkozataiban turbó fokozatba kapcsolata a centrumba húzást. Megengedőek a melegekkel, a cigányokkal, a zsidókkal, immár Unió-pártiak és orosz ellenesek, támogatják a civileket és kiállnak a CEU mellett. Ki-ki maga döntse el: hiszi-e, hogy a változás valódi, vagy csupán politikai számítás eredménye. Kétségtelen, hogy a közép-jobb kiürült a magyar politikai térben, amikor a Fidesz úgy döntött, inkább szélről szerez több szavazót, elszívva a levegőt a néhány évvel ezelőtti Jobbik elől.

Nem tisztünk véleményezni a Jobbik pálfordulását - az azonban biztos, hogy a közvélemény-kutatások nem igazolják vissza a drámai politikai fordulat miatt várt drámai mértékű szavazóvesztést.

Arról korábban mi is többször írtunk: az ellenzék egyetlen esélye a 2018-as győzelemre, ha a szavazólapon a kormánypárti jelölt neve mellett egyetlen, összellenzéki aspiráns szerepel. Könnyű belátni, hogy ezzel a technikával, direkt politikai szimpátia helyett az országban reálisan meglévő protest hangulatot használná ki az ellenzék maximálisan. A kérdés azonban továbbra is az: összehozható-e egy ilyen szivárványkoalíció, és milyen árat fizetnének érte a benne résztvevők.

Az első kérdésre a biztos válasz: nem. Pontosabban: hivatalosan biztosan nem. Arra senki ne számítson, hogy olyan jelöltet talál jövre a szavazólapon, amely mellett minden ellenzéki párt logóját látni fogja. Már csak azért sem, mert ezt még az elvben ideológiailag egymáshoz közelebb álló baloldali pártok sem képesek összehozni. Az újak nem közösködnek a régiekkel, mindenki egymásra mutogat – szokás szerint teljes a káosz. Ez persze a választásokhoz közeledve letisztul majd, kialakulnak a baloldali frontok, de totális összeborulás sosem lesz. Technikai azonban könnyen elképzelhető, ugyanis volt már rá példa. Ez viszonylag egyszerű: bár az adott körzetben mindenki indít saját jelöltet, egy háttéralku alapján eldöntetik, ki mellett kampányolnak valójában. Ilyen összejátszásra, ha országos szinten nem is, helyben bizonyosan lesz példa. Egy ilyen összefogásba pedig helye lehet a Jobbiknak. Mivel nyilvánosan könnyen letagadható, ám mégis maximalizálható a kormányellenes hangulat ereje.

És itt a válasz a következő kérdésre is: mind a baloldali pártok, mind a Jobbik tart választói büntetésétől, ha nyilvánosan összebútorozna a nemrég még ősellenségnek tartott erővel. Ez pedig azt vetíti előre, hogy nem csak nyíltan összefogni, hanem kormányozni is képtelenek lennének közösen.

Akár meg is verhetnék a Fideszt, azonban olyan összetételű lenne a parlament, amelyben senki nem tudna kormányzati többséget összehozni. Ez a kurdarc pedig újabb Fidesz győzelmet garantálna az előre hozott választásokon.