Miközben forráshiány miatt sorra szűnnek meg az alapítványok által létrehozott tematikus múzeumok és emlékhelyek, a Trianon Múzeum és a hozzá tartozó Nagy-Magyarország Park újabb fejlesztésekre kap lehetőséget, ömlik a pénz, s még a végén a Városligetben is helyet kaphatnak.
Nem telik el hét anélkül, hogy a magyarországi általános-és középiskoláknak ne hozna valami jó hírt a postás. A napokban az igazgatók egy színes, csaknem harminc oldalas kiadványból értesülhettek arról, hogy a várpalotai Trianon Múzeum 2017. szeptember elsejétől felkerült a diákcsoportok által vasúton díjmentesen megközelíthető műemlékek és emlékhelyek – viszonylag szűk körű – listájára, és programkínálata is tovább bővült.
Azokban az időkben, amikor a legtöbb tematikus múzeum a napi túlélésért küzd, legalábbis furcsa, ha egy szűkebb kör érdeklődésére számot tartó gyűjtemény ennyire dinamikusan fejlődik, látszólag a semmiből. Gondolhatnánk, hogy az emlékhely online is elérhető ajándékboltja hozta az áttörést, de azért nehéz elhinni, hogy a Horthy Miklóst ábrázoló hűtőmágneseknek akkora felvevőpiaca lenne, ami eltart egy csapatnyi irredenta történészt és múzeumpedagógust, és futja belőle saját turistabuszra és kastélyszállóra, sőt, a közeljövőben megnyíló 4D-s mozira is.
„Meggyőződésünk, hogy a Trianon Múzeum által kínált komplex programok nélkülözhetetlen részei a megújuló magyar közoktatási képzésnek”. Szól a füzetke bevezetője, amelyből rögtön következtethetünk is arra, miből sikerült a nyomdaköltségeket és a terjesztés anyagi feltételeit előteremteni. Mi fizettük, és hálásak is lehetünk érte, hiszen gyermekeink így átfogó ismeretekhez juthatnak népünk viharos történelméről. Azzal, hogy a várpalotai Trianon Múzeum így közvetetten, de tevőlegesen járulhat hozzá a most alakuló Nemzeti Alaptantervhez (melynek szintén bőkezű szponzorai vagyunk adóforintjaink által), biztató jövőképet kaphatunk. Ha jól csináljuk, a következő generáció hétévesei már nemcsak a szandáljukat akarják majd visszacsatolni, ha leesik a lábukról a játszótéren.
A Trianon Múzeumot működtető alapítvány persze mindig szerencsésebbek közé tartozott: néhány éve jelképes 1 Ft-ért juthatott hozzá a várpalotai Zichy-kastélyhoz, azóta is kitüntetett figyelmet és támogatást kapnak a projektjei mind a Nemzeti Kulturális Alaptól, mind az Emberi Erőforrások Minisztériumától, valamint már a zsebükben tudhatják az ígéretet, hogy a Városligetben (vagy éppen a helyén, nézőpont kérdése) hamarosan megépülő múzeumi negyedben kaphatnak épületet. Mindez valószínűleg a korabeli események objektív, többszempontú bemutatásának köszönhető, és semmi köze az alapítvány kuratóriumának névsorához, amit, ha ABC-sorrendben olvasunk, az elején rögtön megtalálhatunk egy lovagkereszttel kitüntetett, a Nemzeti Könyvtár szerzőjeként is jegyzett aranytollú publicistát.
Maga a múzeum egyébként elérhető távbeszélőn, zsebtelefonon és villámpostán is a honlapjuk szerint - itt mindannyian szégyenkezve hajtjuk le a fejünket, akik a nemzetidegen “mobil” és “e-mail” szavakat napi szinten használjuk. Még jó, hogy a „honlap” szó önmagában is kifejezetten hazafias csengésű, így az legalább felvállalható.
Kerényi Kata
