- Megalázzák, embertelen körülmények közé kényszerítik a menedékkérőket a két tranzitövezetben.
- Orbán megint előhúzta a Soros-kártyát, bár alaptalanul vádolja az üzletembert.
- A hírhedt V4-ek az unió legfőbb kerékkötői.
Az Orbán-kormány politikájának egyik pillére a heves menekültellenes retorika. Migránsok ugyan jelenleg is jönnek, de szinte esélyük sincsen, hogy beléphessenek Magyarországra. Ezt tapasztalta a két tranzitövezetben a budapesti tudósító, aki azt is megállapította, hogy legfeljebb a családok és a gyerekek nyújthatnak be menedékkérelmet, a többiek kénytelenek javarészt az embercsempészekre hagyatkozni. Röszkénél és Tompánál jelenleg 300 migráns ügyét vizsgálják, ez idő alatt fogva tartják őket. Ahogy többen elmondták, a feltételek lehetetlenek, megalázóak. Egy szír férfi, aki végül tartózkodási engedélyt kapott a feleségével és 4 gyerekével együtt, azt mesélte, hogy soha nem felejti el a megszégyenítést, az őrök gúnyolódását. Egy másik, akinek a rokonai közül többen inkább visszamentek Szerbiába, azt panaszolta, hogy a két hónap alatt úgy kezelték, mint egy bűnözőt. Az ellátás minimális volt, segítséget jobbára a civilektől kaptak. A férfi később átszökött Ausztriába, ott már úgy bántak vele, mint egy vendéggel. A riport kitér arra, hogy az Európai Bíróság döntése elvben megnyitja az utat a kvótadöntés végrehajtása előtt, de több magyar vezető is azt közölte, hogy most kezdődik csak a harc. Ami azt illeti, fura és egyenlőtlen küzdelem ez, figyelembe véve a menekültek esélyeit.
Orbán Viktor ismét az állítólagos Soros-tervre játszik, amelynek lényege szerinte az, hogy a bevándorlók befogadására kényszerítse Európa országait. A sajátjai körében elmondott beszédben a miniszterelnök óvott a migráció drasztikus következményeitől. Azt hangoztatta a magyar egyházak és saját hívei előtt, hogy ahol már sok a migráns, ott feltartózhatatlanul kevert népek alakulnak ki. Soros György pedig azon van hogy megfossza a földrész kelet-középső részét keresztény és nemzeti identitásától. A lap megjegyzi, hogy a kifogásolt terv ebben a formában nem létezik. A milliárdos két éve javaslatokat terjesztett elő, hogy miként lehetne jobban elosztani a menedékkérőket az EU-tagok között. Ötlete nemigen talált visszhangra, bár éles viták kísérték. A jelentés hozzáteszi, hogy Orbán, akit bírálói a demokrácia lebontásával vádolnak, nyilvánvalóan Sorost kívánja ellenségképként a választási kampány fő elemévé tenni. A Soros-terv kapcsán már nemzeti konzultációt hirdetett meg.
Orbán Viktort tekinti példaképének a német szélsőségesek egyik tartományi vezetője. Björn Höcke, az AfD thüringiai főnökhelyettese nagy államférfinak nevezte a magyar miniszterelnököt. Elismerőleg szólt arról, hogy Magyarország meg akarja őrizni szuverenitását, amivel arra utalt, hogy az Orbán-kabinet megtagadja a menekültek befogadását. A szélsőjobbos politikus egyetért azzal, hogy semmiféle nemzetközi jog nem írhatja elő egy államnak, hogy az mitévő legyen. Az AfD képviselője a nagy német pártoknak azt vetette szemére, hogy azok szerinte több multikultit, több iszlámot és kevesebb Németországot akarnak.
A kommentár úgy látja, hogy az unión belül leginkább a hírhedt Visegrádi csoport akadályozza a közös döntéseket. A szervezeten belül persze több belső érdekszövetség is működik, ezért próbálkozik most Juncker azzal, hogy retorikával teremtsen kész tényeket az integráció elmélyítéséhez. A V4-ek rendszeresen gondoskodnak az ellentétekről, amihez az teremti meg a lehetőséget, hogy az EU-ban a határozatokhoz minden tagállam beleegyezése szükséges. A négy ország azonban rendre elhatárolja magát Brüsszeltől és leginkább abban ért egyet, hogy nem ért egyet a többi kormánnyal. Ugyanakkor a többiek nemigen tudnak ez ellen mit tenni. A szavazati jog megvonását még sosem vetették be. Ha mégis sor kerülne rá, a kilépések meggyengítenék az uniót. Ily módon leginkább az marad, hogy a többség tűr, éppen azért, hogy elkerülje a helyzet kiéleződését. De hogy ezt meddig lehet így csinálni, azt senki sem tudja, miközben a magyarok és a lengyelek túlfeszítik a húrt. Közben pedig nincs meg az egyetértés a legfőbb kérdésben, hogy ti. merre haladjon az EU.
