Kurz felmondta Orbán Viktor leckéjét: csak semmi nyitott Európa, védeni kell a külső határokat, és aki már túljutott az első uniós államon, az onnantól kezdve gazdasági menekült. A New York Times Putyin aknamunkáját sejti a CEU esetleges bezárása mögött. Német nyelvterületen nagy visszhangot nem váltott ki Szíjjártó kirohanása Timmermans ellen.
Az osztrák külügyminiszter azt mondta, az Európai Néppárt vezetői már eldöntötték, hogy a Fidesz a pártcsalád tagja marad. Kurz, aki az osztrák konzervatívok politikusa, ezt azzal indokolta, hogy a sokszínű földrész csak akkor maradhat erős, ha összetart. Ő a maga részéről pedig nem szeretné, ha a keleti tagállamok az unió másodrendű állampolgárainak éreznék magukat. Arra a megjegyzésre, hogy Orbán Viktor politikája nem kifejezetten a szorosabb együttműködés vágyát tükrözi, Kurz úgy reagált, hogy a magyar kormányfő a térség többi országával együtt élenjár az EU külső határainak védelmében. Egyébiránt pedig a miniszter úgy ítéli meg, hogy abba kellene hagyni a dolgok fekete-fehér ábrázolását, nem kellene erőltetni az erkölcsi felsőbbrendűséget. Merthogy teljesen elhibázottnak bizonyult az az út, amelyet a menekültválság során Németország, illetve sok osztrák és svéd politikus is választott. Ráadásul , mint mondta, a nyitott kapuk irányvonalát nem támasztotta alá a közösségi jog. És nem volna jó, hogy néhány civil szervezet, érdekcsoport, illetve a média mondaná meg neki, hogy mitévő legyen.
Az osztrák diplomácia vezetője úgy gondolja, hogy a migránsokat Ausztrália és Spanyolország mintájára a külső határokon kell megállítani, ott kell határozni a sorsukról. Mert ha beengedik őket Európába, akkor csak még többen jönnek. Ilyen központokat leginkább Egyiptomban és Tunéziában lehetne létrehozni. Ő is úgy véli, hogy aki eljutott Ausztriába, az voltaképpen gazdasági menekült, hiszen egyetlen szomszéd országban sem üldözték. Arra is figyelmeztetett, hogy minden ellenkező híreszteléssel ellentétben az érkezők többsége fiatal férfi, ám még öt év után is csak a harmaduk-felük lesz képes munkát találni Ausztriában, tehát nem igaz, hogy a többség magasan képzett lenne. Ily módon sokakat életük végéig az adófizetők pénzéből kell eltartani. Ugyanakkor Kurz úgy látja, hogy akit befogadnak, az köteles beilleszkedni.
A kommentár szükséges birodalomnak nevezi az Európai Uniót, de ha tovább gyengül a szervezet, azt megérzik keleten és délen is. A törésvonal az egykori Habsburg-, illetve Török Birodalom között húzódik, ahol a volt szocialista országokban nincs meg a mag Európa alapja, az erős középosztály, és ahol sok esetben még mindig etnikai és területi viták kötik le az államokat. Ezen belül a Nyugat-Balkán a legszegényebb, legkevésbé stabil, és szorul rá leginkább az EU támogatására, illetve irányítására. Hogy a földrész biztonságos marad és boldogul-e, vagy netán szétesik a hagyományos, kelet-nyugati választóvonal mentén, amelynek túloldalán a tekintélyuralmi orosz és a török vezetés érdekövezeteket hasít ki, nos, az ezen a területen mutatkozik meg majd leginkább. Putyin igencsak aktív a térségben. Szerbia és Bulgária az orosz hídfőállásnak számít. Magyarország és Lengyelország egyre inkább hasonlít a moszkvai rendszerre. A CEU ellen indított hadjáratot ebben a geopolitikai összefüggésben kell nézni.
A török elnök el van szánva arra, hogy betöltse az űrt a régióban a gyengülő unió után. Ám mégis Brüsszel az, amely stabilizálni tudja a Balkánt. Csak az vethet véget a nemzetiségi vitáknak, és hozhatja el a békét, ha ezek az országok csatlakoznak az EU-hoz, amelyet ezért kell szükséges birodalomnak tekinteni. De hogy mi történik a mag-Európában, pl. hogy a franciák kilépnek-e a közösségből, az alapvető a kontinens többi része számára.
A nagy német lapok közül egyedül a Die Zeit számol be arról, hogy Magyarország a Bizottság alelnökének lemondását követeli, de persze ehhez tudni kell, hogy ebben az újságban jelent meg a kifogásolt interjú, amelyben Timmermans a CEU kapcsán antiszemitizmussal vádolta meg Orbán Viktort. Az ominózus mondat úgy hangzott: rettenetes, hogy Európában még mindig létezik a zsidóellenesség. Az előzmény pedig az volt, hogy a magyar kormányfő amerikai pénzügyi spekulánsnak minősítette Soros Györgyöt. Az újság magyarázatként hozzáteszi, hogy a magyar vezetés hetek óta bezárással fenyegeti a milliárdos által alapított Közép-Európai Egyetemet. Ám az e célból elfogadott törvényt az EU többször is bírálta. A múlt héten olyan jelentések jöttek, hogy Orbán meghajlik a brüsszeli követelések előtt, ám utóbb cáfolták a megállapodás hírét.
Az újság azt írja a Szíjjártó kontra Timmermans-csörtéről, hogy a magyar külügyminiszter a nehéztüzérséget vetette be a Bizottság alelnöke ellen, de nem ez az egyetlen ügy, amely miatt összecsap Magyarország és Brüsszel. Ilyen a menekültügyi törvény, de idetartozik az is, hogy a felsőoktatás reformja miatt a bezárás fenyegeti a tekintélyes Közép-Európai Egyetemet. A jelek szerint a vonatkozó jogszabályt éppen azért alkották meg célzottan, hogy a CEU-nak le kelljen húznia a rolót. A tudósítás idézi, hogy Szíjjártó szerint ugyanakkor Soros meg akarja buktatni Orbánt, de a vitának nincs köze az üzletember származásához vagy vallásához. Azt hangoztatta ugyanakkor, hogy az EU egységét az olyanok veszélyeztetik, mint Timmermans, aki illegális bevándorlókkal igyekszik elárasztani Európát.
