A húsvét miatt lecsengtek a megatüntetések, a Fidesz már-már úgy gondolhatta, hogy a botrány 3 napig tartott, vége van, megúszták. De ez nincs így.

• Orbán például elmegy Tifliszbe, ahol érdemeinek megfelelő módon kezelik, és kifütyülik.
• Amerikai szenátorok (mindkét pártból) írnak neki levelet, hogy tárgyaljon a CEU-val és találjon megoldást.

Ez utóbbit nehéz másként kezelni, mint alig burkolt nyomásgyakorlást, a külpolitikában a szenátorok nem cselekszenek önállóan (mert arra formális joguk nincs is), csak a State Deparmenttel és Fehér Házzal egyeztetve. Vagy egyenesen azok kérésére.

Mert azt nm szabad elfelejteni, hogy bár az Orbán-rezsim pillanatnyilag lekerült a világsajtó címlapjairól, a CEU-törvény hatályban van.

Azt a hazugságot gondolkodó emberekkel nehéz elfogadtatni, hogy az Orbán-kormány nem akarja megszüntetni a CEU-t. Hiszen már a kezdeményezésére - sürgősséggel - elfogadtak egy törvényt, amelyik a gyakorlatban

likvidálja a Magyarországon működő amerikai egyetemet.

Ezzel a problémával valamit kezdeniük kell, mert ha nem teszik, a szenátori levélnél hatásosabb figyelmezettésre számíthatnak Washingtonból.

További probléma Brüsszel.

• Csütörtökön Lázár kancelláriaminiszter még azt mondta, nincs döntés arról, hogy Orbán elmegy-e az Európai Parlament a CEU likvidálásával foglalkozó ülésére jövő szerdán.
• Pénteken már az Euronews-zal azt közölték, mégis elmegy.

A habozás oka nyilvánvalóan az volt, hogy Orbánnak nincs elég támogatottsága:

a jobboldali Néppárt nem áll mögötte.

Hiába volt Szájerék levélkampánya, nem találtak támogatókra, nem tud előállni az a helyzet, mint 2011-12-ben. Az autokrácia kiépítésének kezdetén a médiatörvény és az alkotmányozás körüli vitákban Orbán kiállhatott a plenáris ülésre, az illúziókat tápláló Néppárt mögötte állt. A vita nem diktatúra vs demokrácia, hanem jobb- és baloldal között zajlott. (Itt emlékezhetünk pl. Daniel Cohn Benditre.)

Most nem ez a helyzet. Viszont megfutamodni gyávaság és

a vereség beismerése volna.

Ezért elmegy, de már előre készül a vereségre és arra, hogy felmossák vele a padlót.

A tifliszi kifütyülésre a propagandaminisztérium azt a kommunikációs panelt bírta kitalálni, hogy az fényes bizonyítéka a Soros-hálózat létezésének. (Soros biztos repülőgéppel szállította Grúziába a megtévesztett fiatalokat, mint Budapestre 2 hete mind a 80 ezret.)

Az előre látható brüsszeli fiaskóra is megszületett már a magyarázat.

Az Orbán-kormány emlőin létező Nézőpont Intézet közölt egy írást arról, hogy a Soros-hálózatnak több „megbízható szövetségese” van a brüsszeli parlamentben, mint amennyi a legnagyobb, néppárti frakció összlétszáma.

Tehát nyilvánvalóan ez lesz az oka, ha Orbánt lehurrogják, leoltják, hazugságait megcáfolják.

Hogy Soros még a hivatkozott dokumentum szerint is súlyos kisebbségben van az EP-ben, a 751 képviselőből csak 226 tartozik a szövetségesei közé, tehát hogy a véleménye egyáltalán nem ügydöntő, talán még csak nem is befolyásos, azt már a kormánypropaganda nem fogja hangsúlyozni.

A vereség nyilvánvaló lesz mindenkinek, aki nem a TV2-Lokál-állami média viszonyrendszerből tekint a világra.

De az a Fidesznek és Orbánnak nem számít. Nekik éppen az a kétmillió magyarországi választó kell, aki viszont onnan tájékozódik. És nekik le lehet majd magyarázni, hogy voltaképpen Soros szervezkedik ellenük (sőt, Magyarország ellen).

És innen nézve minél inkább feltörlik Orbánnal a padlót, nekik annál jobb, mert választóiknak egyre szilárdabb meggyőződésük lesz, hogy az ellenség nagyon erős.

És azt a kérdést már eszükbe se jut feltenni, hogy egyáltalán létezik-e.