Az előző részek tartalmából:
- Az Alexandra-csoport tagjai évek óta óriási tartozásokat halmoztak fel a könyvpiac szinte összes szereplője felé.
- A tulajdonos, Matyi Dezső az Alexandra a tartozásait, melyek ma már több mint 11 milliárd forintra rúgnak a felszámolás alatt álló Pécsi Direkt Kft-ből kiszervezte a Könyvbazár Kft-be.
- Átadta az üzletei irányítását a szintén az érdekeltségi körébe tartozó Rainbow Kft-nek, és különböző kondíciókkal, de megállapodott a kiadókkal az adósságai törlesztéséről.
- A Könyvbazár ha nem is pontosan, csordogálva, állandó késésekkel, de elkezdte fizetni a fokozatosan halmozódó adósságokat.
- Eközben az Alexandra (mely valójában összesen 19 céget jelent) felszámolta tíz boltját, és a cégcsoport tulajdonában lévő patinás Európa Kiadó hatalmas raktárkészletét is elárverezték.
Az Egyenlítő blog tudomása szerint van olyan nagy szereplője a szakmának, melynek kifizették az összes tartozását, illetve az is érdekes tény, hogy az Ulpius Ház felszámolásával felszabaduló Frei Tamást 30 millió forintos ajánlattal csábították magukhoz. Joggal gondolhatják azt a könyvszakma piciny szereplői, hogy
minderre az Alexandrának a nekik ki nem fizetett pénzekből telik.
Az elvileg a magyar könyvszakmát és -kereskedelmet képviselő Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete a saját könyvkiadó tagjai jogvédelmét finoman szólva nem igazán látta el, a Matyi legnagyobb konkurensének számító Libri-Shopline ki is lépett a szervezetből. Viszont most a szakmai szervezet élén változás következett be, az évtizedek óta igazgatói posztot betöltő Zentai Péter László helyét Keresztury Tibor (a Litera internetes portál korábbi vezetője) vette át.
E változásnak köszönhetően megkezdődött valamiféle kísérlet az évek óta tarthatatlan helyzet renedezésére. A tárgyalásra még nem került sor, ám egy - az Egyenlítő blog birtokába jutott - levél szerint Matyi látszólag megoldást kínál az egyre inkább tarthatatlan helyzetre.
A levél alapján úgy tűnik. Matyi javíthatatlan optimista, vázolja a cégcsoport átalakítását, egyenesen
bűnözői érdekköröket
emleget, melyek támadásokat és üzletmenetet megnehezítő intézkedéseket generálnak a cégcsoport ellen. Azt állítja, hogy a teljes magyar sajtó folyamatosan olyan céggel foglalkozik, mely
nem csődbe ment, nem vert át senkit, hanem késedelmesen teljesített!
(Ennek cáfolatára számtalan újságcikk, felszámolási eljárás bírósági végzése áll rendelkezésre, ezek ismertetésétől most eltekintünk.) Hosszasan sorolja az Alexandra cégcsoport múltját, érdemeit, és munkáját melynek fókuszában mindvégig
a magyar könyvkiadás nemzeti értékeinek sokszínű megtartása állt.
Matyi a levelében leszögezi, majd hosszan és aprólékosan elemezgeti, hogy a magyar könyvpiac legnagyobb problémája, hogy monopolhelyzet van kialakulóban (mondja ezt Matyi Dezső!), de amikor részletezi a kialakult helyzetet, csak a legnagyobb konkurensét,
- az utóbbi években üstökösként magasba szárnyaló Librit emlegeti,
miközben jelentős piaci részesedéssel rendelkezik
- a Líra és Lant cégcsoport,
- a Kossuth Kiadói csoport
- vagy a Scolar Kiadó.
(Nyilván neki az az érdeke, hogy az üzleteit átvevő, szerzőit sok esetben elcsábító, igen agresszív üzletpolitikájú Librit támadja gőzerővel, de azért az hatalmas csúsztatás, hogy csak ők ketten lennének csupán e kicsinyke piac főszereplői.)
De milyen megoldási javaslattal áll elő most Matyi Dezső, melynek olvastán nyilvánvalóan minden kis kiadó a keblére borul, és örömmel megy az üzlet elébe? Íme a szenzációs megoldási javaslat:
Az Alexandra holdingba nem viszi be a Könyvbazár nagykereskedő céget. Független kiadóknak felajánlja a cég 49%-os üzletrészét.
Hosszasan sorolja, ez milyen előnyökkel járna, mivel a 49%-ból a teljes magyar független kiadói szakma részesedne:
- az ő kezükben összpontosulna a magyar könyvkiadás legmeghatározóbb része, és ezáltal óriásivá nőne az érdekérvényesítési képességük,
- a független kiadók, ha tulajdonrészt vásárolnának a Könyvbazárban, biztonságba kerülnének,
- visszaszorulna a könyvterjesztésben a szürkegazdaság,
- a rendszerhez csatlakozó kiadók kiadásai csökkennek, mivel a szállítás, raktározás, bolti reklámok, kereskedelmi költségek nem jelentkeznének.
Hogy mindezt, hogy képzeli, azt nem fejti ki, de nagyon meglepődnénk, ha nem az lenne a javaslata, hogy kis kiadók
milliós tartozásaik kintlévőségeik fejében kapnának részesedést a Könyvbazárban.
Hogy mit reagál erre a könyvszakma, ma még nem tudhatjuk, de hamarosan az is kiderül.
oliviahamilton
(Kép: nso.hu)