1. Mi történt?
A végvári kapitány kudarcot vallott. Európa nem kér abból, hogy éppen Orbán védje meg. Ez világosan kiderült az Európai Tanács szerdai-csütörtöki összejövetele után.
Elfogytak, vagy soha nem is voltak Orbánnak szövetségesei, ez már abból világosan látszott, hogy kedden megállapodtak 160 ezer menekült befogadásáról. Ennek alapján Magyarországról nemhogy kontrolláltan elvinnék az itt regisztráltakat (ha a menekültügyi konvenció informális felmondásával, a saját Alaptörvényének durva megsértésével a kormány egyáltalán beengedné őket), de még kétezer embert be is kell fogadnunk máshonnan.
Most azt tegyük félre, hogy jó-e ez az országnak (elbírni biztosan elbír vele), Orbánnak azonban biztosan rossz. Hiszen az elmúlt néhány hónapban egész politikai arcélt épített a fasizálódásra; tudniillik, hogy egyetlen menekültet se enged be Magyarországra, és megvédi Európát is.
De a keresztes háború elbukott.
Ezt maga Orbán is sejthette, amikor hatpontos javaslatot nyújtott be, amiből 5 vagy semmitmondó volt, vagy már jelenleg is dolgoznak rajta. Az ENSZ, Törökország, Jordánia és Libanon támogatása, az oroszokkal és az amerikaiakkal kezdendő tárgyalások, a befizetések növelése semmilyen újdonságot nem jelentett. Ha Orbán nem áll elő a 6 pontjával, akkor is ez a döntés született volna. A megállapodás tőle teljesen független. Olyan, mint amikor látjuk, hogy esni fog, ezért megparancsoljuk, hogy essen.
A legfontosabb követelését, a zéró toleranciát,
a határok teljes lezárását már elő se merte hozni.
Ebbe az irányba mutatott ugyan a görög határellenőrzés uniós felügyelet alá helyezése, de az meg csúnyán elbukott szerda éjjel. Egyáltalán senki nem támogatta.
(Kép: Origo/AFP)
Nem is világos, a magyar miniszterelnök miként gondolta, hogy a görög szigettengert erősebb határőrizettel meg lehet védeni. Nagy hadihajóktól talán. 10-20 fős gumicsónakoktól semmi esetre sem.
Másfelől külön pikantériát ad a dolognak, hogy a központi határőrizet nyilvánvalóan az Európai Egyesült Államok irányába mutató jelentős lépés lett volna. Elképzelhetjük, micsoda szabadságharc és szuverenitásért való visítás törne ki a Fideszben, ha ugyanezt valaki Magyarországra próbálná alkalmazni. Hogy majd Brüsszel átveszi Orbánéktól a beléptetést, a regisztrációt és a menekültellátást, hogy EU-konform módon (ti. civillizáltan) lehessen kezelni a helyzetet.
2. Hol hibázott?
Orbán teljesen félreértette a dolgokat, amikor azt hitte,
- az online kommentelők túlnyomórészt szélsőjobboldali hozzáállása a teljes közvéleményt tükrözi.
- Valamint, hogy a politikai elit a háttérben őt bujtogató része az elit egészének álláspontját képviseli.
De egyik sincs így: a megengedőbb vélemények messze nem olyan hangosak (lásd még Noelle-Neumann elhallgatási spirálját), és a németeknél is sikerült rossz lóra tenni. Merkel belső ellenzéke egyáltalán nem reprezentálja a teljes német politikai spektrumot, Berlinben máshogy gondolkodnak, a CSU frakcióülésén való részvételből nem Orbán német támogatottsága vált nyilvánvalóvá, mint inkább az, hogy
a bajorok mozgatták.
Meg részben - és korábban - az osztrákok is, ám velük mostanra már olyan mértékben sikerült összeveszni, hogy Faymann kancellár - miután az utóbbi hetekben kölcsönösen lehazugozták egymást - azt vágta Orbán fejéhez, hogy
ha csak kerítéssel tudja megvédeni a schengeni határt, akkor inkább ne védje meg, hanem engedje át a menekülteket.
Magyarország már most is éppen ezt teszi. Sőt, ezt tette eddig is.
3. Hogyan jutottunk idáig?
- Tavaly télig regisztráció nélkül átengedett mindenkit, éppen úgy, ahogy Olaszország, Görögország, Macedónia vagy Szerbia, és most már Horvátország is.
- Német nyomásra decembertől regisztrálta ugyan a balkáni útvonalon érkezőket, de azután nem korlátozta a mozgásukat, szabadon mehettek Ausztria felé.
- Augusztus 20-a után viszont az osztrák-német logisztika már nem bírt a hullámmal, átmenetileg lezárták a határokat; ennek eredménye volt a Keleti pályaudvari felbuzdulás.
- Miután viszont az osztrákok nemcsak befogadták az ott sátrazókat, hanem maguk jöttek el értük, elkészült a kerítés a szerb határon.
- De előtte azért minden Magyarországon tartózkodó menekültet átsegítettek Ausztria, sőt, időnként Szlovákia felé.
A kerítés értelmetlensége ugyan kezdettől nyilvánvaló volt, számtalanszor megírtuk: például itt, itt, itt és itt. Két eset történhetett: a vasfüggöny vagy nem állítja meg a menekülthullámot, és áttörik, vagy megállítja, de akkor Románia és Horvátország felé tereli.
Mint kiderült, az utóbbi történt: a horvátokra zúdultak a menekültek. Akik viszont visszaterelték őket Magyarországra. Nem egyszerűen átengedték, hanem átsegítették őket a határon. Orbán ott volt, ahol a part szakad. És különvonatokkal vitte a közel-keletieket Ausztriába.
A helyzet Beremendnél (Kép: MTI/Varga György)
A helyzet most az, hogy soha nem látott mennyiségű, napi több mint 10 ezer ember érkezik a balkáni úton (két hete, Röszke előtt 2-3 ezren jöttek naponta), még sincs belőle komolyabb médiaszenzáció. Ami történik:
- Magyarország átveszi őket a horvátoktól.
- És maga szállítja Ausztriába.
És most - jobb híján - ennek a gyakorlatnak a folytatását javasolja az osztrák kancellár. Márpedig akkor Orbán biztosan nem folytatja ugyanezt. Neki ne mondják meg, hogy mit tegyen. Ne legyen morális imperializmus.
Már építik a kerítést a Dráva-mentén. Ha elkészül, lezárja azt a határt is.
4. Miért történt mindez?
Mert ugyan az elmúlt egy évben néhány hetet leszámítva mást sem tett, mint menekültek özönét zúdította a kereszténynek vélt Európára, és bár a keresztény Európa - mint azt Milanovic horvát kormányfő ki is fejtette neki - nem várja el, sőt, megtiltja, hogy a nevében beszéljen, és meg akarja védeni,
Orbán belpolitikailag sokat veszíthet, ha látványosan enged.
A hétvégén Fidesz-potentátok előtt nyilvánvalóvá tette, hogy kormánya menekültpolitikája főként kommunikációs célokat szolgált, minden szóba jöhetőt egyszerre.
- Addig se a kellemetlen ügyekről van szó.
- Nem erősödik a Jobbik.
- Népszerűtlen szerepbe kényszerül a baloldali ellenzék.
Azt meg sok, sok, sok beszámoló erősíti meg, hogy
a röszkei balhét a mi kedvünkért rendezték.
Ezt még fideszes képviselők is így értették. A frakcióülésen ugyan nem mondta ki, de a sorok között olvasva nyilvánvaló volt, hogy
a kormány augusztus közepétől tudatosan nem avatkozott be a Keleti pályaudvarnál és az ország több pontján a menekültek miatt kialakult káoszba, hanem hagyta eszkalálódni a helyzetet, hogy az emberek a bőrükön érezzék, mekkora a probléma, amitől a kormány megvédi-megvédte őket.
És a legfrissebb mérések már azt mutatták, a kitartó uszításnak meg is lett az eredménye.
5. Mi jöhet ezután?
Ami eddig történt:
- Orbán nagyrészt átengedte a menekülteket,
- bár civilizálatlanul bánt velük,
- miközben uszított ellenük,
- és a határok lezárását követelte.
- Európa viszont nem kér se Orbánból, se a védelméből.
Most Orbán választhat:
- Leszakad az ügyről, tekintve, hogy Magyarország jellemzően továbbra is csak tranzitútvonal marad.
- Kitart a vaddisznó-mód mellett, hogy ne veszítse el a napirend uralását, amivel egyre népszerűbb lesz az európai szélsőjobbon, viszont mind ő, mind a pártja, mind egész Magyarország elveszíti a maradék presztízsét is az európai politikában, illetve az európai közvélemény előtt.
Az eddigi ámokfutást látva, lehetetlen megjósolni, mi következik.
