• Orbán: Az EU nem vonhajta kétségbe a lengyel jogállamot;
• Kaczynski el is hiszi, amit mond, de Orbán?
• A német szélsőjobbnak nincs olyan vezetője, mint a magyar kormányfő, ott a "migránsok" és a "muszlimok" pótolják a karizmát.
Orbán Viktor azzal vádolta meg az uniót, hogy az az inkvizíció módjára jár el Lengyelországgal szemben. Egyben lengyel kollégájával közösen megerősítette Varsóban, hogy mindketten zsigerien elutasítják az EU menekültpolitikáját. A vendég értésre adta, hogy Brüsszel ugyan az Európai Bíróság elé viheti a kvótadöntés elutasítását, ám egyik ország sem változtat a taktikáján. A miniszterelnök nem tett lakatot a szájára és azért is bírálta a Bizottságot, mert az kifogásolta, hogy a Jog és Igazságosság vitatott módon akarja megreformálni az igazságszolgáltatást. Úgy fogalmazott, hogy a közösség nem fenyegetheti a lengyel kormányt és nem kérdőjelezheti meg a jogállamot. Mint mondta, ez a tisztelet hiányára vall, és olyan, mint egykor az inkvizíció. Annak pedig nincs helye az unióban. Szydlo azt bizonygatta, hogy a két állam fenntartja a közös frontot a biztonság és a migránsválság kezelése ügyében. Azt is megerősítette, hogy továbbra is ellenzik a francia elnök tervét a kiküldött dolgozók alkalmazásának megszigorítására. Szerintük itt alig-alig leplezett protekcionizmusról van szó, amivel Franciaország megpróbálja megfosztani őket egyik versenyelőnyüktől.
Budapest és Varsó ugyan eltérően ítéli meg Oroszország szerepét, de ez nem akadályozza őket abban, hogy közösen szálljanak szembe Brüsszellel. Orbán és Szydlo egyeztetése csupán pár nappal előzte meg a tagállamok Európa-minisztereinek brüsszeli tanácskozását, ahol hétfőn a lengyel jogállam helyzetéről lesz szó. De a két ország szóba kerül a jövő hónapban esedékes csúcstalálkozón is. Mindkettő ellen több kötelezettségszegési eljárás zajlik, ám ennek ellenére sem hajlandók befogadni menekülteket, kvótadöntés ide, vagy oda. Egy lengyel illetékes – név nélkül – úgy nyilatkozott a kétoldalú viszonyról, hogy Lengyelországnak szüksége Orbánra a Bizottsággal vívott harchoz. De belpolitikai okokból is együttműködik vele, mert a lengyel jobboldalon egyesek valósággal imádják. Az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője azt hangsúlyozza, hogy a két kormányt inkább az illiberális ideológia és nem a politika köti össze. Tehát hogy ellenzik a nyugati társadalmi, kulturális és politikai modellt. Viszont egyre inkább ki vannak téve annak a veszélynek, hogy elszigetelődnek a földrészen. Ugyanakkor Magyarország mindent egybevéve rugalmasabbnak tűnik európai kérdésekben és inkább nyitott a megoldásokra, mint a lengyelek. Ahogy a már idézett kutató mondja, Orbánnak jobbak a kapcsolatai az EU-ban, és pragmatikusabb, mint Kaczynski, aki ideológiai alapon tényleg hiszi, amit mond. A magyar fél jobban hajlik a kompromisszumra.
Németország számára érettségi vizsgát jelent a mai választás, miután Merkel menekültpolitikája megváltoztatta az országot és a neonácik az AfD-vel – 13 tartományi parlament után - nagy valószínűséggel beköltöznek immár a Bundestagba is. Sőt, lehet, hogy mindjárt több mint 60 képviselőjük lesz. Európa más részein is összeütköznek persze a demokratikus-liberális, illetve az autoriter erők. Utóbbiak Magyarországon és Lengyelországban már hatalomra jutottak, és lehet, hogy a jövő hónapban koalíciót alkothatnak Ausztriában. Népszerűségükhöz Németországban nem is kell karizmatikus figura, Le Pent és Orbán ez esetben a menekültek, illetve a muzulmánok helyettesítik. Az AfD-nek az adott lendületet, hogy a kancellár két éve kinyitotta a határokat a migránsok előtt. A következő évek nagy kérdése ezek után, miként tudja visszanyerni a szélsőjobbhoz átpártolt híveket a liberális-demokratikus közép? Erre nem csupán az uniópártoknak kell megtalálniuk a választ.
A két osztrák kormánypárt vezetője egyaránt úgy látja, hogy az uniónak fenn kell maradnia értékközösségként, és hogy az EU-nak fel kell lépnie Magyarországon, illetve Lengyelországban a jogállam megnyirbálása ellen. A szociáldemokrata Kern, valamint a konzervatív Kurz úgy gondolja, hogy csakis európai együttműködéssel lehet előbbre lépni az olyan kérdésekben, mint a védelem, a migráció és a határőrizet. Törökország felvételét mindketten elutasítják, a nyugat-balkáni államok viszont szerintük bekerülhetnek a szervezetbe, ha teljesítik a feltételeket. A Néppárt vezére külön felhívja rá a figyelmet, hogy a brit kiválás miatt 14 milliárd eurós lyuk támad az unió költségvetésében, a nettó befizetők, mint Ausztria is, azonban nem hajlandók pótolni a hiányt, a fedezetet takarékoskodással kell előteremteni. A kancellár azonban emlékeztet arra, hogy ezt leginkább a nagy tételeknél lehet megtenni, így főként az agrártámogatásoknál és a területfejlesztésnél. De itt óvatosnak kell lenni, mert különben Ausztria is rosszul jár.
