B1 blogcsalád



Orbán és Kaczynski Brüsszel ellen fenekedik

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. szeptember 24. 

2017. szeptember 24. - Szelestey

• Orbán: Az EU nem vonhajta kétségbe a lengyel jogállamot;

• Kaczynski el is hiszi, amit mond, de Orbán?

• A német szélsőjobbnak nincs olyan vezetője, mint  a magyar kormányfő, ott a "migránsok" és a "muszlimok" pótolják a karizmát.

FT

financial_times.jpg

Orbán Viktor azzal vádolta meg az uniót, hogy az az inkvizíció módjára jár el Lengyelországgal szemben. Egyben lengyel kollégájával közösen megerősítette Varsóban, hogy mindketten zsigerien elutasítják az EU menekültpolitikáját. A vendég értésre adta, hogy Brüsszel ugyan az Európai Bíróság elé viheti a kvótadöntés elutasítását, ám egyik ország sem változtat a taktikáján. A miniszterelnök nem tett lakatot a szájára és azért is bírálta a Bizottságot, mert az kifogásolta, hogy a Jog és Igazságosság vitatott módon akarja megreformálni az igazságszolgáltatást. Úgy fogalmazott, hogy a közösség nem fenyegetheti a lengyel kormányt és nem kérdőjelezheti meg a jogállamot. Mint mondta, ez a tisztelet hiányára vall, és olyan, mint egykor az inkvizíció. Annak pedig nincs helye az unióban. Szydlo azt bizonygatta, hogy a két állam fenntartja a közös frontot a biztonság és a migránsválság kezelése ügyében. Azt is megerősítette, hogy továbbra is ellenzik a francia elnök tervét a kiküldött dolgozók alkalmazásának megszigorítására. Szerintük itt alig-alig leplezett protekcionizmusról van szó, amivel Franciaország megpróbálja megfosztani őket egyik versenyelőnyüktől.

 

Politico

politico_1.jpg

Budapest és Varsó ugyan eltérően ítéli meg Oroszország szerepét, de ez nem akadályozza őket abban, hogy közösen szálljanak szembe Brüsszellel. Orbán és Szydlo egyeztetése csupán pár nappal előzte meg a tagállamok Európa-minisztereinek brüsszeli tanácskozását, ahol hétfőn a lengyel jogállam helyzetéről lesz szó. De a két ország szóba kerül a jövő hónapban esedékes csúcstalálkozón is. Mindkettő ellen több kötelezettségszegési eljárás zajlik, ám ennek ellenére sem hajlandók befogadni menekülteket, kvótadöntés ide, vagy oda. Egy lengyel illetékes – név nélkül – úgy nyilatkozott a kétoldalú viszonyról, hogy Lengyelországnak szüksége Orbánra a Bizottsággal vívott harchoz. De belpolitikai okokból is együttműködik vele, mert a lengyel jobboldalon egyesek valósággal imádják. Az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője azt hangsúlyozza, hogy a két kormányt inkább az illiberális ideológia és nem a politika köti össze. Tehát hogy ellenzik a nyugati társadalmi, kulturális és politikai modellt. Viszont egyre inkább ki vannak téve annak a veszélynek, hogy elszigetelődnek a földrészen. Ugyanakkor Magyarország mindent egybevéve rugalmasabbnak tűnik európai kérdésekben és inkább nyitott a megoldásokra, mint a lengyelek. Ahogy a már idézett kutató mondja, Orbánnak jobbak a kapcsolatai az EU-ban, és pragmatikusabb, mint Kaczynski, aki ideológiai alapon tényleg hiszi, amit mond. A magyar fél jobban hajlik a kompromisszumra.

 

Süddeutsche Zeitung

suddeutsche.jpg

Németország számára érettségi vizsgát jelent a mai választás, miután Merkel menekültpolitikája megváltoztatta az országot és a neonácik az AfD-vel – 13 tartományi parlament után - nagy valószínűséggel beköltöznek immár a Bundestagba is. Sőt, lehet, hogy mindjárt több mint 60 képviselőjük lesz. Európa más részein is összeütköznek persze a demokratikus-liberális, illetve az autoriter erők. Utóbbiak Magyarországon és Lengyelországban már hatalomra jutottak, és lehet, hogy a jövő hónapban koalíciót alkothatnak Ausztriában. Népszerűségükhöz Németországban nem is kell karizmatikus figura, Le Pent és Orbán ez esetben a menekültek, illetve a muzulmánok helyettesítik. Az AfD-nek az adott lendületet, hogy a kancellár két éve kinyitotta a határokat a migránsok előtt. A következő évek nagy kérdése ezek után, miként tudja visszanyerni a szélsőjobbhoz átpártolt híveket a liberális-demokratikus közép? Erre nem csupán az uniópártoknak kell megtalálniuk a választ.

 

Kurier

kurier.jpg

A két osztrák kormánypárt vezetője egyaránt úgy látja, hogy az uniónak fenn kell maradnia értékközösségként, és hogy az EU-nak fel kell lépnie Magyarországon, illetve Lengyelországban a jogállam megnyirbálása ellen. A szociáldemokrata Kern, valamint a konzervatív Kurz úgy gondolja, hogy csakis európai együttműködéssel lehet előbbre lépni az olyan kérdésekben, mint a védelem, a migráció és a határőrizet. Törökország felvételét mindketten elutasítják, a nyugat-balkáni államok viszont szerintük bekerülhetnek a szervezetbe, ha teljesítik a feltételeket. A Néppárt vezére külön felhívja rá a figyelmet, hogy a brit kiválás miatt 14 milliárd eurós lyuk támad az unió költségvetésében, a nettó befizetők, mint Ausztria is, azonban nem hajlandók pótolni a hiányt, a fedezetet takarékoskodással kell előteremteni. A kancellár azonban emlékeztet arra, hogy ezt leginkább a nagy tételeknél lehet megtenni, így főként az agrártámogatásoknál és a területfejlesztésnél. De itt óvatosnak kell lenni, mert különben Ausztria is rosszul jár. 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr4012889312

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Toportyán Zsóti 2017.09.24. 08:48:57

G narancs tolvajok szokás szerint megbugázzák a választást,brüsszeli impotentók mikor veszik észre hogy illegitim a hatalmuk ami választási csaláson alapul?Rég meg kellett volna vonni a g csuti és társai pénzeit,90% ma már a bevett visszaosztás.
süti beállítások módosítása