A Financial Times Magyarországgal példálózik: "A tekintélyelvű rendszerekben megmaradtak a választások, de ledőltek a demokratikus normák, a hatalom személyfüggő és virágzik a korrupció." Ugyancsak az FT azt írja: a kínai elnök kedvenc beruházása a Budapest-Belgrád-vasútvonal, amely veszélybe került egy EU-s vizsgálat miatt.
Egyre inkább utat tört magának a többsebességes Európa gondolata, éppen két hét múlva erről tárgyalnak Versailles-ban a négy vezető európai hatalom, a németek, franciák, spanyolok és olaszok elsőszámú politikusai.
A francia elnök igyekezet eloszlatni az aggályokat, hogy a földrész jövőjét akarnák ebben a körben meghatározni, de azt meg kell mondaniuk, hogy mit akarnak tenni a többiekkel együtt. Ugyanis a szervezetet meggyengítette a Brexit és a Trump körüli bizonytalanság. Merkel azonban már csaknem 3 hete jelezte, hogy lehetséges a többsebességes Európa és Hollande hasonlóképpen nyilatkozott. Az olasz kormányfő szintén csatlakozott az elképzeléshez, akárcsak a Benelux-csoport.
Az alapító hatok az eddiginél politikusabb EU-ban gondolkodnak, a később érkezettek viszont gyakorlatiasabb célokat követnek, így továbbra is hozzá akarnak jutni az egységes piachoz és a fenn kívánják tartani a szabad mozgás jogát.
A németek és a franciák álláspontját az befolyásolja, hogy Trump győzelme után fel kell gyorsítani a döntéshozatalt, a jövőben nem lehet az egyhangúság elvére építeni. Illetve, Európának a saját kezébe kell vennie a sorsát.
Brüsszelben arra számítanak, hogy a négyes csúcson a többsebességes Európával foglalkozó közlemény veszélyes lesz a keleti tagok számára, mert ők kételkednek az egész elgondolásban. Úgy vélik, hogy az a második körbe sorolná vissza őket. Egy uniós forrás szerint a német kancellár és a francia elnök abból indul ki, hogy a magyarok, a lengyelek, vagy a szlovákok ragaszkodnak az EU-hoz, még akkor is, ha egy pár más tagállam nélkülük indul el a szorosabb integráció felé. Ám nem mondhatnak le az európai biztosítékokról, az unió által nyújtott védelemről, amikor beszorultak Putyin és a Trump alatt megjósolhatatlan Amerika közé.
A lap bemutatja, miként került helyettes tanácsadóként az amerikai politika kellős közepébe a magyar származású Gorka Sebestyén, aki az iszlámról vallott nézetei miatt jó ideig csak a washingtoni szellemi élet perifériáján tudott mozogni. Viszont ma már az ő ellentmondásos nézetei határozzák meg Trump populista megközelítését a terrorizmus elleni harc és a nemzetbiztonság ügyében.
Kimondott ugyanis három szót, mármint hogy radikális iszlám terrorizmus és ez megváltoztatta a megítélését.
Ez a három szó a mostani adminisztráció számára gyökeres szakítást jelent az előző 16 év kormányzatainak felfogásával. Szerinte minden baj a muzulmán vallás ideológiájából ered és az új barbárság a keresztény Nyugatot fenyegeti. A legtöbb terrorelhárító úgy gondolja, hogy Gorka veszedelmesen leegyszerűsíti a dolgokat és ez elidegenítheti a mohamedán szövetségeseket, ellenben nagy lökést adhat a terrorcsoportoknak. A vallástudósok szintén aggódnak, mert az új keletű washingtoni hivatalos vélemény zene az Iszlám Állam füleinek.
Gorka a világot az apja szűrőjén keresztül látja, akit az 50-es évek Magyarországán államellenes szervezkedés vádjával megkínoztak és életfogytiglanra ítéltek. Ám 56-ban kiszabadult és Londonban telepedett le. Fia számára az iszlám Dzsihad olyan, mint a kommunizmus és a fasizmus, vagyis totalitárius. Vagy megadod neki magad, vagy megöl. Ezért Amerikának össze kell állnia a világi arab államokkal, hogy együtt harcoljanak a vallási ideológia ellen, úgy ahogyan az a hideg háborúban történt a kommunizmus lejáratására. Egyik volt tanártársa azt mondja, oktatóként igen egyszerű világképet hirdetett és megerősítette a rábízott katonatanítványok előítéleteit. De ma már Trump sokszor az ő nézeteit szajkózza és azok terjednek a közvéleményben is. Viszont akik nem értenek egyet vele a szakemberek közül, azok szürreálisnak találják, hogy tanácsokat adhat az elnöknek, aki ezek után terrorszervezetnek minősítheti a Muzulmán Testvériséget, ám az USA ily módon közvetlen konfliktusba keveredhet a térség legnagyobb iszlám mozgalmával.
1. A kommentár szerint a tekintélyelvű hullám immár eléri a nyugatot is, mert ha a szavazópolgárok úgy érzik, hogy a demokrácia nem szolgálja az érdekeiket, akkor meginog a szabadság.
Emiatt úgy tűnik, hogy ellenkezőjébe fordult át a rendszerváltáskor kezdődött demokratizálódási folyamat.
Ma már a magyar és a lengyel kormány is autoriter vonásokat mutat. De a legdrámaibb fejlemény annak a Trumpnak megválasztása, aki ellenségnek nevezi a sajtót és nem sokra becsüli a független igazságszolgáltatást.
Leomlanak a demokratikus értékek, és lehet, hogy felül kell vizsgálni azt a véleményt, miszerint a politika nyugaton másként működik, mint Latin-Amerikában vagy Ázsiában. Ma már az emberek errefelé sem ragaszkodnak annyira a demokráciához, megrendült a bizalom a politikai intézmények iránt. A tekintélyelvű rendszerekben megmaradtak a választások, de ledőltek a demokratikus normák, a hatalom személyfüggő és virágzik a korrupció. A modellt Putyin szolgáltatta, aki vegyítette a nacionalizmust, a populizmust, lecsapott a sajtóra és szoros kapcsolatokat alakított ki az oligarchákkal. Az autoriter megoldás akkor válik vonzóvá, ha a demokrácia nem teremt munkahelyeket, nem szavatolja a biztonságot, vagy az életszínvonal stagnálását eredményezi, lásd az USÁ-t.
2. Lehet, hogy az unió ellentétbe keveredik Kínával, mivel vizsgálatot indított a Budapest-Belgrád-vasútvonal pekingi segédlettel tervezett korszerűsítése miatt, márpedig itt a kínai elnök kedvenc beruházásáról van szó. Hszi Csin-ping azért is szorgalmazza a 350 kilométer hosszú gyorsvasút megépítését, mert ily módon diplomáciai barátokat szerezhet - írta a FT.
Az EU ugyanakkor azt igyekszik tisztázni, hogy a csaknem 3 milliárd dolláros program pénzügyileg mennyire kivitelezhető, és hogy volt-e versenytárgyalás.
Brüsszel már feltette a kapcsolatot az érintett országok hatóságaival. Ha elmarasztalás lenne a dolog vége, az politikailag zavaró lenne a kínai törekvések számára a térségben. De a figyelem leginkább Magyarországra irányul, mert arra teljes egészében érvényesek az uniós közbeszerzési szabályok. Lehet, hogy a vége bírság és kötelezettségszegési eljárás lesz. Úgy tudni, hogy az építésre vonatkozó szerződés nem nyilvános, de a lap látta a megállapodást, amely azt irányozza elő, hogy kijelölt vállalatok együttműködnek, és a kivitelezést a MÁV végzi. A magyar kormány nem cáfolta a vizsgálat tényét, de azt állította, hogy az egyezség előtt kikérte Brüsszel véleményét.
FAZ
A lap úgy látja, hogy időközben általánossá vált a 2015 őszén kifejtett orbáni tézis, hogy ti. távol kell tartani Kelet-Európától a migránsokat, bár ezt a tétel hívei semmiképpen sem mondanák ki ilyen nyíltan. Ezért azután nem meglepő, hogy nem kavart nagy vihart a magyar menekülttörvény tervezett reformja.
Pedig az előirányozza, hogy a menedékkérők számára az egész eljárás időtartamára kötelező tartózkodási helyet írnak elő, noha ez ügyben az európai jog továbbra is egészen mást tartalmaz.
Kovács Zoltán szóvivő azt mondja, tisztában vannak ezzel a ténnyel, ezért csak akkor engedhetik magyar földre az érintetteket, ha már megkapták a zöld jelzést. Addig a határon kell maradniuk, az ún. tranzitövezetekben, de onnan bármikor visszamehetnek Szerbiába. Újdonság ugyanakkor, hogy a jelek szerint most már azokat is visszaküldik szerb területre, akiket a határtól számított 8 kilométeres zónán kívül fognak el illegális migránsként. Legalábbis sokan ezt állítják azok közül, akiket áttettek a határon és ugyanők rendőri erőszakról is beszámolnak. Úgy hogy egyre inkább egy irányított akció rajzolódik ki, vagyis hogy az elrettentés érdekében bátorítják a veréseket. Kovács Zoltán szerint jelenleg 8 ilyen ügyben folyik vizsgálat, de azt állítja, hogy az ún. emberi jogi szervezetek jelentéseivel szemben szó sincs rendszeres gyakorlatról.
Die Presse
1. Magyarország azt állítja, hogy Ausztria két napja illegálisan, egyeztetés nélkül toloncolt vissza 58 menekültet, az osztrák fél ezzel szemben azt közölte, hogy egészen másról van szó: az érintetteket nem engedték be Hegyeshalom közelében. A burgenlandi rendőrség szóvivője egyébként csupán 39 emberről beszélt. Viszont értesítették róla a magyar hatóságokat, így nem értik a felháborodást, hiszen szokványos esetről van szó. Az újság emlékeztet arra, hogy a múlt hónap közepén egy hasonló incidens során 8-an rekedtek a senki földjén a dermesztő éjszakai hidegben. Az osztrákok visszaküldték, a magyarok viszont engedték be őket és a magyar fél csupán hosszú órák után tért jobb belátásra. A jelentés rámutat, hogy a magyar hatóságok a szerb határon nap mint nap alkalmazzák azt a gyakorlatot, amit most Ausztriánál kifogásolnak. Sőt, az UNHCR szerint az ő megoldásuk sérti a nemzetközi és az uniós jogot, mivel Szerbia nem tekinthető biztonságos 3. államnak. Ugyanakkor Magyarország nem hajlandó azokat sem visszavenni, akikről osztrák oldalon kiderül, hogy magyar földön léptek először az EU területére.
2. Orbán és Kaczynski a másik Európát képviselik, mindketten következetesen visszautasítják a szép, posztnemzeti világot, amivel az EU ámítja magát és őket is - írja a Presse.
A szerző, egy osztrák újságíró, nem gondolja, hogy a földrészen a populizmus futótüze a magyar kormányfőtől indult volna ki.
Lengyelországot sem ő fertőzte meg, de ők ketten tettek szert a legnagyobb befolyásra a nemzeti-konzervatív európai vonal hívei közül. A kontinens keleti felén nagy csalódást okozott, hogy a kapitalizmuson sokszor a volt kommunisták gazdagodtak meg, nem ritkán az igazságszolgáltatás engedelmes közreműködésével, ám az unió nem akart vagy nem tudott ez ellen semmit sem tenni. Sőt, Brüsszel hat éve hadjáratot folytat saját tagállama ellen.
Ahogy halványult az EU vonzereje, úgy kerültek fölénybe olyan populista vezetők, akik azt ígérték, hogy megvédik a szuverenitást és a nemzeti sajátosságokat.
Lehet túlzásnak tartani Orbán retorikáját, de kérdés, hogy miért reagál az unió olyan agresszívan és allergikusan a személyére?
A politikus viszont igazolva látja saját álláspontját, miután Trump meghirdette, hogy Amerika mindenek előtt! Persze azt nem magyarázta meg, hogy miként lehet elutasítani a multilateralizmust, ugyanakkor a pénzt felvenni Brüsszeltől. Az ő tragédiája az, hogy nemzeti megújulásról beszél, de közben kegyencrendszert tart fenn. A kelet-nyugati ellentéteket csak kiélezte a menekültválság. Nyugaton kínosnak tartják, hogy a magyarok és a lengyelek a kereszténységre és Európa keresztény örökségére hivatkoznak. Ugyanakkor mind Orbán, mind Kaczynski bolygóként kering az állócsillag, Merkel körül. A magyar vezető azonban egyre inkább távolodik, bár a kancellár mindig védőernyőt tartott fölé. Berlinnek azonban most azt kell látnia, hogy a magyar miniszterelnök hátbatámadja a fáradságosan felépített német Oroszország-politikát. Kaczynski ezzel szemben közeledik Németországhoz, mert fél az orosz-német tengelytől.
Az osztrák belügyminiszter levelet küldött a magyar társszerveknek a vasárnapi incidens kapcsán és arra hívta fel a figyelmüket, hogy a schengeni rendszer értelmében van lehetőség a határellenőrzés visszaállítására, és a szabályok lehetővé teszik, hogy visszaküldjék mindazokat, akik illegálisan próbálnak meg belépni az országba. A szóban forgó esetnél az osztrák hatóságok az uniós jogok alkalmazták – hangsúlyozza Sobotka.
Egy bécsi megfigyelő ugyanakkor azt gondolja, hogy magyar részről csupán politikai manőverről van szó, mert szeretnék elterelni a figyelmet a bevándorlási törvény készülő szigorításáról.
Vagyis hogy még az eddiginél is keményebb jogi eszközöket vetnek be a migránsokkal szemben.
Hangfájl: https://soundcloud.com/user-51236798/hangszemle70221
