A páratlan külpolitikai sikersorozat folytatódik. 

A magyar külpolitika legjelentősebb eseménye a héten kétségtelenül az volt, hogy Orbán Viktor két napra a Zöld-foki Köztársaságba utazott. Ennek ő mag is kellően nagy hangsúlyt adott, az állami tévé élőben közvetítette a  látogatást, és a Facebook-oldalára is csak erről posztoltatott.

Például, hogy szóba se jöhet Skandinávia. 

Ami voltaképpen finom beismerése annak a ténynek, hogy a magyar miniszterelnököt már nem fogadják a nyugati világ fővárosaiban. Se Skandináviában, se Párizsban, se Berlinben, se Londonban.

Amit lehet ideológiai különbségekkel indokolni, de nem fogadják Washingtonban sem, pedig ugyanazon a populista politika vonalon állnak.

Az "deli nyitásnak" nevezett afrikai tapogatózás emellett annak a kudarcnak a beismerése is, amit a korábbi, ún. "keleti nyitás" jelentett. A nyugati világtól a keleti autokráciák felé fordulás teljes és tökéletes baklövésnek bizonyult, amit nemcsak

• a paksi erőműbővítés mostanra többéves csúszása (a szerződést már több mint 5 éve aláírták, de még egy kapavágás sem történt),
• hanem a Belgrád-Budapest magyar finanszírozású, kínai építésű vasútvonal lemondása is jelez.

Orbánnak rá kellett jönnie, az autokráciák nem önkéntes jótevők, - Brüsszellel ellentétben - nem hajlandók finanszírozni a rezsimjét, kizárólag saját hasznukat keresik, saját érdekeiket követik a politikában és az üzletben is.

A déli nyitás eredetileg az arab olajmonarchiákkal való gazdasági kapcsolatfelvételt jelentette volna, de az orosz és a kínai után az arab vonal is kudarcba fulladt. (Bár próbálkozások még akadnak; erre utalt Orbán részvétele egy hónapja a sarm es-sejki LAS-EU csúcson.)

Orbán érdeklődése Fekete-Afrika felé fordult. Ezt jelezte Kövér László februári ugandai, Szijjártó márciusi angolai útja, és a saját látogatása Praiában.

Nem kap azonban nagy hangsúlyt az a tény, hogy Orbán nem a mindössze félmillió (negyed Budapestnyi) lakosú 10 vulkáni szigetből álló kis országba indult.

A zöldfoki látogatása eredetileg csak egynapos lett volna, a kis országot mindössze útba akarta ejteni a 60-szor akkora Angola felé menet.

A luandai látogatást Szijjártó készítette elő, ő is jelentette be még Angolából az MTI-n keresztül. A kormánypropaganda ezután fel is plankolta a hatalmas diplomáciai sikerült, ti. hogy Orbán és rezsimje nincs is teljesen elszigetelve a világtól.

A Magyar Nemzet és a Pesti Srácok is interjúkat közölt az angolai magyar követtel, aki kiemelte a két ország között kapcsolatok potenciálját, meg a két rezsim közötti hasonlóságokat. Márhogy mind a kettő utálja a migránsokat, és természetszerűleg illiberális.

• Azt már nem tette hozzá, hogy - Angolával szemben - Magyarországon  nincsenek migránsok.
• És hogy a luandai egy exkomcsi állampárti rezsim, ahol parlamenti mandátumok kétharmadát megszerző kormánypárt marxista-leninistából próbálja magát mérsékelt baloldalivá átfazonírozni.

Ide akart látogatni Orbán, de az utolsó pillanatban váratlanul lemondta az érvényes meghívást a luandai kormány. Biztos éppen senki nem ért rá, hogy fogadja a magyar miniszterelnököt. 

Indoklás - legalábbis nyilvánosan - nincs, az okokról nagyon még találgatni se lehet, de egy meghívást az utolsó pillanatban alapos ok nélkül lemondani, komoly sértés jelent a diplomáciában.

A dolog annyira váratlanul érte a Fidesz-kormányt, hogy még az agitációs részlegük mindegyikét se tudták értesíteni, ezért az egyik kormánylap tényként közölte az utazást annak eredeti napján, így kaphatott figyelmet a dolog egyáltalán.

Bár Szijjártó kifejezte a reményét, hogy

Afrika a jövő kontinense,

Magyarország, illetve Orbán számára jelen állás szerint már nemcsak Skandinávia, de Afrika se jöhet szóba - tekintve, hogy az Angola helyett kiterjesztetten meg látogatott Zöld-foki szigetek földrajzilag nem tartoznak a kontinenshez. De itt legalább Orbán aláírhatott egy 35 millió dolláros ún. kötött segélyhitel programot, ami magyarul azt jelenti, hogy

a magyar állam Fidesz- és Orbán-közeli cégeket fog finanszírozni magyar közpénzből a zöld-foki kormány közbeiktatásával.

• A múlt héten az Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagsági jogait, a kizárással megvárják az  EP-választást.
• Az Orbán-rezsim ezzel elveszíti feje fülül a védőernyőt, a szélsőjobboldali frakciókra - amelyek valamelyikéhez a Fidesz majd csatlakozhat - ugyanis nem lesz szükség az európai parlamenti  többség biztosításához.
• Magyarország minden bizonnyal elveszíti az uniós forrásokat - vagy legalábbis azok jelentő részét -, mert nem volt hajlandó csatlakozni az azok jogszerű felhasználását ellenőrizni hivatott Európai Ügyészséghez.

Így próbálunk barátokat gyűjteni a világban

- mondta Orbán Viktor sajtótájékoztatón Praiában.

A páratlan diplomáciai sikersorozat ezúttal Afrikában folytatódott.

(Képek. Orbán Viktor/Facebook)