- Magyarország világcsúcstartó: az utóbbi csaknem 50 évben sehol sem ásták alá ilyen rekordsebességgel a demokráciát.
- A trumpi Amerika rossz példával jár elöl a világ autokratái számára, módszereik nagyon is hasonlóak-
- Az ököljog az illiberalizmus alapja, ám utóbbi minden, csak nem demokrácia-
(Szó szerinti fordítás)
Magyarország az első uniós tagállam, amely „részlegesen szabad” minősítést kapott a demokratikus szabadságjogok éves értékelésében, aláhúzva annak következményeit, hogy Orbán Viktor illiberális államot akar teremteni. A Freedom House, a Washingtonban bejegyzett elemző intézet idei összesítése, „Szabadság a világban” címmel azt hangsúlyozza, hogy a magyar demokrácia lebontása jelenti a legdrámaibb hanyatlást, amióta csak ilyen felmérések készülnek. Az összes többi EU-s tagállam megőrizte a „szabad” besorolást.
A magyar kormány visszautasította a jelentést, azt állítva, hogy a Freedom House Soros György” birodalmának része. A szervezet anyagi forrásainak legnagyobb hányadát az amerikai kormányzat fedezi. Orbán, aki 2010-ben tért vissza a kormányrúdhoz, a rendszerváltás óta a hatalom legátfogóbb központosítását hajtja végre. Korábban független intézmények élére szövetségeseket nevezett ki, kiterjesztette befolyását az igazságszolgáltatás bizonyos területeire, megszigorította a szabályokat az egyetemek és a civil társadalom számára, ily módon korlátozva az eltérő vélemények kinyilvánítását. Az EU most vizsgálja, hogy büntesse-e a jogállam észlelt megsértését Magyarországon és Lengyelországban.
Csáky Zselyke, a Freedom Housen európai és eurázsiai kutatási igazgatója úgy jellemezte a helyzetet, hogy Magyarország a demokrácia felszámolásának úttörője lett. Továbbá utánzókra talált az unión belül, valamint az atlanti térségben.
A véleménycikk felhívja a figyelmet, hogy az Egyesült Államok már nem tartozik bele a demokratikus világ krémjébe. Ezt a Freedom House állapította meg, amelyet 1941-ben, a nácizmus ellen alapítottak, és amely a 70-es évek eleje óta minden évben közzéteszi felmérését a politikai és polgári szabadságjogok átfogó helyzetéről. Az USA tavaly és az idén érte el a legrosszabb eredményt, mert ugyan még szabadnak számít, de már Görögország, Lettország és Mauritius mögé szorult, és inkább olyanokhoz került közelebb, mint Horvátország, nem pedig Németország vagy Nagy-Britannia. Trump elnökségének két éve azonban bizonyította, hogy az amerikai demokrácia meglehetősen ellenálló.
A jelentés azonban legalább két okból folyamatos riadalomra ad okot: az egyik annak megállapítása, hogy általában több mint két év szükséges, amíg összeomlik egy demokrácia. A cikk idézi a dokumentumból, hogy az olyan helyeken, mint Magyarország, Venezuela vagy Törökország azt éli át, hogy a demokratikus intézmények fokozatosan megadják magukat az antidemokratikus vezetés nyomásának, a gyakran nehézkes indulást követően. A szervezet elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a korrupció megerősödése és az átláthatóság gyengülése fémjelzi az ilyen kormányokat, és sokszor mindkettő már előrevetíti: gondok vannak demokráciával. Mindkettő aláássa a rendszer törvényességében vetett bizalmat.
A másik, ami nyugtalanító, az az, hogy az amerikaiak ugyan figyelmen kívül hagyják Trump megnyilvánulásait, a külföldi vezetők nagyon is odafigyelnek azokra. A tekintélyelvűség feljövőben van az egész világon. Az elnök rendszere ebbe irányzatba illeszkedik bele, ám fel is gyorsítja azt. Azt látni, hogy a mostani washingtoni adminisztráció alatt az USA teljesen amorálisan és kereskedelmi szemlélettel viszonyul a világban a demokráciához, ami kitermeli a maga veszélyeit. Az autokraták rájöttek, hogy nem kell súlyos árat fizetniük, ha újságírókat nyomnak el, sőt gyilkolnak meg. Remélhetőleg az Egyesült Államok 2020 után, egy új elnök alatt kidolgozza, miként lehet módszeresen visszaszorítani az illiberalizmust. Nem csupán az Amerikának lesz szüksége rá.
A Freedom House vezetője úgy összegzi az idei jelentés legfőbb mondandóját, hogy Trump eltorzítja a demokráciát odahaza, de világszerte is. Szerkesztőségi véleménycikkében Abramowitz rámutat: két év elteltével nem sok kétség van afelől, hogy az elnök befolyása alapvető amerikai értékeket tesz tönkre, és külföldön is aláássa a demokráciát, valamint a szabadság ügyét. Hozzáteszi, hogy az általa irányított szervezet még soha nem aggódott ennyire a demokrácia Egyesült Államok-beli állapota miatt. Gondok persze már korábban is akadtak, ám Trump gyakorta támadja az alapvető normákat és intézményeket, így a független igazságszolgáltatást, a hatalmi ágak szétválasztását, a szabad sajtót és a választások törvényességét. Mindez azzal fenyeget, hogy felgyorsul a rendszer lebomlása, hiszen elkoptatja a fékeket és ellensúlyokat.
Másutt, így Magyarországon, Venezuelában és Törökországban azt látni, hogy egy megtévesztően lassú rajt után, a demokratikus intézmények egymás után maradnak alul a folyamatos nyomás hatására. Hogy az USÁ-ban mi történik, az azért fontos, mert más kormányok nagyon is nézik a fejleményeket, és Washington szerepét semmi mással nem lehet helyettesíteni, ha a politikai és szabadságjogok megvédéséről van szó. Ám hogy a helyzet rosszabbra fordult a tengerentúlon, az már eddig is felgyorsította a demokrácia hanyatlását a világban. Trump hasonló módszerekkel él, mint más autokraták és populista demagógok, akik megpróbálják megszüntetni hatalmuk korlátait. Az ilyen vezetők erőt merítenek abból, hogy Trump keményen összecsap az USA hagyományos, demokratikus szövetségeseivel és nem hajlandó fenntartani a katonai szerződéseket, amelyek pedig segítenek megőrizni a nemzetközi biztonságot. Úgy tűnik, a Fehér Ház mostani lakója inkább bátorítja ezeket az erőket, semmint hogy szembeszáll velük. Tevékenységének eredménye jól látható az egész földtekén.
Napjaink szélsőséges politikusaiban közös az a vonás, hogy számukra a politika egyenlő az erősebb jogával. Továbbá minden másnál előrébb való a saját ügy, de ez nagyon is tudatos részükről. Erre figyelmeztet egy ismert német professzor, a demokrácia szakértője. Alexander Görlach úgy látja, hogy ezeknél a vezetőknél, Trumptól az osztrák belügyminiszterig (a felső képen Orbánnal), fontos annak igazolása, hogy programjukat a nép akarataként jelenítsék meg. Az ő logikájuk szerint a többségi szándék szabja meg a törvényeket. És aki akadályozza a zavartalan kapcsolatot a tömegek és azok választott képviselői között, az idegenszívű, akinek nincs helye a társadalomban.
Az ilyen politikusok, akik erős emberekként ünnepeltetik magukat, megvetik a demokráciát. Azt állítják, hogy az ő köztársaságuk illiberális. Az osztrák belügyi tárca vezetője pl. nemrégiben feltetette, hogy a jogot alá kell vetni a politikának. Ám a demokrácia vagy liberális, vagy nem létezik. Nincs illiberális demokrácia! A mai demokrácia csak a jog és nem az erősebb uralmaként létezik. A demokráciák elismerik az emberi jogokat.
Mert milyen lenne az illiberális változat? Az emberi jogokat csak, mondjuk, a bioosztrákoknak szavatolnák? A muzulmánok korlátozott vallásszabadságot élveznének? A melegeket bizonyos negyedekbe vonnák össze? A populisták azt hangoztatják, hogy a kultúra homogén, ezzel szemben a sokszínűség a torzulás kifejeződése. Csodálják Putyint, akinek nem kell hadakoznia az emberi jogokkal. A magyar és a lengyel vezetés egészen el van ragadtatva az orosz elnök stílusától. Sok oka van annak, hogy a népek lépre mennek az ún. „erős embereknek”, miközben azok egyáltalán nem erősek. Hiszen igen sok kárt okoznak a gazdaságuknak, felzaklatják a társadalmat. Ezzel szemben a demokrácia jólétet és biztonságot hozott. Nem a bőrszíntől vagy a vallástól függ, hogy ki lehet a demokrácia része. Az olyanok azonban, mint az osztrák belügyminiszter, a törzsi hovatartozás és az ököljog világába akarnak visszatérni. De menjenek csak egyedül a Pokolba vezető úton!
