• A szélsőségesek fenik a fogukat az európai választásokra, mert azt remélik, hogy annak révén nagyobb befolyáshoz jutnak a meggyengült EU-ban
• Magyarországon előreláthatólag csak tovább romlik a demokratikus intézmények helyzete, ideértve a civileket és az emberi jogokat
• A CEU intellektuális menedéket kap Bécsben, az ottani egyetem rektora szerint a város tudományos élete gazdagabb lesz az egyetem odaköltözésével (Budapesté meg szegényedik...)
Vágyálom maradt, hogy Európa az idén majd szépen rendbe teszi a saját háza táját, ideértve, hogy megállítja a magyar és a lengyel demokrácia lebomlását, feltartóztatja a populizmust. Sőt, mára mindennapos lett a felfordulás. A különbség az előző évhez képest az, hogy az EU-nak már nincs erős vezetője, aki átnavigálja a szervezetet a soron következő válságon. Merkel béna kacsa, Macront lekötik a hazai erőszakos tiltakozások, amelyekbe még bele is bukhat. Úgy hogy May tegnap hiába próbált támogatást szerezni egy sor fővárosban. A jövőre esedékes EP-választás kulcsfontosságú lesz, mert szélsőjobbos pártok azt remélik, hogy általa növelhetik befolyásukat Brüsszelben. Egy francia elemző szerint a helyzet a saját országában rendkívül súlyos, és ha az elnök kudarcot vall, akkor az olasz út áll a franciák előtt, feljöhet Le Pen. Az eheti uniós csúcson fontos téma volna a migráció, de az álláspontok semmivel sem jutottak közelebb egymáshoz. Pedig a radikálisok ezt a témát lovagolják meg jövő május előtt. Ezért csak még több gondra kell számítani, miközben teljesen újjáalakul az európai politikai térkép.
Az EU késlekedése a jogállamot veszélyezteti Magyarországon. Erre figyelmeztet a Human Rights Watch európai szakigazgatója. Philippe Dam rámutat, hogy az EP, illetve az Európai Bíróság örvendetesen lép az ügyben, ám a Tanács esetében nem látni, hogy kellőképpen felfogta volna, mi forog kockán. Az EU-ügyekben illetékes miniszterek éppen egy hónapja inkább eljárásjogi kérdésekben merültek el, ahelyett, hogy mozgósítottak volna a demokráciára épülő Európa védelmében. Pedig a veszély továbbra is nagy. Egyáltalán nem biztos, hogy a lengyel kormány valóban visszakozik a Legfelsőbb Bíróság bíráinak lecserélése ügyében, végre kell hajtania a Bizottság összes ajánlását az igazságszolgáltatás függetlensége érdekében.
Magyarországon csak még átfogóbb lesz a támadás a civil társadalom, a sajtó és tanintézmények ellen. A CEU Ausztriába kénytelen áttelepülni. A hatalom betiltotta a gender szak oktatását, fokozott ellenőrzést alá akarja vonni a Tudományos Akadémiát. Rágalomkampány folyik civil szervezetek ellen. Büntetik azokat az NGO-kat, amelyek menekülteket segítenek. Csaknem 500 jobboldali szerkesztőség közös irányítás alá került, ami felveti, hogy még inkább sérülhet a média sokszínűsége.
Mindennek ellenére a Tanács és az uniós vezetők nem vonták felelősségre a Fideszt, amiért az folyamatosan ostromolja a demokrácia jelképének számító intézményeket. A Bizottság és az uniós vezetők magukat csapják be, ha az Európai Bíróságot tekintik az egyetlen intézménynek, amely képes szembeszállni a veszéllyel. Nekik is fel kell lépniük a magyar és a lengyel vezetés ellen. Nem riadhatnak vissza e feladattól, pár hónappal az alapvető EP-választás előtt. A földrészen nem lehet visszaszorítani a tekintélyuralmi irányzatokat, ha az EU nem mondja ki egyértelműen, hogy politikai következmények várnak azokra az államokra, amelyek kikezdik a jogállamot és az emberi jogokat. Ha nem történik semmi, az csak bátorítja a további jogsértéseket a magyaroknál és a lengyeleknél. És rossz üzenetet küld azoknak az országoknak, amelyek hajlamosak utánozni a budapesti és varsói példát.
Komolyan kell venni, hogy az Európai Parlament éppen három hónappal ezelőtt kezdeményezte, hogy induljon eljárás Magyarország ellen jogállam megszegése miatt. Így foglalt állást a tagállamok kül- és EU-ügyi minisztereinek többsége a Brüsszelben tartott tanácsülésen. Egyben aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a magyar és a lengyel kormány folyamatosan megsérti az alapjogokat. Timmermans alelnök úgy véli, hogy a PiS valójában egyetlen vitás pontban sem tett lépéseket az igazságszolgáltatás önállóságának visszaállítása ügyében. A német államminiszter hozzátette: az nem elegendő, hogy Varsó visszalép a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása ügyében, amit amúgy az Európai Bíróság rendelt el.
FT
A Fidesz ma meg akarja szavazni a „rabszolga törvényt”, amelynek fontos jellemzője, hogy a dolgozók kötelesek akár heti 8 óra túlórát is ledolgozni, de eltelhet három év is, mire a pénzt megkapják érte. Az intézkedés mutatja, milyen súlyos a helyzet a munkaerőpiacon. Orbán népszerűsége egyre nő az utóbbi években, noha keményen kiterjesztette hatalmát a sajtóra, az igazságszolgáltatásra, az üzleti világra és a kultúrára. Ám a szóban forgó tervezet ideget ért a szavazók körében. A magyarok 83 %-a elutasítja. A Fémmunkások Szakszervezete általános sztrájkot helyezett kilátásba. Merthogy a dolgozók gyakran nem maguk döntik el, akarnak-e vállalni túlórát, arról nem is szólva, hogy a cég tönkre is mehet, mire elszámolná a többletmunkát. A miniszterelnök 8 éve azzal a jelszóval került hatalomra, hogy megvédi az alkalmazottak jogait a multikkal szemben, de ezek a nagy cégek küszködnek, hogy megtartsák az embereket. A cikk a szocialista Tóth Bertalant idézi, aki szerint a hatalom a mostani lépéssel a német autógyárak kedvére igyekszik tenni.
Krekó Péter szerint Magyarország minden más államot ver az összeesküvés elméletek népszerűségét tekintve. A Political Capital igazgatója úgy látja kutatásai alapján, hogy ezek a teóriák a 3 évvel ezelőtti menekültválság óta lettek a hivatalos politika eszközei. Így pl. a lakosság 51 %-a hiszi, hogy Soros György tömegesen akar migránsokat hozni Európába és ez pontosan egybevág azzal, amit az állami propaganda hajtogat. Úgy hogy most már az ellenzéki oldalon is sokan elhiszik. A szakember megjegyzi, hogy a közelmúltban végzett felmérésük meglepő módon azt mutatta ki: az antiszemita összeesküvés elméletek jóval elterjedtebbek, mint ahogy azt ő maga is gondolta. Miközben alig van példa a zsidók elleni erőszakos cselekményekre. Viszont a muzulmánokkal és a Sorossal szembeni kampány felerősíti az antiszemitizmust. Az egyikből következik a másik.
Mindehhez hozzájárul a sajtó alávetett helyzete, valamint a társadalom megosztottsága. A politika úgy állítja be, hogy itt élet-halálról van szó. Ebbe a légkörbe belefér még a legszörnyűbb állítás is az ellenfélről. És ennek a törzsi felfogásnak különösen könnyű a dolga az illiberális magyar rendszerben, ám itt igazából világjelenségről van szó. Azt mutatja, hogy az emberek nemigen bíznak a nemzetközi intézményekben, bedőlnek egészen bizarr elméleteknek a változások okát illetően. Az összeesküvési teóriák főként a kisebbségek számára veszedelmesek, de ott igazán kockázatosak, ahol a hivatalos politika beemeli őket, mint pl. Magyarországon. És sokkal könnyebb híveket toborozni számukra, mint érvekkel szétzúzni ezeket az állításokat.
A lap szégyenletesnek tartja, hogy egy sor állam távol maradt az ENSZ Migrációs csomagjától, köztük Magyarország, Csehország és Bulgária, tehát olyan közép-európai országok, amelyek általában nem szeretik a külföldieket. Mert a megállapodás messze nem tökéletes, de lefektet néhány alapvető szabályt, így mindenekelőtt kimondja, hogy a kormányok akkor tudják a leghatékonyabban ellenőrizni a határokat, ha együttműködnek.
Érdekes módon Trump megvetése a migránsokkal szemben egyáltalán nem csillapította a bevándorlási kedvet. A Gallup azt állapította meg, hogy 158 millió ember költözne szívesen az Egyesült Államokba. Ehhez hozzájön, hogy az amerikaiak a jelek szerint egyre barátságosabbak az idegenek iránt. Egy másik felmérés szerint a tengerentúli lakosság 75 %-a látja úgy, hogy a bevándorlás jó az ország számára. A mostani kormányzat aligha változtat az álláspontján, de ha a közvéleményben megmarad ez az egyre erősödő felfogás, akkor lehetséges, hogy egy új washingtoni vezetés egy nap csatlakozik a világszervezet e héten megszületett egyezményéhez.
A bécsi polgármester és elődje megerősítették, hogy örömmel fogadják a CEU-t a városban, egyben bírálták a szélsőjobbos Szabadságpárt vezérét, aki vándoregyetemnek minősítette az intézményt. Az előző városvezető, Häupl, aki már 15 éve a bécsi Tudományos alap vezetője, úgy fogalmazott, hogy intellektuális menedéket kell adni az iskolának. Hogy hol lesz az egyetem átmeneti otthona, az egyelőre nem egészen világos. Már ameddig felújítják a véglegesnek szánt épületegyüttest. Összesen 17 egykori kórházpavilonról van szó, ezeknek 2023-ig el kell készülniük. De a döntés hamarosan megszületik az ideiglenes otthonról. A Bécsi Egyetem rektora szintén üdvözölte, hogy az osztrák fővárosba költözik a CEU, mert úgy látja, hogy azáltal csak gazdagodik az ottani tudományos élet.