- Soros fia szerint az apjának szánt csőbomba az egész amerikai demokráciát veszélyezteti
- Joschka Fischer is azon a véleményen van, hogy Orbán Viktor csak abból ért, ha megvonják Magyarországtól az eddigi uniós támogatások egy részét
- Magyarország nyugodtan lehet szomorú, mert a gender tanulmányok indexre helyezésével újabb szabadságjogot vontak meg tőle, de hát ez jellemző erre a rezsimre - mondja egy csalódott külföldi diák
A Nyílt Társadalom Alapítvány arra figyelmeztet a Soros Györgynek küldött pokolgép kapcsán, hogy az amerikai politikai vezetés gerjeszti a gyűlölet tüzét és olyan légkört teremt, ami eltűri az erőszakot és a rasszizmust. Ehhez a hangot a legmagasabb szinten adják meg, ám vissza kell állítani a civilizált állapotokat, tiszteletben kell tartani a mások véleményét. A nyilatkozat azután látott napvilágot, hogy Trump a múlt héten azt állította, hogy Soros pénzeli azokat, akik tiltakoznak az elnök gyűlésein. Azon kívül a még a Republikánus Párt is olyan kampányt folytat, amely mumusnak állítja be az üzletembert. Amúgy a Fehér Ház, sőt maga Trump is elítélte, hogy valaki csőbombát tett a befektető postaládájába. De ettől még az elnök olyan képet fest, hogy Soros mindenható pénzmágnás, továbbá, hogy ő felelős a baloldali tömegek tevékenységéért, bár erre nézve semmiféle bizonyíték sincsen. Mondhatni, hogy a politikus egyre gyakrabban sorosozik.
A pénzügyi szakember azonban egyébként is jó ideje antiszemita támadások célpontja, ideértve, hogy a háború idején együttműködött a nácikkal. Demokrata vezetők egyébként tegnap elítélték, hogy Trump és más republikánusok uszító kijelentéseket tesznek Sorosról.
George Soros fia szerint az apjának és a Clinton-házaspárnak küldött csőbomba azt mutatja, hogy a gyűlölet felfal mindenkit és az egész história abból kerekedett, hogy a politikában ördögnek állítják be az ellenfeleket. A vendégkommentárban Alexander Soros kifejti, hogy bár senki sem sérült meg, ám ami történt, az az egész amerikai demokrácia jövőjét fenyegeti. Kitér arra, hogy édesapjának sok ellensége van, mert azon dolgozik, hogy olyan társadalmak alakuljanak ki, amelyekben mindenki hallathatja a hangját. Emiatt jó ideje sokan támadják, amiben benne van az antiszemitizmus mérge is. Ám 2016, vagyis Trump elnökválasztási kampánya óta nem csupán a szélsőségesek próbálják aláásni a jogállam alapjait. Olyan szellem szabadult ki, amelyet csak több nemzedéknyi idő alatt lehet majd visszatuszkolni a a palackba.
Magyarországon Orbán Viktor zsidóellenes beütésű plakáthadjáratot indított és azzal vádolta Sorost, hogy az el akarja árasztani az országot migránsokkal. A képet Budapesten még villamosok padlójára is kiragasztották, hogy az emberek azon tapodjanak. Mindezt a miniszterelnök propagandájának szolgálatában.
Most meg itt vannak a robbantási kísérletek. A szerző tisztában van azzal, hogy az ellenük irányuló gyűlöletben nincsen semmi rendkívüli, mert túl sokan vannak a világban, akiket ilyen gonosz szellem vezérel. Már túlságosan is hétköznapi, hogy ha valaki nyilvánosan kifejti a véleményét, akkor következésképpen akár még halálos fenyegetések is érik. Immár megszokott, hogy ugyanez vár azokra a szervezetekre, amelyek a demokráciáért dolgoznak. Ideértve, hogy megosztanak és a gyűlöletet terjesztik olyan politikusok, akik esküt tesznek a polgárok védelmére. A kommentár sürgeti, hogy a világ találjon vissza az újfajta politika vitához, amelyben nem démonizálják az ellenfeleket. Ehhez első lépésként a közelgő amerikai időközi választáson ki kellene szavazni a hatalomból azokat, akik cinikus módon felelősek a demokratikus intézmények megrendítéséért. Most kell cselekedni, mielőtt túl késő.
Joschka Fischer szintén úgy gondolja, hogy a következő uniós költségvetéssel kellene nyomást gyakorolni Orbán Viktorra az európai választások után. A volt német külügyminiszter, a zöldek emblematikus alakja Frankfurtban egy nyilvános vitán fejtette ki véleményét a kulcsfontosságúnak ígérkező vasárnapi hesseni tartományi választás előtt. Rámutatott, hogy Európa veszélyben van, véget ért a kellemes időszak, ismét harcolni kell az értékekért, noha azok már annyira egyértelműnek tűntek. Sokatmondóan hozzátette, hogy annak idején az óváros előtt a nagy zsinagóga égett le. A Zöld Párt vezetője ezt megtoldotta azzal, hogy aki ma megtagadja a szolidaritást, lásd a jobboldali-populista magyar kormányt, azt az Európai Bíróság elé kell idézni.
Az elemzés úgy gondolja, hogy napjainkban nem a Brexit, vagy éppen az egész földrészt elárasztó populista hullám fenyegeti leginkább Európát, hanem az, hogy a lakosság egyre kisebb megértést mutat a földrészen belül más nemzetek iránt. Mind jobban eltérnek a gondolkodásmódok, elveszni látszik a közösség érzése. Mindennapossá vált, hogy figyelmen kívül hagyják, vagy éppen provokálják a szomszédállamokat, az országok fokozatosan befelé fordulnak. Erősödik a kontinensen a lélektani megosztottság. És itt nem csupán a populista és nem populista kormányok ellentétéről van szó. Az világos, hogy az EP-választást az egyik oldalon Orbán, Kaczynski és Salvini, illetve Macron, Merkel és Rutte szembenállása határozza meg. De ezen túlmenően a tömegek messzire kerültek a közös európai gondolattól, mind inkább a nemzeti hovatartozásuk szabja meg álláspontjukat.
Az olasz kormány az újfasizmus felé viszi az országot, és a hatalom most már nem csupán az afrikai, illetve muzulmán migránsokat bélyegzi meg, hanem Franciaországot és Németországot is, miután azok ellenzik az olasz költségvetés tervezetét. A lengyeleknél is előtérbe került a németellenes retorika, amihez társul, hogy Berlin fizessen kártérítést a háborúban okozott veszteségekért. És mindez persze beszivárog az emberek fejébe. Lélektani „polgárháború” képe rajzolódik ki, mert a populisták által keltett dühöt immár tudatosan irányítják bizonyos célpontok ellen. Úgy tűnik, olyan korba léptünk, amelyben az európaiakat bátorítják, hogy egymás ellen forduljanak, a nemzetiségtől függően. Egy tanulmány feltárta, hogy a populisták által gerjesztett félelem nem csak a menekültekkel, hanem más európaiakkal szemben is táplálja az idegengyűlöletet.
Két elemző szerint Magyarország és Lengyelország a saját akaratából helyezkedett az unió perifériájára, bármennyire is elutasítja a kétsebességes földrészt. Az egyik szerző, Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute kutatója, a másik Martin Miszerak, a varsói kormány korábbi privatizációs tanácsadója, azt hangsúlyozza, hogy a két állam bebetonozta magát a mag-Európán kívül, hiszen támadja a jogállamot, elutasít bármiféle kompromisszumot a menedékpolitika ügyében és nem érdekli az euró. Ily módon azonban csak magukat okolhatják, habár a döntés az övék, ám számot kell vetniük a következményekkel is. Így azzal, hogy a monetáris unió az EU legeslegfontosabb politikai terve. És aki kívül marad, az kirekeszti magát sok minden másból is, bár az is igaz, hogy a magyar és a lengyel vezetés aligha menne bele olyasmibe, amit a Bizottság Bulgáriától követel a tagságért cserébe: az igazságszolgáltatás reformját és harcot a korrupcióval, illetve a szervezett bűnözéssel szemben.
Közben a periféria egyre magányosabb, furább helynek tűnik. De ha nem lépnek be az euróövezetbe, akkor a magyarok, lengyelek és a csehek kirekesztik magukat a legfőbb politikai döntésekből. Budapest és Varsó már így is oly mértékben elszigetelődik, amire nem volt példa a 14 évvel ezelőtti uniós csatlakozásuk óta. Orbán persze tudatosan választotta ezt az utat, amikor a putyini tekintélyelvűség oldalára állt és mindenütt kiépíti a kapcsolatokat az autoriter rezsimekkel. A helyzet még tragikusabb Lengyelország esetében, mert méreténél fogva az ország nagyon is bele tudna szólni az eurózóna jövőjébe. Viszont óriási mértékben árt a saját nemzeti érdekeinek, amikor elvágja a szálakat az unió magjához. Bízzunk abban, hogy még nem késő megfordítani a folyamatot.
A kommentár kiemeli, hogy igenis meg kell büntetni a lengyel nacionalistákat, amiért szembeszálltak az unióval, annál is inkább, mert a vita árt az EU tekintélyének a polgárok előtt. A vasárnapi helyi választások kétértelmű eredményt hoztak a PiS szempontjából, pedig a pártnak nagyobb győzelmet kellene felmutatnia, ha utánozni akarja Orbán Viktort, amennyiben a saját képére kívánja formálni az országot. Morawieckit korábban azért nevezték ki miniszterelnöknek, hogy mosolyoffenzívával vegye le a lábáról Brüsszelt, anélkül azonban, hogy feladná a lényeget, az orbáni reformokat. Ám ez nem vált be, a Bizottság jogállami eljárást kezdeményezett Varsó ellen. És az Európai Bíróság máris elrendelte, hogy nem lehet idő előtt nyugdíjba küldeni az érintett legfelsőbb bírákat, ami a munkatársak 40 %-át érinti. És a hatalom nem volt képes megakadályozni, hogy ezek az emberek ne vegyék fel újra a munkát.
A nézeteltérés lerombolja a gazdasági sikerek által szerzett kormánytőkét. A Jog és Igazságosság kutyaszorítóba került, mert ha nem hajlandó engedni, akkor kemény bírság vár rá, miközben sokat kellene szociális célokra költenie, ha nem akar veszteni támogatottságából. A gazdák már így is csak késve kapták meg a szárazság miatt kiutalt segélyeket, és ez belejátszhatott a választás kimenetelébe. Ha viszont visszacsinálja a változások egy részét, az nagy-nagy arcvesztést jelentene a saját hívek körében. Mindkettő veszélyeztetné Morawiecki esélyeit Kaczynski utódjaként. Lengyelország gyakran összeáll a szintén nacionalista, illiberális Magyarországgal, ám jóval nagyobb lévén, sokkal fontosabb az EU számára. Ám Varsóban aligha képes egyetlen párt egyeduralmi pozícióba jutni és ennek reményt kell nyújtania az európai partnerek számára.
A szélsőjobboldali magyar kormányfő, aki elutasítja a liberális demokráciát, betiltotta a gender szakot a két érintett egyetemen, mégpedig azon az alapon, hogy itt inkább egy ideológiáról, semmint egy tudományágról van szó. A CEU egyik érintett brit hallgatója igen szomorúnak tartja, hogy a tanárok szétszélednek és nem oszthatják meg tudásukat a diákokkal. Azt is hozzátette, hogy a döntés súlyosan érinti, de még rosszabb a magyaroknak, mert már megint egy újabb szabadságjogot vesznek el tőlük.
A tudósítás a Közép-Európai Egyetem alapítója, Soros György kapcsán kitér arra, hogy Magyarországon mintegy 100 ezer zsidó él, az antiszemitizmus mégis visszatérő probléma. Az új keletű tilalom pedig csak súlyosbítja az aggályokat az ország által követett irányvonal miatt. A szélsőjobb egyre inkább felbátorodik, ahogy erősödnek a zsidóellenes érzelmek. A börtönt is előirányzó törvény született a hajléktalanok ellen.
A társadalmi nemek kutatásának betiltása nagyon is beleillik az orbáni politikába: a kormányfő – követőivel együtt – egy mind inkább konzervatív társadalom megteremtésén fáradozik, az oktatáson keresztül is. A lap három érintett diákkal beszélgetett a tilalom következményeiről, mindhárman fel vannak háborodva, szomorúak és döbbentek. Egyikük, egy ELTÉ-s magyar lány azt mondja, ezek után egyre nehezebb Magyarországon elképzelnie a jövőjét. Nálunk ugyanis nem egyszerűen nem szeretik, hanem mind kevésbé tolerálják azokat, akiket érdekelnek a gender témák.
Egy belga doktorandusz a CEU-ról nem akarja elhinni, hogy ilyen egyszerűen törölni lehet egy tanprogramot. Meg sem kérdezték róla sem a tanárokat, sem a fiatalokat, de hát, ez jellemző erre a hatalomra. Szerinte itt politikai támadásról van szó, mert Orbán Viktor nem képes elfogadni, hogy a nő és férfi egyenlő. De ezt a véleményt másutt is tetten lehet érni Európában. A magyar rezsim azonban nem hallgat a civil társadalomra, csakis a külső nyomásnak enged. A 3. interjúalany, egy holland fiú azt mondja, a legújabb húzás nagyon is beleillik a Közép-Európai Egyetem elleni támadássorozatba. Már hozzászoktak. Ám a tilalmat ezzel együtt fenyegetőnek tartja az egész Magyarország szempontjából, hiszen az mutatja, hogy a Fidesz milyen mértékben kész beleavatkozni a tanszabadságba. Egyértelmű elutasítást jelent az egyenjogú, befogadó társadalommal szemben. A szabadság és sok más, olyan érték ellen irányul, ami számít egy demokratikus rendszerben. A diák szerint a kormánynak érdemes volna elgondolkodnia azon, hogy miatta ilyen sokan távoznak az országból.
Az osztrák Parlament megszavazta, hogy a jövőben az eddiginél jóval kevesebb gyerekpótlékot kapnak a Kelet-Európából érkezett vendégmunkások, ha családjuk odahaza maradt. A Bizottság máris jelezte, hogy az Európai Bírósághoz kíván fordulni, mert elfogadhatatlannak tartja a döntést, hiszen ezek a munkavállalók Ausztriában fizetik az összes közterhet, következésképpen ennek megfelelő ellenszolgáltatásokra tarthatnak igényt. Itt a bécsi kormánykoalíció egyik alapvető ígéretéről van szó, amelyet a takarékosságra hivatkozva kívánnak végrehajtani.
A lényeg, hogy a jövőben ezt a szociális juttatást januártól az anyaország szintjéhez igazítanák, ami 132 ezer gyereket érintene és a hivatalos adatok szerint évi 100 millió eurót lehetne vele megspórolni. A támogatás felét jelenleg magyarok és szlovákok kapják. A német kormány támogatja a lépést, Brüsszel ezzel szemben úgy gondolja, hogy érik az idő a kötelezettségszegési eljárás megindítására. És ez ügyben a keleti tagok az EU mellett vannak. De az osztrák államfő is úgy gondolja, hogy tekintetbe kellene venni az európai jogi aggályokat.
