• A magyarok 37 %-át nem érdekli, hogy pusztul, rohad a demokrácia: töretlenül bízik a Fideszben
• Azért még mindig nagyot durran, ha Hillary Clinton nyilvánosan nekimegy a magyar állapotoknak
• Szíjjártó szerint tanácsos volna, ha az Európai Néppárt átvenné a magyar sikerreceptet
Nemzetközi sajtószemle, 2018. október 10.
FT
A Bertelsmann Alapítvány tanulmánya megerősítette, hogy a magyarok, a lengyelek és a törökök mind nagyobb bizalmat tanúsítanak illiberális kormányuk iránt, noha mindhárom országban egyre gyengül a demokrácia. (A jelentést olyan kép illusztrálja, amelyen Orbán Viktor éppen elmerül hívei körében.) Az elemzés a magyarázatot abban találja meg, hogy az alapvető demokratikus értékek még nem ivódtak be megfelelően a társadalom jelentős részének tudatába. A német kutató intézet 41 államban vizsgálta a demokratikus normák helyzetét és a kép általában véve is lehangoló. A három évvel ezelőtti állapotokhoz képest 26 országban esett vissza a demokrácia, csak 14 helyen tapasztalni javulást. A sereghajtó Lengyelország, Románia, Mexikó, Magyarország és Törökország, így, ebben a sorrendben.
A legnagyobb gyengülést a lengyelek produkálták, ők három éve még a 29. helyen álltak, most a 37-ek. Náluk az emberek 50 %-a mégis hisz a kormánynak, noha az kirívóan megsérti a jogállamot. A magyaroknál a Bertelsmann szakértői azt állapították meg, hogy a demokrácia masszívan lepusztult Orbán Viktor alatt, ennek ellenére a lakosság 37 %-a bízik a Fideszben. A felmérés azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a társadalom jelentős hányada elutasítja a demokrácia lebontását. Vagyis Magyarországon tekintélyes a megosztottság.
https://www.ft.com/content/00aa60ee-cbaa-11e8-b276-b9069bde0956
The Times
Hillary Clinton azt mondta: senkit se tévesszen meg az a komédia, hogy Törökország és Magyarország még mindig demokrácia volna, csak éppen illiberális. A volt amerikai külügyminiszter Oxfordban, egy emberi jogi konferencián tartott előadásában rámutatott, hogy az illiberális demokrácia önmagában véve ellentmondás. Azon felül egyik országot sem lehet demokratikusnak minősíteni, csupáncsak azért, mert ott választások vannak. A politikus egyúttal felszólította az EU-t, hogy szálljon szembe az emberi jogok megsértésével. Mint mondta, a demokráciához szükség van a szólásszabadságra, szabad sajtóra, a jogállamra és független bíróságokra. Ha ezek hiányoznak, akkor ott nincs demokrácia, hanem tekintélyelvűség van, nevezzék azt adott esetben akár illiberális demokráciának. Hozzáfűzte, hogy a szabadság veszélyben van, emiatt sérülékennyé váltak az emberi jogok.
Egyben bírálta brit tory MEP-képviselőket, amiért azok – eljárásjogi okokra hivatkozva - nem támogatták a magyar kormány elleni szankciókat Strasbourgban. Úgy fogalmazott, hogy a konzervatív párt messzire került Thatchertől és Churchilltől, hiszen kiábrándító látni, amint az európai jobboldal részeként védeni próbálták Orbán Viktort. Úgy értékelte, hogy Trump miatt demokratikus válság van Amerikában is. Szorgalmazta továbbá, hogy a nyugati világ szálljon szembe az orosz és kínai agresszióval.
Der Standard
Szíjjártó Péter szerint a nacionalizmus és a kereszténység jelenti Európa jövőjét. A külügyminiszter rövid időn belül már a 3. nagy interjút adta a nemzetközi sajtónak. Ezúttal először arról beszélt, hogy a befektetőket nem annyira foglalkoztatják az olyan véleménykülönbségek, mint a legutóbbi EP-határozat, ők inkább a kedvező magyarországi üzleti lehetőségre figyelnek oda. Nem érdekli őket, hogy milyen kép jelenik meg valamely országról a nagy világlapokban, inkább személyesen szereznek tapasztalatokat a tényleges helyzetről. Ugyanakkor a politikus csalódással szólt arról, hogy az osztrák kancellár minden barátság ellenére a szankciók mellé állt. De ettől még az együttműködés folytatódik. Az Európai Néppárton belül pedig arra törekszik a Fidesz, hogy erősödjenek a migrációellenes erők, mert jelenleg a másik oldal sokkal befolyásosabb. A kilépésre nem gondolnak, inkább azon dolgoznak, hogy a konzervatívok vegyék át a magyar siker receptjét.
Az egyáltalán nem jöhet szóba, hogy Magyarország elhagyja az EU-t. Az viszont nem volna jó, ha az okvetlenül szükségesnél több jogkört kellene átadni Brüsszelnek, pl. a határvédelem kapcsán. Szíjjártó kormánya erős Magyarországot akar egy erős Európában, ám az unió jelenleg rossz irányban halad. Remélhetőleg ez változik a jövő évi EP-választás után, annál is inkább, mivel a jelenlegi Bizottság egy sor kérdésben kudarcot vallott. Ami pedig a támogatásokat illeti, az nem egyirányú utca, a Nyugat éppen elég anyagi ellenszolgáltatást kapott a magyar csatlakozás után, tehát senki se próbálja meg úgy beállítani, mintha ezek a pénzek a régi tagok nagyvonalúságát tükröznék. (A lap megjegyzi: a tárca nem támasztotta alá azt az adatát, miszerint a szubvenciók 70 %-a nyugati cégek számlájára kerül.)
Szíjjártó kiemelte, hogy Magyarország a kettős állampolgárság kapcsán egyáltalán nem avatkozik bele az ukrán belügyekbe, itt a nemzetközi jog teszi lehetővé, hogy a kormány segítsen a kárpátaljai magyaroknak, miután sérülnek azok jogai. Ukrán részről szerzett jogokat vonnak meg, lásd a nyelvoktatást. Ugyanakkor az interjúalany visszautasította azt a vádat, hogy a magyar fél túlzottan is szoros kapcsolatot ápolna Moszkvával, amellyel a nagy nyugati konszernek hatalmas üzleteket bonyolítanak le.
Ami a 600 ezer magyar kivándorlót illeti, a miniszter úgy reagált, hogy nálunk szinte teljes foglalkoztatás van és más keleti államokból arányait tekintve sokkal többen dolgoznak külföldön. Viszont egyre több magyar tér haza, hála az egyre javuló körülményeknek. Szerinte a rendszer demokratikus, ezt a választások igazolják. Minden más csupán ízlés dolga, illetve duma. A sajtószabadságról azt mondta, hogy a neten többségben vannak a kormánykritikus oldalak, és ugyanide tartozik az RTL is. Vagyis a média kiegyensúlyozott. Mindezen az sem változtat, hogy a Magyar Idők pár hónapja feketelistát tett közzé, mert itt egy magánkézben lévő orgánumról van szó. Ezzel szemben Szíjjártó szerint igenis létezik a Soros-terv, azaz olyan stratégiai papírok, amelyeket részben a befektető írt, részben pedig az általa támogatott civil csoportok. Viszont mint kifejtette, az üzletember egyértelművé tette, hogy a magyar kormány megbuktatását szeretné, noha a magyar nép világosan kinyilvánította, melyik oldalon áll.
Die Presse
A német, az osztrák és a szlovák elnök arra hívta fel Európát, hogy az óvakodjon a populizmustól és nemzeti külön úttól. Steinmeier, Van der Bellen és Kiska egy bécsi fórumon fejtette ki álláspontját, miszerint a nagy kérdéseket a földrészen csakis uniós összefogással lehet megoldani. A német vezető kijelentette, hogy az utóbbi 12 hónapban nem javult az EU állapota, a szervezetet mind inkább belpolitikai viták eszközeként használják, rajta verik el a port a globalizációval járó bajok miatt. Ám gyerekes dolog azt hinni, hogy ilyen ügyekben vissza lehet húzódni a nemzeti csigaházba. Szlovák kollégája arra mutatott rá, hogy az unió nem a problémát, hanem a kiutat jelenti a nehézségekből. Felszólalt a nacionalizmus és az idegenellenesség ellen. Magyarországra utalva negatív példaként említette a plakátkampányt, amely arra hívott fel, hogy meg kell állítani Brüsszelt.
Süddeutsche Zeitung
Az orosz, magyar és lengyel politikai rendszernek nem az a baja, hogy illiberális, hanem hogy nem demokratikus, illetve hogy tekintélyelvű. Erre figyelmeztet a Democracy Reporting International civil szervezet két társalapítója. Nils Meyer-Ohlendorf és Michael Meyer-Resende azért tartja problémásnak az illiberális demokrácia fogalmát, mert abban két ellentétes modell ütközik. A liberális változat a hatalmi ágak megosztásán és a kisebbségi jogokon alapszik, a másiknál erős a kormány, amely a vélt népakaratot érvényesíti a liberális elittel szemben. Orbán Viktor azt sugallja, hogy az ilyen rezsim egyben politikai döntéseket is feltételez, pl. a bevándorlás és az egyneműek házasságkötése ellen. Ezzel szemben szerinte a liberális verzió, amelyben egy klikk gyakorolja a hatalmat, belefullad a politikai korrektségbe. De egyébként is elfáradt és nem képes megvédeni a nemzet érdekeit.
Sokan úgy gondolják, hogy ami ma Magyarországon, illetve Lengyelországban van, az ugyan illiberális, de végső soron mégiscsak demokratikus. De hát még a Kínai Kommunista Párt is azt propagálja, hogy az ország demokráciában él. Márpedig ez nagy keretezési győzelem Orbán számára. Az általa forszírozott elnevezés ugyanis elfedi, hogy leépül a demokrácia. Az ugyanis nem bizalmatlan a polgáraival és az ellenzékkel szemben, hanem megkönnyíti számukra, hogy független bíróságok előtt érvényesítsék érdekeiket. Viszont ha járszalagra fűzik az igazságszolgáltatást, az nem illiberális, hanem demokráciaellenes. De itt többről van szó, hiszen az EBESZ szerint a legutóbbi két magyar választás szabad volt, de nem tisztességes. Vagyis alapvető demokráciaprobléma ütközik ki. Ha a kormánypártok átalakítják az államot, hogy ellenőrzésük alá vonják a sajtót és a bíróságokat, továbbá civil szervezeteket molesztálnak, akkor ott sérül a demokrácia és ebből tekintélyelvű rendszer alakulhat ki. Vagyis az illiberális rezsim jellemzője, hogy nem demokratikus vagy egyenesen autoriter.
FAZ
Orbán Viktor az összefogásra igyekezett felhasználni Erdogan látogatását. Szeretne az eddiginél jóval több török beruházást és célba vette azt is, hogy a Török Áramlat-gázvezeték kanyarodjon el Magyarország felé. Csakhogy az egész tervet árgusszemekkel figyelik Brüsszelben, valamint Washingtonban is, mert a csőrendszer elkerülné Ukrajnát. Budapesten viszont az Északi Áramlatra mutogatnak: miért ne tehetné meg Magyarország is azt, amit a németeknek szabad. Magyar részről általában ez az érv merül fel, amikor a keleti nyitásról esik szó. Putyint vörös szőnyeg szokta várni Magyarországon, de különleges figyelem övezi Közép-, illetve Kelet-Ázsiát is. Ezek a kapcsolatok azért váltanak ki felhorkanást, mert nem vegytiszta demokráciákról van szó. Orbán szívesen hangoztatja a magyar nép keleti eredetét, csak éppen ezek a gondolatfutamok szinte ezoterikusnak tűnnek.
Die Welt
Az újság azt írja a török államfő budapesti útja kapcsán, hogy Erdogan jó viszonyt ápol Orbán Viktorral, a két erős ember ösztönösen megtalálja a közös politikai nevezőt. Még akkor is, ha az iszlámellenes magyar álláspont a jelek szerint ellentétben áll az elnök iszlám küldetéstudatával. Ettől még kölcsönösek a látogatások. Két éve állapodtak meg abban, hogy felújítják Gül baba türbéjét, a 8 millió eurós költség felét Ankara magára vállalta. De rengeteg más program is tanúsítja, hogy újabban igen közel került egymáshoz a két politikus. Ezt magyar részről a keleti nyitás, a törökök oldaláról pedig az a tézis tette lehetővé, hogy az országnak mindenütt fel kell bukkannia, ahol egykor az ősök jelen voltak. Ebből következően pénzeső zúdult Magyarországon az oszmán idők kutatására.
A legkiemelkedőbb ügyeket a legfelső szinten szokták elintézni ezen a téren is, lásd éppen Gül baba síremlékét. Pap Norbert, aki a legfontosabb feltárásokat vezeti a pécsi egyetemről, azt mondja, az ilyen emlékhelyek azért is fontosak voltak, mert amikor annak idején a török seregek elhaladtak mellettük, a parancsnok mindig megállt és Allah segítségét kérte az igazhitűekért vívandó soron következő csatához. Így viszont már érthető, hogy Erdogan miért tartotta lényegesnek felkeresni Gül baba sírját.
Washington Post
Az elemzés szerint Romániában azért bukott el a melegházasság tilalmát szorgalmazó népszavazás, mert az emberek nem ostobák, és hiábavaló minden populista forgatókönyv, ha nincs elég bizalom az érintett politikusok iránt. Vagyis nem vált be a kormány próbálkozása, hogy elvonja a figyelmet a súlyosabb gondokról, pl. az akadozó gazdaságról. Pedig itt olyan kérdésről van szó, amely kapcsán a legtöbb szocialista állam konzervatív álláspontra helyezkedik, és amely talán a legtisztábban mutatja a Keletet és Nyugatot elválasztó árkot. Kiterjedtebb, mint a migráció ügyében mutatkozó ellentétek, talán a cseheket leszámítva a lakosság mindenütt elítéli az egyneműek házasságkötését. Orbán Viktor már 2011-ben beillesztette a tilalmat illiberális reformjába, éspedig arra hivatkozva, hogy meg kell állítani a népesség fogyását.
A román vezetés, amelyet egymás után érnek korrupciós vádak, ám amely korlátozni próbálja ilyen ügyekben az igazságszolgáltatás jogkörét, a referendum előtt szintén azt hangoztatta, hogy az országnak magának kell meghatároznia, milyen társadalmat akar. Azaz helyénvalónak tűnt, hogy a hatalom a nacionalista érzelmekre játsszon és összeálljon az egyházzal egy olyan ügyben, amely fontos a hívek számára. Csak éppen az emberek nem voltak vevők rá, mert nem akarták, hogy a kormány ily módon akarja háttérbe szorítani az elégedetlenséget. De a következményekre Európában másutt is oda kell figyelniük a nagy pártokat képviselő politikusoknak. Itt ugyanis arról van szó, hogy a populista jelszavak is csak akkor hatásosak, ha a tömegek kaphatóak a kínált alternatívára. Ha az irányító centrista elit tagjaként igyekszel demagóg eszközökkel élni, attól még nem automatikus, hogy a többség beugrik az olcsó retorikának. Hanem azt jelenti, hogy rendkívül elégedetlenek veled szemben.
FT
Erősödik a kelet-nyugati ellentét a Brexit miatt, mert az új tagok attól tartanak, hogy a brit kiválás után a régebbi tagállamok már nem figyelnek rájuk oda kellőképpen. A két oldal közt egyre élesebbek a viták a jogállam, a migráció és a közösségi támogatások miatt, ahogy közeledik a szigetország távozásának időpontja. Hogy milyen mértékű a szembenállás, az jól kiderül az EP Brexit-ügyben illetékes jelentéstevőjének, Verhofstadtnak a közelmúltban megjelent cikkéből, amely mini-Trumpoknak minősíti Orbánt és Kaczynskit. Mint írja, mindkettő kakas a saját korrupciós szemétdombján. Az írás dicséri, amiért az Európai Parlament Magyarország felelősségre vonását kezdeményezte a jogállam és a polgári szabadságjogok megsértése miatt. Egyetért azzal, hogy fogják vissza az uniós alapokat az olyan tagok esetében, amelyek fittyet hánynak az EU-normáknak. Macron pártolja, hogy meg kell állítani a rohadást a földrész keleti felében.
A brit befizetés elmaradása lehetőséget kínál, a politikai korrupció, illetve az illiberalizmus pedig igazolásul szolgál, hogy a nehéz helyzetben lévő nyugati kormányok sürgessék a kifizetések visszafogását. Ám amint egy lengyel elemző rámutat, egy ilyen lépés értetlenségbe ütközne az átlag cseh, magyar, illetve lengyel részéről, a brüsszeli elit nem érti ezeknek a népeknek a hozzáállását. Ők ugyanis azt remélik, hogy a tagság lényegesen javít az életszínvonalukon. Ám ha lezárul ez az út, akkor lehet, hogy elfordulnak az EU-tól. Más keleti szakértők ebben a helyzetben azt tartják fontosnak, hogy Közép-Európa fokozza erőfeszítéseit nemzeti érdekei védelmében.
https://www.ft.com/content/4ca59cc6-cba9-11e8-9fe5-24ad351828ab
Washington Post
Fokozódik az orosz befolyás a Balkánon, a Baltikumban, de még Közép-Európában is, ahol a populizmus megerősödése szintén Moszkva kezére játszik, így Magyarországon, Ausztriában és Csehországban. Délen Dodik, a boszniai szerbek vezére közvetlenül a minapi választások előtt találkozott Putyinnal, majd odahaza nyert is, miközben a Kreml érdekeinek kulcsfontosságú kiszolgálója Európa egyik legtörékenyebb térségében, amikor a régió integrációt célzó nyugati terveket kell meglőni. Márpedig Oroszország ellenzi, hogy a régi bármely állama csatlakozzon a Nato-hoz. Az Európai Külkapcsolati Tanács egyik elemzése azt állapította meg, hogy az orosz politika a meglévő feszültségeket igyekszik felszítani, annál is inkább, mert úgy ítéli meg, hogy az EU regionális politikája sem nem komoly, sem nem módszeres, vagyis bőven lehet a zavarosban halászni.
Moszkva szövetségesei ugyanakkor úgy állítják be, hogy az unió, illetve az USA igyekszik megfosztani identitásuktól és nemzeti büszkeségüktől ezeket az országokat, amikor az európai belépésüket készíti elő. Ennek következménye, hogy ismét kiéleződnek az ellentétek a Nyugat-Balkánon. Közben pedig az orosz diplomácia puha eszközökkel eléri, hogy minimális erőbedobással a maximális politikai befolyáshoz jusson a térségben.
Die Presse/Reuters
Ausztria azt mérlegeli, hogy követi az amerikai és a magyar példát és kilép az ENSZ migrációs egyezményéből, noha annak rendelkezései jogilag nem kötelezik a csatlakozó államokat. Az egyezményt éppen két hónap múlva Marokkóban hagyják jóvá, közfelkiáltással, de a lap úgy tudja, hogy az osztrák kormány szintén búcsút int a csomagnak. Egészen pontosan képviselője kisétál majd a teremből, mielőtt a döntés megszületik. A szélsőjobbos Szabadságpárt értésre adta, hogy soha nem támogatja a megállapodást, és Kurz kancellár sem gondolja, hogy túl sok értelme van a szabályozásnak. Jogászai attól tartanak, hogy a jelenlegi állás ellenére mégiscsak kötelező lesz alkalmazni annak előírásait, pl. ha bíróságok hivatkoznak rá. Egyébiránt a lengyel belügyminiszter azt javasolja országának, hogy szintén hagyja a csudába az egész szerződést.
https://www.reuters.com/search/news?blob=hungary&sortBy=date&dateRange=all
Le Monde
Orbán Viktor célkeresztjébe került, ám ellenáll a Közép-Európai Egyetem, miután eleget tett minden előírásnak, hogy Budapesten maradhasson. Az egyik francia doktorandusz úgy véli, hogy a hivatalos kampány egyáltalán nem ártott az intézménynek, sőt csak növelte annak hírnevét, hiszen csak még ismertebbé vált a tudományos világban. A hatalom számára valóban fiaskót jelent a Soros-elleni hadművelet. A CEU nem költözött el, mi több, az ellenállás fészkének számít az autoriter kormánnyal szemben. Úgy tűnik, ezek után Orbán azon próbálkozik, hogy megpróbálja megőrizni az arcát. A labda most Budapest térfelén pattog. Az EP elítélő határozata után ha továbbra is makacskodik a miniszterelnök, az nyugtalanító irányba mutatna. Ignatieff rektor szerint ez volna az első alkalom 1945 óta, hogy egy európai állam egy egyetem felszámolására vetemedik.
Libération
Magyarország szítja a parazsat Kárpátalján, az Orbán-kormány folyamatosan destabilizálja a térséget. Így ítéli meg ezt vendégkommentárjában egy ukrán újságírónő. Anna Cseszanovszka szerint csak újabb válság kezdődött a két szomszéd állam között a konzulok kölcsönös kiutasításával. Magyarország már előzőleg nyugtalanságot keltett, amikor minisztert nevezett ki a kárpátaljai régió fejlesztésének összehangolására. Kijev erőteljes tiltakozásának hatására azután a magyar külügyminiszter átkeresztelte a megbízatást.
A bajok akkor kezdődtek, amikor Orbán Viktor 4 éve a parlamentben követelte a kettős állampolgárságot és az autonómiát az ukrán határ túloldalán élő magyarok számára. Azóta Budapest egyfolytában újabb és újabb kezdeményezésekkel áll elő a magyar kisebbség jogaira hivatkozva. Ukrán részről úgy értékelik, hogy a magyar fél ugyanazt csinálja, mint Keleten Oroszország, amely az orosz etnikumot látja veszélyben. Kijev azt gyanítja, hogy a nacionalista magyar vezetés az utóbbi években csaknem 100 ezer útlevelet osztott szét Kárpátalján. És hogy nyomást gyakoroljon, azzal fenyegetőzik, hogy megakadályozza az együttműködést Ukrajnával az EU-ban.
Az utolsó 100 komment: