- Fagyos a légkör Salzburgban a Fidesz miatt, de Juncker lát lehetőséget arra, hogy a kvótát elutasító államok más módon bizonyítsák szolidaritásukat.
- Itt a feketeleves: az EU nem hajlandó pénzt utalni egyes, kétes tisztaságú magyar fejlesztési programokra.
- A jogállami vitában a lengyelek és a csehek után a bolgárok is a magyar kormány oldalára álltak, miközben Orbán csapata bedurcizott.
Az ellene elhatározott jogállami eljárással szembeni tiltakozás jeleként a magyar kormány nem volt hajlandó részt venni tegnap abban a vitában, amelynek témája az volt, miként szegi meg Lengyelország a demokratikus normákat. A magyar kormány csak fokozza a feszültséget Budapest és Brüsszel között, miután közölte, hogy az Európai Bírósághoz fordul az EP döntése miatt. Orbán Viktor a mai salzburgi csúcson először találkozik kollégáival. Krekó Péter a Political Capitaltől azt mondja, a magyar fellebbezés kísérlet, amivel a kabinet azt akarja igazolni, hogy az EU nem csak gonosz, hanem törvénysértő is. A tagállamok egyébként már megkapták a hivatalos értesítést Strasbourgból a jogállami procedúra megindításáról, de miután hasonló határozat még sohasem született, az osztrák soros elnökség is töri a fejét, hogy akkor most mi a teendő. A magyar fél kérheti az Európai Bíróságtól, hogy az függessze fel a határozat hatályát, ám ezt alaposan meg kell indokolnia, és az EP reagálhat rá.
Az Európai Néppárt elnöke azt közölte, hogy nem függesztik fel a Fidesz tagságát a jogállami eljárás idejére, noha a harcias, bevándorlás-ellenes Orbán Viktor az EP szerint lábbal tapos a demokratikus szabadságjogokon és megszegi az uniós normákat. Daul bosszúsan azt mondta Salzburgban, hogy őt már évek óta faggatják a magyar pártról, de a sajtó nem kényszerítheti arra, hogy kihajítsa Orbánt. A pártcsaládnak ugyanis megvannak a maga szabályai, ezért kivárja, hogy milyen eredményre jut az EU a 7-es cikk alapján. A magyar politikus, az illiberális demokrácia és a keresztény Európa önjelölt bajnoka azt nyilatkozta, hogy a Fidesz a konzervatívok legsikeresebb pártja. Ugyanakkor Daul bejelentése azt jelzi, hogy a magyar miniszterelnök a jobboldali nyáj részeként vívja meg a hadjáratot az európai választás előtt. De egyben megerősíti, hogy marad a megosztottság az EPP-n belül. Szemtanúk szerint egyébként igen feszült volt a légkör a frakció esti egyeztetésén. Mert mindenkinek ott jár a fejében, hogy meg kellene szabadulni a magyaroktól, de senki sem mondja ki, ám az elnökség más véleményen van.
A vendégkommentár azt kérdezi, van-e még egyáltalán bármi keresnivalója a Fidesznek az Európai Néppártban? A szerző, a Bécsi Egyetem egyik politológia professzora úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor nem csupán a demokrácia és a jogállam, hanem az ideológia alapján is eltávolodott a pártcsaládtól. A szakértő arra a következtetésre jut, hogy leginkább az integráció és a bevándorlás kapcsán nagy az eltérés a két oldal álláspontja között. Ami az EU-t illeti, a magyar kormánypárt az egyetlen, amely egyértelműen unióellenes az EPP-ben. Álláspontja inkább annak felel meg, amit az AfD, az FPÖ vagy a Liga képvisel ebben a kérdésben, semmint a bejáratott kereszténydemokrata pártok. Vagyis a magyaroknak inkább egy jobboldali-populista frakcióban volna a helyük, bár azt meg kell említeni, hogy az ideológiai nézetkülönbségek eddig nemigen mutatkoztak meg, amikor szavazni kellett Strasbourgban. A Fidesz 12 kinti embere az esetek 94 %-ban a Néppárttal voksolt.
A Bizottság elnöke megpendítette, hogy az EU esetleg eláll a kötelező kvótáktól, de azért a szolidaritásra igényt tart minden tagállam részéről. A mai salzburgi uniós tanácskozás előtt Juncker sürgette hogy más formában járuljanak hozzá az európai migrációs politikához azok a kormányok, amelyek nem hajlandóak egyetlen menedékkérőt sem átvenni. Azzal érvelt, hogy a szolidaritás nem üres szólam. Idáig ő és Merkel is ragaszkodott ahhoz, hogy egyetlen tagállam sem vonhatja ki magát teljesen kvótadöntés hatálya alól, ám a kérdés évek óta megbénítja az uniót a magyarok, csehek és lengyelek ellenállása miatt. Közben a belga miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy Európa nem tagadhatja meg a menedéket azoktól, akiket odahaza halál vagy kínzás fenyeget. Ám mint mondta, a menekültek száma jelenleg alacsonyabb, mint 2007-ben, így valójában politikai válságról van szó.
A magyar és a lengyel kormány ellen kilátásban helyezett szankciók lelohasztották a hangulatot Salzburgban. De hát az egyik fő téma éppen a migráció, amely ügyében az EU teljesen holtpontra jutott. A magyarok, osztrákok és dánok Európán kívül akarják lefékezni a beáramlást, amivel a franciák és a németek is egyetértenek, csak éppen lehetetlennek tartják hermetikusan lezárni a határokat. Az Elysée Palota egyik munkatársa szerint aki az ellenkezőjét állítja, az a valóságot tagadja. Vita van a külső határok védelme körül is, a magyarok pl. azt mondják, hogy ez nemzeti hatáskör, nem a Frontexre tartozik. Fontos, amit Tusk megjegyzett, hogy egyesek igyekeznek megoldani a válságot, mások viszont a maguk hasznára próbálják azt kihasználni, ám így nem lehet eljutni a megoldáshoz.
Hogy Magyarország, illetve Lengyelország ellen megindul az eljárás a 7-es paragrafus alapján az csak olaj a tűzre. A migráció kérdése mellett emiatt újabb törésvonal alakul ki. Málta és a balti köztársaságok bizonytalanok a kérdésben, viszont a németek és franciák vezette tábor nem hajlandó engedni az unió alapértékeiből. Ám az is probléma, hogy újabb és újabb gondok merülnek fel, így az, hogy a magyar kormány nem tartja be a játékszabályokat és immár szembefordult azzal, amit idáig képviselt a kontinensen kívül létesítendő ellenőrző központok ügyében. Egyes államok részéről már nincs meg az alaptörekvés, hogy kompromisszumra jussanak, mondta egy brüsszeli szóvivő, amivel Magyarországra, Lengyelországra és Olaszországra utalt. Márpedig ez a fejleményt lassítja a munkát, amikor éppen gyorsítani kellene azon.
Egy uniós forrás azt közölte, hogy az elszámolási vita elhúzódhat, ezért lehet, hogy bizonyos tervek esetében a Bizottság egyáltalán nem egyenlíti ki az idén a magyar kormány által megelőlegezett összeget. Sok milliárd euró a tét, emiatt máris megugrott a költségvetési hiány, viszont ha nem elakadnak a pénzek, az tovább ronthatja Budapest és Brüsszel viszonyát. Ugyanakkor a bennfentes elárulta, hogy Magyarország még egyáltalán nem küldte ez az EU-nak a szóban forgó számlákat, és a szabálytalanságok ügyében zajlik az egyeztetés. Egyáltalán nem biztos, hogy bizonyos projektekre adhat-e támogatást a közösség. A kormány és a Pénzügyminiszter nem válaszolt a hírügynökség kérdéseire. Mindenesetre úgy áll, hogy a múlt hónap végéig az illetékes hatóságok 1,388 milliárd forintot fizettek ki uniós segítséggel kiírt pályázatokra, ennek azonban csak alig egy tizede folyt be Brüsszelből. A deficitet kötvénykibocsátásból kell fedezni, miközben az állampapírokat sem lehet nyakló nélkül nyomatni.
Európán belül messze a magyarok utasítják el a leginkább a bevándorlást, míg másutt a többség továbbra is nyitott a migránsokkal szemben, habár kifogásolja, ahogyan az EU kezelte menekülthullámot. Nálunk mindössze 32% ért egyet azzal, hogy jöjjenek a menedékkérők, amivel jóval megelőzzük a lengyelek 49%-át. Ezzel szemben a Pew Közvélemény Kutató felmérése szerint a spanyolok, hollandok, németek és svédek több mint 80 százaléka azt mondja, hogy be kell fogadni mindazokat, akiket az erőszak és a háború űzött el hazájából. A maguk jó 70 %-val nem sokkal maradnak el ettől az értéktől a franciák és a britek sem. A többség ezen a véleményen van még a görögöknél és az olaszoknál is, pedig főként oda érkeznek a migránsok.
A jelentés megjegyzi, hogy az eredmény jól mutatja a választóvonalat a keleti tagok hajthatatlansága miatt felháborodott déli, peremállamok, illetve a többiek között, akik közül a németek és a svédek aránytalanul sok embernek adtak menedéket. A görögök 92, és az olaszok 78%-a szerint az unió rosszul állt hozzá a jelenséghez. A hírügynökség azt is hozzáfűzi, hogy a tömeges düh táplálja az euroszkeptikus, bevándorlás-ellenes pártok felemelkedését egész Európában.
Lengyelország és Csehország után Bulgária is támogatást ígért Magyarországnak az EU-val kialakult demokrácia-vitában. A miniszterelnök azzal indokolta a kormány álláspontját, hogy a keleti-európai tagoknak össze kell tartaniuk Brüsszellel szemben. A szófiai koalíció kisebbik tagjának, a bevándorlás-ellenes Egyesült Hazafiaknak a képviselője azt közölte, hogy kabinet egyhangúan fogadta ez a döntést. Mint mondta, ma Budapest, holnap Varsó, de lehet, hogy azután egy nap a bolgárok kerülnek a vádlottak padjára. Ezért a térség államainak egységesen kell fellépniük, segíteniük kell egymást, mert közösek a gondjaik. Boriszov kormányfő azonban – Merkel szövetségeseként - igyekezett bagatellizálni az állásfoglalás jelentőségét, mondván, hogy az jogilag nem számít. Szerinte egyébként a múlt héten elfogadott EP-határozat két év múlva juthat el odáig, hogy a magyarokat megfosszák szavazati jogaiktól, de ez esetben országa vétózna, erről született egyetértés Szófiában.
A Steve Bannon-féle mozgalom alapítója úgy gondolja, hogy az Európai Parlament által kezdeményezett jogállami eljárás ikonikus figurát csinált Orbán Viktorból. A belga Modrikamen ezt megtoldotta azzal, hogy ugyan a francia elnök harcot ígér a populisták ellen, ám utóbbiaknak nem is tehetne ennél nagyobb szolgálatot. Maga Bannon a héten road showt kezd, hogy a nemzeti szuverenitás, a határok védelmének, a bevándorlás korlátozásának, valamint a radikális iszlám elleni küzdelem jelszavával összefogja a populista pártokat a földrészen a jövő évi EP-választás előtt. Ez csak ráerősít Macronnak arra az aggodalmára, hogy meg kell vívni az EU értékeiért, jövőbeli irányáért. Éppen a migráció az egyik fő téma a most zajló salzburgi uniós csúcstalálkozón, miután a bevándorlás létveszélyt jelent a szervezet számára.
Bannon Mozgalmához idáig csak Salvini Ligája, illetve a szélsőjobbos Olaszország Testvérei csatlakozott hivatalosan, de valószínűleg számíthat az érintett német, osztrák, magyar, lengyel, francia és svéd pártok együttműködésére is. A hivatalos megalakulás november végén esedékes, bár azt még a szervezők sem hiszik, hogy a nacionalista erők felülkerekedhetnének Strasbourgban. De azért a mandátumok egyharmadára számítanak, ez esetben meglenne a blokkoló kisebbség, azaz megbéníthatnák az unió működését. Le Pen rendszeres kapcsolatban van Bannonékkal, az Osztrák Szabadságpárttal viszont az a gond, hogy az szeretne terjeszkedni Európában, de nem olyasvalaki vezetése alatt, aki másik kontinensről jött.
Európát a fasizmus fenyegeti az olyan politikusok miatt, mint Orbán, Le Pen, Salvini vagy Kaczynski. Erre figyelmeztet a Francia Tudományos Kutató Központ korábbi szakigazgatója. Albert Ogien, aki szociológus, felidézi, hogy az EP a jogállam sorozatos megsértése miatt kívánja elmarasztalni a magyar kormányt, a szélsőjobb mégis úgy állítja meg, mintha itt megtorlásról lenne szó, amiért az ország nem fogad be migránsokat. Kevés kommentár foglalkozott ugyanakkor a Sargentini-jelentésnek azzal a részével, hogy a magyar közvéleményt megtéveszti a rendszer, amely meghonosította a cenzúrát, a félelmet, a megtorlásokat és a korrupciót. Mások ilyen-olyan okokból nem nevezik néven azt, ami pedig fasiszta, így azt, ha egy kormány gyűlöletet terjeszt, misztifikálja az identitást, megsérti az emberi jogokat és gondolatrendőrséget követel.
A dilemma az, hogy ha nem szállnak szembe a fasiszta megnyilvánulásokkal, akkor az nem vezet-e el a totalitárius társadalom kialakulásához? Pl. amikor ezek az erők állást foglalnak a családról, a migráció által fenyegetett identitásról, a homoszexualitásról, a világiasodás veszélyeiről, stb. A keresztény civilizáció nevében kívánják visszaállítani a határokat, a muzulmán veszéllyel szemben. Az is fasiszta jellemző náluk, hogy a közvetlen demokráciát hirdetik, de csak azért, hogy megágyazzanak a legfőbb vezér hatalmának. Ennek érdekében szakítanak a politikai korrektséggel és hangoztatnak sokszor teljesen képtelen véleményt, lásd, hogy nem létezik a klímaváltozás. Vagy viselkednek teljesen embertelen módon, amikor pl. hagyják, hogy a menekültek a tengerbe fulladjanak. A fasiszta hozzáállás része, hogy nevetségessé teszik a demokratikus szellemet, mivel rá akarják venni az embereket, hogy azok adják fel a humanitás elveit, és káosz alakuljon ki. Ezek után aligha túlzás azt állítani, hogy fasizmus veszélyt jelent nem csupán az EU, hanem a szabadság és a béke számára is.
A magyar kormány továbbra is éktelenül mérges azokra az osztrák konzervatív képviselőkre, akik megszavazták az Európai Parlament elmarasztaló indítványát, olyannyira, hogy Bayer Zsolt, Orbán Viktor házi kommentátora árulónak minősítette Sebastian Kurzot. Az sem számít, hogy a döntéshez csatlakozott az EPP képviselőinek többsége. Az osztrák kancellár idáig kedvencnek számított Budapesten, hiszen sokszor kiállt a magyar miniszterelnök mellett, ám pálfordulása után most annál dühödtebbek a magyar reakciók. Bayer még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy valamivel megzsarolták az osztrák politikust, persze ez már az összeesküvés elmélet kategóriájába tartozik. A tudósítás hozzáteszi, hogy a salzburgi szavazás után az a kérdés, hogy kizárják-e a Fideszt a Néppártból, és ha igen, akkor mikor. Illetve, hogy távozik-e a párt a saját akaratából. Orbán a jelek szerint afelé hajlik, hogy hamarosan dűlőre vigye a dolgot.
