- Európának meg kell találnia a választ a lakosság migrációs aggályaira, mert különben nagy bajba kerül, noha jelenleg nincsen bevándorlási válsághelyzet;
- Van, ahol komolyan veszik a keresztény értéket: az idegengyűlölő jelszavak miatt zuhan a CSU taglétszáma;
- Az unió nem támolyoghat bele alvajáró módjára egy újabb válságba, nagyon oda kell figyelni az EP-választásokra. Amivel Bannon próbálkozik, az reménytelen, de veszedelmes.
A vezércikk szerint Európa gyakorlatilag túl van a migránsválságon, az érkezők száma jó 70 %-kal csökkent a 3 évvel ezelőtti csúcshoz képest, ám az EU továbbra is bizonytalan, hogy miként reagáljon az emberek aggályaira. Azaz a helyzet politikailag súlyosabb, mint bármikor korábban. Ily módon igen komoly az esélye annak, hogy a szélsőjobb kerekedik felül a közelgő nemzeti, illetve európai választásokon, hacsak a vezetők addig ki nem találnak valamit. Ehhez kis lépés az a brüsszeli javaslat, hogy az unió 6 ezer eurós fejpénzt fizetne a déli államoknak a menekültek után. Ennél azonban több kell, mert a populista olasz belügyminiszter az ország kikötőinek lezárásával fenyegetőzik. Retorikája riasztó, de attól még törődni kell az olasz szavazók panaszaival. Joggal érzik úgy, hogy Brüsszel magukra hagyta őket, miközben a dublini rendszer bünteti őket.
Nem ők az egyetlenek, akik elégedetlenek a menedékjog szabályozásával. Merkel sorsa nemrégiben hajszálon múlott. Az osztrák kancellár szintén megvillantja a populizmust. Kurz az arra kész államok szövetségére hívott fel az illegális migráció ellen. A magyar bujtogató, Orbán Viktor osztja az aggályokat, de ő nem sok segítséget jelent Ausztriának, illetve Olaszországnak, mivel ellenez bármiféle megoldást, amelynek értelmében országának több menekültet kellene befogadnia. A gond ott van, hogy mitévő legyen az EU azokkal a menekültekkel, akik már bejutottak Európába. Itt pénzzel nem lehet segíteni. Az olasz elutasítás jelzi, hogy kemény küzdelem következik a dühös választók megnyerésére.
Bajban a CSU, mert a kereszténydemokratákkal kirobbantott migránsvita, illetve a kemény hang elriasztotta a párt sok hívét. Sorra lépnek ki ősrégi helyi tisztségviselők, valamint egyszerű párttagok, és ez veszedelmes az őszi tartományi választás előtt. Hozzávetőleg 50 év után majdnem távozott a keresztényszociálisok egyik parlamenti képviselője is, aki annyira elidegenedett, hogy feltette a kérdés: ez még az ő pártja? Göppel azzal vádolja a CSU vezérét, valamint a bajor miniszterelnököt, Seehofert és Södert, hogy keresztény politikus létükre átvették a szélsőséges AfD jelszavait. Megfeledkeztek a polgári tisztességről, mind a menekültekkel, mind a CDU-val szemben. Sokan viszont már mennek, miközben a párt egyre veszít népszerűségéből és rogyadozik a támogatói bázis. Az ok mindannyiszor a korlátozó menedékpolitika, illetve elsősorban az uniópártokon belüli nézeteltérések.
Vannak persze belépők is, de a párt mindent egybevéve alighanem tovább zsugorodik. Már csak azért is, mert a tagok egyre öregebbek, sok a haláleset. A múlt év végén a létszám már csupán 141 ezer volt, 20 %-kal kevesebb, mint 15 évvel ezelőtt. Egy szakértő szerint a kilépések a CSU „történelmi gerincét” gyengítik. Az érintettek úgy látják, hogy odalett a keresztény értékrend. Ugyanakkor a kilépők sok más embert is elfordítanak a párttól. Blüme, a CSU főtitkára azt mondja, csak akkor maradhatnak meg néppártnak, ha a liberálisok a jövőben is ugyanolyan természetesnek számítanak náluk, mint a konzervatívok.
Illuzórikusnak, de veszélyesnek tartja Steve Bannon tervét az európai populista erők összefogására a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) elnöke, akinek szervezete ellen harcot hirdetett Trump volt stratégiai főtanácsadója. Patrick Gaspard, aki Obama alatt a Fehér Házban, a politikai ügyek igazgatójaként dolgozott, arra figyelmeztet, hogy a hagyományos pártoknak erősen összpontosítaniuk kell a jövőre esedékes EP-választásra. Mert az Unió nem léphet bele alvajáróként egy újabb válságba. Mint írja, Bannon bejelentette, hogy egy új, szélsőjobbos alapítvány formájában fel kívánja venni a kesztyűt az OSF-fel szemben, ám elmossa a különbséget a saját pártos politikája, illetve a másik oldalon a civil szférának nyújtott segítség között. De amit akar, az fenyegetés az európai demokrácia számára, ezért a haladó erőknek fokozottan védeniük kell az EU alapértékeit.
Egy euroszkeptikus frakció meg tudná bénítani az Uniót, bár Bannon láthatólag nem érti, miként működik az európai politika. Ugyanis nem valószínű, hogy a nacionalista mozgalmak úgy táncolnának a 27 országban, ahogyan egy amerikai dudál. Ám a kezdeményezés rávilágít arra, hogy a földrészen a pártok évtizedek óta nem tulajdonítanak kellő fontosságot Strasbourgnak. Ily módon beszivárognak oda radikális csoportok, és azt szószékként, illetve finanszírozási forrásként használják. (UKIP, AfD és Le Pen pártja.) De ha megerősödnek a választásokon, akkor késleltethetik a megállapodások jóváhagyását, a költségvetés elfogadását és megakadályozhatják a szankciókat Magyarország, illetve Lengyelország ellen, de akár Oroszországgal szemben is.
Bannon ötlete az, hogy amerikai pénzen meglovagolja az olyan ügyeket, mint a migráció, kiaknázza a közösségi médiát és olyan tömböt hoz létre az EP-ben, amely összehozza az idegengyűlölő, EU-ellenes és tekintélyelvű pártokat, Rómától Varsóig. A politikus azt hirdeti, hogy falakkal lehet körbezárni a világot, minden következmény nélkül. Ezzel szemben az OSF azt szeretné, ha Európa összetartana, a béke, a nemzetközi együttműködés, a jólét kiterjesztése alapján. Ehhez átlátható módon támogatja a demokratikus civil szerveződéseket, amelyek közül az Amnesty Internationalt és a Human Rigths Watch-ot tekinti a legsikeresebbnek. Itt az idő, hogy a földrész politikai és civil szereplői kellőképpen odafigyeljenek az európai választásra.
Omladozik a nacionalista internacionálé, és Bannon hiába próbálja eladni Kelet-Európában a trumpizmust, mert a közös ideológia mit sem számít, ha beleütközik a gazdasági és katonai szempontokba. A Fehér Ház korábbi tanácsadója nemrégiben felhívta a magyar és a cseh kormányt, hogy azok csatlakozzanak az USÁ-hoz a zsidó-keresztény kultúra védelmében. Az üzenet sok mindenben megfelel az errefelé honos retorikának, egy olyan térségben, amely a migrációval szemben tanúsított idegengyűlölő ellenállás, valamint az EU-nak tulajdonított „kulturális marxizmus” folytán mind inkább a szélsőjobb világító tornya lesz. Csakhogy úgy tűnik: Trump és volt famulusa nem veszik figyelembe a régió vezetőinek érdekeit. Az „Amerika az első” gazdasági nacionalizmusa és a NATO gyengítése komoly és konkrét fenyegetés az érintett országok stabilitása és biztonsága számára. Körútján Bannon nem sokat bíbelődött a közép-európai gondokkal, nem bizonyította, hogy az amerikai szélsőjobb valóban szorosan követné a „populista-nacionalista lázadást”.
Ennél fogva budapesti kommentárok gyorsan ki is nyilvánították elégedetlenségüket. Hiszen a politikus a Fehér Ház vonalát szajkózta Kína és Irán ellenében, jóllehet mindkét állam az orbáni törekvések egyik alappillére. Vagyis a jelek szerint az USA nem érti, hogy a gazdasági valóság miként szabja meg a politikai célokat e kis országokban. Trump pl. a kereskedelemben ellenségnek minősítette az EU-t, ám éppen az árucsere tartja a magyarokat, lengyeleket és a többieket bent az unióban, függetlenül attól, hogy kormányaik mekkora politikai tőkét kovácsolnak odahaza Brüsszel ostorozásából. Arról nem beszélve, hogy a vámháború milyen kockázatokkal járna az autóiparuk számára. Magyarországon pl. mindjárt 25 ezer állás kerülne veszélybe.
A térségbeli barátokat az is a tengerentúli szélsőjobb, illetve Trump ellen hangolja, hogy az Egyesült Államok felpuhította a korábbi, kőkemény biztonsági garanciákat. Pl. amikor az elnök a Helsinki csúcs után kijelentette, hogy kölcsönös segítségnyújtás ide vagy oda, miért támogatna egy olyan agresszív államot, mint Montenegro. A feszültség ezek után kézzel fogható Varsóban vagy Vilniusban. A Fehér Ház jóformán nem vesz tudomást a közép-európai populista vezetőkről. Helyi diplomaták arra panaszkodnak, hogy a régióért felelős helyettes külügyi államtitkár, Wes Mitchell idáig nemigen fordult meg náluk. Ebből következően egyre kevésbé vevők az amerikai törekvésekre, hogy az USA bátorítani igyekszik a populizmust és az euroszkepticizmust.
A Magyar Zsidó Szabadságharcosok emlékbizottságának vezetője úgy látja: sajnálatos módon igen nagy a különbség a valóság és aközött, hogy Orbán Viktor nulla toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben. Rosenfeld Imre Dániel azután nyilatkozott, hogy úton hazafelé egy ismeretlen férfi megtámadta és zsidóellenes sértéseket vágott a fejéhez. Az áldozat, aki egyben kántor, értesítette a rendőrséget, de az csupán annyit ígért, hogy megnézi a közelben lévő kamerák felvételeit. A helyszínre azonban nem szállt ki, pedig az utóbbi időben igencsak elszaporodtak az ilyen incidensek. A miniszterelnök legutóbb a múlt héten Izraelben beszélt arról, hogy a zsidó polgárok az állam védelme alatt állnak.
