Az „egyre nyomasztóbb magyar politikai és jogi környezet” miatt a Nyílt Társadalom Alapítványok elköltözik Budapestről. Nem maga az elkötlözés a tragédia, hanem ami mögötte van: a társadalmi folyamatok.
Az Alapítványok igazgatója jelentette be Budapesten, hogy áthelyezik nemzetközi tevékenységüket és a munkatársakat átköltöztetik a német fővárosba, Berlinbe.
„A magyar kormány a munkánkat becsmérli és hamis színben tünteti fel, korlátozza a civil társadalmat politikai előnyszerzés céljából, olyan taktikát alkalmazva, amelyre még nem volt példa az Európai Unió történetében,”
nyilatkozta Patrick Gaspard, a Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke.
„Az úgynevezett Stop Soros jogszabálycsomag a legújabb ilyen próbálkozás. Nem tudjuk tovább garantálni a munkánk és a munkatársaink biztonságát Magyarországon, és nem tudunk védelmet nyújtani az önkényes kormányzati beavatkozással szemben.”
A nemzetközi tevekénységüket és az irodájuk nagy részét azért költöztetik el, mert a magyar kormány arra készül, hogy tovább korlátozza a civil szervezetek munkáját az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomaggal.
A törvény a nemzetbiztonságra hivatkozva, kormányzati engedély hiányában
megtiltaná minden szervezetnek, hogy a menedékkérőknek és menekülteknek tanácsot adjon vagy képviselje őket
(ezzel szembemegy a hatályos nemzetközi joggal és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával is; civil szervezetek elleni legújabb jogszabálytervezet azt a 2017-es törvényt követi, amely hosszadalmas bejelentési kötelezettséget ír elő a külföldi támogatásban részesülő magyar civil és emberi jogi szervezetek számára. Az Európai Bizottság megfellebbezte ezt a törvényt az Európai Bíróság előtt az EU tőkemozgások szabadságáról szóló egyezménye és az EU alapvető jogok chartájában foglalt szabadságjogok megsértése alapján.) A szabályozás az OSF-et is hátrányosan érintené, mert 25 százalékos illeték megfizetésére kötelezhetné őket, ráadásul a működtetésükhöz belügyminiszteri engedélyre lenne szükségük. A belügyminiszter viszont nemzetbiztonsági kockázattá minősítheti a civil szervezeteket, vagyis teljes átvilágítást kérhet rájuk.
A civil szervezetek szerint
a kormány egyértelművé tette, hogy az új jogszabályok célja a legjelentősebb magyar emberi jogi szervezetek és támogatóik, mint például a Nyílt Társadalom Alapítványok, ellehetetlenítése.
(A kormány, állítása szerint, csupán átláthatóságra törekszik, ami álságos érvelés: a civil szervezeteket a Polt-féle ügyészség ellenőrzi és a működésük teljesen átlátható – ellentétben a Fidesz-kormány működésével.) A Nyílt Társadalom Alapítványok leszögezték: minden jogi lehetőséget meg fognak ragadni, hogy megvédjék a törvény kereszttüzében álló alapvető jogokat.
A kötlözés maga azért nem tragikus, mert a civil szervezet ugyanakkor nem szünteti be a működését: hasonlóan más nemzetközi szervezetekhez, a Nyílt Társadalom Alapítványok továbbra is támogatni fogják a civil szervezeteket Magyarországon az olyan fontos területeken, mint a művészet és a kultúra, a sajtószabadság és az átláthatóság, valamint az oktatás és egészségügyi ellátás biztosítása minden magyar állampolgár számára.
A tragédia inkább abból adódik, hogy a civil szervezetek egyértelműen a magyar társadalmat segítik, olyan helyeken, olyan szituációkban lépnek fel az emberekért, amikben az állam, a kormány nem tud, vagy nem akar segíteni (lásd a keretes írást az OSF működéséről). Sok millió magyar, amikor beszavazta Orbán Viktort a hatalomba, tulajdonképpen a saját, jól felfogott érdekével szemben cselekedett: abszurd módon egy átlagos magyar több támogatást és törődést kapott Soros Györgytől 1984 óta, mint bármelyik magyar kormánytól, politikai oldaltól függetlenül.
A tragédia ott van igazán, hogy ezek a magyarokat - a Fidesz törzsszavazóit - olyan fanatikus vallásba rángatta bele a kormányporpaganda, ahonnan a valóság és a racionalitás ki se látszik. Ebben az alternatív valóságban Orbán Viktor mentheti meg csak a magyarokat a zombihadként Magyarországra törő migráncsoktól és az egészet a háttérből szervező Soros Györgytől (nem részletezzük, hiszen minden nap ezzel tömi az emberek fejét a propaganda). Vajon mi történik majd, ha ezek az emberek egyszer csak rádöbbenek az igazságra? Meg arra, hogy őket éveken, évitzedeken keresztül tudatosan, aljas módon manipulálta Orbán Viktor, hogy szabadon tudjon lopni az ő pénzükből?
Nem csak sok magyar jár rosszul az OSF elköltözésével: Magyarország nemzetközi megítélése eddig is borzalmas volt, de ezek után még rosszabbá válik. Hiszen ami most folyik Magyarországon, azt Izraelben és Oroszországban is ugyanígy csinálják. Senki sem mossa le a magyarokról, hogy egy diktátort szavaztak meg harmadszorra is az ország vezetőjének és ebből a költözésből világbotrány lett.
Az OSF közölte: az elmúlt két évben az Orbán-kormány több mint 100 millió eurót költött az adófizetők pénzéből egy olyan kampányra, amely nyilvánvaló hazugságokat terjeszt az Alapítványokról és partnereiről. A kormány gyűlöletkampánya keretében olyan poszterekkel és óriásplakátokkal árasztotta el az országot, amelyek második világháborús antiszemita szólamokat idéztek, és egy úgynevezett „nemzeti konzultációt” kezdeményezett Soros György és magyar emberi jogi csoportok ellen. A kormánybarát propagandamédia nemrégiben hamis vádakat zúdított egyetemi oktatókra, civil társadalmi csoportok dolgozóira és az Alapítványok munkatársaira. A Nyílt Társadalom Alapítványokkal kapcsolatban álló személyekről alattomos és csalárd felvételek készültek, muníciót szolgáltatva a kormány félrevezető propagandakampányához.
A korábban Soros-ösztöndíjas Orbán a hírt az alapítvány távozásáról úgy kommentálta, hogy
"emiatt nem hullat krokodilkönnyeket".
Mit tettek értünk a Soros-alapítványok?
Abszurd az abszurdban, hogy a Soros György Magyarországon született és a szocializmus alatt, 1984-ben hozta létre első alapítványát Magyarországon. Eddig sosem kényszerült ilyen módon kivonulnia egyetlen, még demokratikusnak mondott országból sem.
1991 és 1996 között az alapítvány több mint 5 millió dollárt fordított arra, hogy több tízezer általános iskolás gyermek ingyenesen juthasson reggelihez akkor, amikor számtalan család gazdasági nehézségekkel küzdött a kommunizmust követő átmenet időszakában.
1985 és 1995 között a Magyar Soros Alapítvány több mint 4,4 millió dollárt fordított arra, hogy könyvtáraknak, kórházaknak és más közintézményeknek fénymásoló gépeket szerezzen be, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy az állami ellenőrzés dacára is megvalósulhasson a gondolatok és információk szabad áramlása.
Az 1990-es években az alapítvány az egészségügyi ellátás korszerűsítését célzó nagyszabású programot támogatott, amelynek keretében ultrahangos diagnosztikai szkennerekkel sikerült ellátni Magyarország több kórházát.
Az új alapítvány a kommunizmus alatt ösztöndíjakat tudott nyújtani magyarok számára, akik így lehetőséget kaptak külföldi utazásokra és tanulmányokra. Az alapítvány ezen kívül könyvtárakat és tudományos kutatásokat is támogatott anyagilag. A Nyílt Társadalom Alapítványok anyagi támogatásának köszönhetően több mint 3200 magyar—többek között Orbán Viktor miniszterelnök—kapott lehetőséget külföldi tanulmányokra.
1989-ben enyhült a kormányzati kontroll, így az alapítvány már újonnan alakult civil szervezeteket és médiacsoportokat is támogatni tudott, miközben a magyarok az 1990 májusában tartandó szabad választásokra készültek. A kommunista rezsim bukása után a támogatási tevékenység már az oktatásügyi és egészségügyi reformra is kiterjedt, és mindemellett azoknak a magyaroknak is segítséget nyújtott, akik az akkor újonnan kialakult piacgazdaság megpróbáltatásaival küszködtek.
1997 és 2004 között, amikor a hajléktalan emberek között ugrásszerűen megnövekedett a TBC-megbetegedések száma, az alapítvány a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal partneri együttműködés keretében 40,000 ember szűrővizsgálatát tette lehetővé.
2010-ben Soros György közel egy millió euróval támogatta a vörösiszap katasztrófa károsultjait.
Az Open Society ma is támogat olyan magyar civileket, akik a független újságírásért vagy a korrupció és a diszkrimináció felszámolásáért dolgoznak.
Soros György több mint 250 millió dollárt adományozott a Közép-európai Egyetem (CEU) létrehozására. A Nyílt Társadalom Alapítványok ösztöndíjával eddig több mint 2100 magyar diák tanult a CEU-n.
2010-ben a Nyílt Társadalom Alapítványok 1 millió dolláros azonnali segélyt tett elérhetővé, miután az ajkai alumíniumüzem zagytározójának a gátja átszakadt, aminek következtében mérgező iszap zúdult a térségre, tíz ember halálát okozva.
A 2008-as pénzügyi világválságot követően Magyarországon az Open Society 8,6 millió dolláros sürgősségi támogatást nyújtott több mint 150 olyan helyi civil szervezetnek, amelyek a gazdasági és szociális problémák leküzdésében segítették a lakosságot.