- Az európai konzervatívok strasbourgi frakcióvezetője állítólag meg akarja mosni a magyar miniszterelnök fejét, ám erről az EP Külügyi Bizottságának szintén néppárti elnöke a jelek szerint semmit sem tud, meg nem is igazán tartja szükségesnek;
- A leköszönő bécsi polgármester aggasztónak nevezi, hogy menekült-ügyben a magyarok milyen gyorsan megfeledkeztek a segítségről, amelyet 56 után kaptak;
- Ausztria kitart amellett, hogy a jövő évtől kevesebb családi pótlék járjon a keleti EU-államokból érkezett vendégmunkásoknak, ha azok otthon hagyták a gyerekeiket.
Az osztrák elnök úgy látja, hogy Ausztriának Macron és nem a Visegrádi Csoport oldalára kell állnia. Utóbbi szerinte semmi izgalmasat nem kínál Európa számára, pedig itt Orbán Viktort is beleértve rendkívül intelligens politikusokról van szó. Azzal azonban Van der Bellen nem ért egyet, hogy az osztrák kormánykoalíció két pártja nem győzi dicsérni a magyar vezetőt, hiszen Magyarországon lépten-nyomon a Soros-ellenes plakátokat látni. Így gyártják a bűnbakokat. Ám, hogy egy kormány mennyire jól vagy rosszul dolgozik, azt jól illusztrálja, hogy hányan hagyják el az országot, és e tekintetben a magyarok cseppet sem állnak jól. Különösen aggasztó a sajtó helyzete. A politikus nyugtalanítónak tartja, hogy az FPÖ egyik illetékese megfenyegette az osztrák köztévét, mert szerinte az elfogultan tudósított Magyarországról. A kérdés az, mutatott rá az államfő, hogy mit akarnak inkább az osztrákok? Mucsát vagy azt, hogy tudják, mi történik a világban?
Van der Bellen nevetségesnek minősíti, hogy a Szabadságpárt frakcióvezetője helytálló híresztelésekre hivatkozva hangoztatta: Soros Györgynek köze van az Európába irányuló menekültáradathoz. Az államfő, aki már vendégül látta a befektetőt a Hofburgban, teljesen megalapozatlannak nevezte a bírálatot. Az ő szemében Soros a civil társadalom képviselője, emberbarát, aki milliókat fordított egyetemekre, illetve a demokráciát szolgáló NGO-kra. Egyébként pedig sokan vélik úgy, ahogyan a milliárdos, hogy ti. Európa demográfiai gondokkal küzd és rá van szorulva a bevándorlásra. A politikus arra is kitért, hogy lényegesnek tartja a migránsok integrációját, mert különben 10-20 év múlva visszaüt a probléma. Vagyis megfelelő végzettséghez, illetve álláshoz kell juttatni őket és főként a gyerekekért kell sokat tenni.
Erős uniót tart szükségesnek az Európai Parlament Külügyi Bizottságának vezetője, akinek az interjújából az derül ki, hogy ő szerinte a jogállam szempontjából nem Magyarország, hanem inkább Lengyelország jelenti a nagyobb veszélyt. A német konzervatív David McAllister szorgalmazza, hogy a külpolitikában az EU nagyobb határozottsággal és egységesen lépjen fel, ezzel együtt úgy gondolja, hogy a Külügyminiszteri Tanácsban a döntéseket a jövőben nem egyhangúan, hanem többségi alapon kell meghozni. Hogy a magyar választás ennyire eltérő eredményre vezetett Budapesten, illetve vidéken, abban a CDU-politikus önmagában nem lát semmi megrendítőt. A döntőnek azt tartja, hogy a választás szabad és tisztességes legyen, illetve hogy betartsák a demokratikus elveket, ideértve a kisebbségek és az ellenzék jogait, a hatalmi ágak szigorú elválasztását, valamint a független médiát. Az unió ugyanis értékközösség, és így minden tagállamnak tiszteletben kell tartania a demokráciát és a jogállamot.
Az interjúalany szerint nem tragikus, hogy Orbán Viktor belülről támadja Brüsszelt. Mint mondta, bíráló hangok mindig is vannak. Egyes kormányok részéről ez egyben próbálkozás, hogy a sikereket maguknak tudják be, a kudarcokért viszont a közösséget tegyék felelőssé. Ezt azonban az EU-nak el kell viselnie. A vörös vonal ott húzódik, ha valamely tagállam megkérdőjelezi az alapvető normákat, bennük az igazságszolgáltatás függetlenségével. Ezen a területen a lengyel vezetés már tiltott területre tévedt. McAllister különben egyetért azzal a német-francia elképzeléssel, hogy a szerkezeti alapokból a jövőben azok a térségek és városok kapjanak főként támogatást, amelyek sok menedékkérőt vesznek át, ami azt jelentené, hogy Magyarországnak és Lengyelországnak 2021-től sokkal kevesebb jutna ebből a forrásból.
Spiegel
Az Európai Néppárt strasbourgi frakcióvezetője a konzervatív pártcsalád elnökével együtt arra készül, hogy a jövő hónapban leül Orbán Viktorrral és kerek-perec megmondja neki: bizonyos határokat a magyar politikus sem hagyhat figyelmen kívül. A gond azonban az, teszi hozzá a brüsszeli tudósítás, hogy a magyar kormányfőt eddig sem túlzottan izgatták az ilyen aggályok. Pontosan tudja, hogy befolyásos szószólói vannak az EPP-ben, mert sokan nem szeretnék, ha egy évvel az európai választások előtt, megválnának a Fidesztől. Arról nem beszélve, hogy a német belügyminiszter, a CSU erős embere, a menekültkérdésben támogatja a kemény magyar álláspontot. Kizárás nélkül viszont Orbán aligha megy a saját jószántából. Rendre nagy kísérettel jelenik meg olyan kongresszusokon, ahol Merkel legfeljebb kötelességtudatból van ott. A néppárti tagság nem egyszerűen belépőt jelent számára a politika Bajnokok Ligájába, szívesen használja fügefalevélként tekintélyelvű irányvonala palástolására, hogy a kancellár mellett foglalhat helyet.
Jobboldali politikusok már azt kérdezik: mi a fontosabb: a 12 fideszes EP-képviselő szavazata, vagy az a kár, amely amiatt következik be, hogy a magyar tagság miatt egyre több kereszténydemokrata választó fordít hátat a közösségnek. Vagyis a konzervatív tábornak szembe kell néznie azzal, hányadán is áll Orbán Viktorral. Az ugyanis olyan módszerekkel és témákkal szerezte meg 4. győzelmét, amelyek nemigen férnek bele a Néppárt keresztény önképébe. Így a menekültek és az EU ellen uszított, járószalagra fűzte az ellenzéket és támadta a CEU-t. Ennélfogva tartós károkat tud okozni a jobboldali pártszövetségnek. Macron máris arról beszél, hogy „Berlusconi barátai és Orbán harcostársai tönkre fogják tenni Európa keresztény örökségét.
Az Európai Néppárt EP-frakciója attól tart, hogy nagy választási győzelme után Orbán Viktor folytatja Magyarország illiberális álalakítását, ezért az EPP válságtanácskozást tervez a jövő hónap elejére. Azaz éleződik a vita a Fidesz tagságáról, miután a konzervatívok nyilvánvalóan szeretnének megálljt parancsolni a magyar vezetőnek, hogy az ne építse tovább az erős államot és a tekintélyelvű vezetést. A német uniópártok több képviselője is aggodalommal nyilatkozott Strasbourgban a fejleményekről. Beszámoltak arról pl. hogy választóik számon kérik rajtuk, miért tartanak fel szoros kapcsolatokat a magyar kormánypárttal. Egyikük arról beszélt, hogy Magyarországon korlátozzák a tudósok munkáját, egy másik azt követelte, hogy tisztázzák, mit is akarnak azok a kelet-európai államok, amelyek elfordulnak a jogállamtól.
A távozó bécsi polgármester azt mondja, hogy a 2015-ös menekültválság volt csaknem 25 éves városvezetői munkásságának legnehezebb feladata, de ma sem cselekedne másként, mint akkor. A szociáldemokrata Häupl, aki alig három hét múlva köszön le, hozzátette, nem szabad megismétlődnie, hogy több százezer ember zúdult rá a városra, de az a minimum, hogy annak idején enni adtak nekik, hogy az érkezők lezuhanyozhattak, ruhát kaptak. Bécs megmutatta az egyik jó arcát, szemben Budapesttel, ahol a Keletinél megverték a migránsokat, ami azért elgondolkodtató. De egyébként pedig mit tudott volna tenni az osztrák vezetés? Lövetnie kellett volna a határon? Arról nem beszélve, hogy a bevándorlók gazdagítják a várost és ma már senki sem fél tőlük.
A politikus, aki 1956-ban csak hatéves volt, felidézi, hogy annak idején látta, amint egy burgenlandi férfi a magyar forradalom bukása után átsegít egy gyereket a szögesdróton. Három éve viszont azzal szembesült, hogy egy magyar újságírónő felrúgott egy fiatal lányt Röszkénél. És rettenetesnek tartja, hogy az ember ennyire gyorsan felejt. Azután ott van a hűtőkocsi, amelyből Parndorfnál 71 megfulladt migráns holtteste került elő. Egyszerűen nem érti, hogyan lehettek a tettesek ilyen lelketlenek. Ezért idézte annak idején Luther Mártont: „Itt állok, nem tehetek másként”. Egyébként Bécs lélekszáma az utóbbi negyedévszázadban 350 ezerrel nőt, egyre több a migráns. A város feladatát Häupl abban látja, hogy elősegítse a lehető leghatékonyabb beilleszkedésüket, ami persze azt is magába foglalja, hogy be kell tartaniuk a törvényeket.
Az osztrák kormányt nem érdeklik a Bizottság aggályai, így már szerdán előterjeszti a javaslatot, miszerint az eddiginél jóval kevesebb családi pótlékot kapjanak az unió keleti tagállamaiból érkezett vendégmunkások, ha azok gyerekei odahaza maradtak. Pl. egy magyar gyerek után a jövő évtől csupán 93 euró járna az eddigi 172 euró helyett, mert a juttatást a magyarországi szint alapján számítanák ki. A Néppárt és a Szabadságpárt évente 100 millió eurót szeretne ily módon megspórolni, szerintük az intézkedés összhangban van az uniós joggal és egyáltalán nem diszkriminál. Brüsszel – valamint az érintett keleti tagok ezzel szemben úgy gondolják, hogy ha valaki Ausztriában dolgozik és ott is fizet adót, akkor ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni a szociális ellátásnál.
