- A szlovákok azt hitték, hogy a korrupciót tekintve különbek a magyaroknál, pedig nem;
- Az MPSZ-Párbeszéd miniszterelnökjelöltje patthelyezetet jósol a választások után, de lehet, hogy Orbán talál valakit koalíciós partnernek;
- Orbán mindent egy lapra tesz fel az uniós támogatások ügyében.
Szlovákia mélyben gyökerező korrupcióval küszködik, a kettős újságíró gyilkosság arra ébresztette rá az országot, hogy félre kell tenni a derűlátást, mert a helyzet azért nem annyira jó. Vagyis hogy téves a feltételezés, hogy különösen a magyar és a lengyel jogállami gondokhoz képest jobban mennének a dolgok. Az egyik vezető újság kiadója úgy fogalmaz, hogy már-már szigetnek látták magukat, miután évtizedekig le voltak maradva a térségben és tudták, hogy fel kell zárkózni. Kuciak és barátnőjének halála felháborodást váltott ki a szlovákok körében, mert a jelek arra utalnak, hogy mindkettőjüket megbízásból ölték meg.
A Kuciak-ügy jelkép és rá kell jönni, hogy még küzdeni kell a szabad országért, miközben a gazdaság szárnyal. Csak éppen sokan panaszkodnak arra, hogy a korrupció továbbra is megfertőzi az életet. Pl. az üzleti életben, de az egészségügyben is. Az nem lehet tudni, hogy mi lesz a gyilkosság következménye a politikában. De a nyomás erősödik a kormányra, mivel az áldozat utolsó cikke szálakat mutatott ki az olasz maffia és Fico két közeli munkatársa között. Egyelőre mindketten felfüggesztették munkájukat, bár tagadják a vádat. Az egyik legnevesebb elemző, Meseznyikov valószínűnek tartja, hogy lemond a belügyminiszter és a rendőrfőnök. A Német Külkapcsolati Tanács egyik szakértője azt mondja, Szlovákia átlépett egy vonalat. Hozzátette: az ország egyetlen nagy falu és mindenki érzi ezt.
Meginoghat Orbán Viktor biztosnak hitt hatalma, mert Karácsony Gergely, az új politikai csillag egyesíteni igyekszik az ellenzéket. Az ingujjas miniszterelnökhöz képest a szocialisták és a Párbeszéd jelöltje ártalmatlannak tűnik, pedig ő a leghitelesebb kihívó. Az egyetlen, aki megközelíti a népszerűségi listán a kormányfőt. Igazából persze Vona Gábornak kellene a logikus riválisnak lennie, mégis Karácsony a vezérürü. Némiképp átalakította Orbán mondását, miszerint forradalmár nép a magyar, mert ő azt hirdeti, hogy forradalmat akar. Bejött a húzása, hogy szövetségre lépett a szocialistákkal. Az MSZP és a Párbeszéd mellett az idáig biztos vesztesnek látszó trió 3. tagja a DK, és ez a hármas váratlanul reménysugárrá lépett elő. A lökést Hódmezővásárhely adta meg, ahol olyanok is elmentek szavazni, akik korábban sohasem. Ebben nagy szerepe volt az Elios-ügynek, a polgármester választás állásfoglalás lett a sógorság-komaság ellen, ami sokat szerint az orbáni rendszer ismertetőjegye lett.
Karácsony úgy látja, hogy a siker receptje, ha mindenki összefog egy ellen. Szerinte bejöhet, köszönhetően a Fidesz által bevezetett választási rendszernek, amelyben az egyéni körzeteknek jut a döntő szerep. Azon múlik az eredmény, hogy sok választó és viszonylag kevés jelölt legyen, leginkább körzetenként egy-egy az ellenzéki oldalon. Ha 40 helyen sikerül győzni, akkor Orbánnak nincs többsége, de 50-nél az ellentábor kerül fölénybe – hangsúlyozza a politikus, kiemelve, hogy a 40 mandátumot szinte biztosan hozzák. De az 50 sem lehetetlen, bár nem valószínű. Inkább patthelyzet képzelhető el. A miniszterelnök maga abból indul ki, hogy lesz összefogás, beleértve a Jobbikot is. Leginkább mégis abból lehet kiindulni, hogy a Fidesznek meglesz az abszolút többsége. Ha mégsem, akkor egy nyugati diplomata szerint biztosan talál valakit a párt, akivel koalícióra tud lépni.
Orbán Viktor vabankot játszik az uniós alapokkal – írja vendégkommentárjában Zgut Edit. A Political Capital elemzője rámutat, hogy küszöbön áll az EU-támogatások átfogó reformja, ideértve, hogy politikai feltételekhez kössék a pénzek folyósítását. Magyarország odafigyelt, amikor a német kancellár pár napja a Bundestagban arról beszélt, hogy a szerkezeti alapokat attól kell függővé tenni, az érintett államok kiállnak-e a közös migrációs politika mellett. Mert hogy a szolidaritás nem lehet egyirányú utca. Az ötlet méreg Orbán számára, aki a bevándorlás megakadályozását állította a választási kampány középpontjába. Ennélfogva úgy tekinti az Európai Parlement Bel- és Igazságügyi Bizottságának jelentését a magyar jogállam helyzetéről, hogy az beavatkozás az ország belügyeibe, ami mögött Soros van.
Az elemzés megállapítja, hogy a kötelező kvóták rendszere tényleg nemigen működött, ezért nem jó összekapcsolni azt egy sor feltétellel, amelyek teljesítését még az Európai Tanács sem tudja kikényszeríteni. Annak viszont még lesz jelentősége, hogy Macron a jogállam tiszteletben tartását szabná a kifizetések feltételéül. Magyarország ugyanis éppen arra készül, hogy választás után még jobban megszigorítsa a civil szervezetek tevékenységét, illetve a független sajtó még nagyobb részét hajtsa a hatalom ellenőrzése alá. Külön probléma a korrupció, a miniszterelnök veje a szervezett bűnözés egyik jelképe lett.
De azért a Bizottságnak és a német-francia tandemnek alaposan meg kell fontolnia, milyen politikai kikötéseket ír elő a jövőben a szerkezeti alapok esetében, nehogy az EU-ellenes populisták kezére játsszon a jövőre esedékes európai választások előtt. Az Orbán-kabinet bizonyosan folytatja a romboló kampányát az unió ellen, aláásva a közös intézmények legitimitását, miközben a brüsszeli pénzek egyik legnagyobb haszonélvezője. Viszont hogy nem puszta retorikáról van szó, az kiderül abból, hogy a Fidesz kiterjesztette nyugatellenes szabadságharcát az EU egységes álláspontja ellen az ENSZ migrációs csomagja ügyében.
