- Immár hivatalos: a magyar titkosszolgálat megbízást kapott, hogy nyomozzon a civil szervezetek ellen.
- Ha Európának fontos a túlélés, megszabadul az Orbán-féléktől;
- Nem biztos, hogy pénzzel meg lehet békíteni a kelet-európai renegátokat.
Orbán Viktor az erősödő nemzetközi bírálatok ellenére még határozottabban lecsap a civil szervezetekre: ezúttal utasította a hírszerzést, hogy vizsgálja ki „Soros NGO-birodalmát, amelynek érintett csoportjai bírálják a politikáját. Arra hivatkozott, hogy ezek a társaságok, illetve emberek meg akarják bélyegeztetni Magyarországot az EU-val, és próbálják rávenni kormányát a migrációs politika megváltoztatására. A titkosszolgálatnak éppen e birodalmat kell feltárnia, miután az a kormányfő szerint igyekszik befolyásolni az életet Európában. A kijelentés azt jelzi, hogy fokozódik a kampány a kritikus csoportok, illetve sajtó ellen. Orbán azzal vádolja ezeket, hogy aláássák az ország biztonságát és külföldi hírnevét. Nyugati politikusok viszont arra figyelmeztetnek, hogy 2014 óta egyre erősebb a tekintélyelvű irányzat Magyarországon, ideértve az ígéretét, hogy a miniszterelnök orosz és török mintára illiberális rendszert alakít ki.
Előzőleg Lázár János is bejelentette, hogy a hírszerzésnek, illetve az elhárításnak fel kell térképeznie az ún. hálózat tevékenységét. A két nyilatkozat támasztja alá első ízben hivatalosan, hogy megszületett a felhatalmazás a fokozott biztonsági intézkedésekre. Hogy ezek milyen szintűek lesznek azt nem tudni, de hivatalos körök korábban azt állították, hogy a „Soros-hálózatba” civil csoportok, újságírók, uniós tisztségviselők és parlamenti képviselők tartoznak bele, mind Magyarországon, mind külföldön. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a civileket sújtó törvény miatt. Orbán rádióinterjúja után várhatóan erősödik a félelem a magyar emberi jogi szervezetek körében, amelyekre ultrakonzervatív erők már eddig is nyomást gyakorolnak. A tudósítás idézi Földi Lászlót, aki Tarlós István tanácsadójaként e csoportoknak a likvidálására szólított fel. A Nyílt Társadalom Alapítványok szóvivője úgy értékelte a volt titkosszolgálati vezető nyilatkozatát, hogy az megint csak megpróbálja megfélemlíteni a sajtót és elhallgattatni a bíráló hangokat.
New York Times/Washington Post/AP
Orbán Viktor azt állítja, hogy egy Soros György által finanszírozott hálózat saját céljai elérésére használt az uniót, ideértve, hogy támogatja az Európába irányuló tömeges migrációt. A kormányfő azt közölte, hogy a titkosszolgálatnak kell feltárnia a hálózat befolyásának mértékét, beleértve annak állítólagos magyar tagjait is. Soros képviselői korábban már visszautasították a hasonló állításokat. Rámutattak, hogy azok csupán a választók figyelmét igyekeznek elterelni a hazai kérdésekről. Orbán a 2. egymást követő újraválasztására készül áprilisban, és az amerikai-magyar üzletembert tette meg negatív kampányának célpontjává.
A magyar kormányfő ráküldi a titkosszolgálatot Soros György „birodalmára”. Orbán Viktor azzal indokolta a döntést, hogy fel kell mérni a hálózatot, amelyet a milliárdos tart fenn Magyarország ellen. Az elhárításnak azért kell bekapcsolódnia a helyzetmegállapításba, mert a politikus szerint Soros megpróbálja rávenni uniós intézményeket, hogy azok büntessék meg az országot, miközben vegyes lakosságot igyekszik kialakítani a földrészen. A miniszterelnök, a választások esélyese, hozzátette, hogy a földrész a megosztottság felé halad. Az egyik oldalon van a "migránsmentes övezet", a másikon pedig azok a nyugati államok találhatóak, amelyek a felhívások ellenére nem hajlandók visszafordítani a dokumentumok nélkül érkező bevándorlókat. A jelentés hozzáteszi, hogy a Fidesz a legújabb közvélemény kutatás szerint 59 %-ra növelte támogatóinak arányát a biztos pártválasztók körében. Ez azt tükrözi, hogy sikeres a migráció és Soros elleni plakáthadjárat. A Jobbik a 2., és migráns-, illetve EU-ellenes retorika hatott a múlt heti cseh választásokon is.
Orbán Viktor fényképe illusztrálja azt az elemzést, amelyben a Londonban élő tekintélyes filozófus, Slavoj Zizek arra figyelmeztet, hogy belső ellenségek támadják Európa identitását. A szlovén származású szerző azzal indít, hogy a magyar kormányfő éppen 1956 évfordulóján nyilvánította Közép- és Kelet-Európát migránsmentes övezetté. Természetesen csupán időbeli kapcsolat van a kijelentés és a nácik régi törekvése közt, mármint hogy zsidómentes zónákat hozzanak létre. Az antiszemita felfogás szerint a zsidók jelentik azt a láthatatlan erőt, amely titokban mozgatja a szálakat. Ezért a muzulmán bevándorlók nem számítanak a ma zsidóinak, ahhoz túlságosan is szembe tűnnek. Nem ők irányítják a dolgokat, ennélfogva ha valaki az „Európa elleni inváziójukban” összeesküvést lát, akkor utóbbi mögött a zsidóknak kell lenniük. Pontosan ez fogalmazódott meg a minap az egyik szlovén szélsőjobbos folyóiratban, amely Soros Györgyöt, „napjaink egyik legveszedelmesebb emberét tette felelőssé a negroid és szemita hordák beözönléséért, és így az EU alkonyáért”. Hozzátette, hogy a befektető a nyugati civilizáció, a nemzetállam és a fehér, európai ember halálos ellensége.
A gusztustalan elmélkedés párosítja az antiszemitizmust és az iszlámellenességet, feltárja a cionista zsidóellenesség paradoxonát. A norvég tömeggyilkos, Breivik is antiszemita, de Izrael-barát. Merthogy a zsidó állam jelenti az első védvonalat a muszlim terjeszkedés ellen. E nézetek megtalálhatók az új amerikai szélsőjobbtól kezdve egészen Orbán felfogásáig. A magyar politikus nemrégiben támadta Sorost, majd fogadta Netanjahut. A közös nevező az volt számukra, hogy neki lehet menni az üzletembernek, ha támogatod Izraelt. Hogy az izraeli miniszterelnök lepaktál a cionista antiszemitákkal, az amúgy pályafutásának egyik mélypontja.
Itt van már a gonosz új tengelye: Magyarország, Horvátország, Szlovénia, Csehország, Lengyelország és a 3 balti köztársaság, sőt most már Ausztriát is hozzájuk lehet számítani. A legaggasztóbb, hogy Európa vonakodik egyértelműen állást foglalni az ügyükben, mert vagy rájuk kellene hagyni, hogy mit csinálnak a menekültekkel, vagy hatékony intézkedéseket kell hozni azok ellen, akik megszegik a közös szabályt. Orbán, akit pár éve még páriaként kezeltek, már nem egyszerűen megtűrt figura, mind többen követik modellként. Ám ez roppant veszélyes jel Európa számára. A keresztény-konzervatív magyar kormányfő ellenségének állítja be a nyugati, multikulturális, fogyasztó liberális demokráciát. Márpedig itt Európa lelkéről van szó, amelynek egyik része a szabadság és egyenjogúság, mint a Felvilágosodás öröksége. A másik fele az államok különválása, saját identitásuk védelmezése. A Felvilágosodás tanításai alapján azt kell mondani, hogy éppen azok fenyegetik a földrészt, akik az idegengyűlöletet és a félelmet terjesztik.
A riogatók számára a teret az európai hatalmi központok kompromisszumai nyitották meg, és a populisták betöltik az űrt, úgy hogy csak az új baloldali vízió tudja megmenteni a kontinenst a külső, és főleg a belső ellenségektől. Ezért ha Európát életben akarjuk tartani, akkor nincs más választás, mint hogy leválasszuk róla az elkülönülő tagokat.
A lap stúdióbeszélgetésének részvevői úgy értékelik, hogy az EU-nak van oka az aggodalomra, miután magyar, lengyel és legújabban cseh részről is egyre határozottabb az euroszkepticizmus. A helyzetelemzésben Gideon Rachmanon, az újság egyik legjobb szemleíróján kívül a brüsszeli és a varsói tudósító vett részt. Úgy gondolják, hogy Babis puha populista, vannak közös vonásai Orbánnal és Kaczynskival, pl. hogy mindannyian meglovagolják a lakosság elégedetlenségét és nem akarnak kétsebességes Európát. De jelentősek a különbségek is közöttük. A cseh politikust pl. nem ideológiai megfontolások vezérlik, és nem is nacionalista, mint a magyar kormányfő. Leginkább azért veszélyes, mert vállalatként akarja irányítani az országot és jelentős médiabirodalma van.
Győzelme azonban bizonyosan lendületet ad Budapestnek és Varsónak, és fennáll a veszélye annak, hogy Kelet-Közép-Európa külön útra tér, tömböt alkot. De pl. a szlovák miniszterelnök más irányban kíván haladni, követve az unió magját. Azon kívül a másik 3. országban a nagy tömegek a tagság mellett vannak. Leginkább ugyanakkor azt nehezményezik, hogy a belépés után csaknem 25 évvel még mindig nem emelkedett jelentősen az életszínvonaluk. Ám aggasztó, hogy ezek a kormányok meggyengítették a fékeket és ellensúlyokat, igyekeznek tartósan berendezkedni a hatalomban. E cél érdekében dominál náluk a migránsellenesség, pedig menekültet szinte alig fogadnak be. A térség ugyanakkor könnyen a külső körre kerülhet az integráció elmélyítése során.
FAZ
A lap „Európa új árkai” címmel rámutat, hogy a földrészen erősödik a félelem, mármint hogy az osztrák és a cseh választások után új keleti tömb (Ostblock) alakul ki. Pénzzel persze sok bajt el lehet simítani, de már rég nem mindet. Fico pl. állást foglalt amellett, hogy Szlovákia a mag-Európa része kíván lenni és ennek hatása bizonyosan megmutatkozik majd, amikor a következő pénzügyi időszak támogatásairól döntenek. De Juncker egyébként is csáboffenzívát indított a keleti tagok körében. A migránsválságig szinte teljesen hanyagolta a térséget. Ám ily módon sokak szerint maga is nagyban hozzájárult a kelet-nyugati megosztottsághoz. A nyár óta viszont szinte körüludvarolja azokat a kormányokat a régióban, amelyek a magyaroktól és a lengyelektől eltérően még nem helyezkedtek nyíltan szembe Brüsszellel. Babis nem tartozik közéjük, de hát sikere után Orbán Viktor dörzsölte a tenyerét és kinyilvánította, hogy Kelet-Közép-Európában nincsenek migránsok. Azon kívül csak tovább mélyítette az ellentéteket, amikor azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy azt egy spekuláns birodalom tartja a kezében, miután újfajta népvándorlással szeretné meggyengíteni a földrészt.
A feszültség nő a Kelet és a Nyugat között. Fennáll a kockázata, hogy ebből tartós viszály lesz, még akkor is, ha a keleti szövetség messze nem homogén. A magyarokat és a lengyeleket összeköti, hogy kétesen viszonyulnak a demokráciához és a jogállamhoz. Ám egy lengyel elemző szerint a négyeket több minden választja el egymástól, mint amennyi összekapcsolja őket. A csehek és a szlovákok pl. a napokban elfogadták az új feltételeket a kiküldetésben dolgozók számára. Hogy miért foglaltak állást a magyarok és a lengyelek ellenében, azt a Bizottságban, illetve brüsszeli diplomáciai körökben nem tudták/akarták elárulni.
Azután álltak át, hogy augusztusban Macron Prágában, illetve Pozsonyban járt. Nem kizárt, hogy megint csak a pénz van a dolog mögött. Juncker ugyan hivatalosan elutasítja, hogy az uniós támogatásokat a menekültek befogadásához, illetve a jogállamiság betartásához kössék, ám környezetében azt hallani, hogy az anyagiak igenis kellő ösztönzőt jelenthetnek az igazságos és szociális Európa érdekében. A volt szlovák pénzügyminiszter, Ivan Miklos azonban arra figyelmeztet, hogy Keleten nem észérvek döntenek, hanem sokkal inkább az érzelmek.
