• A jobboldali populisták saját hatalmi bázisukat építik ki az általános gyűlölködéssel
• Orbánnal és visegrádiakkal akarja Merkelt revolverezni az osztrák szélsőségesek vezére
• A magyar kormányfő még a hívei közül is sokakat megdöbbentett, amikor nyugtázta az erőszakos fenyegetéseket Őcsényben
Az elemzés „Oszd meg és hódíts!” címmel arra mutat rá, hogy a populista politikusok a gyűlöletre játszanak, közülük az amerikai elnök viszi el a pálmát. Akkor van elemében, amikor ki kell rohanni valaki ellen a Twitteren, ezt élvezi a legjobban. De megvan a politikai logikája, ha valakivel éppen összeakaszkodnak az olyan emberek, mint Orbán vagy Erdogan. Ugyanis fokozza az ország megosztottságát, a cél éppen az, hogy a megtámadottak visszagyűlöljenek. Aki a segítségükre siet, arról még inkább olyan kép alakul ki, mint amit a vezető választói tábora amúgy is megvet. A gyűlöletet már korábban is előszeretettel használták ki pl. a kommunizmusban, csak ott a tőkések ellen hergeltek vele.
A populisták mindig valamilyen tekintélyes figurát vesznek célba. A magyar kormányfő vagy a török elnök egészen magas szintre fejlesztette ezt az eszközt. Amikor éppen le voltak maradva a közvélemény kutatásokban, akkor radikalizáltak, amihez Magyarország esetében az EU-ellenesség jelentette az utat. De emellett folyamatosan sértegettek fontos személyiségeket, mert azt akarták elérni, hogy az ellenzék is átmenjen szélsőségesbe. Amikor ezt elérték, az mozgósította támogatóik kemény magját, valamint az ingadozó mérsékelteket. Az ellenszer az, hogy meg kell tanulni óvatosan megvívni a szópárbajt. Állást kell foglalni, de nem szabad versengeni az eszkalációs taktikában. Mert különben éppen az a kép kerekedik ki, amit a provokatőr szeretne. Természetesen, igen nehéz ilyenkor az önuralom, de ha valaki elveszti, akkor a győztesek valószínűleg az olyanok lesznek, mint Trump.
Az osztrák szélsőjobb vezére jelezte, hogy a vasárnapi választások után össze akar állni a visegrádi államokkal és így igyekszik elérni, hogy a német kancellár változtasson bevándorlásbarát politikáján. Strache, aki azt reméli, hogy a Szabadság párt a 2. helyen végez és ő ily módon megkapja az alkancellári tisztséget, azt tervezi, hogy a V4-ekkel együtt tüske lesz a köröm alatt Merkel számára, ezáltal a német vezetőt sikerül majd kibillenteni vezető szerepéből az unión belül. Mint mondta, jelezni kell Berlin számára, hogy nem minden helyes, amit javasol. Németországnak megértést kell tanúsítania a kisebb államok érdekei iránt is. Strache éppen ezért akar szövetkezni a négy közép-európai országgal, amelyet a brit konzervatív lap az unió fura csoportjának nevez. A politikus egyébként sértőnek találja Budapest és Varsó szemszögéből, hogy Brüsszel antidemokratikusnak minősítette a két kormány bizonyos reformjait. Az osztrák választatási kampányt amúgy végig a bevándorlás és a menekültek beilleszkedése uralta. Egyik nagy párt sem zárta ki, hogy koalícióra lép az FPÖ-vel. Ugyanakkor utóbbi vezetője most azzal vádolta meg az éllovas konzervatívok vezetőjét, Kurzot, hogy az sok ponton az ő programjukat veszi át.
Bár vasárnap Ausztriában, illetve Alsó-Szászországban, a tartományi válaszásokon megint a populistáknak áll a zászló, a kommentár azt tanácsolja, hogy senki se adja föl a reményt. Az osztrákoknál csak annyi változott az eltelt 20 évben, tehát azóta, hogy Haider pártja egykor bekerült a kormányba, hogy a rasszizmus és a nacionalizmus a mindennapok része lett – és nemcsak Ausztriában. A Néppárt lekoppintja a Szabadságpárt politikáját. Pedig át kellene venni a nyelvek, a kultúrák, a hagyományok és a vallások gazdagságát az osztrákoknál, de egész Európában is. Csak éppen ma úgy tűnik, hogy igencsak messze vagyunk ettől az ideáltól, főként Magyarországon és Lengyelországban. Ám más nemzetek sem büszkélkedhetnek ezen a területen. Sok helyütt az a választások tétje, hogy még tovább előretörnek-e a szélsőjobbosok, akiket bagatellizálva jobboldali-populistáknak neveznek.
A negatív reneszánsz korát éljük, újraélednek régi őrült eszmék, illetve idióták. Az emberség évtizedek óta nem került akkora veszélybe, mint napjainkban. Fenyegeti az aljas szó és tett, a politikai durvaság, a modortalanság és tisztességtelenség iránt érzett kedv, a tisztesség és a diplomácia kigúnyolása, a minden embert, így a menekülteket és a politikai ellenfeleket is megillető tisztelet figyelmen kívül hagyása. És nem nehéz elborzadni olyan időkben, amikor a felvilágosodás hite helyére a folyamatos létbizonytalanság lép. De a reményt sosem szabad feladni, különben a világ pokollá lesz. A remény ez esetben a bizonyosságot jelenti, hogy van értelme, függetlenül attól, hogy mi lesz a vége. Erőt adhat, hogy átugorjuk a saját árnyékunkat. A hit hegyeket mozgathat meg. Advertisement
Orbán Viktor rendjén valónak találja, hogy kilyukasztották a gumikat egy őcsényi panziótulajdonosnak a kocsiján, őt magát pedig súlyosan megfenyegették, mert pár napos pihenőt ajánlott néhány menekült kisgyereknek. Hangsúlyozottan befogadott menedékkérőket akart vendégül látni az egyszerűen berendezett épületben. Ingyen, beleértve az ellátást is. Már évek óta fogadja nehéz helyzetben lévő családok gyerekeit, köztük romákat, de ezzel idáig semmi gond nem volt, mégcsak rasszista megjegyzések sem érkeztek. Ám most elszabadult a pokol, amikor híre ment, hogy migránsok érkeznek. A felzúdult helybéliek arra hivatkoznak, hogy a fiatalok után majd jön a rokonság, életerős férfiak, akik erőszakoskodnak, de még az is lehet, hogy terroristák. Ugyanazt böfögték vissza, amit Orbán és a kormánya hangoztat a menekültekről. Hogy a kormányfő minderre rátett még egy lapáttal, az megdöbbentett sok politológust és szemleírót. Még olyanokat is, akik egyáltalán nem szokták bírálni. Most mégis arról beszélnek, hogy átlépett egy határvonalat, amikor helyeselte az erőszakot. Közvetve még Áder János is kritikát gyakorolt a közbeszéd leromlása miatt.
Krekó Péter azt mondja, hogy Orbán kijelentése jelképes, és arról tanúskodik, hogy elfajul a vita, hiszen a hatalom elfogadhatónak minősíti az erő alkalmazását a vélt ellenséggel szemben, sőt bátorítja azt. Azon kívül kikezdi az állam jogi kereteit, hiszen olyan emberek ellen beszél, akik menekültstátuszt kaptak. Az eset egybeesik az állítólagos Soros-terv elleni hadjárattal. Az országot az idén már másodszor platákolják tele a milliárdos képével. A Medián felmérése igazolja, milyen sikeres az akció, hiszen a magyarok csaknem fele már fél a migránsoktól, egyharmaduk pedig Sorostól.
