- Soros azért az első számú közellenség, mert Orbán választási megfontolásokból így látja jónak;
- Kelet-Európában grasszál az illiberalizmus, ebben az állapotában az unió már nem értékközösség;
- A magyar és a lengyel vezetés szerint Merkel ráfizetett a menekültpoliltikára és ez őket igazolja.
A hírügynökség szerint az unió keményedő álláspontját jelzi Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a demokratikus normák és a migráció ügyében, hogy az EU magasabb szintre emelte az Orbán-kormány ellen indított eljárást az oktatási és a civil törvény kapcsán. A vége kemény pénzbüntetés lehet. A Fidesz felháborodott hangú közleményben reagált, mondván, hogy Brüsszel a Soros-féle szervezetek érdekeit védi. A jelentés magyarázatként hozzáteszi, hogy a miniszterelnök élesen bevándorlás-ellenes, és rendszeresen támadja Sorost, akit közellenségnek nyilvánított. Azon kívül Orbán szemében a CEU régóta a liberalizmus ellenséges bástyája. Arra is kitér, hogy az utóbbi hónapokban erősödtek a félelmek, mármint hogy szakadás következik be a keleti és nyugati tagok között, miután Budapest és Varsó egy sor kérdésben szembeszállt a Bizottsággal.
A Bizottság úgy gondolja, hogy a civil törvény sérti a gyülekezés, a magánélet és a személyes adatok védelmének jogát, azon kívül szembemegy a tőke szabad mozgásának elvével is. A testület ezért léptette eggyel magasabb fokozatban a Magyarország ellen folyó kötelezettségszegési eljárást. Orbán Viktor már jó ideje azzal vádolja a Soros által támogatott civil szervezeteket, hogy azok az üzletember politikai céljainak szolgálatában fizetett ügynökként ellenzik a kemény magyar bevándorlási politikát. A cikk emlékeztet arra, hogy a befektető a nyáron dicsérte azoknak a magyaroknak a bátorságát, akik ellenállnak az orbáni maffiaállam megtévesztésének és korrupciójának. A nyilatkozatot a miniszterelnök hadüzenetnek vette. Orbán 2010 óta felszámolta a fékeket és ellensúlyokat, amikor ellenőrzése alá vonta a sajtó jó részét, korlátozta az Alkotmánybíróság jogkörét és híveivel rakta tele a közintézményeket. A jelentés azonban azt is megjegyzi, hogy a szóban forgó EU-eljárások hosszadalmasak és általában nem sok eredménnyel járnak. Vagyis az unió nemigen képes hatni a magyar politikusra.
Az unió egy hónapot adott Magyarországnak, hogy az válaszoljon a civil szervezetekkel kapcsolatos brüsszeli aggodalmakra, vagyis Brüsszel emelt az Orbán-kormány-elleni jogi eljárás szintjén. Az EU szerint a vonatkozó törvény hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a külföldi támogatással működő csoportokkal szemben és sérti az adományozók jogait. Ha a magyar fél válasza nem kielégítő, az ügy az Európai Bíróság előtt landolhat.
FAZ
Brüsszel figyelmeztette Magyarországot a civil törvény miatt, ám Orbán Viktor idáig nem jelezte, hogy engedne a kérdésben. A jogszabály része a Soros elleni hivatalos kampánynak. A kormányfő azt állítja, hogy a pénzember az általa támogatott NGO-k, illetve európai intézmények közreműködésével rengeteg migránst akar Európába hozni. A hadjárat jegyében szervezték meg a mostani nemzeti konzultációt is. A Fidesz egyik szóvivője azt közölte, hogy tudomásuk szerint az Európai Parlamentben több képviselő is a frakciókereteken túllépve Soros-jelentést készít elő. A cél az, hogy lenyomják Magyarországot, mivel az elutasítóan áll hozzá a népvándorláshoz. Ugyanakkor kompromisszum rajzolódik ki a CEU körüli vitában.
Orbán Viktor a durva nemzeti konzultációval újabb hadjáratba kezdett Soros György ellen, aki a miniszterelnök szemében az első számú közellenség, amióta csak kifejtette nézeteit a migrációs politikáról. A tézisekből a magyar kormány egész koncepciót gyártott és azt szerinte a milliárdos az EU-val kéz a kézben akarja valóra váltani. A kérdések pontosan ezt sugallják, mármint hogy Soros jövevényekkel igyekszik benépesíteni a tagállamokat. Csakhogy ez teljesen légből kapott vád. A kérdőíven az állításokat idézetekkel és vélt bizonyítékokkal spékelték meg, hogy összeálljon a Soros-terv. Az egész ügy azt mutatja, hogy javában zajlik a választási kampány. A Fidesz nem tartja méltó ellenfélnek a gyenge ellenzéket, ezért Orbán próbál egy erős ellenséget felmutatni, hogy a lakosság körében visszhangra találjon ütközésre épülő politikai stílusa. A Soros elleni vádak részben antiszemita jellemzőket hordoznak. De a hatalom a Lex CEU-val és a civil szervezetek tevékenységét szabályzó jogszabály reformjával is igyekszik elhallgattatni a pénzembert. Vagyis Soros homokzsák lett a miniszterelnök tartós választási küzdelmében. Reménykeltő ugyanakkor, hogy a korábbi, hasonló konzultációk a lakosság felét sem mozgatták meg.
Saját politikájuk igazolásának tekintik a német választások eredményét az EU keleti szárnyán a nacionalista politikusok, akik aggódnak Merkel által szorgalmazott szorosabb európai együttműködés miatt. Az euroszkeptikus magyar és lengyel kormány hangosan bírálja a kancellár nyitott kapuk-vonalát és ellenzi a kvótadöntést. A varsói diplomácia vezetője kijelentette, hogy mivel a német kereszténydemokraták 1949 óta nem szerepeltek ilyen rosszul, ez azt bizonyítja, hogy oda kellett volna figyelniük a keleti partnerek aggályaira. Waszczykowski szerint a németeknek most az unió egységére kellene összpontosítaniuk és ez mozgástérhez juttatja Lengyelországot. A hírügynökség kitér arra, hogy Berlinben várhatóan hónapokig tartanak a koalíciós tárgyalások és emiatt csökken a nyomás Budapestre és Varsóra a közösségi normák betartatása érdekében.
Ugyanakkor a keleti nacionalisták remélik, hogy az AfD megerősödésével Merkel kénytelen lesz keményíteni álláspontján a migráció ügyében. Elemzők szerint ugyanakkor a választásokra készülő Orbán Viktor aligha szeretne olyan, alapvető kérdésekkel foglalkozni, mint pl. hogy Magyarország belépjen-e a Valutaunióba vagy sem. Viszont ha Merkel sikeresen túljut a mostani hazai nehézségeken, akkor előreláthatólag ismét fokozza a nyomást a jogállam és a demokrácia érdekében, éspedig Marconnal együtt. Az egység érdekében elképzelhető, hogy a maguk oldalára állítják a cseheket és a szlovákokat, hogy azután jobban présbe tudják venni a magyarokat és a lengyeleket az EU-szabályok betartatására. Az is benne van a pakliban, hogy idővel a német miniszterelnök újra előáll a menekültek átvételének követelésével, mert odahaza ezzel is próbálja háttérbe szorítani az Alternatívát.
A magyar külügyminiszter megismételte, hogy felesleges erőltetni az oroszellenes szankciókat, mert azok nem hatnak. Szíjjártó Péter Moszkvában, az Orosz Energia Hét alkalmából nyilatkozott, és azt mondta, hogy ha bárki tárgyilagosan elemzi a helyzetet, akkor látja, hogy a megtorló intézkedések nem ártanak az orosz kormánynak. Sem politikai, sem gazdasági értelemben. Sokkal inkább károsok az uniós államok gazdasága számára. Oroszország egyátalán nem rogyott térdre, ugyanakkor semmit sem haladt elő az ukrajnai rendezést célzó minszki megállapodás végrehajtása. A miniszter jelezte ugyanakkor, hogy Magyarország nem fogja megszegni a retorziót.
Az egyik legtekintélyesebb német történész úgy látja, hogy mostani állapotában az unió már nem értékközösség. Orbán Viktor és Kaczynski büszkén illiberális demokráciának nevezi országát. Heinrich August Winkler szerint hogy azután szétesik-e az EU, illetve a Nyugat, azt ma még nem lehet mondani. De semmiképpen sincs ok arra, hogy bárki megnyugodva hátradőljön. Keleten és nyugaton egyaránt megerősödtek az illiberális erők. A jobboldali populisták elsősorban a globalizációt támadják a migráció és a szabad kereskedelem kapcsán. A berlini Humboldt Egyetem professzora ugyanakkor nagy hibának tartja Merkel részéről, hogy csak az osztrákokkal konzultált, mielőtt megnyitotta a határokat két évvel ezelőtt. Emiatt ugyanis Németország példátlan módon elszigetelődött. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a liberális államoknak ismét szorosabban együtt kell működniük a populizmus megállítására. A szakember ugyanakkor óv attól, hogy a több Európa a demokrácia rovására menjen. Nem lehet az egyesítést a nemzetek, a nemzetállamok ellenében véghezvinni. Az ilyesmi csak gerjeszti a nacionalista-populista elégedetlenséget.
A jelek szerint közeleg a megállapodás a kormánnyal – közölte a CEU, amelyet idáig a bezárás fenyegetett. Az Egyetem azzal vádolja az Orbán-kabinetet, hogy az el akarja űzni az országból, ami nemzetközi tiltakozást váltott ki a tanszabadság védelmében. A Soros György által alapított tanintézmény a nacionalista magyar vezetéssel zajló jelképes vita középpontjába került. Az adok-kapok során az amerikai kormányzat is a CEU mellett foglalt állást, mivel úgy ítélte meg, hogy a magyar fél diszkriminatív feltételeket támaszt az Egyesült Államokban bejegyzett intézményekkel szemben. Erre a magyar fél úgy reagált, hogy félreértik, továbbá, hogy a Közép-Európai Egyetem kiváltságokat akar magának. A hatalom egyidejűleg a nemzeti konzultáció formájában továbbra is bírálja Sorost, azt állítva, hogy az a tömeges bevándorlás híve.
A jelek szerint kiutat talál a Közép-Európai Egyetem, hogy a vitatott törvény ellenére se kelljen lehúznia a rolót. Ugyanis szándéknyilatkozatot írt alá a new yorki Bard College-dzsal, és ily módon már teljesíteni tudja a felsőoktatási törvénynek azt a kikötését, hogy a tengerentúlon is legyen campusa, vagyis hogy ott is oktasson. Uniós intézmények és a bírálók azt vetik az Orbán-kormány szemére, hogy az a CEU-ra szabta a jogszabályt, így akarta azt bezárásra kényszeríteni. A határozat az utóbbi évek legnagyobb tömegtiltakozását váltotta ki Magyarországon. A hatalom államellenségnek tekinti a pénzügyi befektetőt, aki jó pár civil csoportot segít, azok pedig bírálják a tekintélyelvű rendszereket, így a magyar rezsimet is.
A kormány által fenyegetett CEU teljesíti az egyik legfontosabb feltételt a fennmaradáshoz: a most megszületett szándéknyilatkozat értelmében a Bard College a jövőben campus-t tart fenn a budapesti elitegyetem számára. A jobboldali-nemzeti magyar miniszterelnök már hónapok óta keresztes hadjáratot vív Soros György ellen. Legutóbb plakátkampány keretében rágalmazták meg.
Partneregyetemet talált New York Államban a CEU, ezáltal teljesíti az új felsőoktatási jogszabály feltételeit. A törvény testre szabottnak tűnt, hogy a Közép-Európai Egyetem befejezze működését. Kormány közeli források már a Soros elleni kampányt megelőzően jelezték, hogy az egészet a választási hadjárat mozgatja, és nem a tanintézetnek próbálnak kárt okozni. Orbánnak a győzelemhez ellenségképre van szüksége, arra pedig a gyenge ellenzék már nem alkalmas. A bennfentes szerint az egész felhajtás pár hónap alatt elcsendesedik, és valóban közeledni látszik a megoldás. Vagyis a végén alighanem ki fog derülni: sok hűhó zajlott – semmiért.
